ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-02-18 / 7. szám

Bártfay végig gázolt, ne kaphassák meg még azon elégtételt sem, amit a büntetőtörvénykönyv száraz paragrafusai nyújtottak azon ember ellen, aki ok nélkül vérig sértette őket. Ettől a szűkmarkú elégtételtől fogja megfosztani a kegyelmi kérvény városunk illető polgárait. Ki jogosította fel erre az aláírókat és micsoda morál az, amely civilizált országban ilyen kétes vállalkozásokat enged meg arra hivatatlan e?nbereknek ? Másutt a társadalom nyújtana elégtételt érdemetlenül lebecsmérelt tagjainak, nálunk még az elé is gátat vet, hogy a legminimálisabb elégtételt megkaphassák.« Megjegyzi még az E. L., hogy ezek után a közélet szereplői jól teszik, ha átadják helyüket a megmentettnek és dédelgetőinek. Mi ebben nem osztjuk t. laptársunk nézetét, mert a.200 aláiró nem képviselheti Esztergom társadalmát. Napirendre térni sem lehet az ilyen jelenség fölött. Ha eddig voltak olyanok, kik szembe néztek a tisztességfogyasztó szörnyeteggel és kitették magukat a mocskos gyalázkodások nak és a Moloch hi vei otromba röhejének, hogy a helyi társadalom tisztességén ejtett sérelmeket a magukéval együtt megtorolják, ugy most kellenek igazán uj emberek, akik újból kezdik a harcot. Az ilyen állapotokban való megnyugvás erkölcsi érzéketlenséget és a tisztesség halálát jelentené. * Halálozás. Siposs Menyhért nyug. Máv. tisztviselő, érdemkereszt tulajdonos, 48-as honvéd életének 77-ik, házasságának 40-ik évében f. hó 9-én Szegeden meghalt. Az elhunytban Siposs Antal tanítóképző tanár édesatyját veszítette el. * Köszönetnyilvánítás. A tanítóképző Mária-kongregációjának Mattyasóvszky Lajos lovag 4 koronát, N. N. 10 koronát és dr. Fehér Gyula 5 koronát adományoztak, mely kegyes adományokért ez uton is hálás köszönetet mond a kongregáció elöljárósága. * Megyei tisztviselők tanácskozása. Beniczky pestmegyei alispán a vármegyék alispánjait ma vasárnapra táviratilag a fővárosba kérte, hogy együttes tanácskozáson foglaljanak állást a jövő kétes viszonyaival szemben. Az értekezletet ma délelőtt tartják meg. Megyénk részéről Perényi Kálmán dr. jelenik meg. * A hercegprímás és a gyermekbálok. A gyermekbálok ellen lapunkban megindított és Isten áldásával kisért mozgalomhoz a »Jó egész ség« c. orvosilap a következő elismerő sorokat írja : < Vaszary Kolos bíboros hercegprímás legújabb körlevelében foglalkozik többek közt az iskolásgyermekek táncmulatságaival is, a melyeket gyakran az iskola helyiségeiben rendeznek. A hercegprímás a többi közt ezt mondja: Nem szükséges bővebben fejtegetnem, mily kártékony hatásúak ugy egészségi, mint pedagógiai szempontból a kétnemű gyermekeknek ez együttes táncmulatságai. Csak arra alkalmasak azok, hogy a túlzsúfolt s a porral telt helyiségekben felhevülő gyermekek szervezetébe a legkülönbözőbb betegségek csiráit oltsák és hogy a józan nevelés ártalmára a gyermeki lélek friss üdeséget és természetességét hervaszszák el. Az iskolaigazgatóknak, a tanítóknak jelenléte és ellenőrzése sem képes megakadályozni azt a romlást, melyet e táncmulatságok a fogékony gyermeki lélek benső világában végeznek. A katholikus iskola szellemével és feladatával pedig mindenképpen ellenkezik, hogy színhelyévé legyen oly mulatságoknak, melyek a gyermek erkölcsi akaratának erősítésére irányított fáradságos törekvések eredményét nemcsak kétségessé teszik, hanem egy-két nap alatt meg is semmisíthetik. A hercegprímás végül legszigorúbban megtiltja az ilyféle táncmulatságoknak katholikus iskolákban való rendezését s általában megtiltja, hogy a tanköteles elemi és ismétlőiskolásgyermekek számára ily mulatságok rendezését megengedjék. Örömmel vesszük e rendelkezést, a mely ő eminenciájának kiváló gondosságáról és nagy higiéniai érzékéről tesz tanusagot.« * A pletyka. A kisvárosok réme, a százfejü szörnyeteg, a pletyka szárnyára vesz valakit, megforgatja, aztán odavágja a megvetés szégyen oszlopához. Meghalt! Nincs ! Kivégezte a pletyka. Tegnap még tisztességgel emeltek valakinek kalapot, ma becsületétől megfosztva nem mer az utcára menni, mert nyomába az emberek összedugják a fejüket. »Azt mondják róla . . .«• Es hányan szenvednek bűntelenül és hányan tolják fel magukat erkölcsbiróknak, kik rosszabbak az elitéltnél. Esztergomban a farsang virága, a pletyka dühöng. Névtelen levelek röpdösnek, titokzatos sugdosások lavinája terjeng s őszintén kérdezhetjük, hogy a farsang mulatság-e vagy boszorkánykonyhája a rágalmaknak. Oly mindennapi dolog ez és mégis oly fájdalmas jelenség, hogy érdemes felemlíteni. Egy iparos leánya panaszkodik, hogy őt nem hívták meg egy bálra, mert egy haragos barátnőjének vőlegénye a rendező bizottságban van s bosszúból nevét törülte a lisztán. És hogy most a barátnői ujjal mutogatnak reá s gyalázzák, mondván, hogy ki van zárva az érintkezésből. És hogy most mit csináljon ? Ezt tőlünk kérdi a szerencsétlen. Mi igazán nem adhatunk jobb tanácsot, mint azt, hogy nem kell véle törődni, mert meg van ez, sajnos, az uri körökben is. A világon aránylag több becsületet mint főzeléket fogyasztanak az emberek. És ha nekünk minden pletykát ki kellene szerkesztenünk, lexikon vastagságban jelennénk meg. * Muzsla vagy Párkány ? Régóta húzódik már a kérdés, hogy a muzslai járás székhelye Párkányba tétessék-e, vagy maradjon továbbra is Muzslán. Perényi Kálmán dr. alispánhelyettes szombatra hivta egybe azt a bizottságot, mely hivatva van ugy az áthelyezés, mint a központi megyeház átalakítása ügyében eljárni. A bizottság meg is tartotta ülését, melyben az igazságügyminisztériumot dr. Záborszky István miniszteri titkár képviselte. A kiküldött kijelentette, hogy ha a járásbíróság a székhellyel tényleg Párkányba helyeztetnék s az igazságügyminiszteriumnak kellene a bíróság számára épületet emelni, ugy azt előbb, mint 1908-ban nem teheti a minisztérium. Helyesebben volna tehát, mondta a miniszteri titkár, ha Párkány község építene a járásbíróságnak házat és ezért az igazságügyminiszterium bizonyos átlagos bérösszeget fizetne a községnek. A bizottság most azt a törvényhatóság elé fogja terjeszteni azon kibővítéssel, hogy tartassék helyszíni szemle Muzslán és állapittassék meg, mily költséggel alakitható át a muzslai megyeháza ugy, hogy továbbra is használható volna. Ha ez fogadtatnék el, a miniszteri titkár szerint az igazságügyminiszterium igy is hozzájárul a megye kiadásaihoz. Most tehát attól iügg a járásszékhely áthelyezése, hogy Párkány község legközelebb és sürgősen mily határozatot hoz ezen ügyben, mert ha most nem határoz, a muzslai viszonyok miatt elkerülhetetlen az épületek helyrehozása. Ha pedig ez megtörténik, ugy a párkányi tervek elesnek. A központi megyeház