ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-12-16 / 50. szám

töni és energikus fellépést. Apponyi gróf elmondott beszédéből és a benyújtott javaslatból tisztán kitűnik, hogy ez a kormány igaz és őszinte barátja a tanitói körnek és ez irányban is teljes tudatában van kötelességének. Részemről a benyújtott tervezetet jelenleg kielégítőnek találom, ami nem azt jelenti, hogy ezzel teljesen kielégítve látom a tanitók jogos igényeit, hanem csupán első lépésként tekintem elfogadhatónak és helyesnek. Ismerve a jelenlegi kormány intentióját és különösen a közoktatásügyi miniszter ur politikáját, merem hinni és állitom, hogy a most megtett első lépést egy nagyobb és hatalmasabb reform követi, melynek keretében minden jogi igény kielégítésre talál. Mindenesetre éber figyelemmel kisérem ezután is a magyar tanitói kar ügyét és ha jogos érdekeinek megvédéséről van szó, minden erőmből felveszem a küzdelmet. Zlinszky István, orsz képviselő. * Változás a „Nyitramegyei Szemlénél". Derék laptársunk és. szomszédunk a »Nyitramegyei Szemle«, mint értesülünk nem kis krízisen ment át a napokban. A kik ismerik e mintalapot, elejétől az utolsó betűig frissen és szellemmel szerkesztett értesítéseit, puritán szellemét, azok ama meggyőződésben élnek, hogy e lapra nem csak Nyitrának és Nyitramegyének, hanem az egész országnak szüksége van, hogy tehát az abszolúte fentartandó. Azért örülni fognak, hogy a válság Isten kegyelméből még szerencsésen végződött, a mennyiben egy Dr. Tóth János kezéből egy Dr. Franciscy Lajos kezébe került. A mily sajnálattal látjuk Dr. Tóth János visszavonulását, ép oly megnyugvással nézünk Dr. Franciscy Lajos működése elé. Mindkettőről egy a véleményünk: mindkettő született kath. ujságiró, nemcsak tehetségénél, hanem főkép jelleménél fogva ! Nincs odiozusabb, s azért nagyobb önzetlenséget igénylő állás, mint egy kath. ujságiró állása, ha azt valaki hivatásszerűen akarja betölteni. Ilyennek ismertük Dr. Tóth Jánost! Nem nádszálembernek, nem transigensnek ; ilyennek ismerjük az uj szerkesztőt is. * Közigazgatásunk. Vármegyénk közigazgatási bizottsága december 13-án tartotta rendes havi ülését. Az ülésen eleintén Gyapay Pál főispán elnökölt, majd pedig dr. Perényi Kálmán, kinek a főispán már délfelé adta át ezt a tisztséget. Az ülés 10 órakor kezdődött is elhúzódott egy óráig. Szokatlanul hosszú időt vett igénybe ugyanis két ügy tárgyalása. Az egyik a mogyorósi templom patronátusi kérdése, a másik pedig Meszes Ferenc jegyzőnek fegyelmi ügye. Ez utóbbi a sok pro és kontra beszédben valósággal ugy járt, mint a sok bába között az újszülött. Az ülés kezdetén, a tárgysor megnyitása előtt Gyapay Pál főispán bejelentette, hogy az alispáni hivatalon kivül minden közigazgatási hivatalt megvizsgált. Itt azután a főispán elmondta tapasztalait. Nem rózsásak ezek a tapasztalatok, mert a nyilatkozat sem volt olyan. Látszott a főispánon, hogy nem szivesen mondja, a mit mondott és szivesebben mondana jobbat, de — nem lehetett. A főispáni jelentés után az alispáni jelentés került sorra. Tudomásul vették. Ez után jött a mogyorósi templom kegyúri jogának megállapítása, melyről más helyen bővebb tudósítást közlünk. 10 órától 11-ig ezen vitatkoztak az urak, 11-tői 12-ig pedig Meszes Ferenc ügyén. Meszes t. i. farnadi jegyző, de haragban van a feljelentővel s igy mikor az végrendeletet akar csináltatni nem őt, hanem az ő távollétében a segédjegyzőt hivatta ki meg is csinálta neki barátságból s kinek ő azután szintén barátságból 5 koronát adott. Meszes hazajövet a végrendelkezőtől 100 koronán felül követelt a végrendeletért, állítván, hogy a díjazás neki jár. Ezért polgári úton be is perelte a végrendelkezőt, ki viszont fegyelmi feljelentést tett Meszes ellen. A polgári biróság Meszes követelését nem itélte meg, hanem kimondotta, hogy az szerint itél, amint a közig, bizottság Meszes fegyelmi ügyét elintézi, Ehhez a bizottság minden tagja hozzá szólt legalább kétszer s kemény vita után eldöntötték, hogy Meszes ellen beszünteti a fegyelmi eljárást, mert követelésében a jóhiszeműség feltételezhető. A segédjegyző ugyanis a községi pecsétet is ráütötte a végrendeletre, tehát az hivatalos volt. Az ilyenfajta magánmunkák pedig a jegyző jövedelméhez tartoznak. A vita után Gyapay Pál főispán dr. Perényi Kálmán alispánnak adta át a gyűlés vezetését. Most következett csak a többi szakreferensek jelentése. Kiemelendő, hogy Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelő Zsuffka Emilia kesztölci tanitónő véglegesítését kéri, mert igaz ugyan, hogy a tanitónő erősen megrágalmaztatott és pánszlávizmussal van vádolva, de úgymond rágalmazója ellen birói elégtételt kért. Pánszlávizmust a kesztölci tantestületben nem lehet feltűnés nélkül csinálni. O nem lát Zsuffkában pánszláv veszedelmet. Államsegélyt is kér neki a minisztertől, mert már több hónap óta működik, és még nem kapott fizetést. Cotelly kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adókból bef.lyt 277009 kor. A mult évihez 230417 kor. emelkedést mutat. A hadmentességnél: 5273 K, az emelkedés 4884 K. A borital és húsfogyasztási adóknál 150550 K, emelkedés: 5577 K. Bélyeg és jogilletéknél: 175941 K, emelkedés: 97833 K. Illeték egyenértéknél: 150421 K, emelkedés : 60776 K. Iparkamarai illetéknél: 4696 K, emelkedés: 342 K. Tanitói nyugdíjjárulékból: 12448 K, emelkedés: 2121 K. Italmérési illetéknél 18548 K, emelkedés: 2454 K. A mult hónapban 2005 K törült a pénzügyigazgatóság. A tiszti főorvos jelentése szerint Esztergomot kivéve a többi járásban kedvezők voltak az egészségügyi viszonyok. Esztergomban a tifusz-járvány uralkodott. A halálozások száma Esztergomban 34, az esztergomi járásban 58, a párkányi járásban pedig 63 volt. A többi szakreferensek előadása után az alispán ülést bezárta. * Csernoch János dr. a papgyalázókról. Folyó hó 13-án tartott képviselőházi ülésben dr. Csernoch János prelátus-kanonok s országgyűlési képviselő erősen kikelt a papgyalázó szociáldemokraták ellen. Ezek a kereszténységet, a vallást végtelenül gyűlölő szocik ugyanis egyre csak azt hangoztatják, hogy a vallást nem bántják, hanem csupán egyes lelkipásztorok ellen van kifogásuk, pedig — amint azt Csernoch nagyon helyesen megjegyezte — nincs igazuk, mert a papság fogalmához igenis hozzákötik a vallás fogalmát is, s következőleg a vallást is üldözik. Nem kell ezt hosszasabban magyarázni, hisz a tapasztalat s a mindennapi élet egyre bizonyítják. Említette továbbá, hogy a szociáldemokraták valóságos hajszát rendeznek különösen a kath. papság ellen s az öreg Csaplár Benedeket, akivel nemrég lapunkban mi is foglalkoztunk, csak azért támadták meg és ütötték le, mert pap volt. Csernoch szavait nagy figyelemmel hallgatta a Ház s remélhetőleg az illetékes körök megszívlelik tiltakozó beszédét és orvosolni fogják a helyzetet. Mert azoKat az aljas hazugságokat és rágalmakat, amelyeket naponta szórnak a szociáldemokraták a kath. papság ellen s amelyekre a Pázmány-egyesület védő irodája majdnem mindennap kénytelen reflektálni s azokat cáfolni, már többé tűrni nem lehet. * A Kath. Legényegyesület estélye. Mult vasárnap tartotta a helybeli Kath. Legényegyesület ezidei első adventi estélyét. A zuhogó eső dacára teljesen megtelt az egyesület diszterme az érdeklődő közönséggel, melyet a jónevű egyesület ismert sikerei vonzottak az egyesület helyiségébe. S a jó sikert ezúttal is teljes mértékben kivívták az estélyen való működésre felkért szereplők, kik közül először is S. Dankó Sarolta urnő, városunk kedves zongoraművésznője ült a klaviatúrához, melyen Zimay »Ábrándját« játszotta el művészi precizitással. A hangszerből művészi hévvel elővarázsolt, bámulatosan szép technikájú akkordok a legnagyobb fokban lekötötték a hallgatóság figyelmét s a művésznő játékát, melynek tökéletessége csak emelte az előadó jó hírnevét, zajos tapssal honorálta a közönség annyira, hogy a művésznő viszont egyik saját szerzeményű darabjának eljátszásával viszonozta a közönség ovációját. Után na Fazekas Dezső egyesületi dékán szavalta el ügyesen »Az ezüst fátyol legendaja« c. szép költeményt. Majd Csárszky István dr. primási titkár ült az asztalhoz s pompásan szórakoztató de egyúttal tanulságos szabad előadásban ismertette a betlehemi szent barlangot, az abban karácsonykor tartani szokott ajtatosságok lefolyását, a keleti népszokásokat stb. mit nagy érdeklődéssel hallgatott végig a közönség, mely a derék és ügybuzgó előadó iránt érzett nagy rokonszenvének hosszas éljenzéssel adott kifejezést. A programm utolsó, de sikerében első pontja Varjasné Ecsery Piroska éneke volt, ki Ripp van Winkléből a »Levéláriát« énekelte Táky Gyula karnagy ügyes zongorajátéka kíséretében. Varjasné úrnő gyönyörű alt szólóját elragadtatással hallgatta a közönség, mely a művésznő kitűnő koloratúrával előadott énekét oly frenetikus tapsviharral fogadta, hogy a művésznő a »Darumadár útnak indul« . . . kezdetű dallal meg is toldotta pompásan előadott szerepét. A szereplők szives közreműködése teljes sikert hozott, s a közönségnek irántuk érzett hálájukból ezúttal szivesen juttatunk részt az egyesület derék h. elnökének Mátéffy Viktornak is, ki ily szép estély rendezésével nagy élvezethez juttatta a jelenvolt közönséget. Az egyesület ma este 6 órakor tartja második estélyét, melyre ezúttal felhívjuk az érdeklődők figyelmét. A belépés természetesen díjtalan. * Halálozás. Pathy József, városunk jó hírben álló, derék lisztkereskedője már elköltözött az élők sorából. Nagymérvű tüdőgyulladása nagyon elgyengitette az amúgy sem erős szervezetét, ugy, hogy f. hó 9-én délután 3 órakor diadalmaskodott rajta a halál. Temetése nagy részvét mellett f. hó í i-én d. u. V2 3 órakor ment végbe. A temetési szertartást Keményfy Kálmán h. plébános végezte papi segédlettel. A boldogultban Pathy Gyula főegyházi könyvtáros és Pathy Mária városunk tanítónője test vérbátyjukat gyászolják. A boldogult rokonsága ez alkalommal a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Pathy Jánosné szül. Frölich Katalin ugy a maga, mint mélyen szomorodott családja nevében megtört szívvel tudatja a felejthetetlen kedves jó fiúnak, édes testvérnek, sógornak Pathy József kereskedőnek folyó évi december hó 9-én délután 3 órakor a haldoklók szentségeinek buzgó felvétele után, életének 34-ik évében az Úrban való elhunytát. A drága halottunk földi maradványai- f. évi december hó 11-én délután fél 3 órakor fognak a gyászházból (Ferenc József út 70. sz. a.) a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és a vizivárosi temetőben levő családi sirban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat szerdán, f. hó 12-én d. e. g órakor fog a vizivárosi plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1906. évi december hó 9-én. Adj uram örök nyugodalmat néki ! Pathy János, Pathy Gyula, Pathy István, Pathy Anna, Pathy Mária testvérei. Pathy Istvánné szül. Kronberg Vilma sógornője. Pathy Katinka, Pathy Annika unokahugai. * Városi közgyűlés volt csütörtök délelőtt. Sovány programm és még bőjtiesebb érdeklődés jellemezte ezt a gyűlést. A város atyái ugy szállingóztak be, mint akik maguktól kérdezik : Megyek-e ? — vagy jövök . . . ? Az ülés 10-re volt kitűzve, de a város atyáinak száma ekkor még csak 7 vala s igy V2 11 -ig kellett várni, hogy minden harmadik székre jusson egy képviselő. Akkor bevonult Vimmer polgármester a tanácscsal. Legelőször is a polgármester jelentését olvasta fel a főjegyző, majd bejelentette, hogy dr. Babura László városi képviselői jogáról lemondott. Tudomásul vették és helyébe Fekete Árpád póttagot rendelték be. Bejelentették aztán

t hogy Krausz Izidor képviselői jogát dr. Berényi Zoltán által ; az esztergomi kereskedelmi és ipar. I I Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. 99 Roche ti F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc).