ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-07-30 / 31. szám
államnál; ennélfogva az állam meg sem foszthatja önkényüleg a szülőket nevelői joguktól. Természetes joguk a szülőknek az is, hogy a mennyiben személyesen nem tölthetik be a nevelői tisztet, rendszerint tanitókra bizhassák gyermeküket. S igy lett az iskola folytatása, mintegy nagyobb kiadása a családnak. Azért amilyen a család, olyannak kell lenni az iskolának is. Katholikus családnak csak kath. iskola felelhet meg. Az állam a legnagyobb zsarnokságot követi el, ha a család és az egyház jogát semmibe se veszi. Vallás-szabadságot hirdetni s aztán meg nem engedni, hogy a szülők saját hitük s meggyőződésük szerint nevelhessék gyermekeiket — ez merő porhintés a polgárok szemébe. De hát nincsen-e az államnak is joga a neveléshez ? De igen van, ezt nem tagadjuk. A mije van az államnak, azt kötelessége a közjóra felhasználni, kötelssége polgárainak boldogulásáról gondoskodni. Az államnak van hatalma, hatalmi eszközei, kell, hogy ezekkel az iskolaügyet támogassa, ne pedig felforgassa; kell, hogy ezekkel a nevelés, minél nyugodtabb, zavartalanabb működését biztosítsa. Ha akadnak gondatlan szülők, kik gyermekeik iskoláztatását elhanyagolnák, — akkor igen legyen ott az állami hatalom teljes szigoruságával s kényszeritten erejével, ha kell büntetésével is mindenkit iskolai kötelezettségének teljesítésére. A sz. írás is mondja, hogy a hatalom a rosszakért adatott; tehát ne éljen azzal vissza az állam. Van az államnak pénze; az adózó polgárok zsebéből évről-évre beszedi a sok mindenféle adó mellett a közoktatásügyi adót is; rendelkezésére áll az eltörlött zárdák vagyonából létesült hatalmas vallás- és tanulmányi alap. Mire van mindez? Arra nemde, hogy ezzel az állam a szükséges nevelést lehetővé tegye ; másszóval az államnak kötelessége az iskolák fölállitásáról, gyámolitásáról, anyagi támogatásáról gondoskodni, tanitók tisztességes fizetését biztosítani. De az iskolák vezetésére, vagyis szellemi ellátására nem az állam van elsősorban hivatva, hanem a szülők és felekezetek. Ezeket illeti a tulajdonképeni nevelés. Az állam pedig az oktatás korszerű színvonalára ügyelhet csupán. A volt közoktatásügyi miniszter, Berzeviczy nagyon tévedt, midőn azt meri mondani nem rég, hogy : Lehetetlen dolog, hogy az iskolák szükségleteiről az állam gondoskodjék, de a vezetés a felekezetek kezében maradjon.* Ezzel szemben először is legyen szabad kérdenem, hogy hát ki az az állam ? Nem a nép Összege-e ? Nem a mi pénzünkből fizet-e a miniszter? Nem mi parancsoljunk-e hát az iskolában ? Nem követelhetjük-e meg tehát, hogy ha a mi pénzünkből állítja, az állam embere az iskolát, ott a mi hitünket, a mi meggyőződésünket taníttassák is? Igen miniszter ur, a józan nép követeli, hogy az állam a körülményeknek megfelelően állítson a katholikusoknak katholikus, a protestánsoknak protestáns, a zsidóknak zsidó iskolát, ezt követeli a lelkiismeret, vallásszabadság is. De semmiesetre sem ismerhetjük el jogosultnak, hogy az állam a mi pénzünkől, olyan se hús se hal — közös iskolákat állítson, ezeket ami bosszatásunkra, ami terhünkre, költségünkre, kebelén dédelgesse. Mit akar a miniszter azzal, hogy az iskolák vezetését az államnak tartja fenn s a fizető felekezetek jogosultságát letagadja ? Hisz állam soh' se bizonyult erre alkalmasnak, képesnek! Én azt hiszem, hogy egy oly iskolába, melyben csupán az állam a vezető, egy öntudatos szülő gyermekét önkényt nem küldheti, ha csak szükségből nem kénytelen; mert ott gyermekének erkölcsös nevelését biztosítva nem láthatja. Hogy az állam fŐ és első céljának az anyagi érdeket tekinti s nem a szellemit, erre elég bizonyítékot találunk az állam eljárásában. Nemde pl. el van ismerve általában az alkohol rémséges pusztítása, a nép ezrei mennek tönkre erkölcsileg, szellemileg és anyagilag is, — s mégis mit látunk ? Az állam mégse gátolja, mégse korlátozza az alkohol árusítását! Miért ? Mert a szeszadóból az állam pénztárának nagy haszna van. Igy nézi el az állam, hasonló nyervágyból a fiatal nemzedéknek nikotin-mérgezését, — mert érdekében van a dohánytőzsdék minél nagyobb forgalma. Szemet huny az állam ugyancsak haszonlesésből, mint hamisítják a közegészségre nézve legkárosabb módokon az italnemü cikkeket, a lisztet, zsírt, vajat, bort, tejet, kávét stb. Az mindazt igazolja, hogy az állam igenis kész pillanatnyi anyagi érdekért, pénzhaszonért népének legfontosabb, leglényegesebb szellemi érdekeit is kockára tenni. Hát kérdem szerettei, van-e az ily államnak erkölcsi érzéke? lehet-e az ily államot a jövő nemzedék szellemi, erkölcsi nevelésére hivatottnak mondani ? ! És Berzeviczy még meri állítani, hogy állam legyen az iskolák egyedüli intéző ura ?! HIREK. Krónika. Poéta. — bölcsész — szülte bármely Öltő — Kudarcát várja mindig a tömeg; Vagy nép a költőt, vagy népet a költő, Egymást e kettő sohsem érti meg. De ki is értené meg Most a nagy világot . . , ? A forrongás, a lárma, düh A tetőpontra hágott. «Hurrah »-t üvölt — bár éhes a hasa —, A Jégbirodalomnak minden farkasa; S kik a halálnak mindig háttal álltak. Most ime állnak szemben a halálnak. De nem ám a hős csatán . . . ! Ti elsők a bíborban. Utolsók vagytok mindig ott a sorban! Nem a harcmezőn, nemi Palotád előtt, S tennenfiad volt, ki szivedre lőtt. Sok koronás zsarnok felé Bombát röpit a loyalis alattvaló . . . És száll a sürgöny szerte a világba: «Merenylet történt Ő Felsége ellen! óh, haló? haló ...?» Igy könnyen érthető. Hogy Öntudatra ébredt a világ, S az összegyűrött nép A tettek mezejére hág. A despotikus hatalom tapossa bár A tömeget, És rendez számukra vérfürdőt, Szállít bakót is eleget. De másra nem alkalmas a bakó-banda, Csakhogy a forradalmi eszme mellett Nagyobb legyen a propaganda ... Német- s Franciaországban a demokraták Haragja mind magasabb fokra hág; Olasz-, Spanyol- és Belga-honba 1 Szintén készen áll már a bomba; S a mindenható padisáh, a jó Török-szultán, szintén pácba került. Mert a minap Allahhoz majdnem Testestül repült; Norvégiában is hullanak Az örömkönnyek, Mert kiadták királyuknak A cseléd-könyvet. És nálunk . . . ? Óh mi ís kutyául állunk! Ám mi nem mondjuk királyunknak : elmehet! Csupán annyit, hogy: Egy rókáról két bőrt lehúzni nem lehet . . .! Hiába is akarják ezt a jó urak, Maguk alatt ássák csak a lyukat, Melybe az osztrák, ha még egyszer beleesne. Nem húzná ki Többé az éjszaki Leforrázott jegesmedve. No de hiszen . . .: «É1 még a magyarok Istene! Jaj annak, ki feltámad ellene !* Regős. * Változások a primási aulában. Dr. Walter Gyula hercegprimási irodaígazgató ez év május 30-án, gyöngélkedő egészségére való tekintettel írásbeli beadványban kérte O Eminenciájától az egyházmegyében viselt összes hivatalaitól való felmentését. A hercegprímás egy leiratban, mely a f. hó 27-én tartott káptalani konzisztoriumban olvastatott fel, tudatja a főkáptalannal, hogy a lemondást elfogadta s dr. Walter Gyula irodaigazgatót, ki 8 évig állott az egyházmegyei ügyek élén, egy évre szabadságolja. Mint értesülünk, a távozó irodaigazgató helyébe máris ki van nevezve dr. Andor György, a hercegprímás személye körüli titkára. Hir szerint dr. Andor György helyét a bibornok érsek oldala mellett Berger Márk levéltáros fogja betölteni. Uj ceremoniáriust is kapott az aula Haliczky Zoltán vízivárosi káplán személyében. A több év óta üresen álló s tudományos képzettséget igénylő főszentszéki jegy zőség is még ez évben be lesz töltve. Az egyházmegyei főtanfelügyelőség vezetésére pedig, mely egész embert követel, állítólag kiváló szakembert szemeltek ki. Ekként a hercegprimási aula rövid idő alatt — Boltizár püspök halála óta — kezdve az érseki vikáriustól, egészen megújult s igy egész uj aera veszi kezdetét az egyházmegyei kormányzatban. Dr. Walter Gyula kanonok sok évi fáradságos hivatalviseléséért elismerésül legközelebb pozsonyi préposttá lesz kinevezve. * Személyi hirek. Csernoch János dr. prelátus-kanonok, országgyűlési képviselő, Graeffel János prelátus-kanonok társaságában kedden érkezett haza karlsbadi üdüléséből. —• Szilágyi Ferenc prelátus-kanonok karlsbadi; Maszlaghy Ferenc prelátus-kanonok trencsén-teplici és Venczell Antal prelátus-kanonok pöstyéni tartózkodásukról e hét folyamán haza érkeznek. * A beteg érseki vikárius. Mint sajnálattal értesülünk, Rajner Lajos dr, általános érseki helynök, mult szerdán khórűs alatt hirtelen rosszul lett s azóta kénytelen az ágyat őrizni. A köztiszteletben álló vikáriust makacs bélbaj gyötri, Jelenleg a javulás utján van s. ha komoly komplikáció nem következik, nemsokára felépül s orvosai parancsára hatheti kúrára megy valamely fürdőhelyre. Huszonöt éve épen, hogy az örökké munkás tudós főpap nem szakított magának szünidőt a nyaralásra. Jelen baját ís bizonyára a lelkiismeretes munkában szerezte. — Imádkozzunk drága egészségeért, melyhez oly sok szép remény van kötve az egyházmegye felvirágoztatására! * Bérmálás. Kohl Medárd püspök szeptember közepe felé bérmakörutra indul a megyében s Muzslán, Nagyölveden és Kernenden szolgáltatja ki a bérmálás szentségét. * Nagylelkű adomány. Ő Eminenciája, kegyelmes főpásztorunk a bajóthi róm. kath. iskola építésére 2000 koronát kegyeskedett adni, miért a bajóthi hivek ezúton is leghálásabb köszönetüket fejezik ki a nemeslelkü Főpásztornak. — Miután Sacelláry kipusztult a megyéből, s a politikus csizmadia — akarom mondani tanfelügyelő sem kisért a láthatáron többé, reméljük, hogy a tiszta magyar s tiszta kath. község megmentheti kath. iskoláját. * Eljegyzések. Bellovlts Gyula érsekuradalmi gazdatiszt vasárnap jegyezte el Vantsó Annuskát, Vantsó Gyula primási intéző és neje sz. Szilárd Anna urnő leányát Szölgyénben. — Alföldy Dezső kir. aljárásbiró eljegyezte Földváry Gizikét, Földváry Imre leányát Budapesten. — Iványi Lajos, az Iványi Géza és fia jónevű papiszabócég tagja, jegyet váltott Kitzinger Etelkával, Kitzinger József helybeli tekintélyes iparos leányával. RÁDIUM• Már a régiek se J tettek némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyeröt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráz ^ z ig az i 0 kot azonban csak a legújabb korban ismerték meg ; amidőn néhány gyógyforrásban rádiumot fedeztek 'áztak. fel. Hazánkban ezen csodás elem ed- ip IUI ÍM m |/pQppn\/Í7hpn találtatott s érth etö a vele elérhető meglepő gyógyeredmény. Már dig egyedül a Schmidthauer-féle lulVlMDIUl KCöGl UVIZUClI félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá elkÖvéredés, szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban minden jobb füszerkereskedönél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Föszétküldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.
