ESZTERGOM XV. évfolyam 1910
1910-06-19 / 25. szám
mikor hunyja le a beteg szemét, hogy hagyatékán osztozkodhasson. A Lajtán túl régen érzik, hogy a magyar beteg, lázas; azt is tudták, hogy 1910. év június 1-én lesz a krizis. A bécsi lapok tehát öntötték az orvosi bulletineket, hogy a félizgult német közvéleményt megnyugtathassák. Ma az arcok kiderültek, a szájak mosolyognak, megkönnyebbülés sóhaja száll föl az osztrák keblekből, amelyeket a kétség mázsányi terhe nyomta. E kétség között elfeledte minden baját: a dunaparti sikkasztás, politikai belső bajok, szinházi válságok mind csak másodrendű kérdésekké zsugorodtak össze a magyar válság mellett. A kávéházakban és a sajtóban ma már kinyilvánították, hogy, miután a választási eredmény igen fényes, nem sajnálják az „áldozatok"-at. Mik ezek? Ma még homály borítja a kérdést. Majd kitűnik a parlamenti „interpellációkéból és a Kúrián a petíciók tárgyalásakor. Mi most ne vessünk erre figyelmet, hanem csak azt a következtetést rögzítsük meg, mely a bécsi öröm-mámorából levonható. Ha Bécs boldog, Budapestnek minden oka meg van arra, hogy kétségbeesve tekintsen a jövő elé. Az osztrák és magyar sohasem élt jóviszonyban egymással s igy feltételezhető, hogy az osztrákok érdeklődése őszinte és érdektelen, örömük pedig tiszta és szeplőtelen. Ezt Esztergomban is elhiszik a vármegyeházán. De arról igazán nem tehetek, hogy az Íróasztalom lábai hinni nem tudnak. * * * Ilyenkor t. i. a választások után az ember legokosabban akkor cselekszik, mikor semmit sem hisz el. Justhéknak nem hiszek, mikor azt adják hírül, hogy a választásokon csupa erőszak volt; a „Reichpost"-nak nem adok hitelt, mikor kifecsegi, hogy a magyar választások tizenkét millióba kerültek; Khuen szavainak azonban még Roskoványi Andor dömösi jegyző sem ad hitelt, ki kinyilatkoztatta, hogy ez a választás a népre erkölcsnemesitőleg fog hatni. — Áldori Viktor most egy memorandumot szerkeszt, melyben Justh Gyulának visszavág, kijelentvén, hogy az erőszakkal való elöhozakodás csak a legyőzöttnek kicsinyes, hiú és köpködő mosakodása. Halász a dorogi képviselő agilis titkára pedig tiltakozik az ellen, hogy a jelen választásokra húszmillió koronát hozott volna a kormány forgalomba, mert, ha egy voksért száz koronát számítunk, a kifecsegett összeg csak kortes borravalónak jó, de a voksokra már semmi sem jut. Mennyiben van igaza Khuen miniszterelnöknek, mikor a választás erkölcsnemesitő hatásáról szónokol, legjobban meg tudnák mondani az Esztergomban, Dorogon és Köbölkúton harcoló ellenfelek, kiknek gyakorlatilag volt alkalmuk meggyőződni, milyen erkölcsnemesitő hatással van a népre és a jelöltre egyaránt a legszebb polgári jog gyakorlásának igen piszkos technikája. Mi az egész dologból csak annyit hiszünk el, hogy a jelen választás nem volt komiszabb, mint elődei, de azt már mi sem tudjuk elhinni, hogy tisztább s igy erkölcsnemesitő lett volna. Vármegyénk hivatalos gárdája, merő udvariasságból mind a három feltevést elhiszi, de ki hiszi el neki ? Skíz. . — A munkapárt paktálása a tót nemzetiségiekkel. A tót nemzetiségi lapok örömtől áradozó, hosszadalmas tudósításokat hoznak a felvidéki kerületekről, amelyekben a néppárt elbukott, sőt egyenesen maguknak vindikálják a. szomorú dicsőséget, hogy a kormánypárt egyes kerületekben a néppárt fölött győzedelmeskedett. Igy a „Slov. Lud. Noviny" 9. számában azt irja: „Richter Jánost a győzelemhez a tót nemzetiségi párt segítette, tulajdonkép kizárólag az vitte keresztül." Igaz is. Az alsókubini kerületben a néppárt egyszer 800, másszor 1100 szótöbbséggel győzött, most pedig jelöltjének, Bulla Györgynek egyéni és szónoki kiválóságai dacára a munkapárti jelölt 2032 szavazatával szemben csak 1464 szavazatot kapott. Ennek magyarázata az, hogy az alsókubini kerületben állandóan 10—20 turócszentmártoni alak korteskedett Bulla ellen, a főispán a Tátrabank igazgatójával járt a munkapárti jelölt érdekében, a szolgabirák, jegyzők és egyéb hazaffyas úriemberek a „Tyzdennik*-et és a „Slov. Lud. Noviny"-t ezrével szórták a nép közé az alsókubini, csacai és vágbesztercei kerületben, amely lapok a választási kampány alatt folyton ütötték ezen kerületek néppárti jelöltjeit: Bulla Györgyöt, Gyuriss Emilt és Szmrecsányi Györgyöt. A győzhetetlennek tartott Gyuriss Emil ellen u. i. ép oly módon támogatták a tót nemzetiségiek a kormánypártot' a csacai kerületben, mint az alsókubini-ban, csakhogy a csacai kerületben Szkicsák Ferenc, a felfüggesztett Tomanek és a „Slov. Lud. Noviny" szerkesztője, Ráth korteskedett Gyuriss ellen. A Felvidéken a néppártnak a félig magyar vágvecsei kerületen kivül csak 3 kerületben van orsz. képviselője: a zsámbokréti, újbányái és ólublói kerületekben. A tót nemzetiségi lapok dicsekszenek vele, hogy ez a tót nemzetiségiek érdeme. Kérdjük azokat a tót nemzetiségi katholikus papokat, nem mozdul meg a lelkiismeretük, hogy most egyházunkat és hitünket védő képviselők helyett a katholikus tót népnek liberális képviselői vannak? Beszámoló a kath. gyermekvédelemről. 916 ) Egyesületünk 1909. évi június 3-án tartotta első közgyűlését s most egy teljes év után ismét szerencsém van beszámolni az egyesületnek ez év folyamán való működéséről, törekvéseiről, s azon eszközökről, melyeket céljának elérésére ez év folyamán alkalmazott s végül Istennek legyen hála — az elért eredményekről is. Az utóbbi időben a családi élet lazulása folytán mindinkább szaporodott az elhagyott, szülői gondozás, vallás-erkölcsi nevelés nélkül maradt gyermekek száma. Ezt a bajt a magyar társadalom észrevette s úgy az állami, mint a magánjótékonyság tőle telhetőleg iparkodott a szegény gyermekeket segíteni. A kath. társadalom is megmozdult s megalakította egyesületünket, melynek főcélja, hogy necsak anyagilag segítse az elhagyottakat, hanem erkölcsileg is nevelje őket, mert hiszen nemcsak kenyérből él az ember s a gyermek, hanem azon jgéből is, azon örök igazságokból is, melyek az Isten szájából jönnek. Az anyagi segélyezés mellett tehát valláserkölcsi nevelést is akar biztosítani az elhagyott gyermekek számára. Bízvást mondhatjuk, hogy egyelőre nem hiába dolgozott. Az első év a belső szervezkedés éve volt; de örömmel jelenthetem, hogy a második év már haladást jelent az egyesület működésében. A belső szervezkedés munkája ugyan most sem szünetelt, de ugyanakkor egyesületünk már kiható munkát is végzett. Az egyházmegyei igazgatók közvetítésével immár gyermekeket vett védő szárnyai alá s mint jó anya őrizte őket, segítette nevelésöket s a gyermekek elhelyezésénél mindig arra figyelt, hogy a két nagy nevelési erőt biztosítsa számukra: a szülői szeretetet s a természetfölötti kegyelmet. Egyesületünknek ezen sikeres működését első sorban a nmélt. püspöki kar pártfogása, szerető érdeklődése segítette elő. Bíboros Főpásztorunk Ö Eminenciája volt az első, ki a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müve" c. egyesületünk javára elrendelte minden év szeptember hó IV. vasárnapján a templomi gyűjtést. Ezen gyűjtés egyedül főegyházmegyénk területén 3861 korona 28 fillért eredményezett. Zichy Gyula gróf pécsi püspök úr f. é. március 19-én, sz. József napján kelt VI. sz. körlevelét egészen egyesületünk ügyének szentelte s gyakorlati útmutatásokat adott papságának a ker. gyermekvedelem egyházmegyei szervezésére. Ezen eseményszámba menő szép körlevelében a gyermekvédelmet a papság lelkipásztori gondjai és munkássága közé sorolja, perselyek fölállítását rendeli el a búcsújáró helyeken, sőt a perselyek beszerzési árát is födözte s ezzel a pécsi egyházmegyében ügyünknek hatalmas lökést adott. A köteles hálaérzet parancsolja, hogy a püspök úrnak e helyütt is nyilvános köszönetet mondjunk. Szervezte az egyesületet a rozsnyói püspök úr Ö Méltósága is s 1909. évi okt. 28-án Véner Pál apátkanonokot nevezte ki egyházmegyei igazgatónak. A veszprémi püspök úr O Excelleneiáj a a templomi gyűjtést körlevélben rendelte el a szt. Erzsébet napját megelőző vasárnapon, megengedte az iskolai gyűjtést s a búcsújáró helyeken perselyek felállítását. A kalocsai érsek úr Ö Excellenciája a régi szeretettel karolta föl egyesületünket, s ígérte, hogy az elmaradt templomi gyűjtés eredményét más uton fogja biztosítani. Hasonlóan szervezte az egyesületet a munkácsi' püspök úr O Excellenciája is. S az időrendbeli sorrendet, de nem a nagylelkűséget követve kell megemlékeznünk legvégül Csáky Károly gróf váci püspök Ő Excellenciájá*) Dr. Rott Nándor prelátus-kanonok, központi igazgató évi jelentése, melyet a „Ker. Szeretet Orsz. Gyermekvédő Müve" c. egyesület f. hó 9-én tartott II. közgyűlésén előadott. ról, ki a minap 3000 koronát adott egyesületünknek s ezen adományával eleve is biztosította nekünk a következő munka-évnek nagyobb sikerét. Bizonyára a m. t. közgyűlés érzelmeit tolmácsolom, midőn e helyütt is mélyen átérzett hálás köszönetet mondunk Ö Excelleneiájának ezen * nagylelkű adományért. Az elmúlt év folyamán az egyházmegyei igazgatók személyében is több változás történt. Igy főegyházmegyénk igazgatója: Guzsvenitz Vilmos tanítóképzői igazgató úr másirányú, rendkivüli elfoglaltsága miatt kénytelen volt lemondani tisztéről, igy Ö Eminenciája Nagyságos és főtiszt. Számord Ignác, óvónőképzői igazgatót nevezte ki helyébe; Veszprémben dr. Hoss József szemináriumi spirituális lépett Ott Mihály ükki plébános helyébe, a pécsi egyházmegyében pedig dr. Szilvek Lajos kanonok helyébe Beck Lajos bicsérdi plébánost nevezte ki a pécsi püspök úr s örömmel jelenthetjük, hogy az uj igazgatókban is buzgó, a ker. gyermekvédelemért páratlanul lelkesedő férfiakat nyert egyesületünk s működésüknek sikere már is meglátszik az elért eredményekben. Mindenütt sok uj alapító és rendes tagot gyűjtöttek s az egyesület anyagi erejét emelték. Működésének előmozdítására az év folyamán az egyesület több fontos határozatot is hozott. A nmélt. püspöki kart az elnök-püspök úr 0 Méltósága az egyesület nevében felkérte, hogy hívják föl körlevélben papságuk figyelmét a telep- és menhelybizottságokban való térfoglalásra s utasítsák papjaikat, hogy vagy maguk, vagy megbízható kath. világiak iparkodjanak bejutni a képviselőtestület által választandó ezen bizottságokba. Sikerrel kérte föl a püspök urakat templomi gyűjtések elrendelésére s búcsújáró helyeken perselyek fölállítására. Fölkérte egyes egyházmegyei igazgatók utján a kath. intézeteket Matiné-k rendezésére, hogy ezeknek tiszta jövedelme is a gyermekvédelem céljának szolgáljon. Az esztergomi szt. Benedek-rendi főgimnázium elsőnek lépett itt a tett terére s f. évi márc. 6-án nagyon sikerült ünnepélyt rendezett s 200 koronát juttatott egyesületünknek, miért is nagys. és ftdő Hollósi Rupert celldömölki apát, igazgató urnák és a főt. tanári karnak, valamint az összes közreműködőknek ez úton is köszönetet mond az egyesület. A pénzközvetítés megkönnyítésére pedig behozta a chekkforgalmat. Fontos kérdést képezett ez év folyamán bizottsági üléseinkben egy egyesületi, a gyermekvédelem ügyét szolgáló lapocskának megindítása, nemkülönben érmecskéknek s a gyermekvédelemre fölhívó szelvényeknek terjesztése, hogy igy egyrészt az érdeklődés fokoztassék s egyesületünk ismertebb legyen: másrészt pedig innét is uj jövedelme legyen egyesületünknek. A lap, nemkülönben az érmek és szelvények, esetleg képecskék hivatva volnának ugy a felnőtteket, mint a gyermekeket állandóan figyelmeztetni, hogy segítsenek menteni, hogy á filléreket, melyeket árváknak szánnak, juttassák egyesületünknek. A gyermekek legjobb apostolai a gyermekmentésnek s azért azokat is iparkodik egyesületünk a képek, érmek révén ügyünknek megnyerni. Még munkánk s tapasztalataink tárgyát képezte ez évben az ügyviteli szabályzat megalkotása is s őszi bizottsági gyűlésünkön máris annak kész tervezetét fogjuk bemutatni. Ezek a még befejezetlen kérdések s ügyek, s ezeknek megoldására irányul majd törekvésünk. Mindezen tevékenységünket pedig nagylelkűen támogatta a kath. társadalom s azért a legőszintébb hálával emlékezünk meg ennek áldozatkészségéről is. A tavalyi jelentés alkalmával az egyesületnek csak 94 alapító tagja van, jelenleg az alapító tagok száma 164, tehát majdnem kétannyi, tavaly 16055 kor. 82 fill, tökéje volt, ma van 29850 kor. 74 fillér tőkéje. A tavalyi év őszén már 6000 koronát fordíthatott az elhagyatott gyermekek segélyezésére, mely összegből az esztergomi és kalocsai főegyházmegye 1500—1500 koronát, a székesfejérvári, győri, veszprémi, pécsi és csanádi megyék egyenkint 600—600 koronát kaptak. A segélyek kiosztásánál azt is elhatározta a közp. bizottság, hogy felhívja az egyházmegyei igazgatókat, hogy a csekély számú védencet lehetőleg oly plébániákra helyezzék el, hol buzgó plébános őrködik fölöttük s ki, ha több védenc van már a községben, telepbizottságot is alakit, melynek tagjai a családoknál elhelyezett gyermekek fölött őrködnek. Hogy pedig lássa a m. t. Közgyűlés, mit tett már eddig is, az első működési évben egyesületünk a gyermekvédelem terén, fölemlítem az egyházmegyei igazgatók jelentése alapján, hogy az esztergomi főmegye területén az egyesület 12
