ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-06-29 / 27. szám

* Berger Márk apáttá avatása, ű Emineneiája Vaszary Kolos bibornok hercegprímás ma avatja apáttá titkárát, Berger Márk pozsonyi kanonokot. Az avatás a primás balatonfüredi házi kápolnájában megy végbe. * Simor rekviem. Boldogult Simor János hercegprimás lelkiüdvéért hétfőn d. e. 9 órakor ünnepélyes gyászmise volt a bazilikában, melyet Horváth Ferenc dr. prelátus-kanonok celebrált. A rekviemen résztvettek: Rapcsák Imre dr. a váci püspök főorvosa nejével, továbbá a Nedeczky— Burány—Kapisztóry családok, a hercegprimás volt gazdatisztjei és huszárjai s az érsek tisztelői. * A bolgár király Garamszentbenedeken. Ferdinánd bolgár király Pőstyénből, melynek fürdőjét használja, f."hó 22-én automobilon titkárja kíséretében Garamszentbenedekre érkezett, hogy őseinek sirját meglátogassa. Folyó hó 27-én pedig újból megjelent, hogy az 1826. jun. 27-én meghalt Koháry Ferenc hercegért a plébános által végzett sz. misén résztvegyen. Az istenitisztelet után a plébánoshoz tért be reggelire, majd déli VÍ 1 órakor tovább utazott Hontszentantalba, ahonnan másnap Pőstyénbe tért vissza. * A főszékesegyházi plébános utazása. Brühl József prelátus-kanonok, a főszékesegyház plébánosa f. hó 4-én hosszabb tartózkodásra a steierországi Gleichenberg fürdőbe utazik. Távollétében a plébánia vezetésével Rajner Lajos dr. püspök és ált. érseki helytartó Pauer Károly karkáplánt bizta meg. * Takarékpénztárunk vendégei. A sopronmegyei első takarékpénztár elnök-igazgatója hegyfalusi Sugár Sándor nagybirtokos és alelnöke dr. Vogel József vm. főorvos az esztergomi takarékpénztár látogatására és az itt jól bevált régi konzervatív vezetési és kezelési-, valamint a modern könyvelési rendszer, végre a betétellenőrzési osztály tanulmányozása céljából mult csütörtökön Sopronból városunkba érkeztek, hol őket Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató fogadta. A vendégek dús tapasztalatokkal és a látottak feletti őszinte elismerésük kifejezésével távoztak vissza otthonukba. * Az érseki irodaigazgató Balatonfüreden. Csárszky István dr. érseki irodaigazgató tegnap Balatonfüredre utazott, a hol a hercegprimás 0 Eminenciájának hivatalos ügyekben referál. * Dijlövészet. Házi ezredünk tisztikarának helyben állomásozó része f. hó 27-én a katonai lövöldén dijlövészetet rendezett. A lövészet rendezését, mely különösen jól sikerült s melyen ugy az egész itt állomásozó 26-os tisztek, valamint a hölgyek is résztvettek, Pott Gusztáv főhadnagy vezette. Mialatt a 76-os zenekar egynéhány zenedarabot adott elő, azalatt folyt a lövésbeni tökéletesség koronájáért a küzdelem ugy a hadseregKolping Adolf. Nincs senki a hatalmas német birodalomban, aki nem ismerné Kolping Adolf nagy szociális munkásságát és örökbecsű alkotásait a kath. legényegyletek terén. 1813. •december 8-án született a Köln melletti Kerpen városkában. Szegény földmives szülőinek nem volt más kincsük, mint mély hitük, de ezt a kincset teljes épségben hagyták gazdag örökség gyanánt fiukra. Kitűnő tanítójának vezetése alatt már a népiskolában felébredt Kolping Adolfban a vágy magasabb kiképzés és tudományos műveltség után. Anyagi eszközök hiányában azonban e hő vágyát nem lóvén képes kielégíteni, szülővárosa egyik derék cipószmesterének műhelyébe került inasnak. Mesterségét alaposan elsajátítva 1829ben felszabadult és néhány éven át falusi műhelyekben dolgozott. De e helyzetével nem volt megelégedve. Szakmájában nagyobb tökéletességre óhajtott szert tenni s ezért Kölnbe vándorolt. A Rajna-vidék e hires iparos központjának egyik mesterénél talált is csakhamar munkát. A városba vonzotta őt különben még inkább a művelődés után törekvő leküzdhetetlen ösztöne. Ez az ösztön nem hagyta nyugodni; munkája közben is rendesen ott feküdt könyve, melyből szabad perceiben olvasott; az étkezés után üdülésre szánt rövid időt, különösen az esti órákat, sőt nem ritkán az éjjeli órákat is olvasással töltötte. Kölnben alkalma nyilt bővebb irodalmi ismeretek szerzésére, de itt vette egyszersmind észre mindig jobban, mennyi akadályt gördít, mennyi korlátot állit fel mindennapi foglalkozása a tudományos képzettség elsajátithatása fegyverrel, valamint a hadsereg-forgópisztollyal is. A győzelem pálmáját kivívták: Waldkirch Frigyes százados a pisztoly- és Kárpáti Zoltán hadnagy a fegyver-lövésben. A lövés befejezése után következett a kitűzött értékes és igen Ízlésesen válogatott dijak kiosztása, melyet Reiner Károly őrnagyné végzett. * Zandt prelátus jubileuma. Pozsony városa szép jubileumra készül. Jövő hó 19-én lesz ugyanis 40 éve annak, hogy a pozsonyi székesegyház jelenlegi érdemes plébánosa: Zandt Ödön prelátus és apátkanonok pappá szenteltetett. Miként értesülünk a nevezetes évfordulót fényesen fogják megünnepelni. * A papi konkurzusra, mely július hó 1. és 2-án megy végbe a szemináriumban, már jelentkeznek az ifjak. Kívánatos, hogy minél többen konkurráljanak, hogy az intézet kiváló erőket, a főegyházmegye pedig, mely jelenleg paphiányban szenved, buzgó apostolokat nyerhessen. * Eljegyzés. Hamar Árpád dr. budapesti ügyvéd vasárnap tartotta eljegyzését Tükrösön (Fehérmegye) Gyapay Pál, Esztergom-vármegye volt főispánjának leányával Böskével. * Kohl püspök bérmauton. Kohl Medárd dr. felszentelt püspök f. hó 23-án a nyitramegyei Jablánczon folytatta a múltkor megszakított bérmautját. Az állomáson dr. Szálé Lajos főszolgabíró és Zsekó Károly plébános élén a község előkelősége fogadta a püspököt, ki gróf Apponyi Antal vendége volt. A bérmálás után harangszentelés is volt. Délután Szeniczére indult, ahol impozáns fogadtatásban részesült. Este hatalmas lampion menet vonult a plébánialak elé s Vagyon orsz. képviselő magyar, a község birája pedig tót nyelven üdvözölte a püspököt. Másnap a bérmálás előtt a püspök lelkes magyar beszédet intézett a bérmálandókhoz, kísérője Drahos János dr. érseki levéltáros pedig tót szentbeszédet mondott. Jun. 25-én Sasvárt bérmált, ahol szintén nagy ovációval fogadták. Összesen körülbelül 3000-en járultak a bérmálás szentségéhez. Aznap még Érsekújvárra utazott, ahol a kibővített Flenger-féle intézetet áldotta meg ünnepélyesen. A délután folyamán Esztergomba érkezett s másnap este ugyancsak Drahos János dr. kíséretében Budapestre utazott, ahol f. hó 28., 29., 30-án és július hó 1-én áldozópapokká szenteli a piaristák és a Ferencrendiek végzett theologusait. * Főegyházmegyei hir. Puhán Ferenc áldozópap Nagysurra küldetett káplánnak. * Előzetes beirás a főgimnáziumban. Junius 30-án és július 1-én 10—12-ig lesznek az előzetes beírások a helybeli főgimnáziumban. Ezen jelentkezést főleg azon helybelieknek ajánljuk, akik az I. oszt.-ba akarnak lépni, mert tömeges jelentkezés esetén megtörténhetik, hogy kiszoruleló. Ez a tapasztalat érlelte meg lassankint tudományszomjas és egyúttal vallásos lelkében a gondolatot, hogy eddigi pályájával szakit és pappá lesz. Ezen elhatározására befolyással volt különben még egy más tapasztalat is. Kölnben ismerte meg Kolping a maga valójában legónytársainak szánalmas állapotát. Legtöbb társa koldulva járta be az országokat, a műhelyekben istentelen és piszkos beszédeket folytatott, a szállókban ivásra és játékra vesztegette a keservesen szerzett munkabért. Sokan még vasárnap is csak azért dolgoztak, hogy hétfőn ünnepelhessenek és dőzsölhessenek a szállókban. A jó Kolping lelke elborult e látványra. E társaságban nem jól érezte magát, szabadulni óhajtott e körből és most már csak azért is pappá kivánt lenni, hogy mint apostol segíthessen azokon a szerencsétlen embereken, akikkel senki sem törődött, akiknek útjából mindenki kitért. Elhatározását csakhamar tett követte. Ernyedetlen szorgalommal látott hozzá a latin nyelv tanulásához. 1837-ben már annyira vitte, hogy letévén a gimnázium első osztályának tárgyaiból a vizsgálatokat, megvált mesterségétől és 24 éves korában leült a kölni gimnázium IV. osztályának padjára a 14 éves gyermekek közé. Sok nélkülözés után és bámulatos kitartással folytatott gimnáziumi tanulmányainak elvégzésével az isteni Gondviselés egész váratlanul egy jótevőt küldött segítségére, kinek támogatásával sikerült a müncheni egyetemre jutnia. Mohó tudományszomjjal szivta itt magába a legjelesebb theol. tanárok előadásait. Majd a hires bonni egyetemen befejezve a theologiát, 1845. április hó 13-án végre eljutott hőn óhajtott céljához: pappá szenteltetett. nak az első osztályból. Ajánlatos még a II. és III. osztályokra is az előzetes beiratkozás, mert a meghatározott számon felül senkit sem vehet föl az igazgatóság. Akik a jelen iskolai évben nem fogadtak főgimnáziumi tanulót szállásra, de a jövő évben óhajtanak, jelentkezzenek a napokban Sárosy Etel tanárnál. * Primiciák. Kapisztóry Károly főegyházm. áldozópap ma, szombaton d. e. 9 órakor tartja első szentmiséjét a vízivárosi zárdatemplomban. — Farda Ignác f. hó 30-án reggel 8 órakor a belvárosi plébánia-templomban mutatja be első miséjét. Manuduktora Máté

ßy Viktor plébános lesz. * Plebániacsere. Az Erdődy-féle kegyuraság alá tartozó plébániák — miként ezt nyitramegyei munkatársunk irja — a következő módon fognak betöltetni kegyurasági bemutatás alapján. Pőstyénbe kerül Praznovszky Antal uj városkai plébános ; Ujvároskára kerül Janecz József udvarnoki plébános, Udvarnokra kerül Falath Ágoston galgóci káplán. * A női kereskedelmi tanfolyam záróvizsgálata. Folyó hó 24-én ment végbe az ezidei I. női kereskedelmi tanfolyam záróvizsgálata meghívott közönség jelenlétében. Megjelentek : a város képviseletében Prokopp Gyula dr. főügyész, a kereskedelmi társulat részéről Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató, Marosi József, Mátéffy Viktor plébános, Brutsy János, Rudolf Mihály, Rudolf István, Shőnbeck Imre, Reusz Ferenc, Jedlicska Rezső, Brenner József, Réger Béla és több hölgyvendég. A záróvizsgálat után a tanfolyam hallgatói közül Palkovics Mariska köszönte meg az egész osztály nevében az igazgató és tanári karnak fáradozását. Bleszl Ferenc beszélt a kereskedelmi társulat nevében és kifejezte nagy megelégedését a jó eredmény felett. Prokopp Gyula dr. a város nevében nyilatkozott hasonlóan. Végül Nagy Antal, mint a tanfolyam igazgatója búcsú-beszédet intézett a hallgatókhoz és megköszönte a társulatnak és a város képviselőjének szives megjelenését és köszönetet mondott azoknak, kik közreműködtek azon, hogy e tanfolyam Esztergomban létesült. A tanfolyam 44 hallgatója közül 37 jó sikerrel végezte a tanfolyamot, kik közül 8 kitüntetésben is részesült. * Harmincéves találkozó. Folyó hó 27-én, sz. László király ünnepén találkoztak városunkban azok a jóbarátok és osztálytársak, akik 1882-ben tették le képesitö-vizsgálataikat a helybeli érseki tanítóképző intézetben. A kedves és emlékezetes találkozó d. e. 10 órakor, szent misével vette kezdetét, melyet Eitner Elemér Ákos lovag, főszékesegyházi igazgató, az osztálytársak egykori kedves tanára mondott a vízivárosi templomban, ki 1879—83-ig természetrajzi és történelmi tanára volt az intézetnek. A szentmise után szívhez szóló beszédet intézett volt szeretett tanítványaihoz. Harminc év előtt — úgymond — ebben a templomban kérték Első kápláni állomása az alsó Rajnavidék egyik nagy iparűző városa, Elberfeld lett, amelyről fentebb tettem említést. Tömérdek teendője mellett Kolping itt nem feledkezett meg azokról, akikhez előbb mint cipészlegény tartozott. Éppen Elberfeldbe érkezésekor néhány iparos ifjú saját kezdeményezéséből Mária-kongregációt alakított. Ezt a kis társulatot Kolping egész buzgósággal felkarolta. Es amidőn látta, mily üdvös hatást tesz e társulat tagjaira, miként gyakorol egyre nagyobb vonzóerőt az iparos ifjakra, megfogamzott benne a terv ezt az egyesületet szélesebb alapokra fektetni. Átalakította e célból az ifjak kongregációját, részletesebb, ujabb alapszabályokat dolgozott ki és a, társulatnak uj nevet adott, a ^Kath. Legény egyesület^ nevét. Most már mindig jobban kibontakozott szeme előtt egyedüli életfeladata. Erezte és megvolt győződve arról, hogy az ő hivatása legényegyesületekbe tömöríteni az iparos legényeket és ezen egyesület által dolgozni az iparos ifjúság felemelésén, megmentésón. Midőn 1849-ben főpásztora Kölnbe helyezte át, legelső teendője volt a kath. legónyegyesület alapítása. Sok közömbösséggel, nehézséggel, kicsinylóssel, gúnnyal kellett megküzdenie, de végre mégis győzött tevékeny szeretete. Hét iparos legénnyel nyitotta meg Kolping Köln egyik iskolájának termében a kath. legényegyesületet, de e hót tagból rövid idő alatt száz lett, a százból kétszáz és az iskola helyiségei már nem voltak elegendők a tagok befogadására. Adományokból sikerült néhány hónap alatt annyi pénzt Összehozni, hogy még 1849-ben az egyesület számára telket és házat vásárolhatott. Ezzel szilárd alapokra fektette a kölni legény-