ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-07-23 / 30. szám
X. évfolyam. Esztergom, 1905. július 23. 30. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Keresztény-szociális püspök. Esztergom, július 22. Szivünk őszinte, igaz lelkesedésével üdvözöljük Várossy Gyula dr.-t, a székesfehérvári egyházmegye fenkölt lelkű, a keresztény munkások érdekét szivén viselő föpásztorát azért az igazi felebaráti szeretettől áthatott fontos körleveléért, mellyel a keresztényszocializmus terén örök érdemeket, örök nevet szerzett magának. A keresztény munkás-védelmet ajánlja papjainak figyelmébe, szivböl beszél hozzájuk, mint egy szerető apa fiaihoz. Tudja, hogy a keresztény munkás-védelem ma már nálunk sem theoria, a melyről talán csak gyűléseinken hallanánk, hiszen nem egy szép megnyilatkozása, eredménye ötlik szemünkbe — de mégis csak szórványosan. És épen ez a baj, hogy ezek az üdvös jelenségek nem észlelhetők az egész vonalon, hanem csak hclyenkint, egyik-másik sokoldalú, fáradhatatlan keresztény-szocialistánk működési körében. Pedig ez nem jól van és nem maradhat igy! A keresztény munkásvédelmi mozgalomnak határozottan fokozottabb és szélesebb körű tevékenységet kell kifej tenie, s erre buzdítja különösen szeretett fiait, egyházmegyéjének apostoli lelkületű papjait a lánglelkü főpásztor. A forradalmak harci mezején vérrel áztatott felforgató eszméket kitűzte vörös zászlajára a szociáldemokrácia. Rombol, tör mindentami keresztény, a mi krisztusi. »AszocialAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. San Sebastiantól Burgosig. Irta: Vértesi Károly. Minden érdekel. — Csatatéren. — Spanyol nevek. — Tiz ujjunk nem elég. — A természet letarolva. — Isten háta mögötti helyek. — Vitoria mellett. — A kikben a gótok vére csörgedez. — Az Ebrohoz érünk. — A burgosi székesegyházról. — Cid. — Magyar fordítók. — Cid városáról. — A templomból királyok indultak ki. — Apáca, második asszony az országban. — Ha az eszmék megvalósulnak. — Keresztény művészet. — Szép mondások a burgosi templomról. — Egy szép leányról. — Útitárs, érdekes beszélő'. Az Uruméa-folyó völgyében haladunk, a kanyargó folyón átrobogunk, alagútba becsúszunk, abból kiosonva, az ut kezdetén minden érdekel, templom, zárda, katona-laktanya és urasági kastély, fa és virág, rom és temető, csatatér. Utóbbi eszünkbe juttatja, hogy sok vér folyt ezen a földön is korona bírásáért, hatalom elnyeréseért, ország-részek elfoglalása miatt, népek gyűlölködéséből és azok érdek-harcából. Néhány emberöltőn átugorva, meg is állapítjuk már, hogy sokszor bizony kár volt annyi emberéletet áldozni csekélységért, semmiért. Az ember nyughatatlan, meg sem nyugszik, mig végleg elnyugszik. Az Uruméa-völgyet elhagyja a vonat s hegyek között botorkál, keres kiutat. A magasabb csúcsok nevét alig hogy halljuk, nyomban elfelejtjük, még akkor is, ha valamely szentnek nevét viselik. Spanyol nevek ezek nekünk mind. Igy vagyunk a spanyol falvakkal is, mint a spanyol szentekkel. Ezenközben megpillantjuk Tolosát. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi tanár. demokrácia eme romboló hatásává/ föl kell venni a küzdelmet — irja a keresztényszociális püspök — és a hazátlanságot és istentelenséget hirdető izgatók befolyásától meg kell menteni a népet. E célnak elérésére csak egy eszközt látok: foglalkozni kell a néppel. A pajp legyen valóban vezére és atyja a reábízott népnek, ismerje és érezze annak baját és jóakaratú tanácsával iparkodjék segítségére lenni." Érzi a nemesleikü s a szegény keresztény munkásnép szomorú sorsán segíteni óhajtó egyházfő, hogy a krisztusi szeretet, egyenlőség, igazságosság és méltányosság helyét elfoglalja a rút önzés, érdekszövetkezés, elnyomatás, végrehajtás és a korrupció. Az erősek és gyengék összetűzése mindinkább hevesebb, elkeseredettebb lesz, majd lángba borítja az egész társadalmat. A munkások természetjogain ejtett mély sebek vérzenek, fájnak. A lenyűgözött munkás-osztály segélyért, orvosságért kiált: kenyeret, munkát, jogot és mindenekelőtt szeretetet adjatok! S ebben a keresztény társadalmi munkában vezető szerepet vállalni, az első sorokban harcolni kinek kell, ha nem a kath. papságnak? »A pap legyen vezére és atyja a reábízott népnek« aranyszavak ezek, a melyek minden józanul gondolkodó emberre azt a benyomást teszik: hogy a székesfehérvári püspök nem puszta egyházi tisztviselőket akar, a minők azok, a kik azt képzelik, hogy a misézéssel, gyóntatással, kereszteléssel, esketéssel, temetéssel már mindent megtettek ; ö igazi papokat kivan adni egyházmeEz volt előbb Guipózcoa baszk tartománynak a főhelye, mig az elsőbbséget a föllendült San Sebastíannak volt kénytelen átengedni. A városok fölvirágzása, aláhanyatlása, sokban hasonlít az emberek sorsához. Egyszer ez, máskor az kerül felszínre, a mint fú a sors szele s irányítja ama bizonyos forgó köpönyeget, rendezi életünk folyását a sorsharag. Sok alagút. Tiz ujjunk nem elég, hogy a gyors egymásutánban meg tudjuk azokat számlálni: Egyik sem Simplon, Mont Cenis, Szent Gotthard. 1 ) Az Oria-folyócskát tizenötször vágjuk át. A természet letarolva, elmosódott barázdák, odább csupasz szirtek égbe meredezve, nap hevében sülve, magános egyedülvalóságukban tűnődve. Ha a gyárkémények füstje, források gyógyító vize, egy-egy kis fürdőhely nem emlékeztetne másra, életre, gondolnók, a gyönge éléskamarák mellett kihalt az élet az egész környéken. Se kút, se forrás, mely a vizínséget enyhítse. Most elmaradt az eső is. Kéjutazók vándor csapatát az országúton ne keressük. A skandináv nagy félszigetről leszorulva, Svájcban, Olaszországban járnak azok ilyenkor. Közbül, üde alpesi tájak váltakoznak csekély számban, ezek ís vad robajjal előtörő vizek nélkül. Több az olyan kőhegy, melynek a mórok az ő nyelvükön »kopuszta« nevet adtak. Néhány várrom után virágzó községek következnek, rajtuk a szem kellemesen nyugszik meg. De mennyi a nyomorúságos fészek, Isten háta mögötti hely, *) A Simplon-alagut hossza 18801 méter, a Szent Gottharde 15 kilométer, a Mont Cenis-é 12*849 méter, az Arlbergé 10240 méter. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. gyéjének, a kik utánozzák legfőbb eszményképüket Krisztust, aki szintén nagyfokú szociális tevékenységet fejtett ki. Ez az apostoli szózat tehát valóban megérdemli, hogy abból minden pap tanuljon, s azt mélyen szivébe vésse. A mi papságunkat — tisztelet a kivételnek — még mindig a tétlenség, meghunyászkoclás és bátortalanság jellemzi. Németországban pl. a pap lelke minden keresztény mozgalomnak. A templomban az imádság embere, de a szószékről lelépve, a templomot elhagyva iparkodik a nép javát elömozditani. Elnököl, vagy jelen van minden gyűlésen, szót kér, ellenfelét megcáfolja, a gyengéket megerősíti, az ingadozókat jó útra tereli, a nyakasokat visszatéríti. A jó sajtó felkarolásával, egyletek létesítésével, szövetkezetek, körök, otthonok alapításával csakugyan a vezérszerepet ragadja kezébe. Ott van az ellenfelek, a szocik összejövetelein, a munkások műhelyeiben, a nép körében, felhasználja szépen a vasár- és ünnepnapokat, melyekről nagyon szépen mondja Várossy, hogy »azok mások számára a pihenés, a pap számára a fáradságnak és munkának napjai legyenek;« valódi vezére a népnek a szó legnemesebb értelmében. A magyar papság egy része úgylátszik nem okul a példán. Talán szégyen a nép bajaival törődni? Sebeire orvosságról gondoskodni? Nem szent kötelesség megküzdeni azzal az ellenséggel, mely a hitetlenség szolgálatában áll, mely csatlósa a vallástalanságmely utánuk következik ! Letarolt, sivár vidékek, az aszott mezőkön nem kerül vad a vadász puskacsövére. Gyér fü veri föl az ut szélét, mely csak a kecskének, szamárnak ad táplálékot. A házi állatoknak ez a két alárendelt faja a dudvával is megelégszik. Vitoria nagyobb város következik azután, melynek egy gót király vetette meg az alapját, hogy védhesse magát abból a navarraiak és baszkok ellen. Bizony nem vitte előre a nyugoti gótok sorsát vele, kihalt az egész nép, országuk is letűnt teljesen a térképről. Vérük megkeverve, ott csörgedez most egy-egy szép asszonynak, üde leánynak az erében a san sebastiani Alamedán, melyet nem tudok feledni. Láttam ott sok szépet, gyöngyöt. Lassacskán, vasúton az Ebro folyóhoz érünk. Bizony keskenyke az itt. Mirandanál nem nagy hidat kellett rajta verni. Majd kiszélesedik, mire a Földközi-tengerhez ér! Látásakor fölelevenülnek ifjú korom emlékei, mikor a földrajzi órában elő kellett számlálni Spanyolország valamennyi folyóját. Kemény nevek voltak akkor ezek, de mi nem megy az ifjú fejébe? ha kedveli a tantárgyat. Alig mertem remélni akkor, hogy lássam valaha az Ebrot. Ebben az útban látni fogom Spanyolországnak csaknem valamennyi folyóját. Végre, a mi jobban érdekelt. A három hajóra oszló, latin keresztformáju burgosi nagyszerű székesegyház volt az. Fény ömlött rá a sugaras magasból. Ugy csavarodik a vonat, hogy kétoldalról, már messziről is láthatjuk a kilencven méter magas, két karcsú tornyát. Olyan magas a torony, mint a templomnak a hossza. Burgos, érseki székhely, a hasonnevű spanyol
