ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-09-02 / 35. szám

XI. évfolyam Esztergom, 1906. szeptember 2. 35. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­kereskedésében. Iskoláink államosítása. Esztergom, szeptember 1. »Vezérelvünk s munkásságunk alapja mindig egy, az, hogy hitvallásos, kath. iskolánk jellegét megtartjuk, szinvonalat mindjobban emel­jük s a vallásos nevelést mélyitjük, hogy az isko­lánk — amiként eddig volt — ép ugy ezentúl is erőssége legyen egyházunknak s benne mind­nyájunknak. « Ezt mondta a többi között gróf Zichy Gyula, Pécs fiatal püspöke, a héten lefolyt országos katholikus tanitói nagygyűlésen tar­tott védnöki megnyitójában. Igaza van a pécsi föpásztornak. Szavain csak épülni és lelkesedni tudunk. Kath. isko­láinkat a legfontosabb oldalról világította meg, a vallásos nevelés mélyitésére hivatkozott, mert nagyon jól tudja, s meg van róla győ­ződve, hogy sikeresen csak ugy lehet nevelni, ha a tanítást és nevelést egyaránt vallás­erkölcsös alapra fektetjük. Vezérelvünk s munkásságunk alapjául a katholikus iskolák jellegének megtartását hangsúlyozza. Természetes. Hisz ha egyszer a vallásos nevelést kiküszöböljük az iskolá­ból, akkor már oda veszett a kath. jellege is. S mit akar az államosítás? Épen az iskola eme kath. jellegének a megszüntetését, a vallásos szellemben való nevelés .eltörlését. Az állam vallási jellegéből kivetkőzve, a hitvallásos iskolákat inkább csak tűri, mint­sem pártolja. Igaz, hogy nálunk a kormány és törvényhozás egyaránt elismeri a nép­oktatási és középiskolai intézetekben a hittan tanításának szükségességét. Kötelező tantárgy a hittan, sőt első helyre tétetett, tanitását a kormány rendeletileg is sürgeti s az ifjúság­nak a templomba való vezetését is megköve­teli. Sokkal kedvezőbbek tehát nálunk a viszonyok, mint pl. Franciaországban, ahol a vallástannak még tanítása is az államilag fentartott iskolákból egyenesen ki van tiltva. De azért az államosítással még sem lehetünk megelégedve. Miért? Mert az. a körülmény, hogy az állami iskolában a hittan kötelező tantárgy gyanánt taníttatik s első helyre tétetett, nem jelenti azt, hogy az iskola megtartotta vallásos jellegét. Korántsem. Mert a tanítás és nevelés között óriási a különbség. Vallásosán nevelni csak ugy lehet, ha az összes tanerőket és tantárgyakat vallásos szellőn hatja át. Már pedig ezt kizárólagosan csak a hitvallásos iskolák teszik, az államiak e szellemtől nagyon is távol állanak. Nagyon helyesen jegyzi meg tehát Zichy gróf, hogy a hitközöny s a vallástalanság nem csupán a társadalomban ver gyökeret, »hanem hullámai már-már az iskolák falait is érik.a. Elövigyázatra, éber figyelemre van tehát szükségünk, nehogy felekezeti iskolá­inkat elveszítsük. Most is tervbe van véve több kath. iskolának az államosítása. Pedig az államnak inkább érdekében állhatna, hogy katholikus (felekezeti) iskolák létezzenek és hogy ezek­ben a jövő nemzedéknek vallásos és tudo­mányos kiképeztetéséröl mennél kielégítőbb módon gondoskodva legyen. Ezen nagy érdek­ből és okból is, hogy a polgárok minden irányban való kiképeztetése, a tudásnak és műveltségnek mennél magasabb fokra eme­lésére közreműködni az államnak egyik fel­adata, mivel ez a polgárok jólétének és az állam hatalmának és tekintélyének előfelté­tele, — igen természetesen következik azon érdeklődés, melylyel az államnak ez iránt viseltetni kell. Ez indokolja az államnak, mint olyannak hozzájárulását ezen intézetek fen­tartása és fejlesztéséhez és ez adja meg azon jogot és azon jogok mértékét, mely az állam főfelügyeletének gyakorlatában áll. Azonban az állam, ahelyett hogy a fel­ügyeletet igazságosan gyakorolná, inkább ki­ragadja a felekezetek kezéből az egész iskolát. Építtet ujat, szervez uj tanerőket, félrevezeti a községeket, az iskolaszéket, bár igen gyak­ran maga az iskolaszék a hibás, avagy a falu plébánosa, mint az iskolaszék elnöke, előre nem figyelmezteti az iskolaszéket, vagy a községeket és a híveket arra a rettenetes nagy bajra, mely az iskolák államosítása következtében ugy a népre, mint gyerme­keinek vallásos