ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-01-08 / 2. szám

természetét a doroghiak szimpathikusnak tartják s egyáltalán jelölték, még ha azt ő maga kí­vánta is. A Tisza-párti Szaczelláry kortesfogását jellemzi, hogy Zlinszkyről széltében-hosszában hí­reszteli, hogy adóvégrehajtó volt. Ezt megcáfolni is nevetséges. Zlinszky tősgyökeres gentry család­ból származik, és a fővárosi társaskörök és elő­kelő clubbok tagja, ezenkívül pedig mint athleta, az ország első sportembereinek egyike. Különben érdekes azon doroghi választó nyilatkozata, ki a «végrehajtó* jelöltről igy szólt: — No már nem is úgy néz ki, mintha jégre­hajtó volna. Bizonyosan több pezsgőt ivott már mint a mennyit Szaczelláry eladott. Vagy tán a Szaczelláry azért mérges rá, mert nem ült le vele kártyázni, mint a bizonyos Kungyerszky, aki osztán jobb helyre tette pénzét mint Szaczelláry kortesei kezébe .... A köbölkuti kerület választóinak azon része, mely bizonyos hivatalos nyomás alatt áll, csütör­tökön a Fürdő-vendéglőben, jó borocska és pe­csenye mellett Tisza párton jelölte dr. Petényi Kálmán központi főbírót, ki azelőtt néppárti szín­ben tünedezett fel, s most íme, hogy sikra kell szállni, oda állott Tisza István oldala mellé. A kerületi papság és az a nagy és erős néppárti tábor készen várta már e jelölést. Az egyesült ellenzék jelöltje gróf Hadik, kinek bizalmi férfia Pázmándy Dénes már napok óta járja a kerületet. Nagy lelkesedéssel várják a választók mindenütt gróf Hadikot s van sok oly község, hol a szabad­elvű jelölt egyetlen szavazatot sem fog kapni. Mint levelezőnk irja, a Tisza-pártiak sem pihen­nek, mert a szolgabiróság emberei s a községi jegyzők már is akcióba léptek s javában kortes­kednek. Reméljük azonban, hogy a jól szervezett ellenzék erős összetartásán megtörik az erőszak fegyvere. M.-Szölgyénből irja tudósítónk, hogy ott, t. i. Magyar- és Német-Szölgyénben Perényi dr. öt szavazóra számithat csak 350 közül. Mindkét köz­ség erős ellenzéki s Hadik gróf hive. * * * Felkérjük munkatársainkat és lapunk bará­tait, hogy a vidéki választási mozgalmakról minél pontosabb és gyorsabb tudósításokat küldjenek lapunknak. Alkotmányos életünk fattyűhajtásai. A politikai jogok mikénti gyakorlása két­ségkívül roppant nagy befolyással van az embe­rek sorsára. Hiszen ma a politika minden. Jó, élén egy meglepően szép arcú ifjúval, ki előbb mélytüzű szemeinek gyilkos sugaraival szegezi le ellenét s azután biztos kézzel öli meg. Vak­merő elszántsággal rohan a legnagyobb veszélybe, mindenfelé osztogatva halálos csapásait. Most körülveszik őt. Harcz közben leesik fejéről piros selyem turbánja és gyönyörű haja széthull egé­szen testén. Ekkor Zoltán felismeri Zahidát s rohanva fut, hogy kiragadja őt a biztos halálból. De már késő, egy súlyos kardvágás leteríti őt s Zoltán félholtan viszi ki a csata zajából. Lefektetve meglocsolja mély sebét s forró csókok között édes szavakkal ébresztgeti. Nem törődik most a győzők diadalittas kiáltásaival, csak ő rá gondol, hogy megmenthesse azt, ki neki is visszaadta életét, szabadságát, szerelmét. Végre Zahida lassan felnyitja szép szemét; még egyszer az ifjúra emeli méla tekintetét; halványuló ajkán végső mosoly vonul el és utolsó sóhajában elhalón susogja: »Meghalok, mert sze­rettelek ..;,.!« Mikor néha csendes estén összejön Zoltán a szép Margottal, lelkesedve meséli el Zahida, a török leány történetét. Gita. vagy balsorsunk, szabad, független életünk, vagy elnyomatásunk tisztán politikai életünkben nyilat­kozó lelkiismeretességünktől függ. Politikai éle­tünknek tehát szeplőtelennek kell lennie. Ha ez nem igy van, akkor az a nép méltatlan a sza­badságra, a függetlenségre. Nézzük tehát miként él magyar népünk eme szent jogaival. Szerencsétlen népünk politikai működése tele van fattyúhajtásokkal. Ezt nemcsak látjuk, hanem napról-napra mindjobban érezzük is. Igen, eme beteges politikai élet szülte az erkölcsi és anyagi alásüllyedést. De hogy is várhatunk a mostani viszonyok között boldogabb időket, mi­kor a legutolsó falusi képviselőt, esküdtet, birót, sőt még a baktert sem választja meg a nép ete­tés, itatás nélkül. Ez a reá nézve kárhozatos kapzsiság szinte megrögződött benne. A mi né­pünknek nem kell becsületes, hivatásának élő tanitó, jegyző, vagy egyéb hivatalnok; neki csak egy kell: aki fizet. Nemcsak az országgyűlési képviselők, hanem a nemrég lefolyt megyebizottsági tagok válasz­tásának is elég alkalmam nyilt kiismerni népünk önző természetét. Még legszentebb jogainak gya­korlásánál, mikor saját sorsáról van szó, még akkor sem riad vissza a vesztegetéstől. Nem gon­dolja meg, hogy ezzel hazaárulást követ el, mert hazáját Judásként eladja. De vizsgáljuk tovább, hogy népünk politi­kai életének ily nagymérvű elkorcsosodása mily eredményeket szül. Mi is a községi vagy megyei képviselő ? A nép megbízottja, kinek ingyért kell a közjó érdekében fáradoznia. Tehát ha ingyért fáradozik, akkor úgy illenék, hogy a nép az erre alkalmas egyént maga kérje fel e tisztségre, mert ha azt akarjuk, hogy az a képviselő becsülettel éljen a reá bizott jogokkal, akkor feltétlenül megérdemli és elvárhatja, hogy ne ő kilincseljen a választónál, hanem ép ellenkezőleg a választók­nak kell hálásnak lenni az irányukban elvállalt közszolgálatért. Azonban nemcsak a községi és megyei képviselőségre kellene az arra valókat fölkérni, hanem főleg az országgyűlési képviselő­ségre. Igy aztán kipróbált férfiak kerülnének a törvényhozás házába, kik már csak hálából is megbecsülnék a néptől nyert jogaikat. De tola­kodót, ki csak azért akart képviselő lenni, hogy a saját, vagy rokonai érdekeit mozdítsa elő, ilyet el ne fogadjanak a választók, ha mindjárt fizet is. Különösen nagyravágyó embereket nem szabad megválasztani, mert ezek csupán saját előmene­telükön fognak dolgozni és nem a nép sorsával törődni. A megválasztandó képviselő puritán jel­lem és okos ember legyen, ki tudja, hogy mi árt és mi használ a hazának és ami fő, érdekei meg­egyeznek a választók érdekeivel. Azért soh' se vegyünk »zsákban-macskát,« az az ismeretlen embert nem szabad megválasztani, hanem csak olyant, kinek a múltban végbevitt cselekedetei, hazafisága, emberszeretete, megfelelő körülményei és egyéb kitűnő tulajdonságai garanciát nyújta­nak ahhoz, hogy minden tekintetben megfelelő képviselőnk lesz. Jellemző dolog az, hogy a képviselő jelöl­tek nem az ő helyes politikai irányukkal akarnak hódítani a választók előtt, hanem azzal, hogy mennyit fizetnek. És a nép nem gondol előre. Az inkább megissza ma a pohár pálinkát, hogysem megmentené magát és embertársait a káros követ­kezményektől. Uraim! nem gondolják önök, hogy miért fizet az a képviselőjelölt ? Hát én megmon­dom. Csak azért, hogy a néptől szerzett jogait bizonyos nagyobb összegért, vagy jól díjazott hivatalért a hatalom zsámolya elé letegye, amely hatalom bennünket összetipor. Es ha ez a hata­lom összetör, letipor, akkor csak önmagunkat vádolhatjuk. Mert ki nyújt módot erre a hata­lomnak? Mi, akik tudatlanságból, vagy nyomo­rult élősködésből hitvány árért eladjuk polgári jogunkat és ezáltal módot nyújtunk egyeseknek arra, hogy az igy megvásárolt hatalmat kezük­ben összpontosítsák és azzal a mi bőrünkre visszaéljenek. Tehát ne panaszkodjunk mostoha sorsunkra, hanem szánjuk eddigi bűneinket és végezzük becsülettel polgári kötelességeinket. És ha igy teszünk, ha nagy körültekintéssel és igaz lelkiismerettel érvényesítjük választói jogainkat, becsületes munkánk nyomán szebb kor' virrad reánk. Ha pedig tovább engedjük folytatni a piszkos, jellemtelen lélekvásárlást, akkor a rabság, a nyomor megérdemlett sorsunk marad, és a mai tespedt élet nem fog javulni. A választói jog a nép kezében egy tőke, melyet ha rossz kezekre biz, elsikkasztják és ő szegény marad. Azt hiszem nem lesz érdektelen intő példa­kép elmondanom egy szavazat áruló atyafi ese­tét. Ugyanis az illető egy izben elment a kép­viselőhöz, hogy bizonyos ügyben pártfogását kérje. Barátom — úgymond a képviselő —• én a válasz­táskor megfizettem az ön szavazatát, tehát egyéb­bel nem tartozom. Tehát a pénzen megválasztott képviselő igy bánik a néppel. Es ebben igaza van. Majd ha a nép etetés és itatás nélkül választ, akkor lesznek is jó képviselői, kik majd a nép javát mozdítják elő. De a nép nem tudja, hogy melyik a jó képviselő. Azért a nép vezetőinek lelkiismeretben kötelességük, hogy a választókat erre kioktassák. Hol vagytok lelkes papok és tanítók ? Tinektek kell megteremteni az okos választást, hazánk felvirágzásának melegágyát Fel tehát a munkára ! De politikai működésünknek még egyéb hibái is vannak. Ugyanis szükséges, hogy a meg­választandó képviselő az eddig elmondottakon kivül személyére nézve független legyen. És ezt a körülményt, sajnos, a választók nem igen szok­ták figyelembe venni. Pedig ez már igazán a népjog rovására megy. Igy például a legutóbbi megyebizottsági választásnál egész sereg oly hivatalnok embert választottak meg, kik nem egyéniségük, de körülményeiknél fogva nem lehetnek a népakarat igazi képviselő. Ezek, ha hivatalos állásukat, vagy legalább is előmenete­lüket nem akarják kockára tenni, akkor kény­telenek meghajolni a hatalom akarata előtt. Ok tehát nem képviselők, hanem a hatalom eszközei. És mikor a hatalom ezekkel bizalmat szavaztat magának, azt mondják, ez a nemzet bizalma, ha ilyenekkel valamit megszavaztatnak, azt mondják, ez a nemzet akarata. Hol van itt a népakarat ? Itt csak kijátszott, félrevezetett népről beszélhe­tünk, melyet csalétekkel (etetés, itatás) lépre ve­zettek. Ma a kijátszott népnek nincs joga, az ő akarata a helytelen választások miatt nem tud érvényesülni. Egyszóval Magyarországon nincs népképviselet. Itt csak a hatalom van képviselve. A nép csak »csőcselék,« az előttük csak »buta tömeg.« A mostani politikai események erre fényes példaképen szolgálnak. Kik szavaztak Tiszának bizalmat ? Talán a független nép ? Nem. Bizalmat szavaztatott magának azokkal, kiknek kenyere, jövője ettől a bizalomtól függött. Bizalmat sza­vaztak az állami tisztviselők, a megyék azon képviselői, kikre pressiót lehetett gyakorolni. És Tisza ezzel akar dicsekedni ? Ezt nevezi ő a nem­zet bizalmának ? Látod nemzet! igy bitorolják a te jogaidat. Azzal az erővel, azzal a joggal akar­ják testedre verni a rabláncot, amely erőt, amely jogot tőled nyertek. És engedheti ezt egy élet­képes, egy szebb jövőre érdemes nemzet ? Nem, ezt nem engedheti. Eddig gyöngék voltunk. En­gedtünk, hogy pénzen megvásárolják jogainkat és aztán mint valami rongy-árut az útból félre rúgjanak. De lesz-e erő a jövő választások alkal­mával ? Lesz-e annyi erkölcsi erő a népben, hogy becsületes, népszerű és önzetlen embereket becsü­letből fog megválasztani, olyanokat, kik megbe­csülik a néptől nyert jogaikat és azzal a nép anyagi és erkölcsi jólétén fognak munkálkodni, nem pedig a letiprásán, lealacsonyításán ? Ha igen, akkor fejlődünk, boldogulunk, szabadok leszünk ; ha pedig tovább is bitorlóknak adjuk el jogainkat, akkor pénzünk, vérünk, szabadságunk, egyszóval mindenünk veszve van és politikai bábokká alacsonyodunk, kikkel a zsarnok hata­lom szinte kéjjel fogja éreztetni a szolgaságot. Majd meglátjuk, mint magasztalják fel becsü­letükkel, józanságukkal, vagy tiporják el bűneik­kel fiai hazájukat! L. J. Sirolin vUíAírAIr; tüdőbeteg- pöknél, légzőszervek hurutos bajainál, IS idült bronchitis, szamárhurul tSS" lábbadozóknál influenza után ,— • —-•=-— — ajánltatik. —• '­Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom