ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-07-12 / 28. szám

I908. Julius 12. ESZTERGOM 3 fogják megoldani. Természetesen jobb volna előbb mint később. Legalább akkor hamarább megszűnnének azok az anomáliák, amelyek a mai biztositó intézetek égise alatt, merem állítani az intézetek vezetőségeinek akaratán kivül, sőt tilalmuk ellenére, lépten nyomon előfordulnak, a létért küzdő és mindenáron üzletet csináló alkalmazottak részéről. Nem lehet egyetlen ember a hazában, a ki el ne ismerné és be ne látná azt, hogy a biztositási üzlet szép tiszta, ha tisztán kezelik és feltétlenül szükséges üzletág és mégis mit látunk és tapasztalunk, azt, hogy erre a térre nálunk nem épen az elitje megy az embereknek. Az igaz, hogy itt pontosságra, szorgalomra és tevékenységre van szükség, szóval dolgozni kell. A dolog pedig sok embernek nem kenyere, ez pedig onnan van, mert sem az iskolák, sem pedig a társadalom más intézményei az ifjúságot a munkához hozzá nem szoktatják. Léhán, könnyen engedik élni a fejlődő embert, a maga és a társadalom rovására, a léha élet természetes következménye az elzüllés és sok esetben az öngyilkosság. A legtöbb öngyilkosságot a rossz nevelésnek lehet tulajdonítani és azon félszeg gondolkozásnak, a mi a társadalomban meg van, hogy inkább megy egy kishivatalnok gyermeke is 60 koronás dijnoknak, mert ott » Tekintetes urnak« csúfolják, mint biztositási hivatalnoknak, kereskedőnek, vagy iparosnak. No hát ez egészségtelen állapot, ezt orvosolni kell, az orvosa pedig nem lehet más, mint a társadalom. Ma már nem derogálhat magán embereknek biztositások szerzésére vállalkozni, hiszen erkölcsi testületek is kezdenek azzal foglalkozni. Ez utóbbinak két előnye van, első az, hogy az erkölcsi testületek révén szerzett tömeges biztositások után jutalék fejében szép összeg verődik össze, amit nem egyesek kapnak és költenek el, hanem bizonyos célok szolgálatára rendelik. Ilyen tevékenységre vállalkozott legutóbb a gör. keleti szerb nemzeti egyház, és az Orsz. Kath. Magyar Iskolaegyesület, amely ebből a munkásságából befolyó jövedelméből szegény iskoláit és tanintézeteit akarja segélyezni. Ez nemes és értékes törekvés. Bizony, ha azt akarjuk, hogy jó iskoláink legyenek, az egész társadalomnak össze kell fogni, mert az e téren mutatkozó hiányokat, gróf Apponyi maga is elismerte, az állam egyedül pótolni képtelen. Nem lehet kibeszélni, mennyit használ a szegény elfoglalt népnek az, ha valamely erkölcsileg kifogástalan és minden tekintetben megbízható testület veszi kezébe a biztositási üzletek szerzését. Nemcsak olcsóbbá lesz az, hanem teljesen ki lesz zárva mindenféle visszaélés lehetősége, aminek pedig oly gyakran ki vannak téve a jóhiszemű egyszerű emberek. Koronázza siker az Orsz. Kath. Magyar Iskolaegyesület törekvését és a fenti célok szolgálata érdekében vele szerződött segitő társának a Gazdák Biztositó Szövetkezetének jóindulatú munkásságát. kékre nézve mélyen áll. Amit tehát egyidőben mulaszt, azt más időben kell pótolnia. Már pedig ehhez csak egy tulajdonság kell: hogy t. i. a holdpálya mindig megmaradjon síkjában, mert ha ezen változatlan síkban a Nap másik oldalára kerül, a helyzet eo ipso fordított leszen. E tulajdonsága pedig megvan a holdpályának azon sarkalatos törvény erejénél fogva: hogy az égitestek pályasíkja önmagától meg nem változhatik. Igy tehát a holdpálya alsó csúcsa, mely a déli-félgömbre nézve a legmagasabb holdállás, a perihéliumban ugyan a föld pályáján belül esik, s igy Ujholdat jelent, 6 hónap múlva azaz az afeliumban azonban kívülre fog esni, s igy Teliholdat fog jelenteni. A Hold helyzetének ezen szabályos megfordulása emlékeztet -az évszakok szabályos változására. Nem ugyanaz a két jelenség, de analog minden tekintetben és analog törvényen alapszik, amott t. i. a földtengely változhatlan állása az alapok, emitt a holdpálya változhatatlan fekvése; az a csodálatos, hogy a kettő egymással harmóniái. Tehát a Hold járása csakugyan kitűnő adatul szolgálhat Isten létének teleologikus érvéhez. A kérdés csillagászati fejtegetésének az az előnye van az egyszerű fejtegetés felett, hogy nyomára jövünk annak: miféle nagy természeti tényezőket kellett egymással összeilleszteni, hogy a célszerűségnek ily sokoldalú eredménye jöhessen létre. E tényezőnek mint láttuk: 1. a Holdnak földkörüli mozgása, 2. a Holdnak a Földdel való napkörüli forgása, 3. a holdpálya dült fekvése az egyenlítőre, 4. a holdpálya helyzetének megmaradása. Dr. P. G. — Gyapay főispán szimpátiái és antipatiái. Temperamentumos főispánunk a héten elutasította felelős szerkesztőnket, a kath. hirlapirói gárda egyik legagilisabb tagját a megye tanácstermében a hirlapiró által régóta elfoglalt helyről a karzatra, Ha a liberális korszakban, vagy a darabont kormány idején történt volna ez inzultus, nem csodálnók, de hogy a koalíciós kormány idején történik, melynek — kivált a választások idején — ugyancsak nem megvetendő eleme és oszlopa minden keresztény párt és ujságiró, azon lelkünk mélyéből megbotránkozunk. Gyapay Pál főispán ur ezen eljárásával semmi esetre sem fejezhette ki a koalíciós kormány érzületét, melynek exponense, hanem legfeljebb a saját antipatiáját a keresztény sajtó képviselője ellen. Ezen antipatiájának viszont sokat mondó pandantja azon élénk szimpátia, mellyel a kifejezett vallásgyűlölők és atheisták iránt viseltetik. Elvégre kinek-kinek keresztény hitbeli meggyőződése és hitbuzgósága saját főbenjáró privát ügye. De egy keresztény országban a legfőbb tisztviselőknek a keresztény ügy képviselői iránt szabad legkevésbé egyéni antipatiájukat ily leplezetlenül kipattantaniok. És ha nem csalódunk: a magyar Rómában volnánk, nem pedig a hortobágyi pusztán; s Esztergom vármegye ősrégi szelleme és katholikus közönsége első sorban elvárhatná a kormánytól, hogy itt az államfentartó keresztény irányzat iránt szimpátiával, nem pedig antipatiával viseltető férfiú álljon az ügyek élén. Censor. Newton rendszerének haldoklása. Válasz Sebesta 0. urnak. II. Newton és R. Mayer lelkiállapota. A tudomány felült egy-két absztrakt tudós rögeszméinek! Szörnyű rossz néven vették ideges, szentimentális fizikusok a »rögeszme« kifejezést. Pedig Newton mozgási tehetetlensége, vagyis hogy a fizikai test a legkisebb lökés erejénél fogva mindörökké mozoghatna, épp ugy R. Mayernek energia megmaradása, vagyis hogy a fizikai processusok, a nagy világmunka, minden erőfogyasztás nélkül (ingyen) megy végbe — más szavakkal ugyanaz, mint a perpetuum mobile / Már pedig a perpetuum mobile minden józan fizika szerint agyrém, abszurdum. Tehát Newton és Mayer axiómája sem egyéb agyrémnél. A két dolog azonosságáról érdekes vallomást tett a minap — talán öntudatlanul — Pech Aladár budapesti fizikai tanár, kinek neve a fizikai szaklapokban gyakran szerepel. A »Zászlónk« legutóbbi pályázata egy perpetuum mobile összeállítása volt. A diákok annyira törték fejüket e lehetetlen dolog kieszelésén, hogy a bíráló szaktanár, Pech Aladár megsajnálta s e szavakat irja a »Zaszlonk« legutolsó füzetében: »Sose törjék fejüket továbbra a perpetuum mobile-n; mert hogy praktice kivihetetlen, abban minden fizikus megegyezik; theoretice ugyan lehetséges volna Newton I. törvénye alapján, de már ezt a törvényt is megtámadták és revízióját sürgetik!« Szörnyen zokon vették, hogy a »rögeszme« történelmi hátterének feltüntetésére érintettem R. Mayer lelkiállapotát. Hogy még jobban épüljenek, most hozzáteszem, hogy legnagyobb bálványuk, Newton Izsák is ugyanabban a lelkiállapotban volt. Mindkettő élete delén megzavarodott elméjében és soha többé ki nem gyógyult, a történelem száraz jelentése szerint. Newton történetírói szinte kíméletlenül hozzáteszik még, hogy a nagy tudóst bántotta az, hogy kortársai nem voltak kellő elismeréssel tehetsége iránt. Newtonról még az angol olvasókönyvek is közölnek egynémely szomorú anekdotát,

1 alkalmasint a :>tudós szórakozottságának« illusztrálására, ami azonban nem egyéb a téboly közönséges tüneteinél. En ugyan sehol sem használom a két tudós ez életkörülményét érv gyanánt axiómáik megdöntésére, hanem e körülmény a psychologus és emberismerő előtt az axiómák értékét mindjárt eleve jellemző világításba helyezi. Mert a meghibbanás utján levő nagy zsenik igen hajlandók zseniális rögeszmék kigondolására, pláne ha a tudomány már céllá fajul egyik-másiknál. Ugy az örök mozgás (mozgási inetia), mint az energia-megmaradás 1 Pl. egyszer télen a kandalló mellett majdnem megsült és bejövő szolgáját összeszidta, hogy miért nem viszi odébb a kályhát! zseniális eszme, az előbbi a halhatatlan lélek tulajdonságát ruházza a hitvány anyagra, a másik pedig Isten kizárólagos tulajdonságát (a kifogyhatatlanságot) ; de azért csak rögeszmék és semmi egyebek. Tárgyilagos tudósok a történelem kellemetlen leleplezéseit is hidegen fogadják és latba veszik. A tudomány templomában az igaz kultusznak csak egy oltára van: az igazság oltára. Személyek, nagy nevek kultusza a tudományban bálványozásra vezet s kis kaliberű, szűk látókörű lelkek foglalkozását képezi. Kettős cél (apologetikus és természettudományos). Belekapaszkodott Sebesta az egész vita kiinduló pontjába is, mely tényleg apologetikus volt. Mivel ugyanis a kozmologikus Isten-érv csakis a kezdet és vég esetén bizonyít világosan, mint ezt maga Szt. Tamás is elismeri,

2 az energiamegmaradás tétele pedig a kezdet és végnek egyenesen ellentmond, világos, hogy ez utóbb nem lehet igaz. Erre S. egészen racionalista nyel vezetett tendenciózusnak nevezi az egész tanul mányt, de sőt nekimegy a theologiának és a hi alapjainak és a modernizmus összes tévelyeit fel halmozza Newton rendszerének körülbástyázására a) A hitnek és a tudománynak szoros össze függésénél

3 fogva először is nem tendenciózu dolog, ka valaki ha egy dogmához tartozó igazság gal ellenkező »tudomanyos« tétel revíziójára indu b) Egyébiránt a vitának csak kiindulópontja volt apo logetikus, csakhamar átment az a természettudo mány terére és azóta is túlnyomóan természet tudományos jellegű. Soha az egyes fejezetekbei nem hozom fel érv gyanánt a dogmát. Majd h; a természettudomány mezején elhullottak a bál ványok, akkor viheti majd az apologetika becse; zsákmány gyanánt az »őserejébe visszaállitot kozmologikus Iften-ervet«, mint dr. Prohászkí mondotta a vita kiindulási pontján. Különös, hogy az axiómáknak apologetika val való szoros összefüggését sem értették eddig ellenfeleim (pedig csaknem mind tanuk theologiát). A materialistáknak egyetlen »tudomanyos« alap juk Isten léte és az összes keresztény hitága^acol ellen az energia-megmaradás. Ezzel szemben a apologeták Lord Kelvinnek entrópia-tételébe találtak ideig-óráig menedéket. Ámde az apologi csak akkor támaszkodhatnék az entrópia-tételri ha az a fizika által el volna ismerve és az egé. világra kiterjeszthető' volna. Már pedig éppe Chwolson mondja ismételten, hogy szó sincs ról mintha az entrópia tételt az egész világra 1 szabadna terjeszteni. Érdekes, hogy dr. Schü Antal, ki még tavaly irt egy, az entrópia-tö vényre alapított apologetikus doktori értekezést az idén már »Energetika és bölcselet«

6 cimü ért kezesében a végén ezt mondja: »az apologetic nagyon sietett az entrópia-törvény felhasználás; val. Még az elemi fizikákban az entrópia fogaim sincs benn és az exakt tudomány tiltja az entrópi; tételnek az egész világra való kiterjesztését. E azért nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy á az egész világról!« Köszönöm szépen! Ha materializmus tudományos alapja (az energk megmaradás) »sziklaszilardan«, »megdönthetlenül áll, a' ker. apologetika tudományos támpont] pedig csak valószínűséggel rendelkezik, akkc ugyan csehül állnánk. Csakis az »energia-mej; megmaradas« megdőltével »öltözik tehát viss2 őserejébe« a kozmologikus (fő-fő) Isten-érv: De a kérdések természettudományos rész< hez is igen avatatlan kézzel nyúltak az eddij hozzászólók. Mint egy szaktanár is megjegyezte »Ezek a középiskolai tanárocskák, kik eddig hozzí szóltak, igen esetlenül szólottak. Persze, mert i azon tul is, amit betanultak, Önállóan keller gondolkodni!« Hiába iparkodnak tisztán fizik; kérdésnek minősiteni e problémákat, azok lény< gükben természetbölcseleti kérdések. Maga Newtc is a »Philosophiae naturalis principia mathematica cimü művében tette le axiómáit. De az önáll gondolkodáson kivül jóakarat is szükséges a ké: dések kritikus elbírálásához. Ha valaki kasztké. dést csinál az egészből és a tanári tekintély mej védésére tartja szükségesnek Newton rendszeréne 2 Contra Gentes 1. I. c. 13. Csakis az iránta va tiszteletből maradt fenn az sörök világ* lehetőségén abszurduma néhány ker. tudósnál. 3 Hogy mennyire összefügg a kettő, annak eklata példája Sebesta füzetkéje is (pardon! füzete, mert h tiz oldallal többet számlál, mint a »fizikai axiómák v sága«). Mert a modern fizika tévelyeire esküszik, suhj tévelyekbe keveredik hit dolgában is. 4 Ezen részről várna az ember első sorban máltai lást minden apologetikus törekvésben. 5 >Kezdet és vég a világfolyamatban.* 6 Megjelent a Hittudományi Folyóiratban.