szellemben való nevelésére háramlik. A nép igen sokszor azt a hamis nézetet vallja, hogy sokkal jobb, sokkal kellemesebb lesz a helyzete, ha megszabadul a nagy pót­adótól, a súlyos tehertől; ha nem kell majd iskoláiról gondoskodnia, azt fentartania stb. Igen ám, anyagilag igaza van, de erkölcsileg bizony nincs s nem is lehet. Hisz ha áten­gedi iskoláját az államnak, már keresztet vethet a vallásos nevelésre. Nincs többé AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Nyári zivatar. — No, — szól a férfi, aki még csak hat hete férj, a szemben ülő szőke asszonykához, — ez a leves tényleg nagyon sós. — Félretolja a tányért. — Kissé a sarkára léphetne a szakács­nőnek. Ha már oly rengeteg bért kap, elvárhatja az ember, hogy rendes ételt főzzön. Igazán bor­zasztó izé ez. Az asszonyka szemébe mintha köny szökött volna. Piros arccal, szemrehányó tekintettel néz az urára. — Bélám, a szakácsnő nem oka semminek. Az ebédet én készítettem. Kedveskedni akartam magának. De amint látom, nem sikerült. Pedig higyje el, a szakácskönyv pontosan leir mindent. A többi talán jobban sikerült. Ne haragudjon. Oda megy férjéhez. Hízelegve hajol feléje. Béla meglátva, hogy ő kerekedett fölül, to­vább folytatja a zsörtölődést és gúnyolódást. — Hagyja el édesem. Igazán nagyon éhes vagyok. Csókolódzni ebéd után is ráérünk. Lás­suk hát a többi »mestermüvét.« Gúnyos mosoly vonul arcán át. A pici asz­szony szeméből néma fájdalom tükröződik. De már nem könnyezik. Csenget. Behozzák a többi fogást is. A férj mindenből kóstol. »Ez még sületlen, az meg összeégett.« Egyik kozmás, másik túl-édes. A paradicsom­mártás tele van rántás-csomókkal. Nem lehet megenni. A marhahús kemény. Dühösen ugrik föl. Valamit mondani akar, de észreveszi, hogy az inas benn van. Fogait piszkálja. Elővesz egy szivart s rágyújt. Közben dobol a villával a tá­nyéron. Kis idő múlva epés hangon szól: »Hat még mi van?« Az asszony intésére az öreg Péter neszte­lenül kimegy. Az ajtón kivül fejét csóválja. A konyhában meg a szakácsnő kérdő tekintetére megszólal. »Mar kezdődik a zivatar. Igazán nem tud­ják az ilyen fiatalok, hogy mivel kínozzák egy­mást. Ugy ülnek szemben, mint két halálos el­lenség. Pedig imádják egymást.* »Mondtam a Méltóságának — szól a sza­kácsnő — hogy ne avatkozzon az én dolgomba. Hogy ő csak zongorázzon. Ahhoz jobban ért. De hát nem hallgatottt rám. Erővel a báró ur ked­venc ételeit akarta elkészíteni. Könyvből. Ki lá­tott már ilyet. Különben nem soká fog tartani az egész. Ismerem mindkettőt kis korától. Áldott teremtések. Aztán még valódi gyerekek is. Odabenn ezalatt kitört a vihar. »De Béla! Hogy tud engem ennyire szé­gyenbe hozni Péter előtt. Azt hiszi, nem látta? Hát egyátalában nem lehetne megenni az ebédet ? Hátha szegények lennénk s nem jutna szakács­nőre ? Hol enne, mit enne akkor ? Nem is szeret maga engem. Nem is szeretett soha.« »Kis feleség! maga igazán érdekes. Hát mi van abban, hogy nem tudom elfogyasztani ezt a piros pépet, amit maga mártásnak nevez. Tehe­tek én róla, hogy azt az agyon sózott vizet, amit levesnek cimez, nem birom lenyelni. Engedjen meg, én nem születtem kecskének. A hús is olyan, mintha most hozták volna a mészárszékből. Csapja sutba a szakácskönyvet. Vagy ha már főzni jön kedve, tegye. De kérem édesem, ne tálaltassa föl legalább. A maga kacsói nem krumpli hámozásra s rántás keverésre valók. Hagyja azt Bettinek. Maga meg üljön a zongo­rához inkább. No ne sirjon.« Oda lép s meg akarja csókolni. A nőcske durcásan félre húzódik. »Ráérünk barátom erre.« A férj dühösen veszi kalapját, pálcáját s gyengédtelenül elrohan. A feleség zokogva roskad egy pamlagra. Tiz perc múlva azonban gondolatokba mélyed. Letörli könnyeit. »Szegény Bélus. Elment ebéd nélkül. Igazán, minek is tettem ezt. Én vagyok a hibás. Most Minden helybeli és vidéki tan • L n | Q : lnnl/nn 1/1/ intézetben használatra előirt loKUlctl IdlIMJIIJfV valamint a legjobb minőségű iró- és Víljz­szerek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Piészletes tankönyv-jegyzék ingyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom