ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-09-02 / 35. szám
XI. évfolyam Esztergom, 1906. szeptember 2. 35. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Iskoláink államosítása. Esztergom, szeptember 1. »Vezérelvünk s munkásságunk alapja mindig egy, az, hogy hitvallásos, kath. iskolánk jellegét megtartjuk, szinvonalat mindjobban emeljük s a vallásos nevelést mélyitjük, hogy az iskolánk — amiként eddig volt — ép ugy ezentúl is erőssége legyen egyházunknak s benne mindnyájunknak. « Ezt mondta a többi között gróf Zichy Gyula, Pécs fiatal püspöke, a héten lefolyt országos katholikus tanitói nagygyűlésen tartott védnöki megnyitójában. Igaza van a pécsi föpásztornak. Szavain csak épülni és lelkesedni tudunk. Kath. iskoláinkat a legfontosabb oldalról világította meg, a vallásos nevelés mélyitésére hivatkozott, mert nagyon jól tudja, s meg van róla győződve, hogy sikeresen csak ugy lehet nevelni, ha a tanítást és nevelést egyaránt valláserkölcsös alapra fektetjük. Vezérelvünk s munkásságunk alapjául a katholikus iskolák jellegének megtartását hangsúlyozza. Természetes. Hisz ha egyszer a vallásos nevelést kiküszöböljük az iskolából, akkor már oda veszett a kath. jellege is. S mit akar az államosítás? Épen az iskola eme kath. jellegének a megszüntetését, a vallásos szellemben való nevelés .eltörlését. Az állam vallási jellegéből kivetkőzve, a hitvallásos iskolákat inkább csak tűri, mintsem pártolja. Igaz, hogy nálunk a kormány és törvényhozás egyaránt elismeri a népoktatási és középiskolai intézetekben a hittan tanításának szükségességét. Kötelező tantárgy a hittan, sőt első helyre tétetett, tanitását a kormány rendeletileg is sürgeti s az ifjúságnak a templomba való vezetését is megköveteli. Sokkal kedvezőbbek tehát nálunk a viszonyok, mint pl. Franciaországban, ahol a vallástannak még tanítása is az államilag fentartott iskolákból egyenesen ki van tiltva. De azért az államosítással még sem lehetünk megelégedve. Miért? Mert az. a körülmény, hogy az állami iskolában a hittan kötelező tantárgy gyanánt taníttatik s első helyre tétetett, nem jelenti azt, hogy az iskola megtartotta vallásos jellegét. Korántsem. Mert a tanítás és nevelés között óriási a különbség. Vallásosán nevelni csak ugy lehet, ha az összes tanerőket és tantárgyakat vallásos szellőn hatja át. Már pedig ezt kizárólagosan csak a hitvallásos iskolák teszik, az államiak e szellemtől nagyon is távol állanak. Nagyon helyesen jegyzi meg tehát Zichy gróf, hogy a hitközöny s a vallástalanság nem csupán a társadalomban ver gyökeret, »hanem hullámai már-már az iskolák falait is érik.a. Elövigyázatra, éber figyelemre van tehát szükségünk, nehogy felekezeti iskoláinkat elveszítsük. Most is tervbe van véve több kath. iskolának az államosítása. Pedig az államnak inkább érdekében állhatna, hogy katholikus (felekezeti) iskolák létezzenek és hogy ezekben a jövő nemzedéknek vallásos és tudományos kiképeztetéséröl mennél kielégítőbb módon gondoskodva legyen. Ezen nagy érdekből és okból is, hogy a polgárok minden irányban való kiképeztetése, a tudásnak és műveltségnek mennél magasabb fokra emelésére közreműködni az államnak egyik feladata, mivel ez a polgárok jólétének és az állam hatalmának és tekintélyének előfeltétele, — igen természetesen következik azon érdeklődés, melylyel az államnak ez iránt viseltetni kell. Ez indokolja az államnak, mint olyannak hozzájárulását ezen intézetek fentartása és fejlesztéséhez és ez adja meg azon jogot és azon jogok mértékét, mely az állam főfelügyeletének gyakorlatában áll. Azonban az állam, ahelyett hogy a felügyeletet igazságosan gyakorolná, inkább kiragadja a felekezetek kezéből az egész iskolát. Építtet ujat, szervez uj tanerőket, félrevezeti a községeket, az iskolaszéket, bár igen gyakran maga az iskolaszék a hibás, avagy a falu plébánosa, mint az iskolaszék elnöke, előre nem figyelmezteti az iskolaszéket, vagy a községeket és a híveket arra a rettenetes nagy bajra, mely az iskolák államosítása következtében ugy a népre, mint gyermekeinek vallásos szellemben való nevelésére háramlik. A nép igen sokszor azt a hamis nézetet vallja, hogy sokkal jobb, sokkal kellemesebb lesz a helyzete, ha megszabadul a nagy pótadótól, a súlyos tehertől; ha nem kell majd iskoláiról gondoskodnia, azt fentartania stb. Igen ám, anyagilag igaza van, de erkölcsileg bizony nincs s nem is lehet. Hisz ha átengedi iskoláját az államnak, már keresztet vethet a vallásos nevelésre. Nincs többé AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Nyári zivatar. — No, — szól a férfi, aki még csak hat hete férj, a szemben ülő szőke asszonykához, — ez a leves tényleg nagyon sós. — Félretolja a tányért. — Kissé a sarkára léphetne a szakácsnőnek. Ha már oly rengeteg bért kap, elvárhatja az ember, hogy rendes ételt főzzön. Igazán borzasztó izé ez. Az asszonyka szemébe mintha köny szökött volna. Piros arccal, szemrehányó tekintettel néz az urára. — Bélám, a szakácsnő nem oka semminek. Az ebédet én készítettem. Kedveskedni akartam magának. De amint látom, nem sikerült. Pedig higyje el, a szakácskönyv pontosan leir mindent. A többi talán jobban sikerült. Ne haragudjon. Oda megy férjéhez. Hízelegve hajol feléje. Béla meglátva, hogy ő kerekedett fölül, tovább folytatja a zsörtölődést és gúnyolódást. — Hagyja el édesem. Igazán nagyon éhes vagyok. Csókolódzni ebéd után is ráérünk. Lássuk hát a többi »mestermüvét.« Gúnyos mosoly vonul arcán át. A pici aszszony szeméből néma fájdalom tükröződik. De már nem könnyezik. Csenget. Behozzák a többi fogást is. A férj mindenből kóstol. »Ez még sületlen, az meg összeégett.« Egyik kozmás, másik túl-édes. A paradicsommártás tele van rántás-csomókkal. Nem lehet megenni. A marhahús kemény. Dühösen ugrik föl. Valamit mondani akar, de észreveszi, hogy az inas benn van. Fogait piszkálja. Elővesz egy szivart s rágyújt. Közben dobol a villával a tányéron. Kis idő múlva epés hangon szól: »Hat még mi van?« Az asszony intésére az öreg Péter nesztelenül kimegy. Az ajtón kivül fejét csóválja. A konyhában meg a szakácsnő kérdő tekintetére megszólal. »Mar kezdődik a zivatar. Igazán nem tudják az ilyen fiatalok, hogy mivel kínozzák egymást. Ugy ülnek szemben, mint két halálos ellenség. Pedig imádják egymást.* »Mondtam a Méltóságának — szól a szakácsnő — hogy ne avatkozzon az én dolgomba. Hogy ő csak zongorázzon. Ahhoz jobban ért. De hát nem hallgatottt rám. Erővel a báró ur kedvenc ételeit akarta elkészíteni. Könyvből. Ki látott már ilyet. Különben nem soká fog tartani az egész. Ismerem mindkettőt kis korától. Áldott teremtések. Aztán még valódi gyerekek is. Odabenn ezalatt kitört a vihar. »De Béla! Hogy tud engem ennyire szégyenbe hozni Péter előtt. Azt hiszi, nem látta? Hát egyátalában nem lehetne megenni az ebédet ? Hátha szegények lennénk s nem jutna szakácsnőre ? Hol enne, mit enne akkor ? Nem is szeret maga engem. Nem is szeretett soha.« »Kis feleség! maga igazán érdekes. Hát mi van abban, hogy nem tudom elfogyasztani ezt a piros pépet, amit maga mártásnak nevez. Tehetek én róla, hogy azt az agyon sózott vizet, amit levesnek cimez, nem birom lenyelni. Engedjen meg, én nem születtem kecskének. A hús is olyan, mintha most hozták volna a mészárszékből. Csapja sutba a szakácskönyvet. Vagy ha már főzni jön kedve, tegye. De kérem édesem, ne tálaltassa föl legalább. A maga kacsói nem krumpli hámozásra s rántás keverésre valók. Hagyja azt Bettinek. Maga meg üljön a zongorához inkább. No ne sirjon.« Oda lép s meg akarja csókolni. A nőcske durcásan félre húzódik. »Ráérünk barátom erre.« A férj dühösen veszi kalapját, pálcáját s gyengédtelenül elrohan. A feleség zokogva roskad egy pamlagra. Tiz perc múlva azonban gondolatokba mélyed. Letörli könnyeit. »Szegény Bélus. Elment ebéd nélkül. Igazán, minek is tettem ezt. Én vagyok a hibás. Most Minden helybeli és vidéki tan • L n | Q : lnnl/nn 1/1/ intézetben használatra előirt loKUlctl IdlIMJIIJfV valamint a legjobb minőségű iró- és Víljzszerek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Piészletes tankönyv-jegyzék ingyen.
