ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-06-07 / 23. szám

igo8. június 7. ESZTERGOM 3 Fogadják mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Megjelenésűkért mélyen érzett hálám és forró köszönetem nyilvánítását. Mielőtt az alapszabályok ismertetésére át­térnék, kötelességemnek ismerem Önöket aziránt tájékoztatni, hogy ezen uj gyermekvédő egyesü­let a hazánkban már régebb óta fennálló sőt tör­vényeink által is támogatott gyermekvédelem körében mily helyet kivan elfoglalni ? Van-e egy­általán szükség egy ilyen, mint mondani szokás felekezeti alapon alakuló gyermekvédő-egye­sületre ? Igaz, hazánkban különösen az utóbbi évek­ben sok történt a gyermekvédelem létesítése, fejlesztése és felvirágoztatása körül: de az sem szenved kétséget, hogy a keresztény szeretet aranybányáinak kiaknázása erre a célra még ugy szólván meg sem indíttatott. A mi történt, az inkább a humanizmus, a philanthropia alapjára támaszkodott, és ha helyenként meg is nyíltak a keresztény szeretet virágai kath. árvaházak, óvo­dák, bölcsődék stb. alakjában, ezek inkább egye­sek áldozatkészségének köszönik létezésöket s nagylelkű alapitványaikból tartatnak fenn. A kath. közönség mint olyan, a hivek összesége a ke­resztény szeretet ezen nagyfontosságú munkájá­ban eddigelé még nem vette ki részét. Mi magyarok e tekintetben elmaradtunk külföldi testvéreink buzgóságától. Franciaország­ban, Németországban, Ausztriában számos hasonló egyesület szolgálja a keresztény Charitas céljait. Elég utalni az alt-ottingi és linzi »Seraphisches Liebeswerk« név alatt működő egyesületekre. Nem volna helyes, ha mi magyarországi katholikusok nem indulnánk az ő példájok után, nem lelkesülnénk buzgóságukon s inferioritásun­kat a keresztény szeretet tevékenységében, a ke­resztény Charitas terén lanyhaságunkkal megpe­csételnénk. Es erre a mi keresztény tevékenységünkre szükség van. A humanismus és philanthropia alap­ján álló gyermekvédő egyesületek, ha nem is he­lyezkednek a vallással s ebből kifolyólag a vallás­erkölcsös neveléssel ellentétbe, de miután nem a ke­resztény szeretet gyökeréből hajtottak ki, a val­lási szempontot nem emelik ki alapszabályaikban, szervezetükben arra súlyt nem fektetnek s ha a gyakorlatban mégis tekintettel vannak a vallásra, a vallás-oktatásra, a vallási gyakorlatokra, ez ab­ban leli magyarázatát, mivel törvényeink a val­lásoktatást és vallásgyakorlatokat legalább az iskolakötelesekre nézve tételesen előírják, és mi­vel a vallást mint nevelő-eszközt az ifjúság neve­lésénél egyáltalán nem nélkülözhetik. Nekünk azonban katholikusoknak a vallás nem pusztán nevelési eszköz, melyet a gyermek­cipőkkel le lehet vetni. Nekünk a vallás: köte­lesség, életfeladat, lelkeink megszentelése, Isten­nel való egyesülésünk kifejezése és szabályozása; kell, hogy a kath. vallás legyen egész életünkön át vezércsillagunk, s életünk minden viszonya a sirig annak hatása alatt álljon s tőle nyerje a fen­sőbb ihletet. (Ugy van !) Azért nekünk arra kell gondunknak lenni, hogy a vallás mély gyökereket verjen gondozott­jaink szivében. Ez pedig csak ugy érhető el, ha annak ápolására maga a keresztény szeretet vállal­kozik s regeneráló hatásával a gyermeket második Krisztussá alakitja. A jó keresztény egyszers­mind jó honpolgár, szereti hazáját, tiszteli kirá­lyát, engedelmes törvényes elöljáróinak, megbe­csüli embertársát, követi az igazságot mindenki irányába. Teszi ezt nem félelemből, hanem val­lásos meggyőződésből, Isten iránt való szeretet­ből. Az elhagyatott gyermekeket ily istenfélő nemzedékké, jó hazafiakká meggyőződéses ka­tholikus keresztényekké kívánjuk nevelni. Isten segítségével sz. Erzsébet oltalma alatt. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után az elnöklő püspök felolvastatta »A Keresztény Sze­retet Országos Gyermekvédő Műve« c. egyesü­letnek Ö Eminenciájától f. évi március hó 24-én 1901. sz. a. jóváhagyott alapszabályait, melyek a jelenlevők által egyhangúlag elfogadtatván az alapszabályokat elfogadottaknak s magát az egye­sületet megalakitottnak jelentette ki. Felolvasta továbbá azoknak nevét, kik az egyesületnek akár alapító akar rendes tagjaiul jelentkeztek. Nevüket az ujabb jelentkezőkkel együtt lapunk más helyén közöljük. Elnöklő püspök végül indítványozza, hogy addig is, mig az alapszabályok a belügyminisz­tertől megerősítést nyernek s az első közgyűlés megtartható lesz, ideiglenes tisztikar alakuljon az egyesület ügyeinek intézésére. Horváth Ferenc dr. prelátus-kanonok elő­adja, hogy ezen áldásos egyesület eszméje mint­egy szent Erzsébet inspirációjára az elnöklő püs­pök ur lelkében érlelődött. Őt, ki már eddig is oly páratlan ügyszeretettel vezette az alakuló egyesület ügyeit, éltette, mint a Keresztény Sze­retet Országos Gyermekvédő Műve c. egyesület elnökét. Erre a jelenlevők egyhangú lelkesedéssel Rajner Lajos püspök, érseki általános helynököt választják elnökké. Elnökhelyettes lett: Mattya­sovszky Lajos lovag, pénztáros: Grátzer Pius ben­céstanár és titkár: Breyer István dr. érseki le­véltáros. Elnöklő püspök megköszönvén az egybe­gyűltek buzgó érdeklődését az alakuló gyűlést bezárta. A gyűjtő ivek szétbocsáttattak, most az or­szág katholikusaín a sor, hogy az egyesületet tá­mogassák és magasztos célját diadalra juttassák. Adja Isten ! Az érseki tanitóképzö-intézet rajz- és slöjd-kiállitása. 11. Lapunk mult heti számában ismertettük főbb vonásaiban a tanitóképző rajzkiállitását, hátra van, hogy a slöjdről is szóljunk néhány szót. Amit a növendékek a fa-, papir- és agyagmunkából produkáltak, az az intézet zenetermében van el­helyezve. Az ajtóban megállva meglepő szines kép tárul elénk. A fa-, papir- és agyagmunkák nagy tömege tölti be a termet ízléses elrende­zésben. Az ajtó előtt és ettől jobbra a gyakorló iskolai tanulók munkái vannak elhelyezve; a te­rem többi részét a tanitóképző növendékeinek tárgyai foglalják el. Mindjárt az ajtótól jobbra láthatók a kis elemisták agyagmunkái. Találunk itt mindent: kiflit, pogácsát, hurkát, diványt, szé­ket, asztalt, kályhát, sövénykeritést, házat; ólakat csibékkel, etető leánnyal; létrát, sátrat, gémes kutat, kutyát, kakast, malacot, embert; mindenfélét egymás mellett, 6—10 éves gyerekektől nem várt módon kidolgozva. Előtte a képezdészek által készített s bármely asztalosnak is becsületére váló padokon a gyakorló iskola famunkájának minta­sorozata. Körülbelül 25—30, az iskola, utca és a lakóház körül látható tárgynak kicsiny mintája, lécekből előállítva. Amint megtudtuk: a léceket készen kapják kézbe a gyerekek ; ők csak kimé­rik, lefűrészelik, összeállítják és szögelik e dolgo­gat s igy testi erejükhöz mért munkával alkot­nak. Aki valaha látott gyereket fúrni, faragni; kalapácsolni, az tudja, hogy mily örömet okoz ez a munka a kis nebulóknak. Van itt kereszt, zsámoly, hinta, asztal, szék, ágy, tragacs, taliga, őrház, vásáros bódé, kis- és nagy kocsi, szánkó, tábla, pad, stb. stb., valóságos kis bazár. E mintasorozatnak hátat fordítva, egy ala­csony, széles iskolazsámolyon, a terem közepén látjuk a kis elemisták fa- és papírmunkáit, ame­lyek dicséretre méltóan vannak kidolgozva. A kályha melletti táblán pedig rajzaik láthatók, középen Deák Ferenccel. Nincs ráírva, hogy kit ábrázol, de első pillantásra felismerhető. A bazilika is meg van, sőt mint rajta olvasható, hogy 50 koronáért meg is kapható. E drága világban nem is sok érte. Láthatók még katonák, lovak, vadász­jelenetek, köztük egy pár színezett kép is. A tanítójelöltek munkái közül először is azok a kép­rámák ötlenek szemünkbe, amelyek az ablakban vannak elhelyezve. Szép, tiszta megmunkálásuak, különösen ahol az oldalak össze vannak illesztve. Előttünk egy nagy csomó irómappa, vászon­háttal és táskával; azután levéltárba való irat­védők, zöld szalaggal ellátva, köztük elhelyezve egy fémből való szép dinamó-minta. Tehát fém­munkás is van köztük. Ettől balra egy zongora teteje s oldala sűrűn megvan rákra fa- és papír­munkával, két garmada karácsonyfa-láb; szines kartonból diszes tálcák, kosarak, cukorkadobozok ; azután kisebb-nagyobb dobozok levélpapir, stb. számára. Különböző szinű papírból kivágott és szines kartonra ragasztott levelek, virágok, (mozaik munka) részint díszítésül, részint olvasójegyül. Ettől balra nagyobb tömegű famunkát látunk. Van itt különböző alakú s nagyságú papirvágó­kés, szépen iveit baltanyél, pompás sodrófák, kovászra való rácsok, kis csibék számára etetők, ruhafogasok ; igazán praktikus, falra akasztható s összecsukható ruhaszárítók, (sajnos egyet sem volt szabad elvinni belőlük) léces zsámolyok, ládi­kák, kótatartók, stb. stb., csupa praktikus tárgy szép kidolgozásban. A papírmunkából meg kell még említenünk a sok felragasztott óratervet, felakasztható pala­papirtáblát, a szebbnél szebb mintájú s szingazdag papirfüzéseket, gyertyatartóra és kappancombra való díszeket, picike kis táskákat, karácsonyfa­díszeket, sünpörgetyűket s egyéb fizikai és tan­eszközöket, csinosabbnál csinosabb papirmetszé­seket, hajtogatásokat, de ki tudná valamennyit felsorolni. Meglepően szépek a nagyok agyagmunkái is. Ezek már be is vannak festve és pedig ugyan­csak szépen. Látunk itt a nagykarimájú tótkalaptól a cilinderig mindenféle szinü és alakú kalapot; csizmát, cipőt, kiflit, kályhát, tűzhelyet, gesztenye­sütőt, gőzkocsit, házakat, templomot, létrát, stb.; sík lapon négyzetet s egyéb alakokat ezüstözve, aranyozva, bronzozva, különböző szinü alapon; egész községeket határaikkal együtt, hegyes- és sík vidéket, várakat, folyókat, stb., azután egyes faleveleket, ágakat sík lapon mintázva; egy pom­pás rózsát; szőlőt őszibarackkal féldomborműben ; sőt Petőfit és Munkácsit is ugyancsak féldombor­műben, hű és tiszta kidolgozásban, olyanban, mely készitőjének ügyességét, Ízlését, különösen pedig tehetségét nagyban kitünteti. Végig nézve és végig élvezve ezt a minden tekintetben sikerült, gazdag s tanulságos kiállítást, elmondhatjuk, hogy a helyiségeiben ugyan nagyon szerény, de munkásságában és eredményeiben kimagasló intézet megtelAntésre méltó dolgokat produkált és teljes mértékben megfelelt annak a várakozásnak, amelyet a mult évi kiállítás ismer­tetése alkalmával kifejeztünk. Az intézet valóban rászolgált föntartójának megelégedésére. Egy műkedvelő látog'ató. HÍREK. Krónika. Ingyenes népoktatás eredménye 2 V2 év múlva. Szin : A „Rablógyilkosokhoz" címzett vendéglő udvara Dánoson. Két tanköteles és iskolát kóstolt purdé veti a cigánykereket. TUTA : Hopp! Én éppen két méternyire vetődtem 1 DOLÁR: Én két méter, egy decsiméter és három csenüméterre. TUTA : Azs semmi. Én elvetődöm kétsázsetven decsi­méterre is. DOLÁR: Tudod is te mennyi azs ? TUTA: Hogyne. A delkér negyedének tízsmiliomod rése két és félser. (Egymásután 15 harmadfélméteres cigány­kereket vet.) TUTA : (Lihegve.) Tudod-e milyen álakban forogtam ? DOLÁR: Kerálákban ! TUTA: Csak >ká« betű alakjában. Nem tudod a sábályt: »Amelyik betű olyan mint a csigánykeréket hányó purdé, úgy hívjuk, hogy >k« l< DOLÁR: Szent Kleofás ! Hun tanultad ezt ? TUTA : A mi tanítónk fonomimikával tanított. DOLÁR: A mienk csak írváolvasással. De ázsért én is tudok olvasni. (Egy régi Esztergomi Friss Újságot talál az udvaron) >Á csöigöányöokröólö.* TUTA.- (Nevet.) Milyen nyelven olvasol te? DOLÁR: Mágyár nyelven. A mágyár nyelv a mi anyanyelvünk. Egy egész doboz ára 2 kor. 50 fill az Energin-vállalatnál Pécsett mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és legízletesebb hizlaló és vértisztitó szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménnyel kipróbálva! vaviwíi Iraknál • Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — bizto­"jf Ll llltJHt? Kilt?! • s itja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és rendezi az emésztést. Xi I »j-j. 1 'I . Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, XClllULtLllJ.lt?!. — mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom