ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-01-05 / 1. szám

A járást mezőgazdasági bizottságba: Az esztergomi járásba: Faul Sebestyén, Vaszary Gyula, Hartmann Péter rendes, Hollosy Károly és Kari György póttagokul. A párkányi járásba: Vimmer Kálmán, Geiger Ferenc, Rédly Gyula rendes, Szentes Jakab, Zsiros Zsigmond és Szegi Pál póttagul. A magyar nyelv terjesztő bizottságba : Reviczky Károly, Brutsy János, dr. Földváry István, dr. Zwillinger Ferenc, dr. Janics Imre, Vimmer* Imre és Pisuth Kálmán, hivatalból tagja a tanfelügyelő. Tiszti főügyész helyettessé: Meszéna Kálmán választatott meg. Meglesz a barakktábor! Esztergom város képviselőtestülete nagyfontosságú ügyet tárgyalt hétfői közgyűlésében, végre hosszas alkudozás után meglesz a barakktábor, mert a képviselőtestület elhatározta, hogy bérbeadja a katonaságnak a kért területet évi 10,000 koronáért. A dolog azonban nem ment ilyen simán. A városi képviselők egészen megtöltötték a közgyűlés termét s a közönségnek fentartott hely is egészen megtelt. A fontos tárgyat Vimmer Imre polgármester vezette be, majd az ügy referense: dr. Földváry István v.főügyész kezdte az ügyet magyarázni. A katonaság bérbeveszi 30 évre a város legelőterületét gyakorlótérnek s egy bizonyos térfogatot ebből a barakktábor céljainak. A szerződés 1909-ben kezdődik, de nem lehetetlen, hogy már 1908-ban használnák a területet. A " bérbevett területen a katonaság élestöltésű gyakorlatokat is fog tartani, ennek maximuma egy évben 70 nap. A gyakorlóteret körülvevő magántulajdont ezen 70 napból 25 napon zárják el a lőirányban, mely napon a legelő marhát is csak a lőirányba nem eső részen lehet legeltetni. Az élestöltényekkel történő gyakorlatok legalább 36 órával előbb jelentendők be, hogy a polgárság tudomására hozassék. A lőirány háromféle terv szerint van megállapítva, de mindig az úgynevezett Bábszki-hegyie lő a katonaság. Az első lővonal az üveggyár és az István-szőlőtelep, a második az öreg téglaház vonala, a harmadik a katonai lövölde, illetve Kesztölc község felől. A gyakorlótéren a katonaság sánchányási és más földvédelmi munkákat is gyakorol, ezt azonban helyreigazítani köteles, valamint a legelőből gyepkockákat kivágnia nem szabad. Előfogatokat a katonaság csak ki- és bevonuláskor kérhet jogosan, a tábor építése alkalmából vagy más esetekből kifolyólag előfogatok nem követelhetők. Ha baleset vagy kár történik, mindig egy hattagú vegyes bizottság fogja a kártérítések Összegét megállapítani. A hattagú bizottság áll 3 katonából és 3 polgárból, ezek elnöke pedig mindig a polgármester. A sátortábor körül 300 méteres távolságon belül italmérési engedély másnak, mint a barakk kantinosának nem adható. A gyakorlótér területe pontosan meg nem határozott, mintegy 2000 katasztrális hold nagy részt túlságosan kihasznált legelő, másrészt köves hegy és egy io<_ holdat tevő erdőrész,. Ezek a terv főbb pontjai, hátra van még a bérösszeg. A városi képviselőtestület azonban a szerződés minden pontján élénk vitával határozott. A tárgyalásban Roszival István és dr. Fehér Gyula prelátus-kanonokok, Frey Ferenc, Bleszl Ferenc, Hegedűs József, Schwarcz Adolf, Kiffer Háncs és Tátus János vettek részt. B Dr. Fehér Gyula módosításokat ajánlott, WKoszival kérdései több pontot világosan megmagyaráztak a testületnek. A vita magját Schwarcz Adolf vetette el. Ezerféle ellenvetése volt a barakktábor fellen. Beszélt egy esetleges megnyitandó szénbányáról. Dr. Földváry István megnyugtatta őt, hogy a \áros szénkutatási jogát se fel, sem el nem adja a katonaságnak. Schwarcz Adolf akkor azzal rukkolt elő, hogy ha már nem adta fel a város szénkutat.ási és bányászati jogát, ha egyszer mégis találnának szenet a legelőn: merre menne a vasút, ha a katonaság nem engedi át a vasutat a bérelt területen. A kincset nem lehet elszállítani. A referens ebben is megnyugtatta, de Schwarcz most a vasút mellé nem tudott a katonaságtól bakterházat építeni, majd Esztergom kormos fazekai jutottak eszébe és kikelt az ellen, hogy a katonaság majd nem engedi a polgárság kőporszükségletét beszerezni, lévén a bérlet tárgyát képező egyik hegy igen alkalmas arra, hogy kőporbányát nyissanak. Ellenvetései fölött beszéltek ugyan, de csak azért, hogy az általa összekuszált dolgokat kibontsák és helyes értelmébe visszaadják. Hegedűs a földmivesek részéről a szerződés megkötését ajánlotta. Tátus János a legelőt parentálta el, mondván, hogy a barakktábor ellen nem lehet már semmit tenni, mert a város ugy is elhatározza a bérbeadást, de legalább a legelőt vesztett marhákat máshol engedje a város legelni. Mikor a szerződés minden pontjával tisztába jött a képviselőtestület, következett a bérösszeg megállapítása. Dr. Földváry István már előzetesen megmagyarázta a képviselőknek, hogy a katonaságutolsó ajánlata fekszik most a képviselőtestület előtt. Vagy igen, vagy nem. A katonaság tovább nem tárgyal és 10,000 koronánál többet nem ad. Dr. Fehér Gyula szólalt fel, mondván, hogy miután a dolog igy áll, nem szabad megreszkirozni a városnak azt, hogy ragaszkodva a 12,000 koronához, az egész szép és a városnak igen nagy forgalmat biztositó létesítményt elveszítse. Ezután még többen akartak hozzászólni, de a képviselőtestület már türelmetlenkedett. V2 5 órától tárgyalta a barakktábort egész 7 óráig. Szavazzunk ! Szavazzunk ! hangzott minden felől. Vimmer Imre polgármester a névszerinti szavazást elrendelte. Leszavazott 108 képviselő, kik közül 83 igennel, 25 nemmel szavazott. Eszerint a közgyűlés 58 szótöbbséggel elhatározta, hogy a legelőterületet 30 évre bérbeadja az V. hadtest parancsnokságának évi 10,000 korona bérösszegért. Ezzel a fontos ügy meg van pecsételve, most már biztosan meglesz a barakktábor és ezzel Esztergom város egy fényes jövő küszöbéhez ért. A nemmel szavazók körében, mint halljuk, Schvarcz Adolf aláírásokat gyűjt a határozat megfelebbezésére. Nem hisszük azonban, hogy a felebbezést mégis benyújtanák, mert ezzel szembehelyezkednének a város közönségével és az egész közvéleménnyel, mely már türelmetlenül várja és óhajtja a barakktábort. Programmunk. (Előfizetési felhívás gyanánt.) A mióta a keresztény szellemű hirlapirás fellendült a központban és a vidéken, a tudatlan, gondolatszegény és frivol »szabadsajto« megtanult tisztességesen szólni a legtiszteletreméltóbb intézményről, a kereszténységről, s nem rúghat büntetlenül akármely pelyhesállu zsidógyerek az egyházon. Ha más eredménye nem is lett volna a keresztény sajtónak, már ezért is megérdemli a felkarolást és hathatós támogatást. De működésének vannak még számtalan pozitív eredményei. Mert, bár a színtelen és keresztényellenes sajtó még számban mindig túlsúlyban van, szemmellátható, hogy az ujabb politikai irányzaton meglátszik a keresztény irány, s a társadalmi fejlődés szintén keresztény szellemű. Az immár XIII. évfolyamába lépő »Esztergom« is kivette az elmúlt évtized nagy restauráló munkájában a maga részét és meg akarja állani helyét a jövőben. S a miért különösen kedvelték: a nyilt, őszinte hangot meg akarja őrizni minden téren. Kerüljük a diplomatikus beszédet és kertelést, nem hizelgünk senkinek, csak az igazi érdemet és az elévülhetlen javakat akarjuk hirdetni és előmozdítani. Erős a reményünk, hogy az isteni gondviselés Esztergomnak, a nagy történelmi, kulturális (sőt természeti fekvésénél fogva nemzetgazdasági és ipari) metropolisnak még fényes jövőt készít. A múltnak hanyagsága hagyta eddigi természetellenes elmaradottságában. Eddig a mi »Esztergom«-unk saját becsületéből élt meg, minden szubvenció nélkül, szerényen, de tisztességesen. Tisztelt előfizetőinken múlik, hogy lehetővé tegyék, miszerint a jövőben is, megőrizve anyagi függetlenségét, erkölcsileg is független legyen minden illetéktelen befolyástól. Azért a ki járatja a lapot, küldje be pontosan évenkint az előfizetési dijat, mert a mely lapnak folyton az előfizetések beküldéséért kell rimánkodni, az már nem életképes. Pauer Károly, Dvihally Géza, főszerkesztő. felelős szerkesztő. Dr. Pécsi Gusztáv, kiadó. HÍREK. Krónika. Ha a krónikásnak soha Más dolga nem volna, Lehet, hogy tán éjjel-nappal Krónikát, dalolna És mint hajdan jó Tinódi Ő is abból élne, — Bizonyára volna miből Fűtenie télre. Mert a tél már beállt szépen . . . Beáll folyó, tócsa . . . Jó dolguk van a halaknak Most a halastóba. Bájuk ugyan nem halásznak Immár a halászok, Nem ugy mint én, ki még most is Témára halászok! De a téma sokszor néma, Akár csak Andrássy, Ha a választójogról kell Néki referálni. Pedig itt volt most az idő A nyilatkozásra. Hivatkoznom nem kell, csak az Újévi szokásra. Midőn ki-ki elkívánja A bő boldogságot, Mely ha lesz, hát vigan éljük Által a világot. S lassan arra is kerül sor — T. i. a vígságra. Do majd arról dalolok a Jövő Krónikába'I (-•) Újévi üdvözlések. Esztergom vármegye közönsége és tisztikara nevében dr. Perényi Kálmán alispán az újév alkalmából a biboros hercegprímást a következő felirattal üdvözölte : Főmagasságú Bibornok Hercegprímás ! Kegyelmes Urunk! Az évforduló alkalmából mély tisztelettel mutatja be Esztergom vármegye közönsége is hazánk lelkipásztorának magas zsámolya előtt jókivánatait. Kérjük a Mindenhatót, hogy adjon ez *új évben Kegyelmes Urunk és főpásztorunknak erőt, egészséget, hogy áldásteljes működésével úgy egyházunk, mint drága hazánk érdekében és felvirágzására még sokáig közreműködhessék. Midőn még kérjük kegyelmes főpásztorunkat, hogy vármegyénk közönsége és tisztikarától ez új évben se vonja meg atyai jó indulatát, maradtam mély tisztelettel dr. Perényi Kálmán alispán. A kormányhoz intézett felirat szövege: Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Kegyelmes Urunk! A vezetésem alatt álló Esztergom vármegye közönsége és tisztikara nevében mély tisztelettel üdvözlöm az évforduló alkalmából ugy Nagyméltóságodat, mint a magas Kormány minden egyes tagját. Azon fohászszal fordulunk a magyarok Istenéhez, hogy úgy Nagyméltóságodat, mint a hazafias nemzeti kormány minden egyes tagjára adja áldását, hogy nehéz és felelősségterhes kötelezettségeiknek — minden akadályt leküzdve — m egfel el hesse n ek. Midőn még biztosi torn Nagyméltóságodat, hogy Esztergom vármegye közönsége és tisztikara támogatására a magas Kormány mindenkor számithat, egyúttal kérjük az egek hatalmas Urát, hogy Kegyelmes Urunknak és Miniszter társainak adjon ez új évben is erőt és egészséget, boldogságot, s adja, hogy fényes tehetségeiket drága hazánk jó voltára és felvirágzására igen soká fordíthassák. Mély tisztelettel dr. Perényi Kálmán alspán. Ugyancsak feliratilag üdvözölte a vármegye főispánját is: Méltóságos Főispán Ur! Esztergom vármegye közönsége és tisztikara mély tisztelettel üdvözli Méltóságodat az újév alkalmából, kérve a Mindenhatót, hogy Méltóságod azon a magas polcon, amelyre a