ESZTERGOM XI. évfolyam 1906
1906-09-09 / 36. szám
Mi tudjuk hol, csak elégtételt kivánunk ez aljas, vakmerő s szemtelen támadásért. Ezek után ne legyen az ember antiszemita ? A zsidók maguk lássák a következményeket. Mi nem izgatunk, nem támadunk ok nélkül senkit sem, de mások sem támadjanak minket s épen azért tartsák tiszteletben a másvallásuak vallási meggyőződését is. Patpicius, Nagy baj van odafönn! Ott a felvidéken, nevezetesen Szakolca környékén baj van. Hirek kelnek szárnyra, hogy a róm. kath. népiskolák fölött kongatják a lélekharangot. A harangozó Szabó Kálmán szakolcai h. főbiró. Elmegy a környékbe, összehivatja a képviselőtestületeket s velük a már létező kath. iskolák elközösitését mondatja ki, mert —• úgymond — a hivek megszabadulnak az iskolafentartási kötelezettséggel járó súlyos anyagi tehertől, s a hittan tanítása sem veszít erejéből. Már most az a kérdés, vájjon kié a veszélyeztetett iskola telke. A polgári községé-e, avagy a hitközségé. Mert az az irányadó. Ha a polgári községé, akkor kegyetlen mulasztással vádolhatjuk magunkat, amiért oly hosszú ideig nem gondoskodtunk az iskola jellegét telekkönnyvileg biztositani. Ha ebben nincs hiány, akkor a főbiró úr nem ismeri a legevidensebb döntvényt, amely szerint a felekezeti iskolák jellege fölött dönteni egyedül annak van joga, akié az iskola, érthetőbben a telek, a melyen az iskola áll. Ha tehát a telek felekezeti jellegű, akkor a képviselőtestület túllépte illetékességi jogkörét a főszolgabíróval együtt és határozata jogtalan és mint ilyen effective érvénytelen. Világos azonban, hogy az iskola fentartása fölött a népiskolai alaptörvény 25. §-a értelmében a képviselőtestület szabadon rendelkezik s reá nézve a fentartás csak addig kötelező, mig a községben akár községi, akár állami iskola nem állíttatik fel. És ebben van az ismeretes veszély a kath. iskolákkal szemben. Ez ellen másként nem lehet védekezni, mint a fentartást hitközségi alapra fektetni. Igen ám, de ha az állami iskola felállíttatik, a hivek ez esetben két oldalról lesznek megadóztatva! Melyik hitközség birja ki , ezt? Es ha hozzávetjük azt is, hogy a tanitói fizetések kiegészítése is ily kellemetlen nehézségekbe ütközik, — amennyiben ott, ahol állami iskola van, csak azon esetben engedélyeznek államsegélyt, ha az állami iskola nem elégséges a tankötelesek iskoláztatására — valóban nem tudjuk, hová legyünk. Azt pedig a törvény egy szakasza sem mondja ki, hogy hol nem lehet állami iskolát állítani. Mindenütt lehet állítani, ahol a közoktatásügyi kormány akarja anélkül, hogy a felekezeti iskolák jogkörét érintené. S miért akarja épen a nemzetiségi vidékek kath. iskoláit államosítani ? Talán nem is azért, mintha az ottani iskolák nem tudnájiak megfelelni a törvényes követelményeknek, hanem azért, mivel szomorú tapasztalatuk után idulva a Jurigák és Jehlicskák szenvedélyesen izgató magyarellenes munkájukkal szembén akarja a magyar állam tekintélyét érvényesíteni és pedig az iskolában, amely állami lévén, kizárólag a magyar tannyelvet tűri. Azonban nem eléggé okadatolt az állami iskolák felállítása ezeken a vidékeken sem, mert hisz e kath. iskolák éppenséggel nem melegágyai az államellenes eszméknek még azon esetben sem, ha egyesek megfeledkeznek magukról. A kath. tanitói kar mindenesetre hive a magyar állameszmének s ha akadna egy-kettő közte, akkor igen könnyű nyakát szegni agitátori szereplésének és dacának, csak akarni kell. Miért tehát a minden áron való államosítás, vagy állami iskolák felállítása ? A jelen esetben ugy látszik azért, hogy Jurigák, Jehlicskák és társai kézzelfoghatóan meggyőződjenek arról, hová vezet az indokolatlan szenvedély, gyűlölet, melyet hirdetnek a magyar nemzeti állameszme ellen ; hogy tudják, miszerint Magyarországban az idegen ajkú polgárok nemzetiség szerint nem képezhetnek államot az államban. Ime a Jurigáék és Jehlicskáék által megindított nemzetiségi harc és törekvés eredménye. És ha megkondul a lélekharang, egyedül ő nekik köszönhetjük a bajt, kik egyházuk érdekében sem kímélték a kath. iskola létalapját megingatni. Csak az a kérdés, vájjon a luteránus és görög-keleti felekezeti iskolákkal szemben is igy érvényesül-e az állami eszme tekintélye ? Ha igen, ugy nincs több mondani valóm. De ha nem, ugy kérjük a közoktatásügyi kormányt, hogy arra felé is tekintsen szét, mert ott a gyűlölet még izzóbb és szenvedélyesebb, sőt határtalan annyira, hogy azoknál az iskola is melegágya a nemzetiségi dacnak és törekvéseknek, holott a kath iskolákról ezt nem mondhatjuk, mert ezek, bárha itt-ott lassan is, de megfelelnek a magyar nemzeti állameszme megtestesitését célzó törekvéseknek, amiért bizony mondom, talán túlhajtott dolog a luteránus, tót és szász, valamint az oláh görögkeleti iskolákkal szemben a kath. iskolák fölött a lélekharangot kongatni, mikor amazoknál sokkal hálásabb feladat a magyar állameszmének tekintélyt szerezni. Értsük meg egymást Jurigáék, Jehlicskáék ! Kath. iskoláink létéről van szó. Ha tovább is folytatják a nemzetiségi politikájukat s szenvedélyes izgatásaikkal nem építeni, hanem rombolni akarnak mindent, akkor kizárólag önök lesznek okai annak, hogy a jámbor tót nép elveszti idővel összes kath. iskoláit. Ne ártsanak tehát ezzel az egyháznak, hanem igyekezzenek inkább kath. iskoláink védelmére kelni, mert bizony nagy baj van odafönn. Bertalan Vince, érseki tanitóképző-intézeti tanár. VI-ik katholikus nagygyűlés. Közeledik a várva várt idő, mikor újból együtt lesz a fővárosban a magyar katholikusság színe-java. Szeptember 23-ától kezdődőleg három napon keresztül fognak folyni a katholikus hadgyakorlatok. Minél többen leszünk, annál jobban fognak sikerülni, annál hamarább és alaposabban fognak eszméink az országban elterjedni és üdvös következményeket létesíteni. Hogy a katholikus nagygyűlésen való részvételt megkönnyítse a rendezőség, kedvezményes vasúti jegyekről gondoskodott, még pedig a m. kir. államvasutaknál, mint a déli vasútnál és a Dunagőzhajózási Társaságnál. A magyar államvasutakon és a kassa-oderbergi vasúton utazók a következő kedvezményt kapják: féláru II. osztályú jegygyei utazhatnak Budapestre és vissza III. osztályon. III. osztályú jegygyei a II. osztályon és II. osztályú jegy gyei az I-ső osztályon. A II. és I. osztályon utazók jegye gyorsvonatra is érvényes, a III. osztályon utazóké csak személy- és vegyesvonatra. A déli vaspálya-társaság vonalain a következő kedvezmények lesznek : A kiindulási helytől Budapestig váltott II. osztályú jegygyei utazni lehet Budapestig és vissza a III. osztályban és I-ső osztályra váltott jegy gyei a II. osztályon oda és vissza. A dunagőzhajózási társaság azt a kedvezményt adta, hogy III. osztályú jegy II. és II. osztályú jegy I. osztályon való utazásra jogosít. A kedvezményes jegyek érvényesek szeptember hó 20-tól 30-ig. A kedvezményt azonban csak azok vehetik igénybe, akik a szövetség által névre kiállított igazolványt a jegypénztárnál fel tudják mutatni. Az igazolványokat a Katholikus Szövetség postafordultával küldi mindazoknak, akik akár az egy, akár az öt koronás tagsági dijat beküldik. Akik előre nem jelentkeznek, utazási kedvezményre számot nem tarthatnak. A Népszövetség azon tagjai, akik a tagsági dijat beküldik, vagy már beküldték, jelezzék, hogy kívánnak-e utazási igazolványt. A nagygyűlés ügyében minden felvilágosítást és útbaigazítást a Katholikus Szövetség (Budapest, Szentkirályi-utca 28.) ad meg. Minden levél ide cimezendő. A rendező-bizottság kéri a résztvenni szándékozókat, hogy minél előbb jelentkezzenek, nehogy a munkatorlódás folytán késedelmek és zavarok támadjanak. Jó lesz előre intézkedni azon közmondás alapján: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Az „Emberi jogok' 4 védelme. . — Válasz. — Csodálatos, hogy a mai világban lehet ember, aki látja a számtalan társadalmi bajt, hallja a sok sóhajt, látja a legnagyobb ellentéteket, és mégis azt mondja, nincs semmi baj. Legalább is ilyen hangulatú azon cikk, mely megjegyzésül íratott az »Emberi jogok«-ra. Csak röviden akarok rá válaszolni. Először is cikkíró úr a lehető legnagyobb ellentétben áll önmagával, mert míg minden társadalmi bajt csak légből kapott dolognak, izgatásnak nevez, addig mégis megengedi, hogy meg van a baj és oka: »Fenn szivtelenség, lenn lelkiismeretlenség.« En ugyanezt mondtam, csak azt a bizonyos lelkiismeretlenséget nem ismerem el, mert ha fenn szivtelenség van, ami nagyon igaz, akkor az alsóknak küzdelme lehet túlzás, de nem lelkiismeretlenség. Kérem lehetett-e rettenetesebb dolog, mint a francia forradalom. Százados erkölcstelenségeknek volt az természetes következménye. A tömeg úgy elvesztette haragjában Ítélőképességét, hogy a túlzások túlzásába ragadtatta magát. De ezt nem lehet lelkiismeretlenségnek nevezni, mert a lelkiismeretlenség annyi, mint kiszámított, alaptalan gonosz indulat. Lelkiismeretlen egy zsidó demokrata, aki a népet kiszámítva rontja és bolondítja. Akkor cikkíró úr szerint a keresztény szocializmus lelkiismeretlenség, mert az emberi jogokért, a munka értékéért és jobb megélhetésért küzd a felső szívtelenséggel szemben. Másodszor ellenkezésben áll a történelemmel és a tudománnyal. Nem tudom, hogyan ütközhetett meg azon kitételen, hogy én az első kor emberét bárdolatlan barlanglakónak neveztem. Azt kérdi: »Hat ez a keresztény tan az ember eredetéről ?« Erre kérem azt felelem, hogy nem felelek rá semmit. Beszél róla eleget a történelem. De meg vagyok róla győződve, hogy gyorsan olvasott és nem vette észre, hogy én nem az írtam: »az első ember«, hanem hogy »az első kor embere«.- Ez egészen más. Az »első ember« intuitív értelemmel rendelkezett, az »első kor embere« pedig csak értelemmel, mint potentiával a megismerésre munkálkodás utján. Harmadszor ellentétben áll a kereszténység helyes fogalmával. En azt irtam: »Vissza a régi szent és önfeláldozó kereszténységhez, és győzni fogunk.« Polemizáló úr is azt mondja rá : helyes és végül kisüti, hogy még sem helyes, »mert nem az egyházon múlik, hogy nem igy van«. Aki jól különböztet, jól tanít. Tehát különböztessünk. A kereszténység élet és világnézlet, melynek hordozója és tanítója az egyház. Az egyházban pedig két elem van: isteni és emberi. Az isteni (evang. szentségek stb.) örök, változatlan, romolhatatlan ; az emberi elem (alakilag a papság, anyagilag a nép) pedig —• bizonyos fokban, sohasem teljesen mindenki — néha eltér a tízparancsolattól, mint a történelem tanítja, néha viszszatér. Ma az eltérés meglehetős nagy, különösen a felebaráti szeretet parancsát illetőleg, ami épen a szocializmusnak is egyik főoka, azért mondom: jó lesz már egyszer visszatérni, mig nem késő, a szeretethez. Szeretni annyit tesz, mint adni, nem dikciózni gyűléseken gyermekvédelemről, szegényügyről, utána jót vacsorázni és elsompolyogni, nehogy valakinek igazán is kelljen adnunk. Ez nem cikkíró úrra vonatkozik, ez karakterisztikus megjegyzés a mai nagyhangú" társadalomra. Kérem, ha valami célra pénz kell, oly kemények a lelkek, hogy szeretetből nem adnának, hanem bált és majálist kell rendezni, hogy néhány fillér összejöjjön. Más szóval a cikkíró úrral szemben azt mondom, hogy igenis kell az egyháznak emberi elemét kötelességének teljesítésére buzdítani, ha csak nem akarjuk, hogy a felebaráti szeretetről megfeledkezzék és a mammonnak rabja legyen. Amit az egyenlőségről ir, arra nem óhajtok felelni, mert az egy exotikus furcsaság. Igen is minden ember egyenlő, de ezt csak az érti, kiben van felebaráti szeretet. A hatalmi és gazdasági különbségek csak az élet rendjének fentartásához tartozó és Isten akaratán nyugvó szükséges külsőségek. Végül ellentétben áll cikkíró úr a szocializmus tulajdonképeni okával, hogy t. i. a munka iskolai tankönyv Minden helybeli és vidéki tan- j • valamint a legjobb min5ségü iKÓ ' és raiz ' intézetben használatra előirt 1 - - tankönyv-jegyzék ingyen. szerek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Pvészletes
