ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-12-24 / 52. szám

Szövetkezeti gabonaraktár. 11. Múltkori cikkemben említést tettem népünknek szellemi, erkölcsi és anyagi szomorú viszonyáról, amelyre X. Pius első apostoli iratában mondja Jeremiással: » Kenyeret kérnek a kisdedek és nincs, ki szegne nekik.« Viszont megmondja, mi a teendő : »minden irányú jócselekedet gyakorlása.« En e jócselekedetekből egyet hoztam elő, t. i.: a gabonaraktár-szövetkezeteket, melyek népünket anyagi szegénységéből képesek kivezetni s anyagi jóléthez közelíteni. Miután e szövetkezeti gabonaraktár fogalma és céljai múltkori cikkemben eléggé megérthetők, ezennel a gabonaraktár felállítására térek át. A gabonaraktárak lehetnek ideiglenesek és állandók, pl.: Ha a gazdaközönség kibérel valami házat, vagy nagy folyamoknál hajót és ezekbe fuvarozza termését: e gabonaraktárak ideiglenesek. Viszont ha állandó házhoz jut a gazdaközönség, vevés vagy építés utján, állandó gabonaraktárat létesíthet. Az ilyen gabonaraktár-szövetkezet azonban 8 ezertől egészen 12 ezer koronáig igényel a gabonaraktár felépítésére és felszerelésére pénzt. — Ez könnyen megszerezhető : írjon a szövetkezet az országos központi hitelszövetkezetnek, közölje vele szándékát és ez kieszközöl a kerületi szövetkezeti gabonaraktárnak a földmivelésügyi minisztertől minimum 8 ezer korona állami segélyt, sőt ha több község egyesült tényleg a szövetkezeti gabonaraktárhoz, 14 ezer korona állami segély is kérhető és nyerhető. Igy az építési költség megvolna ; ha esetleg egy pár ezer korona még szükséges volna, ezt kölcsönzi az országos központi hitelszövetkezet, amely kölcsön a raktári dijakból, vagy raktári tiszta jövedelemből évi 3%-os törlesztéssel és kamattal könnyen visszafizethető. Mikor a pénz már megvan, a gabonaraktár építésének helye kijelölendő valamelyik vasúti állomás területén és pedig a vágány mellett, hogy a bewaggonozás könnyű legyen. E helynek megszerzését is magára vállalja az országos központi hitelszövetkezet, csak hozzá kell fordulni A helyi érdekű vasutak rendszerint csak egy arany évi bért kérnek, az állami vasutak m

2-ként 25 fillér évi bért. Hogy a gabonaraktár hogy építendő, erre tervrajzot, költségvetést, vállalati szerződésekre való mintákat szintén az országos központi hitelszövetkezet kölcsönöz. — Ilyen módon mindenről gondoskodva lesz, minden költség és utánjárás nélkül. — Szükséges azonban, hogy a vidéken egy értelmesebb ember, mint helyi vezér érdeklődjék a szövetkezeti gabonaraktár iránt különösen ; hogy igy a dolog gyorsabb legyen és legyen, aki az egészet sürgesse és maga körül gazdákból tábort szerezzen, akik terméseiket lekötik a szövetkezeti gabonaraktár számára, pl.: 2 korona kötbér terhe alatt métermázsánkint. Mikor igy a szövetkezeti gabonaraktár felépült, ebbe egy triört, két rostát, tizedes mérleget, minőségmérő készüléket, űrmértékeket, zsákokat, lapátokat, zsineget kell beszerezni és az egészet: az épületet és a felszerelést kell biztosítani tűz ellen. A gabonaraktár-szövetkezet alakitható már akkor, ha 20 ember legalább 10 waggon (1,000 métermázsa) termés szállítására magát leköti. De a gabonaraktár nagyobb legyen, mert a csatlakozó uj gazdák ezt igy előre kívánják; azért legalább 4000 métermázsa : azaz 50 waggon termés befogadására legyen építve a gabonaraktár. Különben a gabonaraktár üres helyei bérbe is adhatók magán személyek terméseinek befogadására, ha ezek ezt igy akarják ; vagy pl. a kerületi szövetkezeteknek lehetnek raktárai e gabonaraktárban, amely emeletes lévén, elég nagy, hogy erre is szolgáljon. Igy a fogyasztási szövetkezetek rendelései a gabonaraktárba helyeztetnek és innen egyenesen a boltokba szállíttatnak; igy elmaradnak a fogyasztási drága mellékraktárak. A szövetkezeteknek közös rendelése is igy könnyebb és olcsóbb. Igy a szövetkezeti gabonaraktár a kerület páratlan központja lesz ugy a bevételi forrásra, mint a kiadásaira, t. i.: egyéni szükségleteinek kielégítésével foglalkozó fogyasztási szövetkezetekre nézve. Ezen gondolatok hatása alatt kénytelen mindenki meghajolni azon igazság előtt, hogy a szövetkezeti gabonaraktár — mint a gyengébbek védelmezője — a társadalomnak több jólétet és boldogságot képes adni, mint az eddigi gabonaügynökök és az ő papirosbuzájuk. Hermann József, jun. Előfizetési felhívás és programm. Az 1906. évvel lapunk XI. évfolyamába lép. Rövid pályafutásán e lap bátran és önfeláldozással küzdött a legfőbb ideálokért: a kereszténység elveiért. S akik közelebbről ismerik, tudják, hogy úgyszólván évenkint pozitív eredményeket is jegyezhetne fel történelmi naplójába. Az a meggyőződés adja tehát kezünkbe továbbra is a tollat, hogy az »Esztergom «-ra a jövőben is szükség lesz. A mindennapi életben a privát nézetek és gusztusok iszapja teszi folyton zavarossá az élet vizeit, sötét testek akadályozzák az igazság napjából áradó sugarak jótevő hatását. A puritán katholikus sajtónak jutott részben a hivatás, folyton szűrni és eredeti tisztaságába visszahelyezni a keresztény elveket, eltávolítani a sötét testeket, melyek az égi fény terjedését akadályozzák. Hisz az örök élet jármába állott lélek, mint a szarvas szomjúhozza az öröktiszta források vizét, legfőbb gyönyörűsége az igazság napjának zavartalan fényében úszni. A növekedő központi élet fokozottabb mértékben szükségessé teszi, hogy a perifériák értesüljenek a központban történő eseményekről s az itt meghányt-vetett eszmékről. Az óriás léptekkel fejlődő politikai és társadalmi mozgalmak sürgős és folytonos szükséggé teszik a praktikus katholicizmus szervezését, ha nem akarjuk, hogy a készülő áramlatok pusztító orkánként gázoljanak keresztül egyházon és államon. A katholicizmus elvei örök igazságok, törvényei isteni intézmények. Azok el nem múlnak. A katholikus világ-egyház is fenmarad győzhetetlenül a világ végéig. De egyes országok kereszténysége elpusztulhat, mint az egykor oly viruló észak-afrikai kereszténység. Az egyes országok katholicizmusának sorsa a parlamentben és az egyesületekben dől el manapság. A keresztény politika és társadalmi élet szervezése tehát manapság a praktikus katholicizmus s e szervezés orgánuma a katholikus sajtó. Kérjük tehát m. t. munkatársainkat és olvasó közönségünket, szíveskedjenek a keresztény politika és társadalmi mozgalmak körébe vágó minden esemény, vagy eszme közlésére felhasználni az »Esztergomot,« hogy az hű képét nyújthassa a 7 vármegyére terjedő primási egyházmegyében fejlődő katholikus renaissancenak. Lapunk ügybuzgó pártfogóit kérjük, szíveskedjenek az »Esztergom «-ot beszerezni a hatáskörük alatt álló kath. körökbe, melyek eddig csak másodkézből és későn kapták, hogy ezentúl saját nevükre frissen kapják. A lap anyagi oldalára vonatkozólag szabadjon megjegyezni, hogy az uj évi számhoz utalvány lesz mellékelve, melyen az évi előfizetés beküldhető. Legnagyobb jót teszik a lappal azon t. olvasók, kik az . előfizetést mindjárt az év elején beküldik. Itt áll, hogy bis dat, qui cito dat; mert a beküldött pénz a lap javára kamatoztatik. Az előfizetés egyébiránt beküldhető az év folyamán bármikor. Az örökös figyelmeztetéstől s az előfizetésekért való rimánkodástól tartózkodunk. Ehelyett év vége felé a cimszalagon jelezzük az esetleges hátralékot. Az év utolján azonban, midőn már úgyis minden hátralékos fizetni szándékozik — ne vegye rossz néven senki, — ha a még megmaradt hátralékosoknak postai megbízással küldjük a lapot. Gondolhatja mindenki, hogy nem dolgozunk anyagi haszonra, de év végén le kell zárnunk számadásainkat és anyagi kötelezettségeinknek eleget kell tenni, s azért Sylveszter napjánál tovább nem várhatunk. Egyébként t. olvasó közönségünk jóindulatába ajánljuk inkább az ügyet, mely Isten ügye, mint magunkat. Az „Esztergom" szerkesztősége. HIREK. . Krónika. Megjöttek hát a kártyás, sakkos esték! — Modern világban igy nevezzük el Azon pár kis napot, midőn az ember Unalmában épen hogy nem hever . . . "Mert hát hiába, elmultak, de régen A nyájas esték, kedves éjjelek. Midőn a Jézuska ajándokának Ártatlanul örült a kis gyerek -— És az öröm láttára a nagyok Szemében könnyű csillogott . . . ... De csitt! hisz énnekem Másról kell zengenem! Mire jutnánk, ha a víg krónikás Oly búsan szólna, mint ezernyi más! . . . Hiszen manap Karácsonyfáért Kóbi is szalad. Annál inkább a többiek — Kivált a felvilágosult — hivek! Ezeknél nincsen mért búsulni hát, Hogy nem — buzgón űzik Karácsony kultuszát. Különbség annyi, — hogy ma A szép karácsonyfát itt nem az angyal, Hanem a hordár hozza — És im egy különbség megint: A gyermeknek — kívánsága szerint! . . . Nos ? . . . És az este ? . . . Ha a Pubi meg van elégedve, Kártyához, sakkhoz ül mindnyája menten, Amint — elől zengtem! Aztán, amig a tréfák árja csapkod, Húzzák a schecket, mattot, — Ütik a »blatt«-ot! S ha megszólal az éjféli harang, A szent misének hallgatása végett — Elküldik a cselédet . . . — — — Ah, lámpafényes szép családi élet. Ki téged gáncsol, állítom, hogy téved! Mert praktikusabb vagy te szerfelett. Mint a kávéházak dohos legében Leszidni az álmos pincéreket . . . S midőn a villám fénye is Gomolygó füstbe vész. Elgondolni, hogy — háborúhoz, — A házassághoz — és a boldogsághoz 3 ritka dolog kell: Pénz, — a pénz — s a pénz !. . De thémámtól hová kerültem? — Karácsonyról szólna dalom! Karácsonyeste a politikában Unalmas egy dolog nagyon . . . Bár mint a hív Bud. Közi. jelenti, Van pár újdonsült Gr. meg Br., Akik előtt épen nem ismeretlen: Skizz, Treff, Herz, Prices, Pick, Caro S a táborszernagy úrnak — Talpra . . . Csak nedvesítsék, rajta, rajta! — — Az exc. úr igy tán meghűti magát: S jobban köhög, — prüszköl, — »smarrn<-t köpköd .. . Végre is elviszi az ördög! De már ez mielőbb legyen! — j— S nékem, hogy épen maradjon fejem, Igazságot versben ma már nem szóiok. — Utóbb !ejön orcámról a — festék . . . Eh ... ! Megjöttek a kártyás, sakkos esték! Hans Sachs. Ritka püspökszentelés. Messze vissza kellene lapoznunk a történelemben, csaknem a Bonifáciusok és Cyrillusok koráig, ha ama püspökszenteléshez hasonlóra akarnánk akadni, mely e hó 21-én folyt le a Sixtina kápolnában. Három uj magyar püspököt, köztük dr. Prohászka Ottokárt is, Esztergom büszkeségét avatta fel X. Pius saját kézfeltételével az apostolok utódává, két magyar főpap, u. m. Városy Gyula dr. kalocsai érsek és gr. Majláth Gusztáv erdélyi püspök segédletével. Lehet-e méltóbb hely az apostoli misszió átvételére, mint azon föld, mellet az apostolok vére öntözött; lehet-e valaki illetékesebb a püspöki karakter közlésére, mint maga a pápa, Krisztus helytartója, szent Péter utóda, kitől minden jog és hatalom származik az egyházban. A valóban páratlan püspökszentelést betetőzte a szivet olvasztó leereszkedés, hogy X. Pius pápa O Szentsége, a legszentebb személy a földön, barátságosan megvendégelte öt, megyés főpásztorát és vatikáni nagykövetünket, egy asz-