ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-12-23 / 51. szám

XL évfolyam. Esztergom, 1906. december 23. 51. szám ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Karácsony. Jövel szent karácsony, deríts fényt a földre, Gyújtson a lelkünkben lángod új világot, Öröménekekben harsogó glória Zengje által ismét az egész világot . . . Szóljon a szeretet örök Istenének Örvendező ének. Fessen ragyogóra a fenyüfák lángja Minden kicsi kunyhón egy-egy kis ablakot; Hozzon áldást, békét, néhány boldog órát Gazdagnak, szegénynek várva-várt szép napod. Az emberek szive olvadjon ma egybe Forró szeretetbe. Némuljon el a zaj, hétköznapi lárma, Boruljon a földre nyugodt, csendes éjjel S míg idelenn ki-ki szövi édes álmát, Vágyó sziveikben tekints addig széjjel S karácsony reggelre váljék valóságra Kinek-kinek álma . . . Ha a szegény ember földi jóra vágyik, Sha — ki kincsben gazdag — boldogságot óhajt, Add meg nékik azt is, hogy ünneped napján Ne ejthessen senki fájó panaszt, sóhajt, S kit tán keserűnek súlyos bajok, gondok, Legyen az is boldog! . . . Jövel szent karácsony! — Tiszta ragyogással Derüljön a földre ünnepednek napja, Az öröm hevétől hangos ajkainkon Felzengö glóriát szivünk mélye adja, Hadd szóljon az Isten kisded követének Örömteli ének! . . . Szvoboda Román. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. II, Rákóczi F. olaszországi utazása. — A Rákóczi-kor művelődéstörténetéhez. — Tanulságos emlékeket gyűjtöttek Olaszországban régi magyar főuraink és nemeseink, a kik nemcsak mint egyetemi hallgatók, hanem mint körültekintő utazók is sokáig tartózkodtak a nevezetes városokban. Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért ifju korában nevelője Pázmány Péter bibornok, küldötte Olaszországba, hogy tanulmányait a művészetek földjén érleltesse. Zrínyi Miklós olaszországi utazásának, Tasso tanulmányozásának, a pápa buzdításának köszönhető a XVII. sz. legnevezetesebb keresztény eposzának, a fölséges tárgyú zrinyiásznak keletkezése. II. Rákóczi Ferencet politikai gyámja, I. Lipót császár küldte Olaszországba, midőn egyetemi tanulmányait már elvégezte. Rákóczi Ferenc szintén egész életére kiható nagy lelki benyomást szerzett Rómában. Hősi küzdelmei s tragikus bukása után hontalanságában a vallásos szellem mentette meg a kétségbeeséstől és vigasztalta szerencsétlenségében. Ez a hatalmas öröksége kárpótolta fejedelmi vagyonának elkobzása Alapitó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Napoleon Betlehem nagy szülöttéről. Esztergom, december 22. (—r.) Évtizedek óta keresik a föld sarkpontjait, annak a titkos tengelynek örök jégbe fagyasztott két végpontját, amely körül a földi élet éjjele-nappala forog kiszámíthatatlan évezredek óta. Embereröt meshaladó erőlködésekkel, milliónyi költségekkel, roppant élet- és véráldozatokkal igyekeznek a kíváncsi emberi szemek elöl eddig rejtett világsarkokhoz jutni és még nem sikerült. Minek is ez erőlködések, már régen megtaláltuk a világ igazi sarkpontjait. Ne az örökös télben, északon és az örökös jégben, délen keressük azokat: mindkettőt könnyen megtaláljuk a könnyen hozzáférhető, éltetadó keleten. Betlehem világhírű barlangja a világ egyik sarka, Golgota véres sziklája a másik. Vagyis inkább Betlehem nagy szülötte és Golgota nagy áldozata : Jézus Krisztus, az elmék és szivek nagy és egyedüli sark- és középpontja. Jézus Krisztus oly nagy, hogy a világ legnagyobb lángelméi is csodálkozva hajolnak meg előtte; kicsinyeknek, törpéknek érzik magukat vele szemben. Meglepő a hatás, mit Jézus Krisztus személye nagy Napóleonra gyakorolt. Látszik, hogy Napoleon nagy elme volt és nemcsak fegyverekhez értett és a háborúk borzalmas mesterségéhez, hanem máshoz is. Sz. Ilona szigetén egy vele vitatkozó tábornoknak ezt felelte: »Én ismerem az embereket, mondom önnek, Jézus nem ember! Csak fölületes lelkek találnak hasonlatosságot Krisztus és a birodalmak megalapítói, a hódítók és más vallások istenei között! Ámde ilyen hasonlatosság után katasztrófája hősi eltűrésében és nehéz keresztfája viselésében halála percéig. A fejedelmi ifju olaszországi utja, a század szokása szerint iskolai ismeretei méltó befejezését célozta. II. Rákóczi Ferenc tizenhét éves korában végezte el a csehországi neuhausi jezsuita collegium s a prágai egyetem tanulmányait. I. Lipót császár Kollonics bibornokot rendelte helyettes gyámjául s azért neveltette külföldön, hogy magyar szót ne halljon és a Rákóczi család történeti emlékeit feledje. A neuhausi jezsuiták azonban hiába fáradoztak azon, hogy az ifju Rákóczi németül is tanuljon. Csak latinul társalgott a cseh mágnás fiukkal és magyarul levelezett Bécsben, császári parancsra, tartózkodó édes anyjával, Zrínyi Ilonával és az apácaklastromban nevelkedő testvérével, Júliával. Tizenhét éves korában, a császár, tanulmányai befejezésére az olaszországi egyetemekre küldötte. A minden szépre, jóra és nemesre hajló, fejedelmi sarjat, sógora, gróf Aspremont Ferdidinand, máltai lovag, kisérte nevezetes tanulmányújára. 1693. ápr. 5-én indultak Bécsből számos szolga kísérettel, díszes hintókkal és erős hátaslovakkal. Utjok Stájerországon és Karinthián keresztül vezetett Velencébe, a hol az ifju Rákóczi két hétig gyönyörködött a művészet remeSzerkesztőség : Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések; felvétetnek Buzárovits Gusztáv könjvkereskedésében. nem létezik; a kereszténység és más vallások között a végtelenség örvénye tátong. Görögország bölcsei, Pythagoras, Socrates, Plato, Perikies, Anaxagoras, soha sem fogadták el a pogányságot mint föltétlen igazságot. Ezek a nagy férfiak a régi istenekről szóló elbeszéléseken, mint a meseországból vett kedves képzeleteken gyönyörködtek, de soha sem imádták ezeket az isteneket. Mig ellenkezőleg a kereszténység megjelenése óta épen a legnagyobb férfiak hittek az evangéliumban, s Jézus tanításának titkaiban és dogmáiban, még pedig élő és munkás hittel; nemcsak hires püspökök és papok

; akiknek hivataluk ezt a hitet hirdetni, hanem hírneves bölcsek és gondolkodók: Descartes, Newton és Pascal, Corneille és Racine, Nagy Károly és XIV. Lajos . . . Azok a dicsőített istenségek, azok a görög és római törvényhozók, Numa Pompilius, Lykurg, vagy Indiának és Memfisnek papjai, vagy Confutius, Mohamed és sorra akárhogy hívják őket, mi különbözteti meg őket más emberektől? Semmi, teljesen semmi. Tudásuk nem terjedelmes. Az erkölcstanból igazi káoszt csináltak. Mondott csak egy is közülük valami ujat a mi jövendő sorsunkról, lelkűnkről, Isten természetéről, a teremtésről? Egyikük sem tudott fölvilágosítást adni arról, ami számunkra fontos. Az ö egész, az istenségekről szóló tanuk olyan bonyolódott és homályos, hogy a vallás kérdésének magvátvelejét föl nem tárják . . . Krisztusnál mindez másképpen van. Krisztusban minden bámulatra méltó. Az ö szelleme fölülemelkedik az enyémen, az ö akarata agyonnyom. Közötte és én közöttem és bárki más között a világon nem tudok összehasonlítást tenni; hiányzanak ehhez a keiben s itt nemesedett meg izlése a művészet szépségeinek megértésére és méltatására. Velencéből Páduába s onnan hosszabb tartózkodásra Firenzébe utaztak. Az olasz művészet híres városában négy hónapot töltött a* ifju Rákóczi, a ki nagy lelkesedéssel csodálta meg Michel Angelo, Lionardo da Vinci, Rafael, Benvenuto Cellini, a Pitti-palota s a számtalan magán gyűjteményben felhalmozott világhirü művészeti alkotásokat. A Salviatti-palotában lakozott s Firenze főúri családaival olyan élénk összeköttetésben állott, hogy rövid idő alatt megtanult olaszul. A fejedelmi udvar léha vigadozásaitól azonban megóvta mentora, a máltai lovag, a ki aggodalmasan őrködött arra, hogy az ifju Rákóczi erkölcsei meg ne lazuljanak. A firenzei hónapok után nagy kirándulásra indult Pisán, Livernon és Carrarán keresztül Genuáig jórészt öszvéren. A büszke Genua remek palotáinak, műkincseinek és főúri köreinek megismerése után, Torino, Milano, Piacensa, Parma és Modena városok megtekintése következett. Riminiből Anconába s onnan a lorettoi hires bucsuhelyre érkeztek, a hol a vallásos szellemű Rákóczi három napig tartózkodott igazi benső áhítattal. Lorettoból készültek a római útra. Rómában 1693. októberétől 1694. februárjáig tartózkodtak. Rákóczi első utja XII. Ince pápához ve-