ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-06-12 / 24. szám

aranyos mosolyt varázsolni arcukra ? Ki ne volna kész a szeretet harmatával öntözni a szomjúhozó megkérgesedett földet, melyből a gyönge hajtás az élet, a nap felé törekszik? Hisz ez életmentés, lélekmentés, üdvözités, boldogitás. Boldogitása nemcsak az egy énnek, hanem boldogitása a köznek, a társadalomnak, mely egyénekből sorakozik, s azon számszerinti mennyisége, vagyoni állapota, fizikai ereje, szellemi rátermettsége szerint nyeri jellegét, benső tartalmát, erkölcsi súlyát. Egyesületünknek célja tehát nem kizárólag emberbaráti, mely beéri avval, ha könnyeket szárit, nyomort enyhít, egyeseket boldogit: a mi feladatunk a beteg társadalmat orvosolni, korunk sajátos viszonyai közt a társadalomnak mentőszolgálatot teljesiteni. És ez a mi mentőszolgálatunk nem csupán arra terjed, hogy életet mentsünk, hogy a gondozás hijján levő gyermekek mentésével emberanyagot óvjunk meg az elpusztulástól s ilykép az emberiség, vagy mondjuk a társadalom számbeli gyarapodását előmozdítjuk. A mi feladatunk a megmenteiteket Istentől rendelt életfeladatuk megoldására alkalmatossá tenni, vagyis jó keresztényekké nevelni. A mi célunk tehát nem csupán életmentés, hanem egyszermind lélekmentés. Az első, vagyis pusztán a fizikai életek megmentése, az utóbbi nélkül áldás helyett átkot jelent a társadalomra, megrontása az emberiség anyagának. Mennél fejlettebb a test ereje, mennél élesebb az elme éle, mennél szélesebb körű, mennél alaposabb, mennél több oldalú valakinek jártassága a közhasznú ismeretekben, annál veszedelmesebbé válhatik a társadalomra, ha lelke üres, hijjával van a valódi isteni félelemnek, ha zsenge korától fogva nem neveltetett keresztény fegyelemben keresztény erkölcsre és jámborságra. „Mert más alapot senki sem vethet, azonkívül, mely vettetett, mely a Krisztus Jézus." (I. Kor. 3,11.) Mélyen tisztelt Közgyűlés! mi ezen az alapon állunk, ezen alapot tartjuk egyedül üdvösnek és célravezetőnek a gyermekvédelem intézésében. A mi programmunk: Krisztus Jézus. A gyermekek életének megmentésével lelkeket akarunk menteni Krisztus Jézus számára. Akiben Krisztus Jézus él, az egészséges tagja a társadalomnak, hasznos polgára a hazának, hü alattvalója a királynak. Azért egyesültünk, hogy a szomjúhozó föld sovány gyökérhajtásait a keresztény szeretet harmatával öntözve lombos cserjékké, terebélyes fákká neveljük, telve a ker. erények nemes gyümölcsével. Éljen Jézus 1 éljen sziveinkben, éljen védenceinkben ! ezen köszöntéssel üdvözölve a megjelent közgyűlési tagokat, a közgyűlést megnyitom. A zajos tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után a püspök elősorolta azon igazgatók neveit, kik a megjelenésben akadályozva vannak, majd pedig a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Klinda Teofil dr. prelátust és Magos Sándor ítélőtáblai birót. Következett Rott Nándor prelátus központi igazgató előadása, melyet jövő számunkban közlünk. Az igazgató kimerítő és az egyesület helyzetét világosan felölelő előadását nagy lelkesedéssel fogadták a jelenlevők. A fáradhatatlan prelátusnak Rajner püspök mondott szívből köszönetet buzgóságáért. Majd Rózsa Vitái bencés tanár, az egyesület egyik számvizsgálója referált-, az egyesület pénzügyi viszonyairól. A számvizsgálók jelentése. A „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" c. egyesület pénztári állapota: A) Bevétel a megalakulás óta: 1. Alapító tagoktól 22.477*20 kor. 2. Rendes tagoktól . . . . . 2.249'74 „ 3. Pártoló tagoktól ..... 401'60 „ 4. Jótevőktől , 12.056-01 ., Összesen: 37.184*55 kor. B) Kiadás a megalakulás óta: 1. Az egyesületi gondozottakra . 6.200'— kor. 2. Nyomtatványokra és egyéb kiadásokra . . . 1.133'81 „ Összesen: 7.333*81 kor. Egybevetés: Összes bevétel kitesz .... 37.184'55 kor. Összes kiadás kitesz . . . . . 7.333*81 „ Pénztári maradvány : .29.850*74 kor. Ezen 29.850*74 kor. a következőkép van elhelyezve : Az Esztergomi Takarékpénztárban (VII. 3748) 14.753*67 kor. Az Eszt. Iparbankban (XXIII. 137.) 8.478*75 , Az Esztergomvidéki Hitelbankban (III. 69.) 400*86 kor. A magyar kir. postatakarékpénztárban (24456) 3.217*46 „ Földtehermentesit. kötvényekben (04.754 és 56.148) 3.000*— Összesen: 29.850*74 kor. Az egyesület céljaira tehát felhasználható 7.373 kor. 54 fill., mely összegben már benfoglaltatik az alapítványi tőkének időközi kamata is. Esztergom, 1910. évi június hó 6-án. Dr. Brey er István, egyesületi pénztáros. Ezen számadást a vonatkozó okmányokkal összehasonlítottuk, helyesnek találtuk, minek folytán javasoljuk, hogy a fölmentvény az egyesületi pénztárosnak megadassék. Esztergom, 1910. évi június hó 6-án. Rózsa Vitái, Magurányi József, számvizsgáló. száravizsgáló. A számvizsgáló jelentést szintén élénk örömmel vették tudomásul a tagok. Azután jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak ugy a buzgó pénztárosnak: Breyer István dr.-nak, mint Rózsa Vitái és Magurányi József számvizsgálóknak. Rajner püspök azután indítványozza, hogy az egyesület kérje fel Ö Eminenciáját a fővédnökség, a nagym. püspöki kart pedig a yédnökség elfogadására, hogy az egyesület igy nagyobb tekintélyt nyerjen, eddigi szerénységéből kilépjen és felölelje az egész kath. társadalmat. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Szóba került végül az egyesületi lapocska ügye is. Rajner püspök szükségesnek tartja,, hogy az egyesület intenzivebb működése céljából egy havi lapocska adassék ki, mely lap anyagi és szellemi részének beosztásáról valamint expediálásáról is a bizottság fog határozni, ha a közgyűlés az életrevaló eszmét helyesnek találja. Kudora János nagyölvedi * plébános hivatkozva az egyesület mostani gyenge erejére, ellenzi a lap kiadását. Számord Ignác mellette érvel. 1000 példány — úgymond — csak 787 koronába kerülne, az expediálással pedig körülbelül 1000 koronába. A lapocska havonként jelennék meg (július és aug. hónapok kivételével) egy-egy ivnyi terjedelemben s a tagok ingyen kapnák. Ha pedig a tagok felszóllittatnának a lapocska költségeinek fedezésére, azt is szívesen tennék, mert csekély összegről van szó. Andor György dr. prelátus is szükségesnek tartja a lap kiadását. Mert reklám nélkül manapság semmit sem érhetünk el. Ha azt akarjuk, hogy egyesületünk virágozzék, hogy sokan tudomást szerezzenek működéséről, okvetlenül kell a lap, mely tájékoztatja a tagokat az egyesület helyzetéről. Végül köszönetet mond a fáradhatatlan püspök-elnöknek, ki az egyesületet bölcsen vezeti, sokat áldoz és fáradozik érte. Amit ,egykor Horacius mondott „Quod spiro, quod placeo, sí placeo tuum est" (ha élek, ha lélegzem és tetszem az a te dicsőséged), az bátran elmondható az agilis elnökről is, mert hogy az egyesület él, működik, hogy eddig már 44 gj^ermeket gondoz s hogy azt a társadalom egyre jobban megkedveli, az a püspök érdeme, ki az egyesületet megalapitotta s annak gondját továbbra is oly melegen viseli a szivén. Végül Rajner püspök rövid szavak kíséretében „Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus" köszöntéssel bezárta a II. rendes közgyűlést, mely után a bizottság tartotta ülését. A központi bizottság" ülése. A közgyűlés berekesztése után a központi bizottság igen fontos ügy tárgyalásához fogott, t. i. az áprilisi ülésen is szőnyegen levő egyesületi lap megindítása fölött tanácskozott. A lap anyagi oldalát Számord Ignác igazgató világította meg, előadván, hogy nem fog nagy anyagi áldozattal járni; a szellemi részre s a lap tartalmára vonatkozólag az elnök felhívására Kemény fy Kálmán h. plébános és Siposs Antal hittanár terjesztették a bizottság elé véleményüket, melyet szintén Számord Ignác ismertetett. Mindkét vélemény igen becses tartalmú s helyes alapul szolgálhat a lap irányításában. Rövid eszmecsere után a központi bizottság, a közgyűléstől nyert felhatalmazás folytán, határozatilag kimondotta, hogy folyó évi szeptember 15-én megindítja a havonként megjelenő közlönyt, melynek szerkesztésével az elnök fog megbízni egy erre alkalmas egyént. , Az Aubermann Miklós fővárosi hittanár által javaslatba hozott diáknaptárra nézve akként határozott a bizottság, hogy — bár helyesli a tervet — mivel azonban már ugy is nagy dolo*§*ra vállalkozott, midőn a lap megindítását kimondotta, a különben igen életrevaló terv kivitelét a jövőre halasztja. Ugyancsak Számord Ignác referált Fiedler István temesvári lelkiigazgató amaz indítványáról, hogy különösen a gyermekek számára, tagilletmény gyanánt képeket adjon ki az egyesület. Ezt a javaslatot elfogadta a bizottság, oly kijelentéssel, hogy nyomat ugyan rövid imával ellátott szent képeket, amelynek hátlapján az egyesület nemes célja lesz feltüntetve, de nem tagilletmény gyanánt, hanem az adakozóknak ajándékul adja. Mivel ily módon szent képekről gondoskodott az egyesület, a már egy év előtt elhatározott képes szelvények kiadásáról lemondott. Beck Lajos bicsérdi plébános, pécs-egyházmegyei igazgató örömmel jelenti, hogy a pécsi egyházmegyében nagyon érdeklődik a papság és a tanítóság az egyesület iránt, mi különösen az egyházmegye szeretett főpásztorának, Zichy Gyula gróf megyéspüspöknek az érdeme, ki egyik legutóbb megjelent körlevelében lelkesen ajánlja az egyesületet papjainak és híveinek figyelmébe. Eddig 59 plébániáról kapott értesítést az elhagyott gyermekek számát illetőleg. Számuk horribilis: 142. Százhúsz plébánia jelentése még hátra van, ugy hogy a szegény, züllésnek indult gyermekek száma csak a pécsi egyházmegyében körülbelül háromszázra tehető. Ö már 11 gyermeket gondoz olcsó áron, jóravaló, megbízható kath. családoknál s most ujabb 3 gyermekre vonatkozólag folyik az eljárás. Nagy tehát a szegény gyermekek száma és csekély az egyesület bevételi összege, épp- azért ajánlja, illetve indítványozza, hogy az egyesület kérjen államsegélyt. A belügyminiszter ugyanis 400.000 koronáról számol be évenkint gyermekvédelem cimén az országnak, szavazzon meg tehát a mi egyesületünknek is bizonyos összeget, annál is inkább, mert a Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Müve cimü egyesület gondoskodik egyúttal a gyermekek vallásos neveléséről is, tehát magasztosabb missziót teljesít s igy az államsegélyt nagyon is megérdemli. Az államsegélyt különben az ő megyéspüspöke is melegen ajánlja. Rajner püspök megnyugtatja az indítványozó igazgatót, hogy már egyszer érintkezésbe lépett Ruffy Pál miniszteri tanácsossal, aki megígérte, hogy a gyermekvédelemre szánt összegből bizonyos részt a keresztény gyermekvédelemnek is fog juttatni. A kérelmet különben most meg fogja ismételni. Czajkovszky Evariszt igazgató szent érmek elárusitását ajánlja. 10.000 drb csinos csillag alakú szent érmecske,. a kis Jézus és szent Erzsébet képeivel, csupán 300 koronába kerülne. Egy-egy darabot 6 fillérért adna el az egyesület és igy egy-egy darabnál 3 fillér volna a nyeresége, mert egy-egy érmecske árát az árusító 3 fillérben szabná meg. Ha fél millió érem fogy el, az egyesületnek 15.000 korona volna a tiszta jövedelme. Fehér Gyula dr. és Andor György dr. prelátusok is helyeslik Czajkovszky indítványát, mire elhatározásba ment, hogy egyelőre 10.000 drb érmecskét rendelnek 300 koronáért. Egy-egy érmecske árát 6 fillérben szabták meg. A végén Rajner püspök köszönetet mondott a jelenlevőknek a meleg érdeklődésért és a bizottság ülését bezárta. Ilyen lelkes hangulatban folyt le az egyesület II. rendes közgyűlése. Most csak arról lehet szó, hogy ezt az életrevaló, fontos egyesületet szívvel-lélekkel támogassuk. Rendes tagsági dij évenként csak 2 korona, pártoló tagsági dij pedig 1 korona. Az alapító tagok 100 koronát fizetnek. Rajta tehát! Vegye kezébe az egyesület zászlaját minden kath. férfiú és nö, pap és világi! És a mily buzgalommal dolgoztak hölgyeink eddig a Gyermekvédő Liga érdekében, kérjük őket, fejtsenek ki annyi önfeláldozó munkásságot a kath. gyermekvédelem szent ügyében. Ne legyen falu, ne város, mely e célra nem áldozna széles e hazában! Kath. laptársainkat kérjük e cikk leközlésére, hadd terjedjen e szent mozgalom az egész magyar hazában l Pauer Károly.