ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-06-29 / 27. szám

* Berger Márk apáttá avatása, ű Eminen­eiája Vaszary Kolos bibornok hercegprímás ma avatja apáttá titkárát, Berger Márk pozsonyi kano­nokot. Az avatás a primás balatonfüredi házi kápolnájában megy végbe. * Simor rekviem. Boldogult Simor János hercegprimás lelkiüdvéért hétfőn d. e. 9 órakor ünnepélyes gyászmise volt a bazilikában, melyet Horváth Ferenc dr. prelátus-kanonok celebrált. A rekviemen résztvettek: Rapcsák Imre dr. a váci püspök főorvosa nejével, továbbá a Nedeczky— Burány—Kapisztóry családok, a hercegprimás volt gazdatisztjei és huszárjai s az érsek tisztelői. * A bolgár király Garamszentbenedeken. Ferdinánd bolgár király Pőstyénből, melynek fürdőjét használja, f."hó 22-én automobilon titkárja kíséretében Garamszentbenedekre érkezett, hogy őseinek sirját meglátogassa. Folyó hó 27-én pedig újból megjelent, hogy az 1826. jun. 27-én meghalt Koháry Ferenc hercegért a plébános által végzett sz. misén résztvegyen. Az istenitisztelet után a plébánoshoz tért be reggelire, majd déli VÍ 1 órakor tovább utazott Hontszentantalba, ahonnan másnap Pőstyénbe tért vissza. * A főszékesegyházi plébános utazása. Brühl József prelátus-kanonok, a főszékesegyház plébánosa f. hó 4-én hosszabb tartózkodásra a steierországi Gleichenberg fürdőbe utazik. Távol­létében a plébánia vezetésével Rajner Lajos dr. püspök és ált. érseki helytartó Pauer Károly karkáplánt bizta meg. * Takarékpénztárunk vendégei. A sopron­megyei első takarékpénztár elnök-igazgatója hegy­falusi Sugár Sándor nagybirtokos és alelnöke dr. Vogel József vm. főorvos az esztergomi takarékpénztár látogatására és az itt jól bevált régi konzervatív vezetési és kezelési-, valamint a modern könyvelési rendszer, végre a betét­ellenőrzési osztály tanulmányozása céljából mult csütörtökön Sopronból városunkba érkeztek, hol őket Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató fogadta. A vendégek dús tapasztalatokkal és a látottak feletti őszinte elismerésük kifejezésével távoztak vissza otthonukba. * Az érseki irodaigazgató Balatonfüreden. Csárszky István dr. érseki irodaigazgató tegnap Balatonfüredre utazott, a hol a hercegprimás 0 Eminenciájának hivatalos ügyekben referál. * Dijlövészet. Házi ezredünk tisztikarának helyben állomásozó része f. hó 27-én a katonai lövöldén dijlövészetet rendezett. A lövészet ren­dezését, mely különösen jól sikerült s melyen ugy az egész itt állomásozó 26-os tisztek, valamint a hölgyek is résztvettek, Pott Gusztáv főhadnagy vezette. Mialatt a 76-os zenekar egynéhány zene­darabot adott elő, azalatt folyt a lövésbeni töké­letesség koronájáért a küzdelem ugy a hadsereg­Kolping Adolf. Nincs senki a hatalmas német birodalomban, aki nem ismerné Kolping Adolf nagy szociális munkásságát és örökbecsű alkotásait a kath. le­gényegyletek terén. 1813. •december 8-án szüle­tett a Köln melletti Kerpen városkában. Sze­gény földmives szülőinek nem volt más kincsük, mint mély hitük, de ezt a kincset teljes épség­ben hagyták gazdag örökség gyanánt fiukra. Kitűnő tanítójának vezetése alatt már a népis­kolában felébredt Kolping Adolfban a vágy ma­gasabb kiképzés és tudományos műveltség után. Anyagi eszközök hiányában azonban e hő vá­gyát nem lóvén képes kielégíteni, szülővárosa egyik derék cipószmesterének műhelyébe került inasnak. Mesterségét alaposan elsajátítva 1829­ben felszabadult és néhány éven át falusi mű­helyekben dolgozott. De e helyzetével nem volt megelégedve. Szakmájában nagyobb tökéletes­ségre óhajtott szert tenni s ezért Kölnbe ván­dorolt. A Rajna-vidék e hires iparos központjá­nak egyik mesterénél talált is csakhamar mun­kát. A városba vonzotta őt különben még inkább a művelődés után törekvő leküzdhetetlen ösz­töne. Ez az ösztön nem hagyta nyugodni; mun­kája közben is rendesen ott feküdt könyve, melyből szabad perceiben olvasott; az étkezés után üdülésre szánt rövid időt, különösen az esti órákat, sőt nem ritkán az éjjeli órákat is olva­sással töltötte. Kölnben alkalma nyilt bővebb irodalmi ismeretek szerzésére, de itt vette egyszersmind észre mindig jobban, mennyi akadályt gördít, mennyi korlátot állit fel mindennapi foglalko­zása a tudományos képzettség elsajátithatása fegyverrel, valamint a hadsereg-forgópisztollyal is. A győzelem pálmáját kivívták: Waldkirch Frigyes százados a pisztoly- és Kárpáti Zoltán hadnagy a fegyver-lövésben. A lövés befejezése után kö­vetkezett a kitűzött értékes és igen Ízlésesen válogatott dijak kiosztása, melyet Reiner Károly őrnagyné végzett. * Zandt prelátus jubileuma. Pozsony városa szép jubileumra készül. Jövő hó 19-én lesz ugyanis 40 éve annak, hogy a pozsonyi székesegyház jelen­legi érdemes plébánosa: Zandt Ödön prelátus és apátkanonok pappá szenteltetett. Miként értesülünk a nevezetes évfordulót fényesen fogják meg­ünnepelni. * A papi konkurzusra, mely július hó 1. és 2-án megy végbe a szemináriumban, már jelentkeznek az ifjak. Kívánatos, hogy minél töb­ben konkurráljanak, hogy az intézet kiváló erőket, a főegyházmegye pedig, mely jelenleg paphiány­ban szenved, buzgó apostolokat nyerhessen. * Eljegyzés. Hamar Árpád dr. budapesti ügy­véd vasárnap tartotta eljegyzését Tükrösön (Fehér­megye) Gyapay Pál, Esztergom-vármegye volt főispánjának leányával Böskével. * Kohl püspök bérmauton. Kohl Medárd dr. felszentelt püspök f. hó 23-án a nyitramegyei Jablánczon folytatta a múltkor megszakított bérma­utját. Az állomáson dr. Szálé Lajos főszolgabíró és Zsekó Károly plébános élén a község előkelő­sége fogadta a püspököt, ki gróf Apponyi Antal vendége volt. A bérmálás után harangszentelés is volt. Délután Szeniczére indult, ahol impozáns fogadtatásban részesült. Este hatalmas lampion menet vonult a plébánialak elé s Vagyon orsz. képviselő magyar, a község birája pedig tót nyelven üdvözölte a püspököt. Másnap a bérmálás előtt a püspök lelkes magyar beszédet intézett a bérmá­landókhoz, kísérője Drahos János dr. érseki levél­táros pedig tót szentbeszédet mondott. Jun. 25-én Sasvárt bérmált, ahol szintén nagy ovációval fogadták. Összesen körülbelül 3000-en járultak a bérmálás szentségéhez. Aznap még Érsekújvárra utazott, ahol a kibővített Flenger-féle intézetet áldotta meg ünnepélyesen. A délután folyamán Esztergomba érkezett s másnap este ugyancsak Drahos János dr. kíséretében Budapestre utazott, ahol f. hó 28., 29., 30-án és július hó 1-én áldozó­papokká szenteli a piaristák és a Ferencrendiek végzett theologusait. * Főegyházmegyei hir. Puhán Ferenc ál­dozópap Nagysurra küldetett káplánnak. * Előzetes beirás a főgimnáziumban. Junius 30-án és július 1-én 10—12-ig lesznek az előze­tes beírások a helybeli főgimnáziumban. Ezen jelentkezést főleg azon helybelieknek ajánljuk, akik az I. oszt.-ba akarnak lépni, mert tömeges jelentkezés esetén megtörténhetik, hogy kiszorul­eló. Ez a tapasztalat érlelte meg lassankint tudo­mányszomjas és egyúttal vallásos lelkében a gondolatot, hogy eddigi pályájával szakit és pappá lesz. Ezen elhatározására befolyással volt külön­ben még egy más tapasztalat is. Kölnben ismerte meg Kolping a maga valójában legónytársainak szánalmas állapotát. Legtöbb társa koldulva járta be az országokat, a műhelyekben isten­telen és piszkos beszédeket folytatott, a szállók­ban ivásra és játékra vesztegette a keservesen szerzett munkabért. Sokan még vasárnap is csak azért dolgoztak, hogy hétfőn ünnepelhessenek és dőzsölhessenek a szállókban. A jó Kolping lelke elborult e látványra. E társaságban nem jól érezte magát, szabadulni óhajtott e körből és most már csak azért is pappá kivánt lenni, hogy mint apostol segíthessen azo­kon a szerencsétlen embereken, akikkel senki sem törődött, akiknek útjából mindenki kitért. Elhatározását csakhamar tett követte. Ernye­detlen szorgalommal látott hozzá a latin nyelv tanulásához. 1837-ben már annyira vitte, hogy letévén a gimnázium első osztályának tárgyaiból a vizsgálatokat, megvált mesterségétől és 24 éves korában leült a kölni gimnázium IV. osztályának padjára a 14 éves gyermekek közé. Sok nélkü­lözés után és bámulatos kitartással folytatott gimnáziumi tanulmányainak elvégzésével az isteni Gondviselés egész váratlanul egy jótevőt küldött segítségére, kinek támogatásával sikerült a mün­cheni egyetemre jutnia. Mohó tudományszomjjal szivta itt magába a legjelesebb theol. tanárok előadásait. Majd a hires bonni egyetemen befe­jezve a theologiát, 1845. április hó 13-án végre eljutott hőn óhajtott céljához: pappá szenteltetett. nak az első osztályból. Ajánlatos még a II. és III. osztályokra is az előzetes beiratkozás, mert a meghatározott számon felül senkit sem vehet föl az igazgatóság. Akik a jelen iskolai évben nem fogadtak főgimnáziumi tanulót szállásra, de a jövő évben óhajtanak, jelentkezzenek a napokban Sárosy Etel tanárnál. * Primiciák. Kapisztóry Károly főegyházm. áldozópap ma, szombaton d. e. 9 órakor tartja első szentmiséjét a vízivárosi zárdatemplomban. — Farda Ignác f. hó 30-án reggel 8 órakor a bel­városi plébánia-templomban mutatja be első misé­jét. Manuduktora Máté ßy Viktor plébános lesz. * Plebániacsere. Az Erdődy-féle kegyuraság alá tartozó plébániák — miként ezt nyitramegyei munkatársunk irja — a következő módon fognak betöltetni kegyurasági bemutatás alapján. Pőstyénbe kerül Praznovszky Antal uj városkai plébános ; Ujvároskára kerül Janecz József udvarnoki plé­bános, Udvarnokra kerül Falath Ágoston galgóci káplán. * A női kereskedelmi tanfolyam záróvizs­gálata. Folyó hó 24-én ment végbe az ezidei I. női kereskedelmi tanfolyam záróvizsgálata meg­hívott közönség jelenlétében. Megjelentek : a város képviseletében Prokopp Gyula dr. főügyész, a ke­reskedelmi társulat részéről Bleszl Ferenc takarék­pénztári