átalakítására vonatkozólag a bizottság nem dönthetett, mert az ide kiküldött tagok nem jelentek meg teljes számmal. Ujabb ülést a jövő héten hív össze az alispánhelyettes. * Műkedvelő előadás és bál. A Szt. Tamás Vízivárosi Kath. Polgári Kör f. hó 26-án nagyszabású mulatságot rendez a kath. legényegylet helyiségében. A tulajdonképeni táncmulatság előtt gazdag műsor kerül előadásra. Első lesz egy monológ, melyet egyik egyleti tag mond el, majd Ötvös Emma kisasszony énekel zenekisérettel. Ezt követi egy kedélyes egyfelvonásos bohózat három szereplővel. A kis színház után Kratz Margitka k. a. zongorajátéka és Rothnagel Etelka k. a. szavallata következik, végül pedig egy tréfás kupié-sorozat zárja be a műsort, melyről különben még bővebben fogunk irni. A mulatság a körnek egyik első nagy lépése a félelmetes nyilvánosság elé. Es mi azt hisszük, hogy .ez sikerülni fog. A beléptidij személyenkint 1 kor., családjegy 1 kor. 60 fillér. Kezdete fél 8 órakor. * A kereskedő-ifjak mulatsága. A helybeli kereskedő-ifjak mult vasárnap tartott mulatsága sikerével csatlakozik az előbbi farsangok jól sikerült kereskedő báljaihoz. A táncmulatságot egy kedvesen összeállított műsor nyitotta meg. Az első szám szavallat volt. Sárkány Sándor szavalta el Szabó Lászlónak »Az együgyű paraszt« cimü versét, majd Szita Irénke kedves cimbalomjátéka következett. A közönség élvezettel hallgatta a bús magyar nótákat. A taps bőven kijutott a cimbalom ügyes kezelőjének, mire a hallgatókat tüzes csárdásokkal lepte meg. A cimbalom játékot Varjasné-Ecsedy Piroska éneke követte. Szép és csengő hangjával szinte remekelt. Énekét Nemesszeghy Gizuska kisérte zongorán kiváló figyelemmel, majd mikor a tapsvihar még ráadást is kért, Nemesszeghy István kisérte zongorán. Ezután Rózsa Vitái tanár, az egyesület elnöke tartott humoros felolvasást a farsangról. A közönség élénk figyelemmel hallgatta végig a szellemes gondolatokat. Végül azután Nemesszeghy István hegedüjátéka ragadta el a közönséget. Nemesszeghy játékát már előnyösen ismeri a közönség. Kitűnő hegedűsünk ő nekünk és örülhet azon kör,- melynek estélyét emelte játékával. Sok tapsot kapott. — Nemesszeghy után Maszlaghy Ferenc »Feltekeny« cimü kis színdarabját adták elő. A szereplők Szalkay Félike és Nagy Pál ügyes alakításukkal rendkívül nagy sikert arattak. A jelenvolt hölgyek névsora a következő: Bargel Mihályné, Beck Jánosné, Berger Vilmosné, Bleszl Ferencné, Margitka és Erzsike, Brilly Gyuláné, Brutsy Gyuláné, Deutsch Józsefné, Dóczy Gizike, Draxler Alajosné, Dux Gyuláné, Dvorzsák Ida (Pozsony), Eckstein Mórné és Irénke, Gerenday Józsefné, Grósz Ferencné, Hätz Pálné és Erzsike, Haber Lina (Karva), Haugh Lambertné és Margitka, ifj. Heischmann Ferencné, Heifeld Gyuláné és Hedvig, Hermann Ferencné és Margitka (Budapest), Jedlicska Rezsőné, Kaufmann Jakabné (Selmecbánya), Kaufman Ferencné, Kardos Dezsőné, Karácsonyi Béláné, Korányi Lipótné és Rózsika, Kemény Lajosné, Klein Gáborné, Klein Gyuláné, Krausz Sománé, Kottler Lászlóné, Langasser Helén, Leitgeb Jánosné, Magurányi Gíza, Magos Bertike, Metz Sándorné, Neubauer Jánosné, Paulovits Gézáné és Mariska, Perlusz Sománé és Mariska (Szob), Popper Bernátné, Reich Zseniké (Budapest), Seyler Vilmosné és Ilonka, Silber Sománé, Surányi Ernőné (Szob), Schwarcz Lajosné, Schwarcz Irénke (Nagy-Sáró), Scheiber Rezsőné, Szántó Gyuláné, Szántó Gézáné, Schönbeck Mihályné és Stefiké, Steiner Lajosné, Szita Józsefné és Irénke, Schvon Aranka (Bajna), Szalkay Józsefné és Félike, Szvoboda Ilonka, Tábor Adolfné és Ilonka, Varga Jánosné és Mariska, Vezér Mariska, Virág Dezsóné, Varjas Sándorné, Wermes Ignácné, Weisz Mórné. * Az esztergom-szentgyörgymezői kath. Olvasókör házalapja javára f. hó 1 í-én saját helyiségében tánccal egybekötött s minden tekintetben jól sikerült színi-előadást rendezett. Géczy István 1000 forintos díjjal kitüntetett 3 felvonásos remek népszínművét, a »Gyimesi vadvirág«-ot adta elő a derék szentgyörgymezei ifjúság. A szük termet zsúfolásig töltötte meg a néző közönség ; ott láttuk a helybeli papság és a civil notabilitás több tagját is. Mindenki kíváncsi volt a meglehetős nehéz szerkezetű színdarab előadására, s mondhatjuk,, hogy az összes szereplő személyek nagy szorgalmat s fáradtságot nem ismerő buzgalmat fejtettek ki az egyes szerepek kialakításában. A színdarab jó betaníttatása, a szereplők kiváló ügyessége, a kör fáradhatatlan elnökének, Skoda János főszékesegyházi karkáplánnak az érdeme, kinek a kör titkára s a helybeli kőművesek szakegyletének buzgó elnöke, Wodicska István is többször volt szives segédkezni. Nem akarunk kritikát irni az egyes szereplő személyekről, mert valamennyit dicsérettel kellene elhalmoznunk s igy igen hoszszura nyúlnék a referáda ; elég ha azt mondjuk, hogy ugy a női, mint a férfi szerepek viselői tőlük telhetőleg a lehető legjobbat produkáltak. Utána táncra perdültek ifjak, öregek egyaránt, ugy hogy a farsangi hangulatnak s jókedvnek már nem is a hajnal, hanem a reggel vetett véget. — Ezen alkalommal kegyesen adakoztak vagy fölülfizettek a következők : Szilányi F., Venczell A., Vezinger K„ dr. Horváth F. 10 — 10 kor., Bogisich M. 8 kor., Skoda J. 6 kor., dr. Blümelhuber F., dr. Csernoch J., Graeffel J., dr. Komlóssy F., dr. Walter Gy., dr. Klinda Th., lovag Mattyasóvszky L., dr. Csárszky I. 5—5 kor., Sujánszky A., dr. Andor Gy. 4 — 4 kor., Schlick L, Pauer K. 3—3 kor.; Pór A., dr. koszival L, Guzsvenitz V., dr. Babura L., Mátéffy V., Búzás J., Mácsek J. 2--2 kor., S. F., ifj. Hegedűs J. 1 — 1 kor., Molnár A. 40 fill. — A kegyes adományokért ez uton is hálás köszönetet mond — az elnökség. * A belvárosi kath. földműves ifjúsági egyesület szinielőadása. F. hó n-én tartotta az esztergomi kath. földműves ifjúsági egyesület tánccal egybekötött szinielőadását. Ez alkalommal Géczy Istvánnak »Az anyaföld« cimü darabját adták elő. A darab iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy az ifjúsági egyesület elég nagy terme már az előadás megkezdése előtt szűknek bizonyult. De meg is látszott a szereplőkön, hogy telt ház előtt játszanak. Mindegyik szereplő derekasan megállotta helyét, de legkivált Vörös Antal Sólyom András szerepében, aki igen jól adta a szocialistát, ugy Patkóczi Julianna Zsuzsanna felesége szerepében. Kapa Anna valódi atyjáért és kedveséért aggódó Boriska volt. Kubovics Jánosban nyugodt, dolgozni akaró aratógazdát láttunk ; Eszter felesége (Beneczki Julia) szegénységében megnyugvó takaros menyecske volt. Kis fia (Gálicz Józsika) ugy beletalálta magát a szerepébe, mintha csak odahaza beszélt volna a mamájával. Ifj. Tátus Jánoson az őrmester szerepében meglátszott, hogy nem először lépett a közönség elé,