ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-11-13 / 46. szám

jelentés. 3. Egyesületi ügyek. ,4. A Phonomimika története, ismertetése és bírálata. Előadó: Horváth Alajos peredi főtanitó. 4. Az „Esztergom-főegyház­megyei Tanitó egyesület" alapszabály tervezete. Előadó: Jónás Ferenc farkasdi főtanitó. 6. Jelen­tések. 7. Indítványok. 8. Tisztújítás. 9. Szózat. Gyűlés után társasebéd. * Új tanár a képzőben. Illetékes helyről ugyan még nem nyert megerősítést, de széltében hosszában beszélik, hogy dr. Vasáry Dániel állami alkalmaztatást nyert és az igy megüresedett tan­székre Nádler István belvárosi segédlelkész kerül. Eleinte segédtanár lesz, mig a tanári vizsgát le nem teszi. A hírt fenntartással közöljük, miután — mint említettük — még hivatalos megerősí­tést nem nyert. * Táncpróba a legényegyletben. Az esz­tergomi kath. legényegylet tánctanuló ifjúsága nov. 19-én (szombaton) az egyesület helyiségében táncpróbát tart. Belépődíj személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor. * Népszövetségi zászlóbontás Tokodon. Folyó hó 6-án délelőtt 11 órára volt kitűzve a népszövetségi értekezlet Tokodon, melyre a köz­pont Haller István orsz. képviselőt, a népszövet­ség főtitkárát jelelte szónoknak, kinek a reggeli vonattal lett volna az érkezése. Akadályoztatás miatt meg nem jelenhetvén, nélküle volt kényte­len az értekezletet megtartani Kégly György helyi káplán. A nagyszámban összegyűlt közönség előtt komoly szavakkal, a nevezett helyi káplán ismer­tette a népszövetség szükségességét és célját, miután 50-en azonnal beléptek a tagok sorába és a gyűjtés még folyamatban van. Akadályokat nem ismerve halad előre a katholikus mozgalom Toko­don, mely rokonszenvre talál a községi lakosok­ban, kivéve azokat, kik még mindig a nemtörő­dömség álláspontján vannak, de idővel ezeket is sikerülhet álmaikból felrázni. * Törvényhatósági bizottsági tagválasztás a nyitrapereszlényi kerületben. Ez volt azon kerület, ahol a liberálisok összes hivatalos hatal­mukat latba véve, farkas étvággyal rávetették magu­kat a néppártra és megtörték annak minden erejét. Ezen ragadozásukat éveken át gyakorolták, mig dr. Janda József a népet a néppárti zászló alá nem tömöritette. A népet annyira felvilágosította, hogy az nem szavaz többé azokra, akik eddig hamis ígéretekkel, orránál fogva félrevezették. Hanem szavaz elveihez hü oly férfiakra, akik a néppárti zászlót keresztény érzülettel lobogtatva diadalra juttatják. Ily férfiakat sikerült megnyernünk: Pir­chala Imre, Konyakovszky Ferenc és Fiebig Alajos személyében. Mindhárom néppárti jelölt egyéniségében annyi bizalmunk van, hogy kétség nem fér — megválasztatásukhoz. Mindig a néppárti elvekért küzdöttek és annak ügyeit a kerületben mindig támogatták. Minél több ily jeles férfiút a néppártnak s akkor ügyünk diadalt arat. Vivant sequentes! * Nyergesújfalu a szószban. Nyergesúj­falura rá ült a harag éjszakája s fent a sötét égen a bosszú félelmetes lovagjai nyargalásznak tipró paripákon. Ez az álmok témája, mindazon fejekben, amelyek leverten tapasztalják, hogy a magyar nyelv szótára még mindeddig meg nem változott s a gyereket a saját nevén nevezik meg : a la­katok leütését, az ajtók berúgását semmi­képen sem akarják műveltségnek és finom enyelgésnek minősiteni. Hiába veri a mellét az öreg vitéz! Hiába mutat vissza érdemdús elő­életére, ha nem vigyáz, úgy jár, mint a vén művész, aki felbuzdulásában címszerepet vállal bi­zony, bizony nem a közönség hibás azért, hogy az utolsó, de termetes gixerért nem tapssal, hanem füttyei kell felelnie. Vannak olyan esetek is a világon, hogy egyesek, akik becsületes, vallásos, erkölcsös embereknek tartják magukat és valóban olyanok is voltak, egy gyászos szereplésben vesznek részt, amelyből nem az elismerés koszorúját viszik haza, hanem ezt a nótát: „Szép madár a marabu*! „Engem, — rózsám, mar a bú* ! Minden szereplést, cselekedetet és életbe­vágó tényt előre kell megfontolni, akkor a kese­rűségért való felelősséget nem kell másra hárítani. Nemcsak kenyérből és dicsőségből áll a világ! * Loden és selyem velour kalapok, Jäger és teveszőr téli ruhák, angol gyapjú és valódi szőrme-sapkák, petersburgi orosz sár- és hó­cipők, keztyűk, nyakkendők, utazási és sport­cikkek a legnagyobb választékban kaphatók Herczegh G. Lajos úridivatárúházában Eszter­gom, Szent Lőrincz-utca. * A megkerült kabát. Scheiber Rezső helybeli kereskedő boltja előtt békésen lengett sokáig egy állítólag 50 korona értékű téli női kabát. A kabát egyik este hirtelen eltűnt. Az or­gazdát a kabáttal együtt felfedezték Párkányban, a tettes után azonban még mindig nyomoznak. * Az életunt. „Nincs mit keresnem e vilá­gon" zokogja a dendi, mialatt ráborul az asztalra. „Dehogy nincs".— feleli barátja— „gondol­kozzunk, hátha találunk számodra mulatságot." „Tudod mit?! —yütazzál!" „Voltam Afrikábag és az északi sark felé .. „Talán a mode/rMTechnika vívmányai ..." „Hadd el! repültem Blériot-val . . ." „Hopp! megv^h.íNem ittál valódi khinai teát, amelynek kilója Brutsy Gyulánál 16 korona, fél­kilo 8 korona, 1 de\a 20 füléi." „Te vagy a megso$ßl$fr l" kiáltja az életunt s boldogan borul barátja nyakába. * Tévútra vezetett libák. Márton napját a hagyományos libaevéssel szokták megünnepelni. Úgy ám! de mit csináljon az, akinek nincs módja hozzá?! A hosszadalmas kérdést „szociás köny­nyedséggeP fejtették meg bizonyos tolvajok, akik a „vagyonközösség" elvét életbeléptetvén, Komáromy Ferenc fatelepéről csütörtök éjjel két hízott libát elemeltek. A rendőrség érdeklődik. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. évi november hó 6—13-ig. Születtek: Demény Pál r. k. vasúti kalauz fia, — Major Márton r. k. földm. fia, — Major János r. k. földm. fia, — Hock Kálmán r. k. cipész, fia, — Jelűnek Katalin izr. férfiszabó leánya, — Szálai Ferenc r. k. vmegyei utkaparó fia, — Erős Ferenc r. k. asztalossegéd fia, — Gere Borbála r. k. kocsis leánya, — Kovács Katalin r. k. földm. leánya, — Gyurics Sándor r. k. házicseléd fia, — Újvári Erszébet r. k. szénraktáros leánya. Házasságot kötöttek: Istók József r. k. földm. és Hübler Erzsébet r. k. Esztergom, — Kusnerik János r. k. földm. és Sinkó Teréz r. k. Esztergom, —• Mezei Ferenc r. k. csizmadiasegéd és Kuczmann Mária r. k. szakácsnő Esztergom, — Marschalek Ferenc r. k. férfiszabó és Petrovics Mária r. k. Esztergom. Meghaltak: Dobroczki Mihályné, szül. Kád Zsuzsanna ref. 22 éves (tüdővész), — Uhlárik János r. k. 55 éves szódavízgyártó (szervi szívbaj), — özv. Feigler Sándorné, szül. Vim mer Éva r. k. 87 éves magánzónő (aggaszály). — Malásek József r. k. 43 éves pék (a jobb comb nyilt törése), — özv. Hock Józsefné, szül. Schrenker Katalin r. k. 82 éves (tüdőlob), — Neumann Anna r. k. 3 hóna­pos (bélhurut). Újdonságok a nagyvilágból. A Siklós—dolnjimiholjaei helyi érdekű vasút. A Kiskőszegtől Baranyavár—Pélmonostoron át Siklósig megépített rendes nyomtávolságú vasutat a folyó év július havában adták át a közforga­lomnak. Ennek a vonalnak Siklós állomásától Dolnji­Miholjacig folytatólag építendő részére a közig, bejárást augusztus hóban tartották meg. Az említett vonalszakasz nagyjában déli irányban haladna, a néhány év előtt vasúti terhe­lésre is épült közúti Drávahidon átlépné a folyót és a Szlavónia—drávavidéki keskenyvágányú vasút Dolnji-Miholjac állomása mellett érne véget. A folytatólag tervezett vonalrész 18 km. hosszú volna ; a tervezett legnagyobb emelkedés 10 °/oo, a leg­kisebb Ívsugár 300 m. h. A közúti Dráva-hidat vasúti forgalomra rendeznék be. A Feketevizen át 30 m. ny. hidat építenének. A tervezett állomások a következők: Dráva­szabolcs áll., Téglagyári kitérő és Dolnji-Miholjac állomás. A vonalból kiágazólag három vontató vágányt terveznek és pedig: Drávaszabolcs állo­másból kiágazólag a Feketeviz mellett levő kender­gyárba, továbbá a Dráva mellé és végül gróf Majláth szeszgyárába. A vasút által érintett vidéken jó szántó­földek vannak. A lakosság mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. Dolnji-Miholjac köz­ségnek élénk piacai vannak. A személyforgalmat a harkányi fürdő és a gyüdi búcsújáróhely is emelni fogja. Az árúforgalom java részét a nagy kenderfeldolgozó gyáron, téglagyáron és szesz­gyáron kivül gróf Majláth dolnji-miholjaci nagy tölgyerdői fogják szolgáltatni. A m. kir. államvasutak első túlhe­vítős lokomotivja. Az államvasút a külföldön annyira elterjedt és kedvelt túlhevítős lokomo­tivokat tanulmány tárgyává akarja tenni. Ezideig az államvasút üzemében csak közepes túlhevítésű gőzszáritós lokomotivok voltak. Igy 65 drb. prairie elrendezésű személyvonata és számos még beszállítás alatt álló motorpótló (kis) lokomotivnál a Clench—Gölsdorf-féle gőzszáritó van alkalmazásban. Magas túlhevítést eddig csak 2 drb. Maífei­rendszerü ellenjáratú dugattyúval biró motorpótló lokomotivnál alkalmaztak, amelyek Schmidt-féle tűzcsőtúlhevitővel vannak ellátva. A Máv. a kísérletek céljaira az 1901. évben épült lm. oszt. atlantic-elrendezésü gyorsvonatú lokomotivot szemelte ki, amely eddig nagy szén­fogyasztása és méreteihez képest aránylag csekély teljesítőképességével tünt ki. Nagyobb kazánjavitás alkalmából a loko­motivot az északi főműhelyben a Schmidt-féle tűzeső túlhevítővel szerelték fel. A lokomotivnak hosszú, a hátsó kapcsolt kerekek közé besülyesztett keskeny tűzszekrénye van, gépezete ikerrendszerü, Heusinger-féle vezérművel. A kazánban 142 drb. közönséges tűzeső és 3 sorban 21 drb. füstcső van elhelyezve. A csövek hossza 4500 mm. A lokomotivval üzembevétele előtt össze­hasonlító anyagfogyasztási és teljesítési próba­meneteleket fognak tartani. Utóbbiak befejeztével a lokomotivval a Budapest—marcheggi fővonalon © © © © S Pályázat. I © Az esztergomi fökáptalan a föszékesegyháznál üresedésbe jött karnagyi © © és orgonista állásra pályázatot hirdet. A kettős állás javadalmazása © © készpénzben: évi fizetés 2400 korona; votiv — fogadalmi — misék után © © 110 korona; mellékjövedelem 110 korona. - © ® A hercegprímás! uradalom részéről: 5 szoba és mellékhelyiségekből © álló lakáson kivül: 29 hektoliter feles gabona, 52 ürméter fa és 870 liter bor. © Kötelezettség: a) A X. Pius pápa Ö Szentsége által 1903. nov. 22-én jgj kiadott „Motu proprio' 6 egyetemes egyházzenei törvény értelmében a „Can- §f tus traditionalis" gregorián ének orgonakisérete a mindennapi, fogadalmi és káptalani miséken; b) a XVI. századbeli római iskola által (Palestrina ^ kor) megalapozott többszólamú polyphonikus egyházi remekművek; c) §f VSf az egyházias szellemet és a liturgikus szöveget hiven kidomborító régi és Jx újabb vonósnégyes vagy nagy zenekarra irt miséknek betanítása és §J vezénylete; d) a főszékesegyházi zeneiskola vezetése. Jl| A pályázók keresztlevéllel, végzett tanulmányaikról, eddigi egyházzenei ig alkalmaztatásukról szóló, valamint eddigi erkölcsi magaviseletüket tanúsító 5§ bizonyítványokkal kellően felszerelt folyamodványaikat 1910. év december 15-ik napjáig az esztergomi főkáptalanra címezve nyújtsák be. g g| Esztergom, 1910. év november hó 10-én. © (Utánnyomás nem dijaztatik.) © © © 0BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB%&

Next

/
Oldalképek
Tartalom