igazgató, Marosi József, Mátéffy Viktor plébános, Brutsy János, Rudolf Mihály, Rudolf István, Shőnbeck Imre, Reusz Ferenc, Jedlicska Rezső, Brenner József, Réger Béla és több hölgy­vendég. A záróvizsgálat után a tanfolyam hallgatói közül Palkovics Mariska köszönte meg az egész osztály nevében az igazgató és tanári karnak fára­dozását. Bleszl Ferenc beszélt a kereskedelmi társulat nevében és kifejezte nagy megelégedését a jó eredmény felett. Prokopp Gyula dr. a város nevében nyilatkozott hasonlóan. Végül Nagy Antal, mint a tanfolyam igazgatója búcsú-beszédet intézett a hallgatókhoz és megköszönte a társulatnak és a város képviselőjének szives megjelenését és kö­szönetet mondott azoknak, kik közreműködtek azon, hogy e tanfolyam Esztergomban létesült. A tan­folyam 44 hallgatója közül 37 jó sikerrel végezte a tanfolyamot, kik közül 8 kitüntetésben is részesült. * Harmincéves találkozó. Folyó hó 27-én, sz. László király ünnepén találkoztak városunkban azok a jóbarátok és osztálytársak, akik 1882-ben tették le képesitö-vizsgálataikat a helybeli érseki tanítóképző intézetben. A kedves és emlékezetes találkozó d. e. 10 órakor, szent misével vette kez­detét, melyet Eitner Elemér Ákos lovag, főszé­kesegyházi igazgató, az osztálytársak egykori ked­ves tanára mondott a vízivárosi templomban, ki 1879—83-ig természetrajzi és történelmi tanára volt az intézetnek. A szentmise után szívhez szóló beszé­det intézett volt szeretett tanítványaihoz. Harminc év előtt — úgymond — ebben a templomban kérték Első kápláni állomása az alsó Rajnavidék egyik nagy iparűző városa, Elberfeld lett, amely­ről fentebb tettem említést. Tömérdek teendője mellett Kolping itt nem feledkezett meg azok­ról, akikhez előbb mint cipészlegény tartozott. Éppen Elberfeldbe érkezésekor néhány iparos ifjú saját kezdeményezéséből Mária-kongregációt alakított. Ezt a kis társulatot Kolping egész buz­gósággal felkarolta. Es amidőn látta, mily üdvös hatást tesz e társulat tagjaira, miként gyakorol egyre nagyobb vonzóerőt az iparos ifjakra, meg­fogamzott benne a terv ezt az egyesületet széle­sebb alapokra fektetni. Átalakította e célból az ifjak kongregációját, részletesebb, ujabb alapsza­bályokat dolgozott ki és a, társulatnak uj nevet adott, a ^Kath. Legény egyesület^ nevét. Most már mindig jobban kibontakozott szeme előtt egyedüli életfeladata. Erezte és meg­volt győződve arról, hogy az ő hivatása legény­egyesületekbe tömöríteni az iparos legényeket és ezen egyesület által dolgozni az iparos ifjú­ság felemelésén, megmentésón. Midőn 1849-ben főpásztora Kölnbe helyezte át, legelső teendője volt a kath. legónyegyesület alapítása. Sok közömbösséggel, nehézséggel, ki­csinylóssel, gúnnyal kellett megküzdenie, de végre mégis győzött tevékeny szeretete. Hét iparos legénnyel nyitotta meg Kolping Köln egyik iskolájának termében a kath. legényegye­sületet, de e hót tagból rövid idő alatt száz lett, a százból kétszáz és az iskola helyiségei már nem voltak elegendők a tagok befogadására. Adományokból sikerült néhány hónap alatt annyi pénzt Összehozni, hogy még 1849-ben az egyesület számára telket és házat vásárolhatott. Ezzel szilárd alapokra fektette a kölni legény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom