ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-03-20 / 12. szám

* Furcsa viselkedés. Mikor Hollady megkapta a tapolcsányi plébániát, akkor le volt törve a liberalizmus. Hollady több izben állította, hogy ö nem politizál többé. De nem tud uralkodni liberális szivén. Fegyelmezettsége oly kicsi, hogy képtelen elnyomni rossz hajlamait. Most már egy tálból eszik cseresznyét a Khuenistákkal. Ha nem politizál, mit keresett Khuennél Budapesten a többi nagytapolcsányi liberális társaságában? * Néppárti szervezkedés volt márc. 11-én Nagytapolcsányban Brestyenszky Kálmán elnöklete alatt. Sajnos, hogy az oda tartozó huszonhárom plébános közül csak öten vettek részt az értekezleten, mely kimondta, hogy feltétlenül állit jelöltet. Perényi bankigazgató és Pirchala gazdatiszt felszólalására közlelkesedéssel dr. Jandát óhajtották jelöltnek, de miután ő kijelentette, hogy a jelöltséget nem fogadja el, az értekezlet abban állapodott meg, hogy a központból kér jelöltet. Sajnálattal vették tudomásul Vragassy dr. pártelnök leköszönését és egyhangúlag dr. Janda József esperest választották meg kerületi pártelnöknek. Megbotránkozva tárgyalták Hollady tisztelgését Khuennél. A győzelem alapos reményével megy a néppárt a küzdelembe, főleg ha ismertebb nevü jelöltet kap a tapolcsányi kerület. * A Kath. Népszövetség diadala. Nyitraegerszegen f. évi március hó 13-án volt a r. kath. iskolaszék-választás, mely iránt a legnagyobb érdeklődés nyilvánult meg a plébánia területén. Két párt küzdött egymással és pedig a Kath. Népszövetségé és a községi jegyzőé és biróé. Az 1100 hívőből álló plébánia 265 nagykorú katholikusa közül 229 szavazott le, a többiek részben távol voltak, részben a betegség akadályozta meg őket a megjelenésben. A minden népszerűséget elvesztett jegyző és biró járási hatóságuk előtt azzal óhajtottak egy kis respektushoz jutni, hogy iskolaszéki tagokká választatják magukat. A nép azonban nem ült fel nekik, szavazott saját lelkiismerete szerint. Igy történt azután, hogy a lelkész ellen agitáló jegyző, biró és kántor-tanitó alig 3—4 független szavazatot birt kapni. Az iskolaszékbe csakis népszövetségi tagok kerültek, kik 229, 203 és a legkevesebb 181 szavazatot kaptak az ellenpárt 3—4 szavazatával szemben. A nép tehát itélt; bár megértenék ezt az illetékes körök és a nép előtt ellenszenves alakokat minél előbb félretolnák. A választás eredményének kihirdetése után az egész község az utcán végig éljenezte a plébánost és azután a plébánia udvarán összegyűlt az egész falu. A nép és az új iskolaszék nevében Deszeth Alajos üdvözölte a plébánost. A hívek ezen őszinte érzelmeinek váratlan megnyilvánulását örömmel hallgatta a lelkész s köszönetet mondva az ünneplésért, kijelentette, hogy a jövőben is minden lehetőt meg fog tenni arra nézve, hogy ne csak a hitbeli buzgóság fokoztassék, hanem a nép anyagi jóléte is emeltessék. Ezután a nép éljenzés közt a legnagyobb rendben távozott a plébániáról. Tudósító. * Politikai nyomorgás Nyitrában. Wilczek, ki után nem fogunk sirni, mégis elhagyja Nyitramegyét, hogy a hontiakat boldogítsa ő, aki eddig néppárti volt, legutóbb pedig munkapárti lett. A honfiak legalább megtanulják tőle, mily könnyű dolog politikai ruhát változtatni, egyéb hasznuk ugy sem lesz belőle. Utódja Szalavszky Gyula lett, aki egyszerre két megyét boldogít, a trencsénit és nyitrait. Szalavszky 13 próbás vitéze volt a Bánffyérának. Szép jövő vár a nyitrai néppártiakra. A Khuen-kormány teljes mértékben mutogatja már foga fehérét. Szegény Zichy János gróf, de sokra vitte! Zichy és Szalavszky egy táborban! * Március 15. „Bicskén". Az igazi hazafi sohasem szünetel, nem ismer nyugalmat, semmittevést és restséget. Bicskének a neve ugyan kissé komikus, kivált, ha a „három szabólegényre" gondolunk, de ez egy cseppet sem zárja ki, hogy az odavalók szépet és jót tehessenek és hogy hazafiságukat szép ünnepéllyel kimutassák. Minket azért érdekel a bicskeiek hazafias ünnepélye, mert a mi volt főispánunk Gyapay Pál volt az egyik ünnepi szónok, aki ezzel is szépen megmutatta, hogy a hazafi nem a \ környezet kicsinyességet, hanem a jó célt tekinti. Nem régen még egy neves megyét dirigált, most elég emelkedett lelkű ahhoz, hogy egy község ünnepségének fényét emelje lelkes szavaival. Szónoktársa az odavaló káplán: Baranyay Lajos volt. * Beszámoló a litánia alatt. A rácalmási kerület képviselője se közönséges körülmények között tartotta meg a múlt vasárnapi beszámolóját. Ezt az urat Koller Tivadarnak hívják s a miről ujabban nevezetes lett, abban áll, hogy Nagyperkátára egy szál emberből álló kísérettel vonult be. A választó polgárok félfüllel a képviselőt, félfüllel pedig a templomból kiáradó éneket hallgatták. Mondják, hogy a képviselő egynehány gyönge közbeszólásra úgy megzavarodott, hogy „percekig tanácstalanul állt" s a szónoki csendbe úgy beleillett a templomból kihallatszó: „Ments meg Uram minket". Legalább a perkátaiaknak ez jutott az eszükbe I * A csehek közelednek a magyarokhoz. Egyik osztrák lap fanyar ábrázattal hozza a következő hirt: „Prága város elöljáróságának a magyar földmivelésügyi minisztérium következetesen ezen cim alatt küldött egyet-mást: „Prága varos elöljáróságának." A napokban azután a prágai magisztrátus egy illedelmes levelet küldött a magyar földmivelésügyi minisztériumnak, amelyben felszólítja, hogy ezután a következő cimet használja: „A prágai királyi székváros elöljáróságának." Egyben hozzáteszi a prágai magisztrátus, hogy nem szükséges német nyelvű levelet küldeni, miután magyar nyelven irt levélre is szívesen válaszolnak". Végre is felismerik a dolgok mibenlétét a cseh szomszédok és próbálgatják, hogy mikép lehetne hozzánk simulni. * Március 15. Gyárakon. Főegyházmegyénk eme tót ajkú községe minden alkalmat megragad, hogy hazafias érzületének kifejezést adjon. Az idei március 15-ikét is méltóképen ünnepelte meg a község. Reggel 8 órakor iskolai ünnepély volt. A hatalmas gyermeksereg ékes magyar szóval adta tanújelét magyar nyelvi haladásának. Örömmel hallgatták a felnőttek gyermekeik szavalatait. Este pedig lampiónos menetben vonultak ki a gyermekek a temetőbe, hogy töviskoronás Jézusunk keresztjének tövében buzgó imát mondjanak szabadságharcunk elesett vértanúiért. Ott volt a kereszt tövében a kis falu minden lelke. Megható volt, mikor az öreg Bujdák János (illő, hogy itt álljon a neve!) a község ősz törvénybirája előimádkozta az elesett hősökért, hazánkért és koronás királyunkért szóló imákat. Majd felcsendültek a gyermekajkak: „Boldog asszony, anyánk ..." íme, a fényes bizonyság: „Vallásunk és hazánk szeretete elválaszthatatlan!" * Felfedezett rablógyilkos. Serajevó népét egy kiválóan érdekes bűnügy tartja izgatottságban már napok óta. Ugyanis a Tesani melletti Waldbachban Banjcanin kereskedőnek holttestét találták meg 20 évvel ezelőtt. A jelek világosan bizonyították, hogy szörnyű gyilkosság történt, azonban a gyilkost, bár a nyomozás a legnagyobb eréllyel folyt, nem tudták felfedezni. A kereskedőnek családja azonban, miután nagy mennyiségű pénz tűnt el a meggyilkolttól, nem hagyta abban az ügyet, mig végre is a húsz évig tartó hosszú éberségnek meg lett az eredménye, miután épen akkor tette rá kezét a törvényes hatalom a gonosztevőre, a midőn az már egész nyugodtan élvezte a rablott kincsek árán szerzett jómódot. A gyilkos szerb, akinek Gjoric a neve, most már a törvényszék előtt számol a régi gonoszságért, bebizonyítván sorsával azon közmondás igazságát, amely azt tartja, hogy „a gonoszságot még a tyúk is kikaparja." * Dr. Okányik szindarabja. Mult vasárnap március 13-án adták elő az esztergomi ker. szocialista építőmunkások dr. Okányik Lajosnak, az „Esztergom" egykori szerkesztőjének hazafias és szociális színművét, melynek cime: „1848 vagy: úr és jobbágy". A darab igen hű korképet ad a szabadságharc forrongó társadalmi eszméiről, sőt magáról a tragikus kimenetelű nemzeti harcról is. Az első jelenet kissé nehezen indul, de aztán mind elevenebb és izgatóbb lesz. Rendkívül hatásos és festői darab, melynek előadását melegen ajánljuk az összes egyleteknek. Az építőmunkások műkedvelői gárdája ismét kitett magáért. Deuts János (Ernő), Hudákné (Seregély Rózsi), Morzsa (Thuri), Prenczlik Ilonka (Thuri Margit) és Csuka (Ferkó) szokott művészetükkel játszottak, Thuriné szerepe kitűnően állott Langer Juliskának. Igen ügyesen adta Verbovszky a nemesi előnyökhöz csökönyösen ragaszkodó Kelenyeit; Szokob Márton mint öreg jobbágy, Molnár Károly mint honvédtoborzó és Lintner József mint Kossuth Lajos szintén nagy hatást arattak ügyes alakításaikkal. A fürdő szálloda nagy termét teljesen megtöltő közönség számos élénkebb jelenet után megtapsolta és a lámpák elé hivta a szereplőket. A betanítás érdeme Hudák István elnököt illeti. * Mikor az „Éljen" derűt kelt. Tisza Pista nagy politikus, megengedjük, sőt még több jó tulajdonságot is hajlandók vagyunk felőle feltételezni, de minket most nem ez érdekel, hanem azok az események, amelyek legújabban nevéhez fűződnek. Bizony Aradon csúful járt a nagy férfiú s a hintóját dísztelenre mázolták azok a bizonyos tojások, amelyekből csirkék nem, hanem legfeljebb kormánypárti képviselők kelnek ki. Székesfehérvárott azonban báró Manndorff Géza képviselő beszámolója alkalmával sokkal jobban járt, bár éz alkalommal igazán a kis ujját sem mozdította meg az egyhangú népszerűség eléréseért. De beszéljen a „Fejérmegyei Napló" : „A beszámoló nem szűkölködött a zajos éljenzések és közbeszólásokban. Az éljenzések közt élénk derültséget keltett a Tisza nevének említésekor harsogva kieresztett — szóló — éljen! Egy szociáldemokrata pedig folyton az általános választójogról interpellált, persze választ csak a szomszédai adtak rá." Itt tehát fölöslegesen jól járt Tisza Pista. * Hazafias ünnepség. Fényesen sikerült ünnepély keretében ülték meg vasárnap Ujgyallán a március 15-iki nagy események évfordulóját. Az ünnepély, melyet Borz Erzsébet óvónő és Siposs Rózsika tanítónő rendeztek, oly nagy hatást és tetszést keltett, hogy közkívánatra meg kellett ismételni. Nagy jelentőségű az ily hazafias ünnepségek tartása, mert ez emeli a magyar közszellemet s különösen oly községben szükséges, mint Újgyalla, ahol még alig néhány éve nagyobbrészt tótul beszéltek. Az ünnepélyek fogják az idegen ajkú lakosságot magyarrá tenni nemcsak nyelvben, de szívben is. * Ezredes és rablóvezér egy személyben. Oroszországnak ismét van egy szörnyű botránya, amely az eddig ismert erkölcsi különlegességek között méltán megérdemli az első helyet. Az a mérhetetlen fejetlenség, amely a tisztviselői karban széltében-hosszában uralkodik, egész okszerűen azt a gondolatot kelti fel bennünk, hogy ekkora monstrum-birodalomnak nincs is létjogosultsága a földön, miután nem egyéb, mint mindenféle bűnöknek buja tenyészetü kertje. Pétervárról terjed az a kalandos, de valóságon alapuló hir, hogy az odesszai ezredparancsnok egyszersmind az azon országrészben garáfedálkodó rablóbandának is a feje volt. A titkos 'rendörségnek végre is a napokban sikerült ez \orszagos csalót: Jermolow ezredest leleplezni, akire ezen alkalommal mindenféle gazságok sültek ki. Többek között nyilvánvalóvá lett, hogy a Krasznowodszk és Asztrabad állomások között január elsején történt párját ritkító vonatrablást szintén Jermolow ezredes vitte végbe vakmerő bandájával, amely alkalommal 1,400.000 koronát zsákmányoltak. A pénzből már csak 200.00 koronát találtak meg nála, miután a többit részint a cimborák között osztotta fel, részint pedig — mint egyesek állítják — a többi pénzen teakereskedést nyitott, amelyben éppen olyan finom kinai tea volt kapható, mint Brutsy Gyulánál, akinél 1 kiló kinai tea 16 korona, félkiló 8 korona, 1 deka 20 fillér. * Elvitték a régi gyógyszertárt. Kőszeg város szegényebb lett egy érdekes kulturnevezetességgel: a régi gyógyszertár berendezését megvette az iparművészeti múzeum és elszállította Budapestre. Tudvalevő dolog, hogy a községi gyógyszertárnak, amely 1647. óta áll fenn és amelyet a jezsuiták alapítottak, művészi nézőpontból rendkívül érdekes és értékes a berendezése, a pompás diófa faragványok becses emlékei a mult nagyszerű iparmüvészetének. Érdekes, hogy ezt a kiváló művészi becsű berendezést már a múltban is több izben kérték megvételre, a külföldről negyvenezer koronát kínáltak érte, Jenő főherceg pedig, aki a máltai lovagrend részére akarta megvásárolni, ugyanennyit igért érte, a tulajdonos azonban akkor hallani sem akart az eladásról. Most az uj tulajdonos gazdagítani akarva a magyar iparművészeti muzeumot, eladta a berendezést tizennyolcezer koronáért. Az értékes berendezést nagy gonddal becsomagolták és butorszállitó-kocsin elszállították Budapestre. Az iparművészeti múzeum aligazgatója volt lenn Kőszegen a berendezés elszállításánál és elmondta, hogy Budapesten nagy érdeklődéssel várják a becses emléket, amelynek nincs párja az egész világon. A faberendezést most félévre bepácolják, hogy eltávolítsák róla a századok során rákent festékeket és eredeti diófaszínben fogják elhelyezni, mint az iparművészeti múzeum egyik legnagyobb és legértékesebb büszkeségét. A régi patika helyén most uj, modern patika rendezkedik be. * Eltévedt golyó. Gyereknek, felnőttnek egyaránt kedves mulatság az, ha a katonák tevékenységét szemlélheti, pedig semmiesetre sem bátorságos ez a mulatság, kiváltképen, ha a vitéz urak egészen komolyan eregetik a sivitó golyó-