ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-01-26 / 4. szám

XIII. évfolyam Esztergom, 1908. január 26 4. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Alapító: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők, Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv kön> vkereskedésóben. Az autonómia hajnalcsillaga. Esztergom, január 25. Igy nevezhetjük Túri Béla könyvét, »A főkegyúri jog és az autonómia, különös tekintettel a vallás- és tanulmány-alapitványokra«. Stephaneum. Ára 1 K 60 f. Nemcsak ragyogó világossága és szinte a bolygók pályájának kimértségével és biztosságával való haladása miatt, hanem mert holt források helyett a legilletékesebb élő tényezők információja alapján készült s igy nem azt az autonómiát festi, amely lehet, hanem amely meg is lesz. Nem szeretjük a nagyfejű, feneketlen tudósokat, kik szörnyen tudják halmozni az erudiciót, de az igazság szellemét soha el nem érték; kik csak reprodukálják azt, amit olvastak, de invenciót nem árulnak el semmiben. Mert az ilyenek azután, midőn igazán életbevágó kérdésekben kellene megmutatni tudományukat, a szög mellé vágnak s akármelyik laikus egészségesebb érzéket tanusit az ily kérdésekben. A beiü öl, a szellem éltet. Sokkal többet ér az ihletett tehetség, ki nem az erudicióra, hanem a lényegre fekteti a fősúlyt, nem a külső formára, hanem a tartalomra. Ilyen Túri Béla az autonómia kérdésében: igazán fején találta a szöget! Részletesen az autonómiának csak egy speciális részletét tárgyalja: t. i. a vallásés tanulmány-alapítványoknak az autonómia körébe való utalását, tanulmánya tolyamán azonban tényleg bevilágit az autonómia többi ágába is, a püspöki kinevezésekbe és az iskolakérdésbe ; a röpiratot bezáró törvénycikktervezet pedig felöleli valamennyit. Különösen becsesek azok a megkülönböztetések, distinctiók, melyeket az ágasbogas problémában eligazodásra biztos vezérfonalul nyújt a szerző. Mindenekelőtt éles logikával bebizonyítja a király főkegyúri és felügyeleti jogai közti lényeges különbséget. Csak a föfelügyeleli jog államhatalmi jog, mig ellenben a főkegyúri jogok forrása nem az államhatalom, ezek a magyar királynak privát jellegű s az egyháztól kiváltságként nyert jogai. E főkegyúri jogok tehát mindig a király személyi jogai maradnak, bár a magyar alkotmány szellemében gyakoroltatnak. A parlamentáris törvényhozás hatásköre tehát nem terjedhet ki az autonómia szervezésére, vagy szervezetének törvénybe igtatására, hanem csupán a szervezési jog becikkelyezésére. S itt rendkívül ügyesen érvel Túri az előleges becikkelyezés érdekében. Ezen szempontok jogossága oly világosan és meggyőzően van előadva, hogy bármely vallású ember elfogadhatja; hisz nem is vindikálnak a kath. vallás számára mást, mint amit a felekezetek már régóta élveznek. Túri könyve tehát a képviselőház és az autonómiai kongresszus tagjainak kezében nagy aktualitást nyer. Több mint ötven esztendő óta húzódik a katholikusok önkormányzatának joga. részint mostoha politikai viszonyok következtében, de főkép az eddigi liberális kormányok telhetetlen hatalomvágya következtében. »A katholikusoknak autonómiája — értsd a kultuszminisztertől való függetlensége'— nehezen fér össze a király főkegyúri jogával, meg az egyház hierarchikus szervezetévek •— hangoztatták egyre az autonómia liberális »jóbarátaioc. Voltaképen pedig a harmadik tényező : a kormány nem akarta kiengedni körmeiből a katholikusok fölött jogtalanul bitorolt diktátori hatalmát. íme Túri könyvéből láthatja mindenki, hogy a katholikusok autonómiája nagyon szépen összefér a király főkegyúri és főfelügyelői jogaival, a kormánynak jogos igényeivel, csak jóindulat és méltányosság kell a kölcsönös érdekek kiegyenlítésére. A királynak megmarad eddigi hatásköre : az ö legfelsőbb hozzájárulása szükséges lesz ezután is az autonómia minden határozatához és a kinevezésekhez. A kormánynak meg lesz ellenőrzési joga és vétója minden az államra nézve veszélyes irányzat vagy kinevezéssel szemben. De az iniciativa, a kezdeményezés minden katholikus ügyben az autonómia kezébe lesz letéve. Igy a főpapi székek remélhetőleg meg lesznek kiméivé azon mostoha sorstól, hogy a felekezetlen kormány kortesszolgálatok jutalmazására, vagy tönkrement mágnásfamiliák restaurációjára használja fel azokat. Ezer hála a Gondviselésnek, hogy a Wlassics-féle árnyék-autonomia életbe nem lépett; alig különbözött volna az a francia kultuszegyesületek tői. Ismételjük azt, amit már többször hangoztattunk: az autonómia lényege a püspöki kinevezések függetlensége. A független egyház szerez vagyont magának, ha kell; ellenben a kormányhatalom gyámkodása alatt élő egyházat erkölcsileg és anyagilag is tönkretehetik. A mióta a francia konkordátumot kettérepesztették, mely a francia egyház szabadságát 100 évig békókba ve~te, már csak háAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Eötvös Károly — May Károly. Nemrégiben utaztam a Balaton körül — már tudniillik Eötvös Károly Balatonja körül — s nyugodt lélekkel elmondhatom, hogy Eötvös Károly nagy garral hirdetett müvei pénzt nem érnek. En legalább Eötvös összes müveiért is röstelnék kiadni — egy hatosnál többet. Miért? Mert Eötvös müvei az irodalmi pökhendiség ammoniákjával vannak telítve. Amellett Eötvös uram ahol szerét ejtheti, rug egyet az anyaszentegyház épületén. Hisz csak nemrég botránkoztunk meg valamennyien a nagy Kárólusz, de amellett éretlen és ostoba Kárólusz »hülye« jelzője miatt. Nohát uraim, aki erre a kvalifikálhatlan lépésre képes, attól egyebütt se várhatunk sok jót. Pedig hány »jó« keresztény dobja ki a pénzét Eötvös reklám-müveire s csak olvasás közben veszi észre, hogy önmagát köpte arcul a könyv megvásárlásakor. Mily kedélyesen irja le például Kárólusz Magnus, hogy Endre király a tihanyi barátoknak tiz szobalányt küldött: üdéket, pirosakat, egészségeseket, hajadonokat. Azért, hogy a barátok mindig jó kedvűek legyenek, jó kedvet pedig leginkább az olyan lány tud csinálni, aki sem egészen a mienk, sem egészen a másé: a szobaleány. Nemde kedélyes ?! Közben megírja Kárólusz koma, a vajda, meg minden, hogy milyen jóizüt tud nevetni a barát. Persze, ez is igen épületes dolog. Úgyszintén lélekemelő epizód az is, hogy a püspök és barát a tihanyi lány dalától nem tudnak aludni. Más. — Furcsa dolog a káromkodás: a test is kiizzadja az ártalmas nedveket, a lélek is kiizzadja az ártalmas indulatokat . . . Az olvasó szinte kedvet kap a káromkodásra. Más. — A világ teremtésében az asszony volt Istennek legutolsó alkotása. De mit ért ahhoz Mózes ? Ne neked — revelatio Mosaica! Más. — Az öreg Braun 98 esztendő óta mindig zsidó, mégis szegény ember. Vájjon Eötvös csodálkozik-e Braunon, vagy szánakozik: disputant theologi. Más. Hejh zsidó! — Ha ütni kell valakit: téged ütnek. Ha áldozat kell száz közügyre: tőled várnak. Ezer szegényed van: nem sajnálnak. Tiz gazdag embered van: irigység mar érte. Rossz embereidet a szemedre hányják : jó embereidért mindenki fukarkodik a dicsérettel. (Persze, csak Eötvös nem !) Más. Kárólusz lelkesül a szép Gutthardnéért (ez is zsidó!) s szinte • markunkban érezzük Eötvös jól megfizetett könnyeit, hog;, ez a szép »habtermet« kénytelen künn porladozni a budai zsidótemetőben. Kárólusz! Kárólusz! de sok szamárságot összefirkálsz, hogy az embernek a gyomra fölháborodik . . . Legalább az a Révai minden kötetedhez mellékelne egy — mosdótálat. Milyen más ember May Károly / Mikor a szegedi gimnáziumban élet-halál harcot vivtam a német nyelvvel, csak arra kértem a jó Istent, adja meg nékem azt .az örömet, hogy a német auktorokat eredetiben olvashassam ! Megadta. A legnagyobb élvezettel olvasom May Károly müveit s mondhatom, hogy ezek minden sora aranyat ér. Ha Eötvös munkái szemétdombok és a Morális kloákái, akkor May müvei valóságos aranyhegyek és apostoli iratok. Amellett ugy vannak irva, hogy éppen a mai ifjúság olvashatná őket óriási haszonnal. May Károly neveli az olvasó közönségét s amellett szórakoztatva tanítja. May hűséges olvasója hitében szilárdul, erkölcsében javul s ami nem másodrendű dolog: szakit a mai nyegleséggel s elhatározásában bátor és férfias lesz. Ilyen könyvek kellenek a mai ifjúságnak: ki kell adni mind! Katholikus kiadóink és Társulataink hol késtek az éji homályban ! Deák Antal.