ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-01-26 / 4. szám

rom ország van a világon, melyben a püs­pöki kinevezés a kormány kezében van letéve. Máshol mindenütt egyházi kezekben: a püs­pökök-, káptalanok-, vagy egyenesen a pápa kezébe van letéve az iniciativa. Nincs érzéke annak az egyház függetlensége iránt, aki az eddigi gyakorlatot jónak találja és az auto­nómia lényege iránt közömbös. Most Apponyi a kultuszminiszter és a néppárt benn van a koaliciős kormánypártban. De jöhet még nemzetiségi és szocialista kormány is. Az autonómia a politika hullámverései ellen meg­védi az egyház beléletét. Túri 7 pontban foglalja össze a törvény­cikkely tervezetét, mellyel az autonómia szer­vezési jogát beigtatni lehetne. A mü legszebb sikere lesz, ha e szép tervezet csakugyan élö törvénnyé válik! Censor. — Budapest ébredése. A mai vasárnap fordulópontot jelent az ifjú magyar főváros éle­tében. Ma van a katholikus népszövetség disz­gyűlése a Vigadó nagytermében, ez egyszerre öntudatra fogja ébreszteni a főváros négyszázezer katholikusát. Már öt katholikus nagygyűlés volt Budapesten, de ez a vidéki katholikusok mani­fesztációja volt inkább, a főváros lakossága nem igen vett tudomást róla. Óriási szellemi és erkölcsi erő rejlik a ka­tholikusok tömegeiben. Igazi lelkesedés, önzetlen­ség és idealizmus voltaképen csak itt található. De ha a tábor szervezetlen, legyen bárminő te­kintélyes szám, számláljon bármennyi vitéz egye­deket, mégis visszanyomja, legyőzi azt a jól szer­vezet ellen. A kath. népszövetség vette most kezébe a szervezés nagy munkáját és a buda­pesti katholikusok szervezése lesz a kath. nép­szövetség erőpróbája. Wien is el volt zsidósodva, mint Budapest, és mégis most az osztrák főváros a világ legelső katholikus városa ; közigazgatását, kultúráját, még vállalatait is igazi keresztény szellem hatja át. A legutóbbi évek nagy meglepetéseket hoztak. Még megéljük, hogy Budapest székesfőváros tanács­termébe is bevonul a keresztény párt, hogy véget vessen a demokraták gazdálkodásának. Megéljük, hogy egy magyar Lueger fogja újjáteremteni az elkonstantinápolyosodott magyar főváros közigaz­gatását, szellemét és erkölcseit. Mennyivel olcsóbb lesz akkor Budapesten is a villamosvasút, a víz­vezeték és a világítás! Nem kívánunk zsidóüldö­zést, de ahol katholikusok vannak többségben, ott a demokrácia elvei szerint is katholikus vezé­rek nevének kell kikerülni az urnából, ha a választók szervezve vannak. A baromfitenyésztésről. Irta: Sinka Ferenc. III. Baromfiak alatt rendesen szárnyasokat ér­tünk. Bár a házinyulak nem tartoznak ezek közé és húsuk után sem nagyon kapnak, de mint a közélelmezés nagyfontosságú háziállataiból, egy­alkalommal rendeztek kiállítást. Tenyésztése ma még nem népszerű, mert húsát édes ízűnek tartják. Pedig tápereje, 25% fehérnyetartalmával, 5 százalékkal nagyobb a borjú- és sertéshúsnál, valamint a szárnyasokénál és 4 százalékkal nagyobb az emberiség fő hus­táplálékánál, a marhahúsnál. Izét is meg lehet adni egy jó szakácskönyv utasításai szerint. Fon­tosságát pedig a nép alcsóbb rétegeire való te­kintetből kell megítélnünk, mert a nyultenyész­tés szélesebb körben való elterjedése által olya­nok is olcsó és tápláló huseledelhez juthatnak, kik családjaikkal ma csak ünnepnapon ülhetnek félkiló marhahúshoz. A házinyúl nem nagy igényű állat: ká­posztalevéllel, répával, szénával, sőt falevéllel és füvei is felnevelhető. Szaporasága közmondás­szerü. Szőrméje, bőre, szőre keresett áruanyag. Sokan nem is gondolják, hogy a kalapokon és sapkákon kivül mennyi boa, karmantyú és női gallér kerül forgalomba csincsilla-hermelin, nyest­és kasztorprém gyanánt, melyek mind nyulször­méből készült utánzatok. Keztyüt, cipőt és csiz­mát készítenek bőréből. S mindeme nyultermé­kekért 8—10 millió korona megy ki évenként az országból, A nyugati kulturállamok, mint Anglia, Belgium, Francia- és Németország, nem átalják a házinyulak tenyésztését. Nyultermékek­ben nem is szorulnak behozatalra és a szegényebb néposztály sem szűkölködik hustáplálékban. Ná­lunk csak az ujabb időben kezdenek vele fog­lalkozni. Mióta a fővárosban a drágaság lómé­szárszékek felállítására kényszerité a hatóságot, a nyultenyésztés fontossága mindinkább előtérbe lép. A nemzetközi baromfikiállitáson 400 darab házinyúllal, annak minden fajtája be volt mutatva. A husnyulak legnagyobb része a belga óriási és a kék óriási fajtához tartoznak, de szép szám­mal voltak képviselve az angol és francia kosorru­fajták is. A szőrmenyulak között igen sok volt az ezüst-szürke és orosz nyul, de láthattunk finom szőrű fehér angóra fajtát is. Jelentékeny számmal voltak képviselve a fehér-fekete tarka norman­diai és hollandi nyulak, továbbá a sárga-szürke japáni, a sötétszinü black and tan és blue and tan, angol-tarka és más fajta nyulak is. A Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete ugy itt, mint a szárnyasoknál egész kollekcióval szerepelt. Győzedelmi dijakat nyertek a házinyulak csoportjában : Kubinyi Béla, Ludwigh Gyula, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és Ludwigh Rezső dr.; állami ezüstérmet nyertek Jeszenszky Ignác és Kréber György. Aki baromfi-tenyésztéssel nagyban, vagy iparszerüen akar foglalkozni, annak ajánlatos a csibekeltetéshez és neveléshez megfelelő gépeket beszerezni. Bár a természetes keltetőt, az anya­tyúkot semmiféle gép sem képes teljesen pótolni, de a tömegesebb keltetésnél egy jó keltőgép al­kalmazása mégis nagyobb haszonnal jár. A kiál­lításon bemutatott, különféle rendszerű keltető­gépek egyike-másika csinos, fényezett külsejével valóságos szobabútort képezhet. Kettő működés­ben is volt és gyönyörködtető látványt nyújtott az a sok, üveg alatt mozgó, csipogó aprójószág, amint a beszórt sárgakását csipegették, szedeget­ték. Némelyik gépnél még melengető, óvó szár­nyakról is gondoskodva van, csak az anyjuk hivó szavát nem hallhatják soha a kis istenadták. Baromfikeltető gépeket állítottak ki : a Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V. Al­kotmány-utca 31.), Rocskay Ferenc (Budapest, VI. Bókai-tér 1. sz.), Ováry Arthur (Kossuthfalva), Geittner és Rausch Budapest (gróf Teleki Arvéd­féle keltető), Móró Antal (Mezőkövesd), Pred­merszky József (Budapest, VI. Vörösmarty-utca 33. sz.) Csorba Márton és Ogrinecz Ferene (Kecs­kemét), Kogler és Roszner (Budapest, Váci-ut 26.) és Koszta Ákos (Kispest). Rendszeres baromfitenyésztéshez való esz­közök még a különféle csapófészkek, darálók, etetők, tojásvizsgálók, ketrecek, szállító- és költő­kosarak, lábgyürük, baromfi-tömők stb. továbbá mindenféle mesterséges baromfi- és nyultakarmány, mint: baromfi- és csibeeleség, tojásszaporitópor, tojáskenyér, stb. Hogy a baromfitenyésztésről irt cikkeimnek gyakorlati haszna is legyen, közlöm az országban lévő azon főbb baromfitenyésztők neveit, kiktől jó tenyészanyag szerezhető be. Ismerős nevekre is találunk, kik a kiállításon elsőrendű kitünte­tésben részesültek, tehát a tenyészanyag is meg­bízható lehet. Az ország egyik legnagyobb fajbaromfi­és fácántenyésztő-telepe özv. Baky Bélánénak van Surdon (Somogymegye, u. p. Zákány). Ta­vaszi szállitásra kaphatók nála a következő te­nyészállatok vagy tojásaik: fehér és sárga or­pington, fekete langsan és hollandi, fehér páduai, yokohama, selyem-japán és plymouth, fehér ban­tam, arany phönix, rhode island, soxleth; pekingi, pézsma és roueni kacsa ; emdeni, olasz és japáni lud ; bronz és mexikói fehér pulyka ; király-, arany-, ezüst-, gyémánt- és vadászfácán. Dr. Gresznáryk Aladár gubacsi gazdasága és faj baromfi-telepe Soroksáron tiszta vérben te­nyésztett sárga és fehér orpingtonokat küld. A szárnyasok Angliában évenként személyesen ki­választott és importált egyedektől szármoznak és törzskönyvezve vannak. Kubinyi Béla mintagazdasága Ujszászon szállít telivér fehér és sárga orpingtonokat, óriási pekingi kacsákat, sport- és haszon nyulakat. Gróf Majláth Józsefné perbenyiki telepén kaphatók: sárga orpington, plymouth, hondan, fogoly szinü és sárga magyar kakasok és jércék, továbbá belga, kék óriási és ezüstnyulak. Reitter Oszkár nagybecskereki rendőrfőka­pitány szállít elsőrendű emdeni libákat, pekingi kacsákat, fehér és sárga orpingtonokat. Dimitrievics Györgynél Pancsován kapha­tók kitűnő orpington-kacsák, továbbá sárga, fehér és jubileumi orpington, arany- és ezüst-wyandot­tes és ezek tojásai. Kovács Ödönnek (Budapest, II. Krisztina­körűt 31.) elsőrendű plymouth-tenyészete van, melylyel már sok kitüntetést nyert. Kaphatók nála pekingi kacsák is. Répászky Gy. és M. mintagazdasága Kas­sán (Szepsi-ut 7. sz.) szállít rózsataraju és egy­szerű taraju fehér orpington, ezüst-fehér wyandott, plymouth-roks, fehér kopasznyaku, fehér-fekete houdan, szürke és fehér brahma és sárga ma­gyar faj tyúkokat. Baromfitelepe 6 hold elkerített belsőséget és 3 hold zárt gyümölcsöst foglal e 1 80 kat. hold korlátlan kifutással. Rácz Ödönné fajbaromfitenyészetében Kő­bányán (Koda-utca 31.) kaphatók fehér és sárga orpington, fogolyszinü wyandotte, fekete és fehér bantam, valamint tojásaik. Mindenféle fajbaromfiak kaphatók a gödöl­lői m. kir. baromfitenyésztő-telepen és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél is. Egyes fajtákra nézve a fentközölteken kivül is szívesen szolgá­lok címekkel. Magyarország baromfi-törzsállománya, szak­értők véleménye szerint, körülbelül 30 millió da­rab. Ezen anyag jelenleg évente mintegy másfél­milliárd tojást és 200 millió kilogramm hust ter­mel. Csupán a törzsállomány javítása által, ha egy tyúk tojóképessége 60 drbról 100 drbra, a baromfi átlagos súlya pedig husz százalékkal volna fokozható, ugy a termelés is egy milliárd tojással és negyvenmilló kilogramm hússal emel­kednék, anélkül, hogy a baromfiak számát csak egygyel is szaporítanánk. Természetesen a jöve­delem is ebben az arányban növekednék. íme a fajbaromfitenyésztés haszna és fon­tossága. Az esztergomi elemi iskolák ügye. Lapunk legutóbbi számában Nagy Antal reáliskolai igazgató-tanár beküldött soraira a következő észrevételeket közöljük a kérdés tisz­tázása céljából: »Az »Esztergom« f. évi 2. számában rövi­den vázoltam azt a nehéz helyzetet, amely előtt áll Esztergom városa most, amikor óriási pótadója mellett új iskolai épület felállításának terhe fenye­geti. E cikkben rámutattam a valódi okra, mely az uj iskolai épület felállításának'sürgős szükségét egyszerre és váratlanul felszínre vetette és azt mondottam, hogy a valódi ok nem az eddigi épület állítólagos silánysága, elégtelen volta, az egészségügyi és pedagógiai követelmények teljes hiánya, amint most egyszerre hirdetni halljuk. Nem ez. A valódi ok az a menthetetlen mulasztás, amelyet vagy szándékosan vagy lelkiismeretlen könnyelműségből követtek el azok, akik a fejlődő reáliskola ideiglenes elhelyezését célzó és a kérdést egyelőre kielégítően megoldó közgyűlési hatá­rozatnak érvényt szerezni elmulasztották. Mert ne tessék elfeledni, hogy a reáliskola V. osztályá­nak a megnyitása már jóval a folyó iskolai év megnyitása előtt tudott dolog, általánosan ismert tény volt, következőkép az iskolafenntartó város­nak gondoskodnia kellett helyiségről, hová az uj és az évről-évre fokozatosan megnyíló többi osz­tályok elhelyeztessenek. Ha ezt a gondoskodást a város közönsége kellő időben elmulasztotta volna, akkor a beállott kényszerhelyzet összes kellemetlensége a közönséget terhelné és a mu­lasztásért senki sem volna felelősségre vonható; ámde a város teljesítette a maga kötelességét és meghozta a kérdést ideiglenesen megoldó határozatot, de — és ismétlem, hogy itt a valódi ok — nem volt, aki a közgyűlés határozatának kötelességszerűen érvényt szerzett volna. Itt tehát egy nagy és menthetetlen mulasztás történt, kiknek a részről, azt sem a múltkor nem kér­deztem, sem most nem kutatom, mert nem sze­mélyekkel foglalkozom, hanem magát az ügyet nézem, de természetesnek látszik az a következ­tetés, hogy a mulasztás azokat terheli, akiknek a kérdés ideiglenes megoldása nem tetszett. Igy szakadt a reáliskola baja az elemi iskolák nya­kába. Azt hisszük, hogy a tények tárgyilagos ismertetése, az okok és okozatok logikai össze­függésének a kimutatása nem foglal magában semmiféle támadást a reáliskola, mint fontos és hasznos kultúrintézmény ellen, annyival is inkább, mert a reáliskola és annak örvendetes fejlődése ellen egyetlen kifogást sem tettem. És mégis !

Next

/
Oldalképek
Tartalom