ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-02-18 / 7. szám

Hallgatagon, büszkén, bátran Mi csak erre várunk És ha még nincs, — megmutatjuk, Hogy lesz alkotmányunk I * Mi újság van Esztergomban? . . . Forr-e, gyúl-e pezsgő vére? Nem válik-e majd a honnak Nagy napokban szégyenére? Egyetért-e minden ember? Van-e hitvány, gaz közötte, Aki magát az elnyomók Céljaira lekötötte? Van-e, aki tömjént szór a Honárulás oltárára; Aki Bécstől koncot, rangot Most is lesne, most is várna? Van-e, ki a bérencnépet Még pártolja, támogatja? Van-e szóval Bécsnek itten Talpat nyaló vak csapatja? . . . Vagy Esztergom telve van jó, Buzgó, igaz, magyar néppel? . . . — Igenl . . . Csakhogy e főszabály Alól elég a kivételi # Ne szegény cseh, osztrák, morva! Elbújhattok a pokolba. Nem kelletek beamternek, Lám, a végzet ilykép ver meg! Bach korában, az időben — Meghíztatok nálunk bőven . . . Szíttátok a nemzet vérét S hajlongtatok ott fenn hétrét! Méltányos hát igen nagyon, — Mert most szint'oly idő vagyon, — Hogy a magyar is hízzon meg: Beáll ő is beamternek! Nem oly csacsi most, mint akkor . . . Részt kér már a hivatalból! Nincs, ki előtt ne hajlongna . . . Ne szegény cseh, osztrák, morva! Hans Sachs. * Nagylelkű adomány. Az esztergomi főkáp­talan a városunkban épitendő orsz. kath. tanitói árvaházra 4000 koronát volt kegyes adományozni. * A tankerületi főigazgató Esztergomban. Spitkó Alajos kir. tanácsos, tankerületi főigazgató vasárnap Esztergomba jött, hogy a főgimnázium­ban és a reáliskolában a szokásos felügyeletet gyakorolja. * Prohászka püspök és az amerikaiak. Dr. Prohászkát tudvalevőleg az amerikai magyar katholikusok egy pásztorbottal akarják megtisz­telni azon fáradozásaiért, melyet értük tett, midőn ÍI tengeren túlra ment és lelki vigaszt és uj erőt öntött a csüggedőkbe. A pásztorbotra eddig 300 dollár gyűlt egybe. A pásztorbotot Magyarországon fogják megrendelni s az amerikai magyarok képviseletében az egyik székesfehérvári kano­nok fogja átnyújtani, ugyanakkor pedig Grósz Ferenc, amerikai magyar plébános a »Fehérmegyei Napló« vezércikkében ajánlja fel a .pásztorbotot. A fehérvári püspöknek az amerikaiak iránt érzett rokonszenvét élénken bizonyitja azon levél is, melyet alább közlünk s melyet az amerikai connellsvillei rk. magyar hitközség üdvözlő levelére válaszkép irt Lórik Béla ottani plébánosnak : Kedves Főtisztelendő ! Köszönöm szívélyes üdvki.vánatait, melyekkel egyházközsége nevében is megtisztelt. Szívből viszonzom mindazt "a sok jót, amit nekem kívánt. Ránk fér, hogy testvéri szeretettel karoljuk föl egymást és hogy szívből kívánjunk könnyíteni egymás terhén. »Aquae multae non poterunt ex­tinguere caritatem«, sőt a nagy óceán s a nagy távolság ellenkezőleg csak szembeszökőbbé teszik nekünk, kik otthon vagyunk, kötelességünket távoli testvéreink iránt. Nemcsak hogy nem feledkezünk meg róluk, hanem nagyobb becsben tartjuk ragasz­kodásukat és hűségüket. Ilyen érzelmeket ápolok én Főtisztelendő urammal szemben is s kérem az Istent, hogy adjon kegyednek sok lelki erőt és sok türelmet.Tegyenek mindent Istenért, hogy vigaszuk és örömük legyen, melyet szivükben hordoznak ! Mindenkor igen érdeklődöm kegyetek iránt. Bár adna az Isten minél nagyobb összetartást s igazi, testvéri szeretetet. Isten velünk ! Krisztusban testvére Prohászka Ottokár s. k. * Hang-verseny. Városunk fia, Zsakovetz Nándor, ki az orsz. zeneakadémiának utolsó évét járó legkitűnőbb növendéke, már haza jött a dél­vidékről, hová tudvalevőleg tanárai küldöttek, hogy megrendült egészségét helyreállítsa. Hubay Jenő tanítványát egy esztendő múlva Berlinbe küldi Joachimhoz. Zsakovetz már most is kész művész és bár nem egyszer hallotta őt már szü­lővárosának közönsége kisebb hangversenyen, most egy nagyobb, önálló hangversenyen óhajtja bemutatni tanulmányát. A hangversenyt márc. i-re tervezi. Zsakovetzen kivül Szántó Imre zon­goraművész fog játszani, Zsakovetz hegedűjáté­kát antalfi Zsíros Dezső zeneakadémiai növendék kiséri zongorán. A közelebb megjelenő falraga­gaszok több dologról is felvilágosítanak. * Uj plébános. Néhai Kvassay István esperes­plébános halálával megüresedett zsemléri plébániát a főkáptalan f. hó 13-án tartott rendes tanácsülé­sében, mint kegyúr Hinffner Béla, alsórakoncai plébánosnak adományozta. * Főegyházmegyei hirek. Lottók Lénárd, esztergomi prelátus-kanonok, a budapest-lipót­városi plébánia vezetése alól felmentetett, a plé­bánia ideiglenes vezetésével Vodicska Lajos ottani segédlelkész bízatott meg. — Ifj. Pathy Gyula, péliföld-szentkereszti kurátussá neveztetett ki. — Szendrey Fulgentius János a kóspallagi plébánia vezetésével bizatott meg. * Széntség*imádás. A helybeli Szent Anna­templomban febr. 22-én azaz jövő csütörtökön lesz az évi szentségimádás; délelőtt óránként sz. mise, délután 5 órakor prédikáció, litánia és szentségbetétel. * Az ország-os kath. tanitói árvaház bizott­ságának elnöke, dr. Walter Gyula praelatus-kano­nok f. hó 11-én értekezletre hívta az összes helyi tanintézetek igazgatóit és tanerőit azon célból, hogy az alap növelése érdekében közreműköd­nének és ÍÍ cél megvalósitásában őt támogatnák. Az értekezlet készséggel tett eleget a felhívás­nak és kimondotta, hogy dr. Walter Gyula el­nöklete alatt állandó bizottsággá alakul. Oberth Ágoston tanítóképző tanárt jegyzőnek meg­választván elhatározta, hogy még ezen tanév fo­lyamán a jótékony cél érdekében nagyszabású iskolai ünnepélyt rendez. A középiskolák igaz­gatói készséggel felajánlották az ifjúság közre­működését, valamint Hollósi Rupert főgimná­ziumi igazgató kész a dísztermet is az esetleges ünnepély céljaira átengedni. Egyúttal szándéka a bizottságnak országos mozgalmat indítani, hogy a kath. tanintézetek vezetőségeit hasonló célú ünnepélyek rendezésére buzdítsa. * Házi poétánk fészket rakott. Szvoboda Román kenyérmezei tanitó, kit lapunk közönsége hangulatos verseiről bizonyára ismer, f. hó 17-én a kir. városi plébánia templomban oltárhoz ve­zette a »szőke kis lányt,« — kiről annyit dalolt — kubinai Kubicza Annust, városi óvónőt. Az esküvő a legnagyobb csend- és egyszerűségben, minden zaj és feltűnés nélkül, csupán a két tanú jelenlétében folyt le, hogy stilszerünn fejezzen be egy, csaknem a gyermekkor éveitől édes áb­rándok és tartós hűség közt ápolt poeticus vi­szonyt s hogy két ifjn szív összedobbanásából egy szép jövő reményének virágait fakassza. Magunk részéről az ifju párnak áldást és tartós boldogságot kívánunk. S most hadd jöjjenek a fészek dalai! * Auer István kérelme. Elérkezvén a könyv­kiadás legnehezebb részéhez, a nyomda-költségek megfizetéséhez: tisztelettel kérem a magyar kath. sajtó mindazon barátait, jóakaróimat és ismerő­seimet, akiknek mult évi decemberben bátor vol­tam »Amerre én járok« cimü könyvem előfizetési felhívását megküldeni s eddig arra még nem fe­leltek, — szíveskedjenek ugy a maguk, mint esetleg másoknak a gyüjtőivre jegyzett megren­delését beküldeni. Ez azért sürgős, mert fizetési kötelezettségem is sürgős és könyvem eddigi kasszája a lerovandó összeghez képest tekintélyes hiányt mutat föl. Könyvem ára, beleértve a posta­költséget is, díszes kötésben 4 korona, fűzve 2 korona 40 fillér. Tisztelettel, Budapest, VIII. ker., Baross-utca 48. II. em. 3. Auer István, az »Al­kotmány« segédszerkesztője. * Ifjúsági táncestély. Esztergom város ifjai sikerült családias estélyt rendeztek f. hó 10-én a »Fürdő«-ben. A tánctermet kék és rózsaszín drapériák és délszaki növények díszí­tették. A figyelmes rendezőség a hölgyeknek kedves táncrenddel kedveskedett. Az első négyest 36 pár táncolta. A jelenvolt hölgyek névsorát a rendezőség igy állította egybe: Bálint Lajosné, Bencze Józsefné, özv. Benderek Istvánné és Mar­gitka, Bischof Antalné (Bpest), özv. Burián La­josné és Margitka, Csernó Józsefné, Demény Dezsőné, Demény Erzsike (Aranyos-Maróth), özv. Dombay Györgyné, Dóczy Gizike és Erzsike, Ehrlich Györgyné és Betti, Fábiánek Aranka (Nagy-Salló), Farkas Vicike (Pilis-Maróth), Fricz Györgyné és Annuska, Gogola Józsefné és Nel­like, Holly Sándorné, Hornyák Erzsike (Verőce), Iványi Gézáné, Kántor Endréné és Janka, Kell­ner Ignácné és Fánika, Kollár Irma, Környei Ilonka, nyéki Kovács Gizike (Bpest), Krechnyák Ferencné, Krizmanits Jánosné és Mariska, Laiszky Jánosné és Berciké, Lakatos Nándorné, Langas­ser Helénke, Mihalik Jánosné, Nellike és Erzsike, Mátéfi Imréné, Metz Sándorné, Midler Gusztávné, Nagy Gyuláné (Bpest), Nelhiebel Gusztávné és Etelka, Oriskó Gizella, Rothnagel Frigyesné és Etelka, özv. Platz Jánosné és Olga, Serényeni Mici (Puszta-Krakó), Schenkengel Antalné, Schenkengel Hermin (Duna-Mocs), Szimhardt Károlyné, Tóth Lajosné, özv. Tölgyessy Lászlóné és Etelka, Uhlárik Jánosné és Erzsike, özv. Wa­nitsek Rezsőné és Ilonka, Weisz Mihályné és Macika stb. * A kegyelmi kérvény. Lapunk legutóbbi számában megirtuk azt a városszerte [fölháboritó esetet, hogy egy hónapokra terjedő fogházra ítélt rágalmazót Esztergom város közönsége kegyelem­kérvénnyel akar megmenteni a hűvöstől. Hogy mily joggal avatkoznak ezek az urak mások becsületébe vágó ügybe, nem kutatjuk. Aki a kegyelmi kérvényt aláirta, azonosította magát a rágalmazóval, mert a törvény által megítélt elég­tételt akarja meghiúsítani, mikor a megérdemelt büntetést háritgatja el a bűnös fejéről. Azok közül, kiket legutóbb mint aláirókat forrásunk alapján megemlitettünk, ketten levelet írtak szerkesztősé­günkhöz, melyben tiltakoznak az ellen, hogy ők is aláírták volna a kegyelmi kérvényt. Részünk­ről örömmel adunk helyet e két levélnek és saj­náljuk, hogy őket megvádoltuk. A két levél beszél : I. Tisztelt Szerkesztő Ur! Kérem b. lapjá­ban megemlíteni, hogy Bártfay kegyelmi kérvé­nyét nem írtam alá; s ha nevem mégis a kegyelmi kérvény alatt állana : ugy az hamisítvány. Igazság­érzetem tiltja, hogy mások magánérdekű ügyeibe avatkozzam. Ez volt az oka annak, hogy a bojkottot sem helyeseltem ; s ez az oka annak is, hogy a kegyelmi akcióba sem keveredem bele. Esztergom, 1906. február 13-án. Tisztelettel dr. Zwillinger Ferenc, ügyvéd. II. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Értesitem, hogy a Bártfay-féle kegyelmi kérvényt nem írtam alá, s nem is láttam. Esztergom, 1906. február 15. Tisztelettel Hoffmann Ferenc. Az Esztergomi Lapok vasárnapi számában hosszabban foglalkozik a dologgal s többek között igy ir: »Mit céloztak azok, akik a kegyelmi kérvényt aláirtak? Nem egyebet, mint hogy azok a tisztességes polgárok, akiknek becsületében "O A DTITM Már a ré £ iek sejtettek némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyeröt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráztak. Az igazi okot azonban csak a legújabb korban ismerték meg, amidőn néhány gyógyforrásban rádiumát fedeztek fel. IGMÁNDI k6S6rűvízb6n találtatott s igy érthetö aveie€ Hazánkban ezen csodás elem ed­dig egyedül a Schmidthauer-féle IUIVIMIMUI KtJbtJI'UVIZUtíM félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá ejkövéreüés, szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban minden jobb füszerkereskedönél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Föszét­küldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom