ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-09-23 / 38. szám

A beszédet lelkes éljenzés követte, majd fel­állt dr. Földváry István városi főügyész és indít­ványozta, hogy a városház részére, mely egykor Bottyán János kurucgenerális lakóháza volt, fes­tesse meg a város közönsége Rákóczy leghivebb katonájának, az esztergomi szeg'ény polgárimból lett tábornoknak: Bottyán Jánosnak képét. Ezzel, úgymond, nagy mulasztást hoz helyre a város, mely most is egykori nagy polgárának házából intézi közügyeit. A közgyűlés az indítványt elfo­gadta és a további intézkedésekkel a tanácsot bizta meg. A közgyűlés után a főispán, az alispán és a város polgármestere vezetése alatt a közönség felvonult a várba, hogy részt vegyen a Bakács­kápolnában tartandó hálaadó istentiszteleten. A menet élén Rothnágel Ferenc városi főjegyző vitte Esztergom szab. kir. város ősi zászlaját. A menetben részt vettek az érseki tanitóképző, a kath. főgimnázium és a városi reáliskola növen­dékei is tanáraik vezetésével. A politikai, közigazgatási és közéleti vezér­férfiaink Gyapay Pál főispánnal bevonultak a ká­polnába s kevés vártatva megjelent teljes főpapi ornátusban és kísérettel dr. Csernoch János pre­látus-kanonok, a Bakács-kápolna plébánosa, hogy a híres kegykép oltáron, mint 200 év előtt Rá­kóczy papja, ő is bemutassa az Urnák a hálaadó áldozatot. Megható volt nézni. A főpap, ki vezér a politikában, vezér a közéletben, ime első az oltár előtt is, mikor a hazaszeretet lelketemelő gondolatai lengetik meg a török-labanc pusztítást átélt kegykép előtt égő öröklángot. Mindenki a szivével imádkozott és lelkével szállt, szállt a kórusról fel-felhangzó ősi Mária­énekek hangjaival. Te Deum Laudamus után Csernoch dr. bemu­tatta az áldozatot, vége volt az egyházi szertartásnak s akkor a Kersch Ferenc mesteri vezetése alatt éneklő kar a Himnuszt kezdte énekelni. A kö­zönség felállt s a főispán és szegény pór szivből­lélekből, hatalmas akkordokban kérte: Isten áldd meg a magyart . . . Az oltártól elvonuló papság a hivőkkel énekelt s még a sekrestyéből is ki-ki hallatszott a fohász. A mise egyik kiemelkedő részét képezték azok a buzgó és gyönyörű Mária-énekek, melye­ket a kar, Magyarország legprecízebb egyházi énekkara adott elő Kersch karnagy dirigálásával és ezek között is első a »Magyarország Nagy­asszonya« cimü szerzeménye, amelyet kitönő ak­kordokban adott vissza az énekkar. Az ünnepnek vége. Szép volt. Pedig nem is készültünk rá, de meg volt a lelkünkben az ünnepléshez szükséges hangulat. És ezért sikerült. Lyza. Az újraéledt bajóthi kath. iskola felavatása. Áll már a bajóthi kath. iskola, tetemesen megnagyobbítva, a modern kor követelményeinek megfelelően felszerelve: a második bajóthi csoda, mely már igazán ritkítja párját. A közelmúltban már alig ismerünk esetet, hogy egy községben kimondott állami iskolát a minisztérium saját­kezűleg eltörölt volna, hogy a régi kath. iskola feltámadhasson. Lapunk hasábjain éveken át regisztráltuk az élethalálharcot, mely folyt a megyével és Vargyas tanfelügyelővel szövetkezett bajóthi libe­rális klikk és a falu kath. népe között, melynek élén Foltin János plébános harcolt. A klikk feje Bajts György jegyző volt, ki saját szavai szerint »kötelességének tartja a nép gondolkozását ellen­őrizni, a néppárt terjedését meggátolni!« '»Azért, ha mind a tiz körmöm leszakad, megmutatom, hogy Bajóthon állami iskola lesz!« A klikk Me­fisztója: Kristóf József, volt kántortanító volt, háttere pedig a fogyasztási szövetkezettől fel­riasztott falusi zsidó virilisták. Bajts György óriási tanulmányokat végzett az államosítás összes raffinériáinak kiszimatolására, éveken át zarándokolt t Vargyas tanfelügyelőhöz és a minisztériumba. És a letűnt liberális kor­szak, mely a törvényt a hatalom tetszése szerint magyarázta, az állami iskola a miniszter egy kaprica volt, illetve a miniszter teljesen a tan­felügyelő politikai ízlése, referádája szerint dön­tött. Foltin János plébános azonban küzdött to­vább, a buzgalom hevében sokszor magát is meg­sebezve, a gúnynak, maró rágalmaknak záporeső­jében. Ha az abszolutizmus győz, akkor a bajóthi kath. iskolát is örökre eltemették volna. De ekkor jött a nagy fordulat: 1905. január 26-án a koalició s vele a nemzet nagy győzelme. Segitségül sietett a kath. iskola védelmére Zlinszky István képviselő is, ki a plébánossal együtt járt-kelt az illető fórumokon. Fáradságot nem ismerő kitartásuk, szorgalmazásuk, erélyes követelésük napvilágra hozta aztán az igazságot. Ha Zlinszkynek más érdeme nem is volna, pusz­tán ez is hálára kötelezi vele szemben a doroghi kerület katholikus népét. Nagy érdeme van a sikerben Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelőnek, ki elődje kétszínű politikájával nem azonosította magát, amint ki is jelentette első bajóthi látoga­tásakor: Én sem a kath. helyreállítására, sem az állami propagálása végett nem jöttem Bajóthra, hanem a tárgyilagos igazság megállapítására, hogy a miniszter tisztán lásson . . . Midőn most az iskolaszent'elés magasztos ünnepén a bajóthi kath. iskola történetét átgon­doljuk, ugy tűnik fel előttünk, mint egy hatalmas dráma. Az igazság eleinte letepertetett. Látszólag győzött az ellenség. Magának az isteni Gondvi­selésnek kellett közbenyulni hatalmas karral, hogy az igazságot diadalra juttassa. A dráma hátterére a nagy nemzeti küzdelem lesz : a liberális párt pusztulása, a koalició fényes győzelme, a néppárt­nak kormányra jutása. Ennek hatása alatt a kisded bajóthi liberális klikk is elbukik; pillanatnyi győ­zelme óriási vereséggé válik. A liberális isko­laszéket kibuktatják, sőt a jegyző főtámaszát: a liberális községi képviselő-testületet. Hogy pedig a megújulás teljes legyen : a régi tantestület álla­mosítást kapván, elhelyeztetett, szétszóratott, s helyette uj, katholikus szellemű tantestület került Bajóthra. Vasárnap szentelte fel az új iskolát Andor György dr. primási irodaigazgató, kinek mint egyházi főtanfelügyelőnek szintén nagy érdeme volt a kath. iskola visszaállításában. A felszen­telést megelőzőleg szent mise volt a templomban. Andor György dr. mondta s a község lakossága teljesen megtöltötte a templomot. Mise után Andor György és Foltin plébános vezetése alatt a hivek egyházi zászlókkal, körmenetileg mentek az uj iskolához, mely fellobogózva, bejáratai fölött virág­koszorúkkal valóságos mintája a modern iskolák­nak és dicséretére válik az építőjének, Toldy János esztergomi építésznek. A beszentelést dr. "Andor György elvégezvén, a híveket ismét körmenetileg vezette vissza a templomba, hol szent beszédet tartott. Ebből a beszédből a jó bajóthi nép meg­érthette, hogy mit nyert kath. iskolájában. Meg­győző szavakkal, a kath. hit szellemétől áthatva magyarázta meg dr. Andor György, hogy a ba­jóthi népnek hitéhez való buzgó ragaszkodása volt alapja annak a nehéz, de végtére is sikeres győ­zelemnek, mit a vezetők véghezvittek. Ebben az iskolában, úgymond, a krisztusi szellem fog tani­tani, ebben az iskolában a szülők gyermekeik bol­dogságát rakták le, mert itt az erkölcsös nevelés, Krisztus tanai szerint való tanítás fogja gyerme­keik lelkét az élet nehéz küzdelmeire megerősíteni. Őrizzék hát ezt az iskolát, gondozzák, mint leg­féltettebb kincsüket . . . A község népe meghatva hallgatta a be­szédet s nem egy szemben felcsillant az örömnek drága gyöngye. A szertartások után a plébánián ebéd volt, melyen az emlékezetes napot hangulatos öröm és több fölköszöntő ünnepelte. Az ebédre dr. Andor György primási irodaigazgatón kivül Hermán József esperes is eljött Bajnáról. Ott volt a kath. tantestület, Toldy János a kath. iskola derék épí­tője, a környékbeli papok és tanitók közül néhá­nyan és felelős szerkesztőnk, ki figyelmes meg­hívás folytán lapunkat, —• melynek hasábjain évekig küzdöttünk a jó ügyért, •—- képviselte a szép ünnepségen. Az első felköszöntőt a házigazda plébános mondotta a hercegprímásra, kinek nagy áldozatkész adománya tette lehetővé az iskola fel­építését, majd őszinte szavakban köszönte meg a jelenvolt irodaigazgatónak és volt főtanfelügyelő­nek hathatós támogatását. Utána dr. Andor György szeretetteljes szavakban emlékezett meg a plébános nagy munkájáról és erre, valamint a tantestület áldásos működésére, valamint a község derék ka­tholikus népére emelt poharat. Ebéd után a kath. iskolaszék tisztelgett dr. Andor György előtt és megköszönvén a küzdelmek alatt yaló támogatását és ez örömünnepen való fáradozását, kijelentette szónokuk, hogy a község büszke az uj iskolára és a plébánossal meg is védik azt mindenféle támadástól. Dr. Andor György meleg szavakban köszönte meg az elismerésnek ezen őszinte, egyszerű szavakban való kifejezését és buzdította őket, hogy tartsanak ki vezérük, a plébános mellett, ki az iskola-ügyben is fényes tanúságot tett arról, hogy a község javát akarja. Ezzel véget ért a szép nap, héttőn pedig már megkezdődött az uj iskolában a tanítás. Isten áldása legyen rajta! Vasárnapi levél. — Utazás egyházi személyekre. — A Napról van szó. Nem arról, melyet nyug­tával kell dicsérni, sem arról, mely az igazságot világítja meg, hanem A Napról, mely nem nyug­szik s nyugodni másokat sem enged és amely az égi napnál is világosabb hazugságokat röpít világgá. A »felvilágosodás*-nak, a szabadkőművesség individumainak szócsöve e héten szenzációt irt. Nagyot! Országraszólót! Olyant, amelytől a nap, ez a hitvány égi gázláng elhomályosult s »A Nap« pedig fénylett, mint Salamon tornyán az arany tök. No mert a Napok, a Naplók, a Polgárok, a Szabad Szók és Népszavak olvasóközönsége éhes a szenzációra, természetesen olyanra, mely a »középkorból ránk maradt csuhás bandat« keni be kanális zaffttal. Adott hát A Nap csütörtöki számában olyan szellemi táplálékot ebben a tekin­tetben sem kényes olvasóközönségének, amelytől aztán meghízott egy napra. A zárda rejtelmei... Esztergomban táncolnak . . . sőt a papok is . . .! Oh, olvasd stréber-héber! oh, nesze, fald Hebron­nak Pannónia virágos kertjébe plántált viruló rózsaszála ... oh élvezd a piszkot, a kloakát, ez a jó ! Fain ! Noch nie dágevézen ! Kóser! Fel van már tálalva: Apáca-szelet libazsírba rántva. Ki­tűnő ! Zárdai titkos fülkék pikáns történeteivel és piszkos ingek, ingerlő mosolyaival fűszerezve. Második fogás: Papbélszin cölibátus szósszal; — reverenda foltból olvasztott zsiron párolt és körül­teremtettézett arany borjúfülek kel. Tessék, tessék ! Kitűnő és finom konyha, az ételben nincs fok­hagyma — az már az étlapból: A Napból ajeroz az olvasó felé . . . Szegény Reb. Akiba! Aki bátor voltál kimondani, hogy semmi sincs uj a nap alatt, de rád cáfol A Nap! Megmutatja, hogy van: napról-napra uj hazugság. Sőt! felöntve szabad­kőműves és zsidó türelmetlenségei. De hát mit tegyen az a sok »újságíró«, a még több »munka­társ« és az a légió félben maradt ekzisztencia, melynek az orránál csak az esze görbébb ? — üti a papot, piszkolja, mázolja. Arcátlanul gya­lázatos rágalmakat ken kath. egyházi férfiakra. Pikantériákat költ apácákról, mocskol egyéni becsületet és sárba ránt mindenkit és mindent I Siroiin Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Roche** eredeti csomagolást. 99 Eoehe F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom