ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-07-15 / 28. szám

tétlen szüksége, az egyház az emberiségnek megadja és csak ő adhatja meg. Dúlhat a harc az »ó-világ« ellen, amint tetszik neki és jól esik. Tömegek léphetnek a küzdőtérre, de mert a »legfőbb értelmet« száműzik, csak látszólagos győzelemre juthatnak. A társadalom az uj formában is az egyházé lesz, mely megalkotta és nem a forradalomé, mely el akarja fojtani, A forradalom állandósításából csak az Egyháznak és a benne bízó emberiségnek lehet haszna, de kára semmi esetre sem. Karkecz Lajos. — A jajgató „Világszabadság." Mi történt, hogy Polónyinak ugy neki ugrott a sajtó ? Elkoboztatta a »Világszabadság«-ot! Megsértette a sajtószabadságot ! Lányi erőszakos és törvénytelen fegyverét villogtatja a sajtó fölött! !! Mboch ! Dehogy, dehogy! Egy népámitó és az országérdekeit veszélyeztető nyomtatott papirost fogott le, amelynek épen annyi köze van a világszabadsághoz, mint amennyi a most ripakodó támadásoknak a sajtószabadsághoz. Akik Polónyi ellen most a sajtószabadság törvényeire hivatkoznak, legjobban tudják, hogy ez a törvény nincs meg, mert hát a sajtószabadság örve alatt ontották ők minden sarát, piszkát lelkűknek a koalícióra, midőn az a nemzeti jogokért küzdött. Azok a Vészikék, azok a Jakabkák kiabálnak most, akik a maguk érdekét szolgálva, minden szemérem nélkül romboltak és gyújtogattak, kik a lámpa vasra húztak volna minden magyar embert, aki nem hagyta jóvá bagoly ügyészeik garázdálkodását. Az uj rendszer kelő napja elől ime: hová menekültek a sötét abszolutizmus bérencei és megfizetett tollai ? A sajtószabadságba. Honnan intézik izgatásaikat, rágalmaikat, gyanúsításaikat? A sajtószabadságból. A törvénytelen kormányt támogatták, a koalíciót legazemberezték, a koalíciós lapok elkobzásain mulattak — és most ők a birák és vádlók egy személyben és tombolva élnek vissza a — sajtószabadsággal. Azt mondják : Nemcsak a birtokos osztály vitte az alkotmányos harcot, hanem mások is. No, kik azok a »mások?« Hát igen-igen kevesen, alig néhányan azok közül, akiket az uj, az alkotmányos Magyarország, felruházott a polgári, a vagyon és rangszerzés jogával es módjával, de akik mindeddig, tisztelet a kevés (a szabályt megerősítő) kivételnek, máig sem asszimilálódtak. Ellenben a magyar birtokos osztály szinte egy táborban küzdött és szenvedett az alkotmányért. Si duo faciunt idem, non est idem. Amit most Polónyi csinál, az nem azonos azzal, amit Lányi csinált. Lányi az igaz magyarokat, az igazi sajtószabadságot akarta megtörni; Polónyi ellenben a régi rendszer embereit üldözi tovább, igazán >>gyomlál« s a sajtószabadsággal űzött visszaéléseket torolja meg. Ez a különbség Polónyi és Lányi közt. Az a tény, hogy az egész képviselőház egy elenyésző, fakciózus kisebbség kivételével helyeselte Polónyi eljárását, bizonyítja, hogy a kormány és a többség tisztában van a nemzet érdekeivel s hogy el fog bánni a nemzet ellenségeivel, akármilyen álruhában, akármilyen álarc alatt akarjanak is a nemzet kárára lenni. A világszabadság hivei ne jajgassanak, ne hívják ki még jobban a nemzet megvetését maguk ellen. Minek ez ? Hisz úgyis eléggé undorodik már az ország ezen urak szabadosságától. A sajtó kloaka patkányai ne védelmezzék a sajtószabadságot, ez nem szorult rájuk! Merüljenek csak el a saját létfentartó elemükben . . . A szociális népgyűlés. Megtörtént! Sikeresen és fényesen. Keresztény szocialistáink első nyilvános szereplésükkel megmutatták, hogy életrevaló mozgalomnak komoly úttörői, hogy a szegényebb néposztály érdekeiért az Isten és Haza jelszavaival lehet csak igazán küzdeni és hogy az igazi szabadság, testvériesség és egyenlőség elvét mi sem hirdeti jobban, mint a keresztény szocializmus. A vasárnapi népgyűlésre megjelent több ezer főre tehető közönség hangulata is élénk tanúságot tett arról, hogy im már nem lehet a szegényebb néposztályt, a munkásokat, a kisiparosokat és kisgazdákat elhallgattatni puszta ígéretekkel, mert jogaiért már hangosan kiált a nép ! Nem hagyhatjuk tovább senyvedni az államfentartó erőt, sem pedig az internacionális népcsalók körmei közé nem kergethetjük a jogaiból kiforgatott, elégületlen, társadalmilag elnyomott elemet. Kitartással és diadallal küzd a kisemberek érdekeiért országszerte

t a keresztény szocializmus. Népünk felismerte már a szervezkedésben rejlő hatalmas erőt és tömörül, hogy sanyarú helyzetéből közös, nagy erővel szabaduljon, hogy a gazdasági nyomor békóit és a szellemi elnyomás súlyát ledobja magáról. Esztergom népe sem tartozik a tízezer holdasokhoz. Itt is, mint az ország minden részében, a legnagyobb számot azok teszik ki, kiknek egyedüli vagyona a két munkáskéz és a szegénységében is megtartott becsület. Ezek az emberek álltak ki vasárnap délelőtt a Széchényi-térre, hogy a jogaikért hangos szót ejtsenek s hogy a tömörülést, a szervezkedést szélesebb körben kiterjesszék. A népgyűlést összehívó keresztény szocialista munkás-egylet, számítván arra, hogy falragaszait a nemzetközi banda letépegeti, tehát a következő röpiratot bocsátotta ki vasárnap reggel : Esztergom közönségéhez! Az esztergomi keresztény szociális munkásság ma, vasárnap d. e. 11 órakor a Széchényitéren népgyűlést tart a következő tárgyakkal: 1. Elnökválasztás. 2. A munkásság helyzete. A szervezkedés haszna és célja. Tartja: Szalánczy Andor ker. szocialista lapszerkesztő. 3. Keresztény szocializmus és szociáldemokratizmus. Tartja: Friichtl Ede tanárjelölt. 4. Az elnökséghez helyben bejelentett esetleges beszédek. A magyar kereszténység szivében a hazafias közönséghez fordulunk most, midőn kérjük, hogy gyűlésünket, — mely a vallás és hazaszeretet mellet a szegényebb néposztály jogaiért küzdők gyűlése lesz, — minél jobban támogassa. Jöjjön el mindenki, akit a szive hoz ! A »Szabadság ! Egyenlőség ! és Testvériség !« ne csak puszta jelszavak legyenek, hanem szegény és gazdag egyformán álljon mellénk, hogy annál fényesebb diadalt arasson kereszttel diszitett nemzeti lobogónk ! A gyűlést kellemetlen idő esetén a Kath. Legényegylet nagy termében tartjuk meg. Az esztergomi ker. szocialista munkásság. Ennek megvolt a hatása. A nép élénken olvasgatta és bár a gyűlés 11 órára volt kitűzve, a Széchényi-tér és környéke már 10 óra körül nagyobb csoportosulásoknak színhelye volt. Az egyesület tagjai ezalatt a gyűlés rendezését beszélték még, majd nemzeti szinű zászló alatt mintegy 50-en a csavargőzös állomáshoz mentek a központi vendégek elé, mig a többiek egy része a városba lett szétküldve, hogy a gyűlés érdekében agitáljon, egy része pedig az egyesületi helyiségben várt. Az érkező csavargőzösből kiszállt Szalánczy Andort a szeretet melegségével fogadták a munkások és valóságos diadalmenetben vitték az egyletbe, hol volt még idő egy kis beszélgetésre is, de kevéssel 11 óra előtt szép sorba álltak ismét a tagok és hosszú menetben, megkoszorúzott nemzeti szinű zászló alatt vonultak a városon végig a Széchenyi-térre, hol csakhamar hatalmas néptömeg gyűlt egybe. A nemzeti zászlós munkások a tér közepére állottak, mire a közönség köréjük csoportosult. A tömegben ekkor feltűnt néhány vörös nyakkendős alak, Szerencsét próbálni jöttek, de pórul jártak. Egyik-másikát a földmives ifjúsági egylet tagjai vették gondozás alá, a többieket pedig, a rendőrség távolította el. Pontban 11 órakor a gyűlést összehívók nevében Romanek Miklós épitőmunkás üdvözölte a közönséget, és elnökül ajánlotta Vodicska Ferencet. Egyhangú éljenzéssel választották meg Vodicskát, ki megköszönvén a bizalmat, viszont az esztergomi keresztény szociális egyesület diszelnökéül Mattyasószky Lajos lovagot ajánlotta, kit egy négy tagú küldöttség hivott meg a gyűlésre. A népgyűlés jegyzőjéül Dvihally Géza lapszerkesztőt választotta meg. Alig nyitotta meg Vodicska elnök a gyűlést, nemzetközi Jakabék a tér különböző pontján ordítani kezdtek azon célzattal, hogy a rendet megbontsák. Azonban a rendőrség segítségével nagyhamar elhallgattatta azokat, akik magukat a borcsarnokban képzelték. A nép kiszorította tömegéből az okvetetlenkedőket úgy, hogy egy részük a posta épület sarkára, másik csoportjuk a kath. kör épülete elé jutott. Mattyasóvszky Lajos lovag a küldöttség élén megjelenvén a gyűlésben, nyomban szólásra állott fel. Tisztelt Népgyűlés! Szives bizalmukat köszönöm meg legelőször, — készséggel elfogadom a megtisztelő diszelnökséget és igérem, hogy minden tehetségemmel azon leszek, hogy a most kibontott zászlónkat, melyre az Isten, a haza és a felebaráti szeretet van feljegyezve, megvédeni, diadalra vezetni és ezen hármas szereteten alapuló munkálkodásunkat, törekvéseinket minden irányban érvényre juttatni buzgó törekvésem leend. Örömmel és szívesen teszek eleget kívánságuknak, mert egész életemben a kereszténység első századaiban divott szociális érzelmeket vallottam. Mindenkor tiszteltem, becsültem a szorgalmas, becsületes, józan iparost és munkást, mert tudom, hogy reá éppen oly szüksége van a társadalomnak, mint az államnak, mint a hivatalnokra, orvosra, ügyvédre, sőt magára az államfőre. Utálom a dologtalan, kicsapongó munkakerülőt , ki érdem nélkül másnak fáradtságos szerzeményében kivan dúslakodni és dőre elveivel nemcsak a társadalom, de a haza békéjét is feldúlni törekszik. Személyes szolgálatomra levő cselédjeimet mindenkor Isten teremtményének, a keresztény nagy család tagjának tartottam és iparkodtam fáradtságos munkáját felebaráti szeretettel elviselhetővé tenni. De sokat nem akarok — mert állani nem birok — szóllani; még csak egy kívánságomat óhajtom nyilvánítani és kérni a teljes Szentháromságot, hogy minket, kik itt a jó ügy iránt felbuzdulva szobra körül tömörültünk: áldjon meg munkálkodásunkban és juttassa érvényre törekvéseinket ; adja meg nekünk az ahoz szükséges kegyelmet az Atyának hatalma, a Fiúnak bölcsesége, a Szentléleknek ereje. Végre még egy kérésem van önökhöz : legyünk egyek a szeretetben, legyünk egyek a munkában. Isten velünk. Előre!! Mielőtt azonban a központból érkezett m. t. vendégeinket üdvözölném és szólásra felkérném, egy indítvánnyal állok elő: üdvözöljük e gyűlésből: O Eminenciáját bíboros főpásztorunkat, Ő Méltóságát a fehérvári püspököt, Giesswein és Kmety országgyűlési képviselőket és ha indítványom elfogadtatik, bátorkodom az üdvözlő táviratokat felolvasni. Főmagasságu Vaszary Kolos Bibornok Prímás urnák Balatonfüred. Az esztergomi keresztény szociális első népgyűlés hódolattal üdvözli Eminenciádat és munkálkodására főpásztori áldásáért esedezik. Mattyasóvszky Lajos. Méltóságos Prohászka Ottokár püspök urnák Székesfehérvár. Az esztergomi keresztény szociális első népgyűlés hódolattal üdvözli Méltóságodat, mint a keresztény szocializmus törhetetlen apostolát. Mattyasóvszky Laios. Nagyságos Giesswein Sándor képviselő urnák Budapest. Az esztergomi keresztény szociális első népgyűlés tiszteletteljesen üdvözli Nagyságodat, mint a mozgalom buzgó vezérét. Mattyasóvszky Lajos. Nagyságos Kmety Károly képviselő urnák Budapest. . Az esztergomi keresztény szociális első népgyűlés szívből üdvözli szeretett képviselőjét. Mattyasóvszky Lajos. A táviratok felolvasása után a diszelnök azzal zárta beszédét, hogy Isten áldását kéri az Isteni és emberi törvényekért sikraszállott munkásság törekvésére. Mattyasóvszky Lajos lovag beszédét a közönség többször lelkesen megéljenezte s az az álta-