ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-06-07 / 23. szám

TUTA : No nem csuda, ha másodikban maradtál. A mi anyanyelvünk á csigány. DOLÁR : De ázsért magyarok vágyunk 1 TUTA: Persze, azs Árpád apánktul vérrel serzsett hazsában élő minden honpolgár, legyen bármily anyanyelvű, a mágyár hazsa tagja és büskén mondhatja magát magyarnak. DOLÁR: Az álkotmánytánbán! Tanulunk még mi terténelmet, termésetrájzsot és termésettant, de még gazsdaság- és kertésettant is. EG„Y IDEGEN fordul a csárdaudvarra. A purdék odarohanva éneklik az új cigánynótát: Láttál-é már hajlani vesszőt ? Volt-é néked cigányszeretőd ? Ha a cigány háza-háza-házasodik, Tyuhaj, maga írja anyakönyvbe a nevit. Csókolom a kezsit-lábát nemzsetes, méltóságos, tekintetes uracskám, csák két fillérkét! (—) * Pünkösd ünnepe. Ma, pünkösd vasárnapján a főszékesegyházban d. e. 9 órakor ünnepélyes szent misét és szentbeszédet mond Rajner Lajos Lajos dr. püspök és ált. érseki helytartó, mely után megkezdi a bérmálás szentségének feladását. —' Pünkösd hétfőjén, ugyancsak d. e. 9 órakor, Andor György prelátus-kanonok pontifikál, a szent beszédet pedig ez alkalommal Brühl József prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános tartja. E napon érkezik városunkba a budapestiek processziója, hogy a szokásos ájtatosságát a főszékesegyházban és a Bakács-kápolnában elvégezhesse. * Kegyes adomány. Maszlaghy Ferenc prelátus-kanonok az Országos Kath. Gyermekvédő Ligának 400, az Esztergomban felállítandó Leánypatronage céljaira pedig 100 koronát adományozott. * Doktorátus. Vasdry Dániel, az érseki tanitóképző-intézet tanára, ki mint megirtuk a legutóbb tanári oklevelet nyert, e héten a budapesti tudomány-egyetemen a bölcsészetdoktori szigorlatot letette. Doktorrá avatása ugyanott, jövő szombaton, f. hó 13-án lesz. * A főkáptalan a városi aggápoldának. Az esztergomi főkáptalan e napokban 1000 koronát küldött a városi tanácsnak oly célból, hogy az összeget a városi aggápolda céljaira fordítsa. * Bellovits síremlékének felszentelése. Bellovits Ferenc, az »Esztergomi Dalárda« lelkes szervezőjének, megalakitójának és vezetőjének síremlékét mult vasárnap szentelte fel igen szép számú közönség jelenlétében a boldogult művész régi jó barátja : Brühl József prelátus-kanonok és főszékesegyházi plébános. A szertartás után, melyet Brühl sub infula végzett Nádler István, Kriegs-Au Emil belvárosi káplánok és a növendékpapok asszisztenciájával, a helybeli reáliskola növendékei igen megható gyászdalt énekeltek, mely sokak szemébe könnyeket csalt. Következett az emlékbeszéd, melyet Helcz Antal dr. ügyvéd mondott. Tartalmas és különösen szép gondolatokban bővelkedő beszédében kiemelte a boldogultnak önzetlen, fáradtságot nem ismerő munkásságát. Több mint 30 évig működött a jó Bellovits bácsi városunkban és ezen idő alatt megalakította a Dalárdát, mely nagy sikereket aratott, hervadhatlan emléket szerzett annak idején magának és a legnagyobb fokban megnyerte Esztergom város közönségének tetszését is. Hálásan emlékszik vissza Bellovitsra mindenki, aki csak az ő jó szivét ismerte, tanítványai — ugy a férfiak mint a hölgyek — pedig meghajtják előtte elismerésük zászlaját és soha sem fogják feledni: mit veszítettek a jó Bellovits mesterben. Helcz emlékbeszéde után a reáliskola ifjúsága ismét egy gyászdalt énekelt, a végén pedig Bellovits Dalárdájának még életben levő tagjai búcsúztak a mestertől. Egy szem sem maradt szárazon, mikor az őszbevegyült, törődött férfiak több lelkes énekbaráttal együtt fordultak a mester elporladt hamvaihoz. Búsan, bánatosan szólt az ének, a mester után bánkódó szivek szomorú éneke volt ez. Az énekkart Borús (Borovicska) Adolf főszékesegyházi karénekes vezette. A sírboltnál ott állott Bellovits özvegye gyermekeível, azonkívül ott volt a Seyler-család, köztük Seyler Károly bajcsi esperes-plébános is. A csinos síremléket több szép koszorú díszítette. A többi között a következő két koszoruszallagot sikerült átolvasnunk : 1. Lángszellemü mestere emlékének — A régi dalárda. 2. A jó Bellovits bácsinak kegyelettel — volt tanítványai. * Kersch Mihály — plébános. Mint értesülünk, a földmivelésügyi m. kir. miniszter a BácsBodrogmegyében levő kulai plébánia-javadalomra Kersch Mihály szabadkai hitoktatót, Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy édes öccsét prezentálta Városy Gyula dr. kalocsai érseknek kinevezés illetve megerősítés végett. Kersch Mihályt városunkban is sokan ismerik, vakációban rendesen Esztergomban szokott volt tartózkodni karnagy bátyjánál s kedves, szerény modora miatt igen sokan kedvelték. Szabadka város sokat vészit Kersch távozásával. Agilis elnöke volt ugyanis az ottani kath. legényegyletnek, igazgatója a Szent Antal nyomdának, egyik vezére a keresztény szociális mozgalomnak és elévülhetlen érdemeket szerzett különösen Szabadka zenei életében. A plébánia javadalmat nem kereste, hiszen elégedetten élt mint hitoktató is, de hogy most mégis oly előkelő plébániát nyert, az csak az Ő fáradhatlan, buzgó működésének mindenütt tulajdonítható. Gratulálunk! * Uj ének- és zenetanár. Ifj. Paulovlts Géza, Paulovlts Géza, a ker. munkásbiztositó pénztár titkárának fia szerdán tette le sikerrel a budapesti magy. kir. zeneakadémián az énekes zenetanári vizsgát. * Kovács esperes temetése. Kovács Józsefnek, az Adalbertinum tagjának és kiérdemült esperesnek temetése mult vasárnap délután 4 órakor rendkívüli nagy részvét mellett folyt le. Sokak szivéből tört elő bánatos sóhaj, mikor a közszeretetnek örvendő férfiút utolsó utján elkísérték a temetőbe, hiszen mindenki szerette őt, a nyilt szívű, egyenes lelkű, kedves modorú papot. A Jó-pásztor kápolna sírboltjába temették s hogy ő maga is jó pásztor volt, mutatja azon körülmény, hogy kisgyarmati és páldi hivei igen sokan eljöttek temetésére. A négylovas, diszes gyászkocsit bánkódó rokonai és óriás néptömeg kisérte, a kocsi előtt pedig a csaknem teljes számban felvonuló papság, köztük a főkáptalan részéről Brühl József és Klinda Teofil dr. prelátuskanonokok, és Esztergom minden rangú polgárai és előkelőségei mentek hosszú sorban. A temetési szertartást dr. Fehér Gyula prelátus végezte nagy asszisztenciával. Nyugodjék békében az örök feltámadásig! * A vizivárosi zárdatemplom májusi ájtatosságai a mult vasárnap nyertek befejezést, melyek ez évben tekintettel a lourdesi megjelenés ötven éves évfordulójára, még az előző években tapasztalt fénynél is nagyobb pompával tartattak meg, a hivők állandó érdeklődése mellett. A »Szeplotelen fogantatas« oltár fölé emelt szobra naponkint megújított, szebbnél-szebb virágdíszben pompázott s az énekkar is nagy gyönyörűséget szerzett kitűnően előadott s válogatott Mária-énekeivel. A legelső litániát, április 30-án dr. Rajner Lajos ált. érs. helynök, felszentelt püspök tartotta teljes segédlettel s utánna még a következők voltak szívesek vállalkozni: Schiffer Ferenc (aszszisztenciával), Siposs Antal, dr. Fehér Gyula (asszisztenciával), Marczy József, Grátzer Pius, Eitner Elemér, dr. Babura László, dr. Wiedermann Károly, Székely Damáz, Brühl József (aszszisztenciával), Mátéffy Viktor, dr. Breyer István, Kriegs-Au Emil, Pauer Károly, Klinda Teofil, Nádler István, dr. Csárszky István, Haliczky Zoltán, Perger Lajos, dr. Horváth Ferenc (asszisztenciával), dr. Andor György (asszisztenciával), Bogisich Mihály (asszisztenciával). — Szentbeszédeket sorrend szerint a következők tartottak: Brühl József prelátus-kanonok, Vézinger Károly prelátus-kanonok, dr. Brey er István, Siposs Antal, Majer Imre, dr. Török Mihály, Székely Damáz, Jezsó János (Mellekről), Perger Lajos, dr. Prohászka Ottokár (székesfehérvári püspök), dr. Babura László, Marczy József, Nádler István, Dombay Nárcisz, dr. Csárszky István, Karkecz Lajos (Pilismaróiról), dr. Kiss Károly, dr. Krammer György, dr. Wiedermann Károly, dr. Bagyary Simon, Mátéffy Viktor, Pauer Károly, Kriegs-Au Emil, dr. Csárszky István, dr. Krammer György, dr. Breyer István, Dombay Nárcisz, Keményfy Kálmán, dr. Andor György, ugyanő vette fel a Máriakongregáció uj tagjait, Mátéffy Viktor, Marczy József és Siposs Antal. A befejező ájtatosságon az ünnepélyes litániát asszisztenciával Brühl]ozsef prelátus-kanonok tartotta. A zárdatemplom elöljárósága ezúton is hálás köszönet mond mindazoknak, kik az ájtatosság fényét adományaikkal, vagy bármiként előmozdítani szívesek voltak. * A Flenger-intézet növendékeinek kirándulása. Az érsekújvári Flenger-intézet polgári iskolai leánynövendékei -— számszerint 76-an — Erhardt Viktor érsekújvári esperes-plébános, Torna István káplán, Sr. Fülöp Alexia intézeti főnöknő és három nővér társaságában kedden városunkba érkeztek. Első útjuk a Bazilikába vezette őket. V2 8 órakor szent misét hallgattak a Bakács-kápolnában, melyet Erhardt esperes mutatott be az Urnák. Majd megtekintették a kriptát, a szent István kápolnát és a kincstárt is. Itt az egyes értékes kincseket Brühl József prelátus-kanonok és Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató magyarázták a növendékeknek. A kincstár megtekintése után a bazilika előtti zöld pázsiton elfogyasztották szépen a hazulról magukkal hozott elemózsiát, azután pedig az érseki kincstár nevezetességeit vették szemügyre s a délelőtti 10 óra 30 percnyi csavargőzössel Kovácspatakra rándultak ki. Az intézet növendékeit Pauer Károly karkáplán kalauzolta, aki a kirándulókkal Kovácspatakra is ment, sőt egészen Érsekújvárig elkísérte őket. Délben Kovácspatakon közös ebéd volt, mely a bérlőnek igazán dicséretére válhatik. Három fogásból állott az ízletes ebéd és csak 1 kor. 20 fillér volt az ára. Csodáljuk, hogy a közönség az idén — mikor a hernyók nem pusztítják a kies vidéket — Kovácspatakot nem látogatja eléggé. Az ebéden megjelent dr. Kiss Károly theol. tanár is, később pedig Szőke Kázmér dr. komárom-csicsói plébános, a Flenger-intézet volt hitoktatója és lovag Kriegs-Au Emil belvárosi káplán is megörvendeztették jelenlétükkel a vig kedélyű kirándulókat. Ebéd után a növendékek énekszó mellett sétát tettek Kovácspatak nevezetesebb részein, majd a délutáni 4 óra 38 percnyi személyvonattal visszautaztak édes otthonukba: Érsekújvárra. A kellemes és tanulságos kirándulás bizonyára felejthetetlen emléket fog hagyni a minden nemes és hasznos iránt fogékony gyermek szivekben. * A „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" c. egyesület alapító és rendes tagjai. Alapító tagok: Rajner Lajos dr., Kohl Medárd dr., Blümelhuber Ferenc, Graeffel János, Maszlaghy Ferenc, Venczell Antal, Jedlicska Pál, Horváth Ferenc dr., Vézinger Károly, Andor György dr., Walter Gyula dr., Klinda Teofil dr., Csárszky István dr., Haliczky Z. Béla, Seyler Károly, Kudora János, Martényi Elemér, Znamenák István, Breyer István dr. —- Rendes tagok: Zelliger Alajos, Sinkó József, Toldy Béla, Lőrincz Gyula, Láng Ernő, Schinner Lajos, Jurka József, Tamássy Béláné, Klinda Károly, özv. Hamar Árpádné, Hamar Árpád dr., özv. Vaisz Gézáné, Leitgeb János, Keményfy Kálmán, Nádler István, Kriegs-Au Emil, Hollósy Rupert, Borossay Dávid, Rózsa Vitái, László Dániel, Dombay Nárcisz, Bagyary Simon, Sinka Ferenc, Goszleth Lajos, Kaiser József, Király Imre, Grosz Ferenc, özv. Reviczky Gáborné, Csupor István, Bertalan Vince, Katona Sándor dr., László István, Magurányi Jenő, Szabó Géza, Prokopp Gyula dr., Siposs Antal, Pauer Károly, Aubermann Miklós, Ivanits Gyula, Czéner Andorné. (Jövőre folyt.) * Tanitógyülés. A bajóti, esztergomi és párkányi tanitói körökből alakult »Esztergomvidéki róm. kath. Népnevelők Egyesülete« f. hó 3-án d. e. fél tiz órakor tartotta rendes évi közgyűlését a városháza nagytermében. A közgyűlést megelőzőleg a nagyszámban megjelent tanitók és tanítónők, d. e. 9 órakor a belvárosi templomban szentmisét hallgattak, majd Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok elnöklete alatt megtartották a közgyűlést. Résztvett e gyűlésen a helybeli és kerületi papság is igen szép számban ; a főkáptalan részéről Andor György dr. prelátus-kanonok jelent meg, s nagyban emelte a közgyűlés érdekességét egyik budapesti hírneves pedagógusunk, lovag Ember Károly igazgató jelenléte is. Fehér Gyula dr. tartalmas s magvas megnyitójában rámutatott a mai kor szükségleteire. Párhuzamot vont a szabadelvüség és a szocializmus között és az igazi keresztény szociális működésnek körvonalait rajzolta meg talpraesetten. Különösen az iskolák, a tanitók hivatvák arra, hogy e szociális érzéket ápolják a gyermekekben. A lelkes megnyitó beszédet zajos taps követte. Fehér elnök azután szép szavakkal elparentálta Miklósy József igazgató-tanítót, kinek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvben is megörökité. Az egyes előterjesztések után üdvözölte a magyarországi népoktatás egyik előharcosát, Ember Károly lovagot. Ember szívélyesen megköszönte az üdvözlést ő — úgymond — nem mint vendég tekinti magát a jelen közgyűlésen, hanem mint munkatárs. Hozzá kivan ő is szólni az egyes fontos kérdésekhez, együtt akar küzdeni ő is azokkal, a kik a vallás-erkölcsös nevelést, az igazi magyar nemzeti kultúrát irták zászlajukra. Templom és iskola a két tényező, melynek uralkodnia kell a keresztény Magyarországon. Majd erős, kitartó munkásságra serkentette gyönyörű szép beszédében a kath. tanítóságot. Élénken kiszínezte azt a különbséget is, mely az állami és a hitfelekezeti tanitók között létezik, de megnyugtatja a