ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-12-16 / 50. szám

bank — Kaán János által; a Budapest—Eszter­gom—füzitői vasút — dr. Okolicsányi Zoltán által; az esztergomi székes-főkáptalan — dr. Walter Gyula által; a szentgyörgymezői közbirtokosság — Gere Mihály által; özv. Kamenszky Elek né — dr. Kamenszky Gyula által kívánják gyakorolni. A vadászbérlővel kötendő felbontási szerződést névszerint, de egyhangúlag megszavazta a köz­gyűlés, két földmegvételi ügyet pedig, miután erre nem volt határozatképes, dec. 31-ére halasz­tottak. Ezeken kivül még vagy 3—4 jelentéktelen ügyet tárgyalt a közgyűlés és — 11 órakor már be is volt zárva a gyűlés. * Előadások a keresztény munkásegye­sületben. Minthogy az épitési munkálatok min­denfelé beszüntek már, ma, 16-án (s ezután min­den vasárnapon) este 6 órakor előadások lesznek az egyesület szigeti helyiségében a téli idény alatt. Az előadások főtárgya az idén: a vallásnélküli szocializmus alaptévedései lesznek, félbeszakítva néha-néha más érdekes tárgyakkal. Az egyleti tagok b. családját is ezúttal meghívja az előadá­sokra az elnökség. * Sorore Giovanna. Ily cimen irt az »Esz­tergomi Lapok« legutóbbi számába valami Kállay Kornélia nevü urleány vagy úrasszony — nem ismerjük -- egy tárcát. Aki azt figyelmesen elol­vasta, mindjárt az első pillanatra észrevehette, hogy az az Uránia szinház »Rendnek muszáj lenni« cimü inkviziciós darabja után Íratott. Hason­lít is hozzá és pedig annyiban, amennyiben nem a férfi — hanem a női szerzeteseket, vagyis más szóval az apácákat vádolja a történelmileg amúgy is százszor megcáfolt buta inkvizícióval és még sok másféle dologgal. Kifigurázza egyébként a gyónást is s egy szerelmes apáca históriáját állítja szemünk elé. No de elég ebből ennyi. Hossza­sabban nem kívánunk e tárcával foglalkozni. A »A Nap«, a »Budapesti Napló«, meg a többi bouleward laptól már megszoktuk a pikáns tör­téneteket s elbeszéléseket, hanem az »Esztergomi Lapok«-tól a vallásosságot ily mélyen sértő tárca közlését igazán nem vártuk. Bizonyára nem olvasták át azt figyelmesen, mert különben* ily erkölcssértő, pikáns tárcát nem tálaltak volna fel Esztergom város kényes közönségének. Más ment­séget nem találunk, ha csak épenséggel rossz akaratot nem tételezünk fel, pedig ezt igazán nem akarjuk feltételezni az »Esztergomi Lapok« szer k esztősé géről. * Beküldetett. Nagyon jól értesültem én Vida János, egerszegi plébánosnak a »Nyitrame­gyei Ellenor« és a »Nagyszombati Hirlap« cimü zsidó lapokban megjelent és ellenem intézett tá­madásairól, melyekre fölöslegesnek tartottam fe­lelni ; és hogy most e sorokat közzéteszem, azt az »Esztergom«-nak dec. 8-iki számában meg­jelent és reám vonatkozó cikkéből kifolyólag te­szem. 1895. évtől kezdve, hogy mint néppárti lapszerkesztő szemet kezdtem szúrni a szabadkő­mives és zsidó sajtónak, bőven kijutott nekem a gyanúsításból, becsmérlésből, rágalmazásból és politikai üldözésből is. Hiszen a néppártirtás kor­szakában voltam én az akkor nagyon félelmetes »Krestan »-nak a szerkesztője éveken át. Már akkor megtanultam nem törődni a zsidó lapok véleményével. Hiszen sajnálatraméltó volna az én keresztény