ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-07-30 / 31. szám

* Főegyházmegyei hirek. Chmela Józsei vádmedencei plébános a nagykosztolányi kerület rendes és Jedinák Tivadar drahóci plébános ugyan­ezen kerület helyettes esperesévé, — dr. Luncz János a bpesti VII. ker. külső állami főgimnázium hittanárává neveztettek ki. Segédlelkészi minő­ségben áthelyeztettek: Ifj. Takács György Zselizre, Kovács István Muzslára, Petrásek Ágoston Kom­játhra és Penes Márton Nagysurányba. * Schedl Arnulf távozása. Csütörtök délután mondott búcsút városunknak Schedl Arnulf ben­cés-tanár, hogy elfoglalja uj állását, a csacsi plé­bániát. Az évtizedeken keresztül Esztergomban működött tanár, szerdán mégegyszer bejárta jó barátait és ismerőseit és elbúcsúzott tőlük. Nehe­zére esett a válás mindenütt, mert látta, hogy az a szeretet, melylyel őt a város intelligens közönsége körülövezte, őszinte s igaz szivekből áradt feléje. Az örökké tréfálkozó, könnyed mo­dorú tanár, sok helyen könnyek között mondta az utolsó Isten hozzádot. Nemcsak neki fáj azon­ban a válás, hanem mindazoknak, kik őt köze­lebbről ismerték. Érzékeny veszteség az ő távo­zása Esztergom társaséletének s csak az vigasz­talhatja meg tisztelőit, hogy az igazi barátság köteléke szellemileg mégis csak Esztergomhoz fűzi őt továbbra is. O is fog ránk gondolni annyi­szor, mint a hányszor küldünk mi gondolatot utánna. * Aranymisés esperes-plébános. Kncsera József, holicsi (Nyitra m.) esperes-plébános ma, vasárnap tartja a kerületi papság és hivek leg­nagyobb örömére aranymiséjét. A jubiláns arany­miséjén összes életben levő volt káplánjai is részt­vesznek. Csernoch János dr. prelátus-kanonok tegnap utazott fel Holicsra, hogy mint az ünne­peltnek szintén volt káplánja, a jubileumon jelen lehessen. * Szemle. Reznicsek Lipót altábornagy e héten Esztergomban időzött s szemlét tartott helyőr­ségünk fölött. Az altábornagy a tapasztaltak fölött megelégedését nyilvánította s Hess Rezső alez­redesnek köszönetet mondott rend- és fegyelem­tartásáért. * Szemere Atilla halála. Nagy megdöbbe­nést okozott országszerte Szemere Atilla halála. Mindenütt ismerték a neves politikust és irót s mindenütt megszerették, mert nagy műveltsé­gén és jó szivén kivül oly szeretetreméltó modora volt, hogy lekötelezett vele mindenkit. Szemere Atilla bejárta Ausztráliát kivéve az egész világot s óriási tapasztalatokat és ismereteket gyűjtött, mit a még élte delén levő férfiú bőven kamatoz­tathatott volna hazájának javára, ha az isteni Gondviselés másként intézkedik. Szemere Atilla, mint Szemere Miklós a köbölkúti képviselő­nek unokaöccse, a választáskor huzamosabb ideig tartózkodott a köbölkúti kerületben s bár az uj­pártnak ő volt egyik legtevékenyebb tagja, — nagyban hozzájárult Szemere Miklósnak disszi­dens programmal való megválasztásához. Halál­híre a megyében is számosakat érintett s kivált a köbölkúti kerületből sokan részvét táviratot intéztek Szemere Miklóshoz. Vantsó Gyula, a megyei ellenzék köbölkut-kerületi elnöke pedig résztvett a boldogult temetésén. * Zlinszky István, a doroghi kerület képvi­selője már hazaérkezett külföldi tanulmányutjából s kedden Esztergomba érkezik Edvi-Illés Károly hírneves ügyvéddel, ki a petieió ellen védi a képviselő mandátumát. * Tűz a primási palotában. Szerdán dél­ben telefonjelentés riasztotta fel a tüzőrséget, mely szerint ég a primási kép- és levéltár. Ez a hir villámgyorsan terjedt el a városban s renge­teg ember sietett a palotába, hol • szerencsére mégsem volt olyan tűzvész, mint azt némely emberek éles fantáziával hiresztelték. A veszede­lem azonban nagy volt, mert a régiségtárnak be­rendezett s a képtárba és levéltárba nyiló szoba égett. A tűzoltóság Osváth Andor segédtiszttel és Országh Kálmán gyakorló-mesterrel bámula­tos gyorsan érkeztek meg a tűzhöz s kevéssel utánuk a párkányi tűzoltók is felvonultak Ivanits Gyula főparancsnok vezetése alatt. Megjelenésük­kor rögtön hozzá kezdtek a mentéshez, mit rop­pant megnehezített az, hogy a szoba falainál álló szekrényekből kiáradó füst teljesen megtöltötte a hatalmas termeket s a tűzoltók hasoncsuszva kö­zelíthették meg csak a veszedelmesebb helyeket. A tűz, mint a vizsgálat kiderítette, a hibás épít­kezés folytán keletkezett. Ugyanis a konyhából vezető kémény össze van kapcsolva az emeleti kémények egyikével s ennek egy könyökhajlása közvetlen és feltűnő könnyelműséggel a régi kép­tár egyik ajtóküszöbe alá van épitve. Az össze­köt kéménybe gyülemlő kormot szinte lehetetlen eltávolítani s innen van, hogy bár folyton tiszto­gatták, mégis annyi korom gyűlt egybe, mely meggyúlva, a tüzet okozhatta. A tüz tehát két nap előtt keletkezhetett és pedig az ajtóküszöb­től kezdve minden fanemü láng nélkül lassan hamvadt, mig aztán a személyzet észre nem vette a folyton zárvatartott teremből kiszivárgó füstöt. A veszedelem nagyon fenyegette a százezreket érő képtárt és a szinte pótolhatlan ritkaságokat tartalmazó levéltárt, de szerencsére, tűzoltóink tapintatos munkája elhárította ezt. A tűznél tűz­oltóink valóságos próbakövét tették le ügyessé­güknek s dicséret illeti azon bátor embereket, kik a fojtó füstben szinte életveszélyben dolgoztak. A mentés körül ügyes és okszerű intézkedéseik­kel kitűntek Osváth Andor és Országh Kálmán tűzoltó-vezetők, nemkülönben Csárszky István primási titkár, Szmatlik Antal primási levéltáros és Pelczmann László, kik berohantak a műkincse­ket érő termekbe s óvintézkedéseket tettek, hogy a tűz tovább ne harapózhassak. Nem hallgathat­juk el, hogy a párkányi tűzoltókon kivül nagy részt vivtak ki maguknak a dicséretes munká­ból még a tűzoltó katonák és Cztglényt Lajos, Kitzinger József, valamint Stenczel és Méri nevű tűzoltók. A kár korántsem oly nagy, mint azt némely lapok szenzációkép közölték. A régiség­tár 2 nagy szekrénye, 2 banderiális zászló és egy eredeti oklevél, mely VI. Károly császár idejéből való, lett a tűz martaléka. Összetörött még több római edény és elégett a vízözön előtti állat­maradványok egy része. A nagy értéket képviselő ritkaságokat megmentették. A kár teljességében még nem állepítható meg, mert a leltárral most egyeztetik össze a megmaradt tárgyakat. A tüz alatt a palotában mindvégig* ott voltak Walter Gyula dr. praelatus-kanonok és Vaszary László gazd. tanácsos és maguk is részt vettek a mun­kában. A tűzről, melyet körülbelül ötnegyedóra alatt teljesen elfojtottak, értesítették a herceg­prímást. * Felfüggesztés. Klinda Aladár nánai kör­jegyzőt, mint értesülünk, az uj főbiró állásától felfüggesztette és helyébe Tabi László bajnai adóügyi jegyzőt nevezte ki helyettesnek. * Jegyzőválasztás. Barth község* csütörtö­kön jegyzőt választott. A választó gyűlésen Thu­ránszky Lajos dr. főszolgabíró elnökölt s a teljes rendben lefolyt aktusból Kenyeres Gyula oki. jegyző került ki győztesnek. — Kenyeres eddig Köbölkuton működött mint segédjegyző. * Jubileum. Vasárnap ülte meg teljes csend­ben áldozárságának 40 éves jubileumát Zlat­nyánszky János szentszéki ülnök és plébános Muzslán. Alig tudott valaki erről a nagy napról, mert a jubiláns kerülte az ünnepeltetést, de azért mégis hire ment a faluban s hívei egymás után siettek a plébániára, hogy jókivánataikkal és üd­vözlésükkel elhalmozzák az általánosan szeretett és becsült plébánost. A rendes vasárnapi mise alatt a jubiláns könyezett s hiveit is meghatotta, midőn remegő hangjával, az emlékekben gazdag szivvel fohászkodott az Úrhoz, köszönve az eddigi kegyelmet és kérve uj erőt a további munkához. A község intelligens elemei családostól keresték föl a jubilánst, mig jóbarátai levélileg és távirat­ban üdvözölték. Igy Szemére Miklós Karlsbadból a következő sürgönyt küldte: »Főtisztelendőséged jubileumához legjobb kivánatait igaz szívből küldi s kívánja, hogy a jó egészség mellett mind azt hozza meg a jövendő, amit lelke óhajt. Igaz tisz­telő híve Szemere Miklós.» A jubilánst a Muzslán tartózkodó iskolás fiuk is — anélkül, hogy erre bárki is figyelmeztette volna őket, nagy csoport­ban üdvözölték. * A doroghi petieió. A doroghi választást tudvalevőleg Szaczelláry hívei kérvénnyel támad­ták meg. A terjedelmes peticiónak, mint annak idején megírtuk, csupán egy-két pontjára rendelte el a kir. kúria a vizsgálatot. A vizsgálatot a hely­beli járásbíróságnál a győri kir. tábla egy birája augusztus i-én (kedden) kezdi meg. Az érdekes­nek ígérkező hivatalos eljárás iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. A megidézett tanuk száma a százat meghaladja s igy a vizsgálat valamikor szemtemberben ér véget. * Rákot kaptunk. A földmivelési minisz­térium jóvoltából minden esztendőben kap a vá­ros egy kosár rákot, hogy azt helyezze el s gaz­dagítsa vele a rákállományát (?) E héten ismét 400 rákot helyeztek el a belváros határában levő patakokban. Valószínűleg ezek is elpusztulnak, mint sok százezer elődjeik, melyek csak elhelyez­tettek, de nem tenyésztek. * Huszárok Esztergomban. Augusztus 9-én a gróf Nádasdy nevét viselő 9-ik cs. és kir. huszárezred egy része Esztergomba jön két heti gyakorlatra. A bejelentés szerint 9 tiszt és 121 legény jön Esztergomba az emiitett huszár­ezredből. * Esztergom vármegye az alkotmány vé­delmében. A vármegye egyesült ellenzéke által indított hazafias mozgalom, nagy visszhangra talált az egész megyében s a törvényhatóság tag­jai soraiban. Számtalan sürgető szózat hangzik el,, melyben a vezető központi bizottságot üdvözlik azon való fáradozásában, hogy a rendkivüli megye­gyülés egybehivassék. A közgyűlés egybehivasát kérő ivet s az indítványt a bizottsági tagok nagy része már aláirta s igy az ellenzék elnöksége kedden személyesen fogja ezt átnyújtani Horváth Béla főispánnak s kérni fogja, hogy tekintettel a közhangulatra, a gyűlést mielőbb hívja egybe. Ugyanis a rendkivüli közgyűlés egybehivása ki­zárólag a főispán joga Esztergom megyében, mert a megyei szabályrendeletünkből hiányzik azon passzus, mely a bizottsági tagok bizonyos számának kívánságára egybehívni rendelné a köz­gyűlést. Nem fér azonban kétség ahhoz, hogy főispánunk összehívja a gyűlést. Ezt különben ki is jelentette már egyesek előtt s igy mi sem fogja hátráltatni azon indítvány elfogadását, mely lapunk első helyén olvasható s melyet Helc Antal dr. a megyei ellenzék alelnöke szerkesztett meg nagy tapintattal, hazafias szellemmel és általános óhajára a megyei ellenzéknek. * A szabadfürdés. Minden esztendő nyarán tollat kell fognunk a szabadfürdés ellen s a hely­zet még sem változott. Arról van ugyanis szó, hogy ismét a hatóság figyelmébe ajánljuk azon erkölcsi és' közbiztonsági okokból eléggé el nem ítélhető dolgot, miszerint városunk gyerekhada, 10—15 éves suhancok, minden felügyelet nélkül fürdenek a kis- és nagy Dunának bármely részén — ádámkosztümben. Igazán barbár érzék kell ilyenek tűréséhez, mert a város területén, ott,, hol a járókelők és sétálók legnagyobb tömege elvonul, mindig találkoznak 20—30-ra rugó su­hanc-csoporttal, mely nagy orditozásával és durva mutatványaival (orfeum a szabadban) vonja ma­gára a botránkozó tekinteteket. Ugy érzi ilyenkor a szemlélő, hogy Esztergomban az erkölcsi érzé­ket épen nem veszik figyelembe, mert különben a rendőrség intézkedne, hogyha már a város alatt fürödnek is csemetéink, legalább úszónadrágot húzzanak, avagy kötényt kössenek föl, mint más városokban a rendőrség azt előírja. Akadnak olyanok talán, kik megszívlelik felszólamlásunkat és intézkednek, hogy a sétálóknak ne kelljen botránkozni szórakozás helyett s az idegenek ne vigyék világhírré a dilemmát, hogy Esztergom­ban vagy még Ádám-korabeli ártatlanság ural­kodik, vagy a jó ízlés és erkölcs még nem fej­lődött annyira sem, mint a Kongó-állam valamely vizmenti telepén. * Aviso az esztergomi szolgabiróságnak. A basaharci téglásoknál nagyon divatban van a dinamit vagy más robbanó eszközökkel való halászás. Ugy hallom, hogy ez a szokás Dömösön is dívik. Szabad ezt tűrni ? A mostani halászati törvény ezt szigorúan tiltja — tehát tessék utána nézni a dolognak ! * Dorogh lángokban áll. Lapunk zártakor vesszük a táviratot, mely szerint Dorogh község­ben óriási tűzvész pusztít s már eddig is 18 épü­let égett le. Az esztergomi tűzoltóság Dóczy Ferenc tűzoltó-főparancsnok vezetésével kivonult a tűzhöz. Lapunk egy munkatársát a helyszínére küldtük, ki telefonon jelentette, hogy a község­végén levő szérűskertekben volt a tűz s három gazda termése égett el. Lakóházban egyáltalán nem esett kár. * A barti tüz. Mult szombaton délután tüz volt, mely alkalommal Bartal Sándor barti jómódú gazda házának födele leégett. A tüz oka még ki­derítetlen. Bartal szomszédjának szérűskertjében az egyik kazal egész a ház mellé volt rakva. Ez gyulladt ki először s ugy kapott a házfödélbe. * Pályázati felhívás. A siketnémák buda­pesti állami intézetének első osztályaiban a leg­közelebbi uj tanévre 30 uj növendék fog felvé­tetni. Ezenkívül felvételt nyernek a megfelelő felsőbb osztályba oly siketnémák is, a kik eddig valamely vidéki intézetben tanultak ugyan, de a kiknek szülői időközben a székesfővárosba, vagy annak környékére költöztek. Végül felvétetnek a felsőbb osztályokba olyan gyermekeik is, a kik népiskolai tanulmányaik közben siketültek meg s a kik az intézetben a beszédnek a szájról való

Next

/
Oldalképek
Tartalom