ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-07-09 / 28. szám

X. évfolyam. Esztergom, 1905. július 9. 28. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi lanár. Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. Kiadóhivatal: Káptalan-tér. sz. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára ltí fillér Többszöri közlésnél árkedvezmény. ,,N.-kerületi fogyasztási és értékesitö szövetkezet.

46 Esztergom, július 8. III. A fogyasztási és értékesitö szövetkezet fogalma és e szövetkezet külföldi és belföldi elterjedtsége minden modern papot és világit meggyőz arról, hogy a társadalom megújhodását anyagi és erkölcsi szempontból e szövetkezet eredményesen munkálja. Nincs is az emberiségnek olyan »abc« je. a mellyel ez állítást meglehetne cáfolni. A valóság a szövetkezeti mozgalomban egy megváltói mozgalmat mutat. A ki ezt tagadja, az látva nem lát, hallva nem hall, vagy" tisztán a kényelmi szempontból, vagy mert a társadalom élösdieivel egyenesen a társadalom megrontói közé lépett és kézzel-lábbal bizonyítgatja, hogy neki a társadalom eddigi helyzete teljesen megfelel. A szövetkezeti mozgalom ilyen jelentősége megérdemli, hogy a modern ember — kerülve az elmaradottakat és a zsarolók táborát — keresse fel a szövetkezeti mozgalomnak apostolait, ezektől alapított és vezetett egyesületekbe belépjen és elméletileg a szövetkezeti eszmét megismerve, ennek a gyakorlatba vitelét saját körében munkálja. Azonban ki az, a kinek vann annyi ideje és annyi ereje-tüdője, hogy képes volna az elsajátított és magáévá tett szövetkezeti eszméket külön-külön minden egyes emberrel megbeszélni és ezek támogatására minden egyes embert külön-külön megszerezni. Ilyen emberi szervezet nincsen, az állásbeli kötelességek kinek-kinek csak kevés időt engednek a szövetkezeti eszmék terjesztésére. Azért minden szövetkezeti apostolnak valami módról kell gondoskodnia, hogy kevés idő és kevés megerőltetés mellett is körében a szövetkezeti mozgalom mély gyökeret verjen. Ezen mód nem más, mint a társadalom különféle osztályait előbb saját osztályi érdekük szerint kath. szövetségekbe toborozni: a gazdákat: kath. gazdaszövetségbe; az iparosokat: kath. iparszövetségbe; a munkásokat kath. munkásszövetségbe; az urakat: kath. körökbe. A ki igy terjeszti a szövetkezeti eszméket, az a rendelkezésére álló kevés idő és kevés erővel is célhoz jut. A szövetségekben szervezett gazdáknak, munkásoknak, uraknak könnyű előadásokat tartani a szövetkezeti kérdésről. Egyike buzdul a másodikon, és a szövetkezeti apostol maga is lelkesedik és uj erőt nyer, látván a jövő társadalom megújhodásának reményteljes munkásait. A ki ezért igazi szövetkezeti apostol, legelőször a társadalom szervezésével foglalkozik, a mi jelenleg könnyű munka, mert számos központi vezető egyesület útmutatásokkal szolgál. Ilyen a gazdaosztály szervezését illetőleg »A magyar gazdaszövetség;« az »Orszagos magyar gazdasági egyesület.« Az előbbi: »Bpest, Baross-utca 10.,« az utóbbi: »Bpest, IX. Köztelek« cimen található. Az illető egyesületektől kérhető alapszabályok megmutatják, milyen üdvös a gazdaosztály szervezése községenkint. Az iparosok szervezését illetőleg az ipartestületetek alapszabályai és különösen az » Országos iparegyesület« (Bpest, VI., Uj-utca 4. sz). irányítása szem előtt tartandók. A munkások szervezését »A budapesti keresztény munkas-egyesület« alapszabályai szerint lehet végezni. Az uri osztálynak szervezése nehéz: mert vagy kevesen vannak egyes helyeken, vagy teljesen közönyösek a ker. társadalom létérdekei iránt. Itt inkább a fiatal generáción kell kezdeni a reformot. Katholikus középiskoláink a múltban mindent neveltek, csak vallásos intelligenciát nem! A nevezett egyesületek lapokat és füzeteket adnak ki, a melyek megismertetik az anyagi és erkölcsi jólét feltételeit: t. i. az egyes osztályok-helyzetét, milyen volt hajdan, milyen most és milyennek kell lennie a jövőben. Megismertetik továbbá mindazon intézményeket, a melyek segítségével az egyes osztályok saját anyagi és erkölcsi helyzetükön javíthatnak és nagyobb jövedelmet és biztosabb megélhetést biztosithatnak maguknak. Ezen központi egyesületek lapjai a következők: »Szövetkezése* és a »Magyar Gazdák Szemleje« (Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bpest, IX. ker. Üllöi-ut 21. sz.) Ezek a magyar gazdaszövetség szócsövei. Az országos magyar gazdasági egyesületnek is van hivatalos lapja. Az országos iparegyesület közlönye: »Magyar Ipar.« Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bpest, Vh Uj-ittca 4. sz. A keresztényszociális munkás-egyesületnek az újsága: »lgaz Szó« és némileg »Uj Lap.« Szerkesztősége és kiadóhivatal: VIII. Szentkirályiutca 28a. A fenti egyesületek és lapjai-íüzetei kalauzul fognak szolgálni abban, hogy kell szervezni a társadalom osztályait, hogy igy minden ember és családja elérhesse célját a szövetkezeti szervezéssel hamarább és maradandóbban mint eddig. Öröm nézni az ilyen szervezett kath. szövetségeket: igazán igazi AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Ámorról... ki nékem a lantot adta Sokat hallottam Ámorról beszélni, Anélkül, hogy ismertem volna őt. Azt mondták róla: szeme kék, Selymes haja meg szó'ke S ki rátekint: menedék Egy pillanatra sincs eló'le. Elindultam hát felkeresni őt. De fiatal valék; a lábam gyönge volt; Minden sarkon tartottam pihenőt És már fenn tündökölt a Hold, Amikor az utolsó házhoz értem. Tovább nem birtam menni . . . Hogy miért? — még most sem értem. Megálltam ott. A Nap utolsó csókját küldte le a földre S amint ráhullott fénye fűre, fára, rögre: A távol hegyek szirtkeblükbe zárták S a ringó-rengő vén diófa-lombról Elhallgattam a fül'milék daliását. Kinyujtá messze lombját a királydiófa A kerti árnyas mirtuszok közül És incselegve Egy kedves lányka kacsingatott alóla. Szivem, e szomorú sziv eddig Csak búbánatát sirta, De most felujongott, mint rózsás fellegek közt A mámoros pacsirta . . . Ott állt a lány merően, álmodozva . . . Sötét hajának selymes fürtje Fején volt koszorúba fonva . . . Babonás orcáján tűzrózsák égtek; Gyújtó volt pillantása csillagos szemének ; Édes kacajának vidám csengése: Aranyos kis csengők vig csilingelése; Rózsás ajakának mámoros szava: A kis csalogány altató dala . . . E millió bűbájtól elkábitva Merően álltam ott . . . Érzésem álmok tengerében ringatott . . . — Nem . . . nem ... ez Ámor nem lehet . . Hisz' Ámornak szemei, kék szemek . . . Hisz

1 Ámor fürtje szőke . . . Nem Ámor ez . . . Megyek . . . futok előle . Felém tekintett újra És bájától rám szállt a mámor . . . Az Isten tudja, hogy mikép volt, De e lányban volt az Ámor . . . És én tovább maradtam ott; Ereimben a vér" szilajul vágtatott; Nem nyilt beszédre lázas ajkam S a szivem verte: baj van . . . baj van . . . Mert áthatott e lányka tiszta telje S lelkem egy titkos érzés kéjétől remegve, Szent meghatottság és gyönyör között, Tündöklő álmok ellen küzködött . . . A lányka látta kínomat És hitte, hogy szava tán nyugtot ad: Felhangzott ajkáról a lágy beszéd, — Minthogyha balzsam ömlött volna szerteszét S remélni kezdtem én: óh, jó Egek! Tán nem hiába szenvedek . . . ! — Ifjú, látom, sajog szived sebe, Mit én ütöttem rajta, lm itt e lant, menj, menj vele, Felajztam húrját dalra. E lantot, bánatod ha jő, Sietve vedd elő, Feledj el engem! s menj tovább! Adieu 1 E pillanatban A galyak megrezdültek halkan És Ámor eltűnt reszkető homályba,. Mint hulló-csillag csöndes éjtszakába . . . És én . . . óh, szerencsétlen üldözött, Magam maradtam gyilkos tűz között . . . Magam maradtam ott, S a lantot, amit Ámor rám hagyott Kazembe véve, Ballagtam el a néma éjbe . . . Bús sejtelemmel telve volt a lég . . . És nemsokára honn valék . . .