meggyőződésem, csehül állana az én papi jellemem, ha a zsidó lapok dicséretére volnék méltó. A zsidó lapokat nyűnek tekintem, mely csak a valamire való gyümölcsöt szokta rágni. Ha az én multam és a mostani papi és politikai szereplésem nem volna szálka a szabad­kőműves és zsidó sajtó szemében, nem foglalkoz­nék velem, mint nem foglalkozik sok száz pap­pal. Hogyan került Vida János, a volt »néppárti« képviselőjelölt a nevezett zsidó lapokkal barát­ságba, azt ő tudná megmondani. A reám való neheztelése azonban onnan ered, hogy a májusi választás alkalmával nem melléje, hanem a hiva­talos néppárti jelölt, dr. gróf Hunyady László, a kipróbált kathollcitásu főúr mellé álltam, azon oknál fogva, mert ugy az anyaszentegyház java, mint a haza üdvének a szempontjából sokkal több reményt fűztem utóbbihoz, mint Vidához. Vida mindjárt akkor kijelentette, hogy támadni fog az »Ellenor«, és mint látjuk, kijelentését be is váltotta. Én azonban nem félvén a zsidó sajtó támadásaitól, tovább is csak az önzetlen néppártl­ság porondján akarok küzdeni. Dr. janda József, esperes-plébános. * Nagylelkű emberbarát. Sátori Miksa, a nyergesujfalusi cementgyár izr. vallású tulajdo­nosa, évenkint nagylelkűségének szép jelét adja. A mult évben 14, ez évben 8 bajóthi szegény gyermeket ruház föl karácsonykor. A bajóthi gyári munkások iránti szeretetből, emberbaráti tekintetből. Méltán megérdemli tehát, hogy ezút­tal is mondjanak neki hálás köszönetet a bajóthi munkások, és a szegény felruházott gyermekek. Isten áldja e nemeslelkü emberbarátot. Bárcsak minden izr. munkaadó igy gondoskodnék szegény munkásairól. * Az év utolsó közgyűlése. Esztergom sz. kir. város ugy látszik Magyarország városait mind lefőzi ügybuzgóság tekintetében, mert ez év utolsó napját is arra használja fel, hogy köz­gyűlést tartson. A város polgármestere a város ez évi utolsó közgyűlését dec. 31-ére tűzte ki. A képviselőtestület elmondhatja majd, hogy : munkával zártuk le az évet. * A vásárúti templom felszentelése. Töl­gy esy Jenő plébános, az ő buzgó hivei, s mecae­násuk, a pozsonyi káptalan, mint kegyuraság bőkezű adományai és lelkes fáradozásai folytán, f. hó 8-án a Boldogságos Szűz szeplőtelen fogan­tatása ünnepén, szentelték fel a vásárúti bővített, fényesen ékesisett s nagy részben uj templomot. A hivek felszaporodott számarányához mérten, a régi templom már szük- és kicsinek bizonyult. Ezen akart a plébános, a kegyuraság, s a hivek tömege segíteni. A templom tetemes kibővitése, s díszítése elvileg elfogadtatván, annak végre­hajtására, felépítésére, Halczl József cég bízatott meg. A tornyon és szentélyen kivül, a többi épület, két mellék hajóval, egészen ujonan épült. Az építkezés 35.000 koronába került, melyhez a templom pénztára 8000, a hivek 5500 koronával járultak, a többit a pozsonyi káptalan, mint kegy­uraság pótolta. A benső felszerelés és feldiszités­«' hez, a következők járultak adományaikkal, ugy­mint: a főoltárt 1500 koronáért boldogult Santhó pozsonyi prelátus kanonok ; Jézus sz. Szive oltárát 600 koronáért Halnczl urnő ; lourdesi sz. Mária oltárát pedig Bognár Ignác és neje csináltatták. A kereszthajóban levő hármas festett ablakot, melyeken sz. István és sz. Imre herceg felajánlja a magyar koronát a Bold. Szűznek, 700 korona költségen dr. Komlóssy Ferenc pozsonyi prépost; a kereszt hajó másik oldalán levő hármas festett ablakot pedig mely sz, Márton püspök, sz. Kuni­gunda és sz. Jolántát ábrázolja, 700 korona érték­ben, néhai Rózsa József és Kereszty Vikor dr. pozsonyi kanonokok készíttették. A szentélyben levő sz. László ablakot 400 koronáért, Schiffer Ferenc még akkori pozsonyi kanonok ; a szent Erzsébet ablakot pedig szintén 400 koronáért Berger Márk kanonok csináltatta. A szentély homlokzatán díszelgő »Isten szeme« festett abla­kot 100 koronáért Matus János és neje adomá­nyozták. A templom költségeihez adományaikkal hozzájárultak még: Kazics Borbála kisasszony 400; Konkolyt Ignácné 200 s többen apróbb adományaikkal 400 korona összegben. Végül Popper uradalmi bérlő, a torony órához 100 koro­nával. Az uj templom megáldását, nagy néptö­meg részvéte mellett, dr. Komlóssy pozsonyi prépost végezte. Végezetül szükségesnek tartjuk megemlíteni még, hogy a régi templom gróf Batthányi József pozsonyi prépost-kanonok bő­kezűségéből 1757-ik évben épült. * Kaesoh Pongrác nagy sikert aratott »Rakoczy« dalművének beszélő gépeken való ki­zárólagos felvételi jogát az »Odeon-Társaság« szerezte meg. A felvételek a legkiválóbb művé­szek közreműködésével most folynak. Az uj le­mezek 4 hét múlva megjelennek. Az »Odeon­Tarsasag« és a világhírű »Fonotipia« művész hanglemezek magyarországi vezérképviselői Schiff és Társa Budapest, IV., Ferencz József-rakpart 24, fióküzlet Budapest, IV., Egyetem-u. 5. Odeon­és Fonotipia-lemezek mindkét oldalon játszhatók. Árjegyzék beszélőgépek és lemezekről ingyen és bérmentve. * Simon Miklós gyilkosát elitélték. Hüb­ner Lajos szociáldemokrata kőmüvestanoncot, ki Simon Miklós keresztény szociálita épitőmunkást megölte, elitélték. A komáromi törvényszék csü­törtökön tárgyalta ezen bűnügyet, és Hübnert halált okozó súlyos testi sértésért 5 hónapi fog­házra itélte. * A sárga veszedelem. Most már egész biztos, hogy az arató sztrájk esetére 30000 kinai kulit hoznak Magyarországba. Egyik fővárosi napilap hitelt érdemlően irja, hogy a békésmegyei gazdák élükön Venckheim gróffal, már szerződést is kötöttek kinai munkásokkal. A 30000 kinai ember előreláthatólag teljesen kinai módon fog élni és ép ugy, mint a japán az ő marék rizs­kásáját, a kuli is megköveteli a maga csésze teáját. Ez tehát maga a sárga veszedelem váro­sunkra, mert az egész országból Esztergomba tódul majd a sok kuli, hogy itt elkapkodhassák a kinai szent István missiótelepről küldött friss aratásu teát. A sárga veszedelmet csakis úgy lehet elkerülni, ha mindenki Brutsy Gyula üzle­tébe menekül és ott még jókor megveszi a tea­szükségletét. A valódi, hamisítatlan, jó teának, melyet a lazarista atyák termelnek az emiitett kinai telepen, kilója 16 korona, V2 kiló 8 kor,, 1 deka 20 fillér. Gavora és Hausner Templomberendező és oltárepitő vállalat. Egyházi szerelvények és zászlók gyártása. = Budapest, IV. ker., Váci-utca 41. szám. i FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZj

Next

/
Oldalképek
Tartalom