ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-01-14 / 2. szám

* Földrengés a közelben. Nem Itália lábujjhegyét, Calabriát rázta meg- ezúttal a Gaea görcse, hanem Magyarország tarkóját: a Kis­Kárpátokat. Szakolca, Nagy-Szombat, Nádas, Dombó, Szomolány ébredt fel 9-éről 10-ére menő éjfélkor a kísérteties földalatti morajra és a hatal­mas lökésre és rázkódtatásokra, melyek ezt több másodpercig kisérték. Templom-falak repedeztek meg, házak dőltek be — és istentelenek tanultak meg imádkozni, mint az ilyenkor történni szokott. A lökések egész a Kis-Kárpátok lábánál fekvő Hidas-ig, sőt az oldalt fekvő Galgóc és Galantáig érezhetők voltak. Esztergom •— a Pilis és Vértesek ölén szintén nem tarthatja ezek után kizártnak a félelmetes természeti jelenséget. A geológusok a a kis Szent-Tamás hegye alatt is kialudt krátert sejtenek. * Közigazgatás. Esztergom vármegye köz­igazgatási bizottsága szerdán tartott rendes havi ülésében mutatkozott be Markó Gusztáv főmérnök, az állam építészeti hivatal uj főnöke, kit állítólag alkotmányos érzületéből folyó politikai magatar­tása miatt helyeztek át Kassáról hozzánk. A fő­mérnököt a bízottság tagjai megéljenezték. A szak­referensek sokásos jelentéseiből csupán a pénzügy­igazgató jelentése iránt érdeklődött a bizottság. A pénzügyigazgató még mindég — és ezentúl is jó ideig folyton »csökkenésekről« ad számot. A hivatalos jelentés szerint december hóban az előző december hó bevételéhez képest az egyenes adók befizetésénél 356637 korona, a hadmentességinél 4694 kor., bélyegilletéknél 51175 korona, illeték egyenértéknél 23734 kor., iparkamarai illetéknél 182 kor., tanítói nyugdíjjáruléknál 1328 korona. Adótörlés az elmúlt hóban 5934 korona volt. Az alispáni jelentés, melyet már dr. Perényi Kálmán terjesztett a bizottság elé, 9 kivándorlóról tesz említést. Alig van hónap, hogy legalább ennyi ki ne vándorolna Amerikába. * Hont Szabó Mihály ellen. A szomorú szereplésre vállalkozott Szabó Mihály ugyancsak egyengeti a bevonulása útját Selmecbányán. Az erdészeti és bányászati főiskolát bezárták s az ifjúság azon részének, kik nem odavalók, haza kell utazni. Ez azonban még nem jelenti, hogy tiszta volna az út. Szabó Mihály, aki csak nem­rég tett nyilatkozatot, mely szerint ő mindenáron installáltatja magát, most kormány-biztossal fogja rendszerének első adagait felszolgáltatni. Az aka­démiai ifjúság- eltávolításával csak jobban elkese­rítette a jó selmecieket, a kormány biztosa pedig legfeljebb üldözheti a hazafias polgárokat, de Szabó Mihály honti megyefőnököt nem menti meg a hazaárulás vádja elől, sem pedig egyszerű megyei tisztviselő korában élvezett becsüléséből nem hoz vissza semmit. Hogy Szabót mily ked­vesen várják Ipolyságon, szolgáljon tanulságul alábbi tudósításunk: A hontmegyei 25-ós bizottság Ivánka Osz­kár elnöklete alatt ülést tartott, melyen többi közt szóba került az is, hogy személyes vagy tettleges bántalmazások esetén mily eljárás köve­tendő az uj megyefőnökkel szemben ? A bizottság kimondotta, hogy személyes és tettleges bántal­mazás esetén sem lovagias, sem fegyveres elég­tételt a bizottság tagjai nem adnak.és Szabó Mi­hály megyefőnöktől nem kérnek. Ugyancsak ez ülésében határozta el, hogy személy szerint for­dul mindenegyes megyebizottsági taghoz s föl­kéri, hogy azon a gyűlésen, melyet Szabó Mihály főispán a megye elutasító határozata dacára is törvénytelenül összehívna, —%hogy a hivatalos esküt letegye, •— az eskütétel meghallgatására 1 egy megyebizottsági tag se jelenjék meg. Hont­vármegye törvényhatósági bizottsága a 25-ös bi­zottság indítványára 1905. évi december 29-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogyha mégis találkoznék oly magáról és hazafiságáról meg­feledkezett bizottsági tag, ki az uj megyefőnök által törvénytelenül összehívott gyűlésen az eskü­tétel meghallgatására megjelennék, neve örök gyalázatul a megyeház nagyterme falában épí­tendő fekete márvány-táblára lesz bevésve. A megyefőnök folyó hó 18-án próbál ismét szerencsét, mikorra Selmecbányát egészen ostrom­állapot alá helyezi. A katonaságot hirszerint Po­zsonyból és Esztergomból rendeli ki. A legutóbbi installációs botrányok szereplőit az oda vitt detek­tívek most kutatják, de a polgárság összetartásán megtörik ebbeli törekvésük. Szabó Misi detek­tivjei, mint gabonaügynökök érkeztek meg, de a városban, hol jóformán minden ember ismeri egy­mást, hamar lerántották róluk az inkognito leplét. A főiskolai ifjúság rendes őrséget tart s lépten­nyomon követi a megyefőnök spiclik. Az egyik detektívet egy borbély üzletben egy erdészaka­démikus borotválta meg s mikor a torka körül járt a borotvával, bemutatta magát és kérte, hogy ajánlja be őt a megyefőnöknél is, mert kitűnően kezeli a kést s most, hogy a főiskolát bezárták, beállt borbélynak. A spicli haloványan nézett a fiatal emberre, aki mosolyogva törülgette az ijedt ember homlokát. A belügyminisztériumból kikül­dött bizottság még eddig senkit le nem tartóztatott s meddő kísérleteit azzal palástolja, hogy a rend­őrség összejátszik a közönséggel, sőt a jegyző­könyvekben ugy tünteti fel az installáció meg­hiusitását, mintha az a rendőrség tudomásával és elnézésével rendeztetett volna. * Egy jelszó, két cél. Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Magyaror­szágban lakó zsidóság mily szép summát gyűj­tött és küldött, az oroszországi zsidóüldözések áldozatainak felsegélyezésére. A világ minden zugában szétszórtan élő hitsorsosok hasonlóképen rakták össze a silány százezreket és elküldték az oroszországi segélyző bizottságnak. Sok pénz gyűlt igy egybe. Nagyon sok, sőt több mint kellett, mert lám a bizottság a befolyt segély­pénzeket megosztotta az orosz zsidók és az ottani nemzetközi szocialista propaganda között. Mit szólnak ehhez a világ T. c, Tek. sőt Méltóságos zsidói ? Akármit is szólnak már mindegy, mert a pénzt a muszka Bokányiak már zsebrevágták. Nincs más hátra, mint a segélyakciót beszün­tetni, s bevallani, hogy nagyobb volt a jajgatás mint a fájdalom. Ha csak nem ugy gondolkoz­nak, hogy az oroszországi szocialisták vezetői is Jakabok, no meg üldözte is őket az orthodox carismus, tehát ép oly jogcímük van a pénzhez, mint akiket az újságban megöltek csak azért, hogy értékeikkel nyugodtabban szökhessenek ki az enyves kezű muszka csendőrbácsik hatásköréből. Azok pedig, kik a szerencsétlenek nyomorának enyhítésére és nem internacionális hóbortokra nyitották me ga szivüket és pénztárcájukat, őszin­tén becsapva érezhetik magukat. * Alapítvány a káromkodás megszünteté­sére. A cisztercita szerzetesrend előszállási ura­dalmában Vajda Ödön apát az idén a rend néhai kormányzója, Kény Vidor emlékének fentartá­sára alapítványt tett, amelynek kamatait oly jó­viseletü kisbéresek nyerhetik el, akik nem károm­kodnak. Most karácsonykor osztották ki az ala­pítvány kamatait tíz kisbéres között. Szép és dicséretreméltó a zirci apát ezen nemes igyekezete, mert bizony a munkásembertől nagyon csúnya, mikor az Istent káromolja. Ugyan kiben bizhat a szegény ember, hacsak a jó Istenben nem és az összetartásban. * Új politikai hetilap. Az »Érsekújvár és Videke« cimü társadalmi hetilap 25 éves fenn­állása után újévtől politikai lappá alakult. Első politikai számában a függetlenségi zászlót bontja ki. Érsekújvárt és vidékét erősen katholikus ér­zelmű nép lakja, a kurucok utolsó magyar fész­kében most is mint ezelőtt, a néppárt győzött ; és hogy most ott egy politikai lap létesült füg­getlenségi programmal korántsem kell hinni, hogy talán ez az országos függetlenségi párt valame­lyes akciója volna a néppárt ellen. A lap poli­tikai mivoltát sem a helyi szükséglet, sem pedig az országgyűlési függetlenségi párt nem szülte. Egyszerűen lett,—független lett üzletből, mivel­hogy ma politikát más irányban kockázatos in­dítani. A jó öreg néhai Illényi István bácsi, ki tanitó volt s a vidéki lapszerkesztők igazi tipusa, soha nem gondolta volna, hogy az ő lapja valaha még politizáljon. Minden ambíciója az ujságiro­dalom terén a hirdetésgyüjtés volt. Mert mint mondta »ez csinálja a lapot, nem ő« —- aki ala­pította. A jó öreg félt a politikától s kivált a függetlenségitől. A lap első éveiben segítőtársa volt az ő tanitó pajtása, a vén kuruc Zólyomi bácsi, ki erős 48-ashoz illően magyar ruhában járt holtáig s Tisza Kálmán ellen »áskálódott.« Pista öccse-ura a szerkesztő sok cikkét temette el az asztalfiába, mert hogy »nem akart forra­dalmat.« Annak idején a hires betyárfogó, Ráday gróf jobbkeze és a betyár világ után Érsekújvár­ban közjegyzősködött Laucsik Máté is irt a lapba. Illényi István halálával meghalt a lap is. Nem gondoskodott róla. Tulajdonjogáról nem intéz­kedett s igy a lapot előállító Vinter nevü zsidó nyomdász támasztotta fel és most is az szerkeszti »Vadász« név alatt. A lap mostani főmunkatársa is érdekes alakja Érsekújvárnak. Aigner Adolf mint elhagyott árva zsidófiú került Újvárba. A jófejű kis zsidógyereket az akkor Érsekújvár köz­életében nagy szerepet vivő dúsgazdag- Fogd­család istápolta. Együtt tanuk az urfiakkal, ké­sőbb bekerült az öreg Fogd ügyvédi irodájába, azután Isten tudja, hogy a hires, a gazdag és szereplő Fogd-familia lassan letűnt. A nagy va­gyon szétmállott, a családtagok részben elhaltak, részben elpuhultak, s - a kis Dolfi pedig ügyvéd lett és ott a szép parkkal körülvett Fogd kúrián virul ügyvédi irodája. A Fogd-család utolsó sarjának kiskorúságában most gyámja. A maga erejéből küzdötte fel magát, mig most ime Ér­sekújvár és Vidéke politikáját csinálja. Az »Ersek­ujvár és Videke« az utóbbi időkben az ottani néppárti mozgalmakat nem a legszívesebben fo­gadta s a városban létesült katholikus lapot sem fogadta nagy testvéri szeretetébe, mert alig volt száma, melyben t. laptársát meg ne ráncigálta volna. No de most a politikai ágyúval remél­hetőleg minisztereket fog pusztítani. Ezen a téren üdvözöljük az Érsekújvárt és t. Vidékét. Csak rajta, legelőször Fehérváryt. Az sokszor megy arra Bécsbe. * A garamszentbenedeki iskolában kará­csony előestéjén az iskolás gyermekek Jósvay Gábor »Pásztorjátékát« adták elő gyermekkar kísérettel. Az ünnepen pedig a kath. Olvasó-kör ifjai az elemi iskolásokkal szövetkezve Erdőst Károly »Pásztorjátékán mstatták be vegyeskar kísérettel. Mindkét színjáték előadása oly fénye­sen sikerült, hogy Újév napján és Vízkeresztkor meg kellett ismételni. A darabok betanítása s az előadások rendezése Margorin István káplán érdeme. * Az Esztergom szab. kir. város iskola­széke által a fiu és leányiskolába járó szegény­sorsú tanulók felruházása céljából kibocsájtott gyüjtőiven a következő kegyes adományok foly­tak be: Mattyasóvszky Lajos 5 K, Guzsvenitz Vilmos 2 K, Leitgeb János 4 K, Magurányi József 2 K, Perényi Árpád 2 K, Szilva György 1 K, V. S. 2 K, B. K. 1 K, Tóth József 1 K, Horváth 1 K, N. N. 1 K, Simor Teréz 5 K, Andor György 3 K, dr. Csárszky 3 K, Zubcsekné 4 K, Bleszl Ferenc 2 K, N. N. 1 K, Vimmer Ferenc 4 K, Klinda Teofil 5 K, Brühl József 2 K, Pécsi 2 K, Krammer Ferenc 1 K, Babura László 1 K, Haliczky 2 K, dr. Horváth Ferenc 4 K, Brenner József 2 K, Ürge Lajos Károly 3 K, Draxler Alajos 2 K, N. N. 1 K, Vörös József 2 K, Reusz József 2 K, Zsiga Zsigmond 2 K, özv. Oltóssy Ferencné 2 K, Spanraft József 2 K,Sz.-Benedek-r. székház 2 K, B. Sz. M. 2 K, F. 1 K, F. Gy. 1 K, H. M. 1 K, M. Ö. 2 K, Beszédes Sándorné 1 K, Mattyasóvszky Kálmán 2 K; Reviczky Gábor 2 K, L. K. 1 K, A. 1 K, H. I. 4 K, Einczinger 1 K, Brukner Albert 1 K, Buzárovits Gusztávné 2 K, Nieder­mann Pál 2 K, Kollár Mihály 2 K, M. Z. 1 K, M. L. 1 K, Marosi József és fia 2 K, Lindtner János 2 K, özv. Czvillingerné 1 K, Sternfeld Rezső 1 K, Bayer Ágoston 1 K, Pisuth Istvánné 2 K, dr. Prokopp Gyula 1 K, Burdináné 2 K, Laczkóné 1 K, Deszáthné 2 K, Mann Lajos 2 K, Véniss Gyuláné 1 K, Oltóssy Lajosné 2 K, Eitner Elemér Ákos 2 K, N. N. 1 K, Frey Ferenc 4 K, Schwach Sándor 1 K, Koksa Kálmánné 1 K, Rudolf Mihály 2 K, dr. Szilárd Béla 1 K, Ellinger Ödön 1 K, N. N. 1 K, X Y 40 fill., dr. Berényi Zoltán 1 K, Mórász 1 K, N. N. 20 fill., N. N. 60 fill. * Állattenyésztés. Az 1906. évre Eszter­gomvármegye területén felállított fedeztetési állo­másokra vezénylendŐ mének szétosztása folyó évi január hó 27-én fog megtörténni Nyitrán. * Közgyűlés. Az esztergom-sz.-tamási és vizivárosi kath. polgári kör ma vasárnap d. u. 2 órakor tartja évi rendes közgyűlését. A kör tag­jait ezúttal is megjelenésre kéli az elnökség. * Az udvardi gazdaközönség f. hó 13-án jól sikerült táncmulatságot rendezett. A rendes és felülfizetésekből befolyt tiszta jövedelmet a kath. olvasókör javára fordítják. * A komáromi kath. legényegylet mű­kedvelő csoportja ma, vasárnap este 7 órakor saját helyiségében házalapja javára előadja Erdősi Károlynak »Osi erények« c. 3 felvonásos, min­denütt nagy sikert aratott történelmi színjátékát Hunyadi János korából. Személyek: Hunyadi János: Stetiger Gusztáv p. t. György, vitéz hű embere: Ökrös István r. t. Vlád Drakul, havas­alföldi oláhvajda: Érsek Rezső r. t. Kelemen mester, iparos: Vidinszky Géza r. t. Leányai: Erzsike: Proleczki Anna k. a. Piroska: Zemann Katica k. a. Segédek Kelemennél: László: Vig Szilveszter r. t. Hanzi: Viszmeg Márton r. t. Vörös Mihály, kalandor: Kropf Mátyás p. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom