ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-01-26 / 4. szám

XIII. évfolyam Esztergom, 1908. január 26 4. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Alapító: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők, Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv kön> v­kereskedésóben. Az autonómia hajnalcsillaga. Esztergom, január 25. Igy nevezhetjük Túri Béla könyvét, »A főkegyúri jog és az autonómia, különös te­kintettel a vallás- és tanulmány-alapitványokra«. Stephaneum. Ára 1 K 60 f. Nemcsak ragyogó világossága és szinte a bolygók pályájának kimértségével és biztosságával való haladása miatt, hanem mert holt források helyett a legilletékesebb élő tényezők információja alap­ján készült s igy nem azt az autonómiát festi, amely lehet, hanem amely meg is lesz. Nem szeretjük a nagyfejű, feneketlen tudósokat, kik szörnyen tudják halmozni az erudiciót, de az igazság szellemét soha el nem érték; kik csak reprodukálják azt, amit olvastak, de invenciót nem árulnak el sem­miben. Mert az ilyenek azután, midőn igazán életbevágó kérdésekben kellene megmutatni tudományukat, a szög mellé vágnak s akár­melyik laikus egészségesebb érzéket tanusit az ily kérdésekben. A beiü öl, a szellem éltet. Sokkal többet ér az ihletett tehetség, ki nem az erudicióra, hanem a lényegre fek­teti a fősúlyt, nem a külső formára, hanem a tartalomra. Ilyen Túri Béla az autonómia kérdésében: igazán fején találta a szöget! Részletesen az autonómiának csak egy speciális részletét tárgyalja: t. i. a vallás­és tanulmány-alapítványoknak az autonómia körébe való utalását, tanulmánya tolyamán azonban tényleg bevilágit az autonómia többi ágába is, a püspöki kinevezésekbe és az is­kolakérdésbe ; a röpiratot bezáró törvénycikk­tervezet pedig felöleli valamennyit. Különösen becsesek azok a megkülön­böztetések, distinctiók, melyeket az ágas­bogas problémában eligazodásra biztos vezér­fonalul nyújt a szerző. Mindenekelőtt éles logikával bebizonyítja a király főkegyúri és felügyeleti jogai közti lényeges különbséget. Csak a föfelügyeleli jog államhatalmi jog, mig ellenben a főkegyúri jogok forrása nem az államhatalom, ezek a magyar királynak privát jellegű s az egyháztól kiváltságként nyert jogai. E főkegyúri jogok tehát mindig a király személyi jogai maradnak, bár a ma­gyar alkotmány szellemében gyakoroltatnak. A parlamentáris törvényhozás hatásköre tehát nem terjedhet ki az autonómia szervezésére, vagy szervezetének törvénybe igtatására, ha­nem csupán a szervezési jog becikkelyezé­sére. S itt rendkívül ügyesen érvel Túri az előleges becikkelyezés érdekében. Ezen szem­pontok jogossága oly világosan és meggyő­zően van előadva, hogy bármely vallású em­ber elfogadhatja; hisz nem is vindikálnak a kath. vallás számára mást, mint amit a fele­kezetek már régóta élveznek. Túri könyve tehát a képviselőház és az autonómiai kon­gresszus tagjainak kezében nagy aktualitást nyer. Több mint ötven esztendő óta húzódik a katholikusok önkormányzatának joga. ré­szint mostoha politikai viszonyok következ­tében, de főkép az eddigi liberális kormá­nyok telhetetlen hatalomvágya következtében. »A katholikusoknak autonómiája — értsd a kultuszminisztertől való függetlensége'— nehe­zen fér össze a király főkegyúri jogával, meg az egyház hierarchikus szervezetévek •— han­goztatták egyre az autonómia liberális »jó­barátaioc. Voltaképen pedig a harmadik té­nyező : a kormány nem akarta kiengedni körmeiből a katholikusok fölött jogtalanul bi­torolt diktátori hatalmát. íme Túri könyvéből láthatja mindenki, hogy a katholikusok auto­nómiája nagyon szépen összefér a király fő­kegyúri és főfelügyelői jogaival, a kormány­nak jogos igényeivel, csak jóindulat és mél­tányosság kell a kölcsönös érdekek kiegyenlí­tésére. A királynak megmarad eddigi hatásköre : az ö legfelsőbb hozzájárulása szükséges lesz ezután is az autonómia minden határozatához és a kinevezésekhez. A kormánynak meg lesz ellenőrzési joga és vétója minden az államra nézve veszélyes irányzat vagy kinevezéssel szemben. De az iniciativa, a kezdeményezés minden katholikus ügyben az autonómia ke­zébe lesz letéve. Igy a főpapi székek remél­hetőleg meg lesznek kiméivé azon mostoha sorstól, hogy a felekezetlen kormány kortes­szolgálatok jutalmazására, vagy tönkrement mágnásfamiliák restaurációjára használja fel azokat. Ezer hála a Gondviselésnek, hogy a Wlassics-féle árnyék-autonomia életbe nem lé­pett; alig különbözött volna az a francia kul­tuszegyesületek tői. Ismételjük azt, amit már többször han­goztattunk: az autonómia lényege a püspöki kinevezések függetlensége. A független egyház szerez vagyont magának, ha kell; ellenben a kormányhatalom gyámkodása alatt élő egy­házat erkölcsileg és anyagilag is tönkretehe­tik. A mióta a francia konkordátumot ketté­repesztették, mely a francia egyház szabad­ságát 100 évig békókba ve~te, már csak há­AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Eötvös Károly — May Károly. Nemrégiben utaztam a Balaton körül — már tudniillik Eötvös Károly Balatonja körül — s nyugodt lélekkel elmondhatom, hogy Eötvös Károly nagy garral hirdetett müvei pénzt nem érnek. En legalább Eötvös összes müveiért is röstelnék kiadni — egy hatosnál többet. Miért? Mert Eötvös müvei az irodalmi pökhendiség am­moniákjával vannak telítve. Amellett Eötvös uram ahol szerét ejtheti, rug egyet az anyaszentegyház épületén. Hisz csak nemrég botránkoztunk meg valamennyien a nagy Kárólusz, de amellett éretlen és ostoba Ká­rólusz »hülye« jelzője miatt. Nohát uraim, aki erre a kvalifikálhatlan lépésre képes, attól egye­bütt se várhatunk sok jót. Pedig hány »jó« ke­resztény dobja ki a pénzét Eötvös reklám-müveire s csak olvasás közben veszi észre, hogy önmagát köpte arcul a könyv megvásárlásakor. Mily kedélyesen irja le például Kárólusz Magnus, hogy Endre király a tihanyi barátoknak tiz szobalányt küldött: üdéket, pirosakat, egész­ségeseket, hajadonokat. Azért, hogy a barátok mindig jó kedvűek legyenek, jó kedvet pedig leginkább az olyan lány tud csinálni, aki sem egészen a mienk, sem egészen a másé: a szoba­leány. Nemde kedélyes ?! Közben megírja Kárólusz koma, a vajda, meg minden, hogy milyen jóizüt tud nevetni a barát. Persze, ez is igen épületes dolog. Úgyszintén lélekemelő epizód az is, hogy a püspök és barát a tihanyi lány dalától nem tud­nak aludni. Más. — Furcsa dolog a káromkodás: a test is kiizzadja az ártalmas nedveket, a lélek is kiizzadja az ártalmas indulatokat . . . Az olvasó szinte kedvet kap a káromkodásra. Más. — A világ teremtésében az asszony volt Istennek legutolsó alkotása. De mit ért ahhoz Mózes ? Ne neked — revelatio Mosaica! Más. — Az öreg Braun 98 esztendő óta mindig zsidó, mégis szegény ember. Vájjon Eötvös csodálkozik-e Braunon, vagy szánakozik: disputant theologi. Más. Hejh zsidó! — Ha ütni kell valakit: téged ütnek. Ha áldozat kell száz közügyre: tőled várnak. Ezer szegényed van: nem sajnálnak. Tiz gazdag em­bered van: irigység mar érte. Rossz embereidet a szemedre hányják : jó embereidért mindenki fu­karkodik a dicsérettel. (Persze, csak Eötvös nem !) Más. Kárólusz lelkesül a szép Gutthardnéért (ez is zsidó!) s szinte • markunkban érezzük Eötvös jól megfizetett könnyeit, hog;, ez a szép »hab­termet« kénytelen künn porladozni a budai zsidó­temetőben. Kárólusz! Kárólusz! de sok szamárságot összefirkálsz, hogy az embernek a gyomra föl­háborodik . . . Legalább az a Révai minden köte­tedhez mellékelne egy — mosdótálat. Milyen más ember May Károly / Mikor a szegedi gimnáziumban élet-halál harcot vivtam a német nyelvvel, csak arra kér­tem a jó Istent, adja meg nékem azt .az örömet, hogy a német auktorokat eredetiben olvashassam ! Megadta. A legnagyobb élvezettel olvasom May Ká­roly müveit s mondhatom, hogy ezek minden sora aranyat ér. Ha Eötvös munkái szemétdombok és a Morális kloákái, akkor May müvei valóságos aranyhegyek és apostoli iratok. Amellett ugy vannak irva, hogy éppen a mai ifjúság olvashatná őket óriási haszonnal. May Károly neveli az olvasó közönségét s amellett szórakoztatva tanítja. May hűséges olva­sója hitében szilárdul, erkölcsében javul s ami nem másodrendű dolog: szakit a mai nyegleség­gel s elhatározásában bátor és férfias lesz. Ilyen könyvek kellenek a mai ifjúságnak: ki kell adni mind! Katholikus kiadóink és Tár­sulataink hol késtek az éji homályban ! Deák Antal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom