ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-11-06 / 45. szám
^JL___ — ~ = , : pihentek. Bátor hitvallókká varázsol sok gyáva •vitézt és elszánt elöharcossá sok olyant, akit eddig emberi tekintetek visszatartottak a cselekvés mezejéről. De még mindig légió azoknak száma, akik felijednek ugyan álmukból, talán kezdik is azt szemükből kidörzsölni, de ismét csak visszadölnek a kényelmes semmittevés puha párnáira és nyugodtan tovább alusznak. Hát ez igy rosszul van és nem szabad igy lennie. Virrasszunk és legyünk résen, hogy az ellenség ki ne forgasson ősi jussunkból teljesen. Megyei és városi gyűléseken emeljünk szót és védjük bátran a katholikus érdekeket. Csak katholikus egyleteket pártoljunk és oly lapokat támogassunk előfizetésünkkel, melyek a katholikus elvek szolgálatában állanak. Ne nézzük ölbetett kézzel az ellenség térfoglalását és lássuk be már valahára, hogy sopánkodással semmire sem megyünk. Mindenekelőtt pedig iparkodjék kiki önmagában a katholicitást öntudatra hozni, hogy sem gúny, sem üldöztetés meg ne ingassa és csak egy imponáljon: az egész életmódban és működésben megnyilatkozó katholikus öntudatosság! Dr. Tardos. — A külföldi lapok is teljes figyelemmel kisérik parlamentünk célbavett átalakítását, melyet a házszabályok módosítása okozna. A német birodalmit és az angolt kivéve, valamennyi parlamentben ziláltak a viszonyok és az ország tanácskozó testülete, nem teszi azt a komoly benyomást, melyet nagyszerű fogalma szerint tennie kellene. Ezért mindig sűrűbben hangzik, hogy a parlamentarizmus csőd felé jár. Ebben a gondolatban azonban senki sem hisz, mert az emberiség általános fejlődése a legerősebben követeli az alkotmányos kormányzatot és az önkényuralom most már csak ideig-óráig tartható kísérlet volna, melyre a másik szélsőség következnék. De ha ily határozottan követelt kormányzási alak az alkotmányosság, miért nem fejlődik ez ? A megfejtés igen könnyű. Mindenki érzi, hogy a »szabadsag« szellemében működő intézmények életfeltétele az erkölcsi tartalom. Csak az önkény-uralom tarthatja fenn magát anyagi eszközökkel: pénzzel és szuronyokkal. A szabadság eszméjére épített kormányzás pedig csak addig állhat fenn, mig működik az erkölcsi fék, mely határt szab a visszaéléseknek. A magyar alkotmány legfőbb biztosítékai között van a szólásszabadság. Az eskü felülről oltalmazza a hatalom túlkapásai ellen, a szólásszabadság pedig a kisebbséget védi az esetleg megvásárolt többség elnyomásával szemben. szive megérezte, hogy csak ő lehet a mi úrnőnk, ő, a kiről az ének is zengi: »Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk . . .« Ezt átérezte jó Atyánk, átérezte úgy, hogy nagyszerűbb, fölségesebb ajándékot nem nyújthatott édes magyar hazánknak ezer éves fönnállásának ünnepén, mint a Magna Hungarorum Domina ünnepét. Ez a fényes tette méltó tanúbizonysága annak a három szónak, mely a cimer alatt ragyog: Isten és haza. Nemes, nagy lelke megérezte, hogy ennek a sokat zaklatott hazának, amely egy ezredév vad viharait, fergetegeit átküzdötte, a második évezred küszöbén, a bizonytalan jövőbe tekintve, védelmezőre, oltalmazóra, a Magna Hungarorum Dominára van szüksége. Egy kilencszáz év előtt lejátszódott esemény megismétlődött. Akkor a léte kezdetén álló hazát királya, szent István király, a sz. Szűz védelmébe ajánlotta; most hosszú 900 év után a rohamosan haladó országnak tűzi oda vezércsillagul főpásztora, a Magna Domina Hungarorum dicssugaras alakját. A cimer jobb mezője kegyelmes Főpásztorunk nagy Máriatiszteletéről tesz tanúságot. De engem mégsem az ragadott meg! Figyelmemet a bal mező képe, az őt szívből körülvett pax szó kötötte le. A legelső tekintetre a pax villog elénk, a többi alig kelti föl érdeklődésünket. A béke fogalma van előtérbe helyezve, pedig az egészet a szeretet szelleme lengi át. Finom lélek gondolata ez! A Caritas másodrendű tényezőnek van feltüntetve, hogy annál észrevétlenebbül és fokozottabban működhessék. Szinte megESZTERGOM Tehát ideális szempontokból kell működnie a parlamentnek, hogy végzetes összeütközés ne legyen. Mióta azonban a parlament minden eszményi felfogást hivatalosan kizárt és az egyházpolitikai törvények megalkotása által teljesen anyagelyi álláspontra helyezkedett: megszűnt az erkölcsi tartalom és igy az erkölcsi fék. Ezóta az csak az anyagi érdekek küzdő tere, hol eszményi gondolkodás nem uralkodik. Ha a házszabályok módosításával teljesen és formailag is a miniszter kezébe adják a parlamenti hatalmat, ez csak természetes következménye a jelenleg uralkodó szellemnek, mely a »szabadság«-gal csak visszaélni tud. A tárgyalás alatt levő módosítás tehát visszaesést jelent. Azt jelenti, hogy a »szabadsag« eszméjét, melyért annyit lelkesedett a nemzet, melyért annyira dicsőitette Kossuth Lajost: még fenntartani nem birja és a leszerelő Kossuth Ferencre bizza. A helyi autonómiák szükségessége és azok mikénti megalkotása. Irta: Jeszenák Gábor báró. III. A helyi autonómiák megalkotásának a munkáját megkönnyíteni óhajtván, pótlólag közlöm alábbiakban mintául, a mult számokban közlöttek figyelembe vételével általam összeállított autonómiai alapszabály-tervezetet és jegyzőkönyvet. Az n... i róm. kath. önkormányzati hitközség szervezeti szabályai. I. Fejezet. A hitközség cime és célja. Címe: 1. §. N...Í róm. kath. önkormányzati hitközség. Célja: 2. §. Az egyházi és polgári törvények keretén belül, az azok által a hitközségeknek adott mindennemű jogok és előnyök érvényesítése, gyakorlása N . . . ben, a róm. kath. kegyuraság jogai és kiváltságai érintése nélkül. 3. §. A hitközségeknek adott ezen mindendennemű jogok és előnyök közül vonatkozással a n . .. i róm. kath. hitközségre különösen kiemeltetik, hogy ennek, ép úgy mint a polgári községeknek, akár van vagyona, akár pedig nincsen, a kellőleg (rendesen hitközségi elnök és jegyző, vagy a hitközségi képviselet által a saját kebeléből kijelölt más két tag által) aláirt és egyházmegyehatóságilag jóváhagyott kötelező mellett pénzbeli kölcsön bátran nyújtható. 4. §. A hitközség pénzügyei ezzel kapcsolatosan, a kötelezőn körvonalazott kölcsönbeli törlesztések nem teljesítése esetében, feljelentés folytán, vagy azonkívül az egyházmegyei hatóság, téveszti a szemlélőt a pax szó. Pedig lehet-e igazi béke szeretet, nagy szeretet nélkül ? Nem. Szeretet nélkül béke nem, csak fegyverszünet van. A szeretet hordozója a békének. Öt sziv bástyázza körül a paxot. Hatalmas bástya, gyönyörű foglalat! Ez a foglalat méltó a magyar katholikus egyház fejedelméhez. S legkeresztényibb gondolat ez, hisz a kereszténység egy nagyszerű, fölséges szeretet életjelensége. S Főpásztorunk e jelben indult meg. De nemcsak megindult, hanem abban halad is. Ez jellemzi életét, ez kiséri minden léptét. Mikor egyszer megjelent itt nálunk s itt járt közöttünk kispapjai között, jóságos mosolygással ajkán, atyai szeretettel szóba állt a legkisebbel is. Én meg vagyok róla győződve, hogy ennek az életnek nem a pax az irányitója, hanem a szeretet, nem is egy sziv, hanem öt: nagy szeretet. Hasonlithatnám életét festménynek s akkor az alapszín a szeretet s ezen az alapon rajzolódnak le gyönyörű virágként a szelídség, jóság, békeszeretet. Egyik szebb a másiknál, s becsük annál nagyobb, mert a mai korban ezek az erény virágok még üvegházban is ritkán teremnek. A gőz és villám századában rohan az ember, embertársára nem ügyel, erővel tör utat magának. Egyik a másikat megelőzni akarja s ebben a versenyben a szelídség erényével alig találkozunk. S ime, ebben az időben, szinte gondviselésszerű, hogy van olyan férfiú, aki szelídségével, galamblelkével ezt az erényt képviseli. Aki mint világító fáklya világit bele abba a gomolygó, taszigáló embertömegbe s életével figyelmeztet olyan erényre, mely szinte iLJ+XLm igo^-naKember. 6. .... sőt esetleg a vall.- és közokt. kormány által is zárlat, gyámság alá helyezhetők, illetve azok a hitközség terhére zeírgondnok kiküldését határozhatják el. II. Fejezet. A hitközség tisztviselői. 5. §. A hiközség tisztviselői: a) a mindenkori n... i plébános mint elnök; b) a világi másodelnök; c) a hitközségi jegyző ; d) a hitközségi gondnok, vagy másként pénztárnok, ki egyúttal az iskola gondnoka is. III. Fejezet. A hitközség képviselete. 6. §. A hitközség egyetemét a hitközségi tanács képviseli és ez gyakorolja a hitközség nevében az önkormányzati jogot. 7. §. A hitközségi tanács tagjai hivatalból: a mindenkori helybeli plébános mint elnök és az ugyancsak helybeli róm. kath. kántortanító ; továbbá a hitközségi választók által 3 évre választott más 10 tag. 8. §. Hitközségi választó : minden N ... ben állandóan letelepült róm. kath. nagykorú férfiú, ki állami adót fizet. — Aki választó, az egyúttal választható is. 9. §. A hitközségi tanács a saját kebeléből választja a világi másodelnököt és jegyzőjét, nemkülönben esetleg a kebelén kivül állók közül is a hitközségi gondnokot, másként pénztárnokot és az 1876: XXVIII. törvénycikk alapján az iskolaszéket alakitja meg. 10. §. Azonfelül választja a kántort az esetben, ha ennek hivatala a tanítóságtól idővel elkülönittetnék és hatáskörébe tartozik a nmlts. magyar püspöki kar által 1876-ban az iskolaszékek részére kiadott utasitások szerint, az iskola és egyéb hitközség'i ügyek anyagi részének az ellátása. 4 IV. Fejezet. Az iskolaszék. 11. §. Ennek teendői közé tartozik a nmélts. magyar püspöki káráltál 1876-ban kiadott iskolai utasitások szerint, az iskola szellemi részének az ellátása ; ezek közül különösen kiemeltetvén, hogy választja a tanítókat s ezenfelül engedélyezhet ezeknek 3 napon túl terjedő szabadságot. 12. §. Az iskolaszék tagjai: hivataluknál fogva a mindenkori helybeli plébános mint elnök és a kántortanító, továbbá a hitközségi tanács által 3 évre választott más 5 tag. V. Fejezet. Vegyes intézkedések. 13. §. A hitközségi tanács, iskolaszék, hitközségi tisztviselők és általában a hitközség szervezetére és hatáskörére vonatkozólag, ezen szervezeti szabályzatban nem érintetteket illetőleg, azok természete szerint, a hivatkozott s a nmélts. magyar püspöki-kar által 1876-ban kiadott utasítások szolgálnak zsinórmértékül, illetve azok ezek mintájára idomulnak. kiveszőben van. Pedig Üdvözítőnk is ezt az erényt hangsúlyozta, midőn indulatos, heves tanítványainak azt mondta : Discite a me, quia mitis sum et humilis corde. O de mennyire kötné szivére ezt az erényt a mai kor gyermekének ! A példa előttünk van, s annál feltűnőbb, annál kiemelkedőbb, mert a hatalom birtokosainál igen ritka. És ez nem az a szelídség, a mely csak szélcsend idején, mikor vihar nem kél, van, hanem az a szelídség, a mely kemény időkben is szelid marad. Szelídség, melyet csak csodálni lehet! A szelídség szüli a jóságot, e nélkül el sem képzelhető. Ez vonzza az embereket, ez gyakorol hatást a lelkekre. S a szelídség, jóság küzd-e mások ellen, küzdelmet hirdet ? O nem! Jelszava: pax, béke. Mily összhangzó, harmonikus egész e cimer. Semmi ellentmondás ! Egy nagy sziv érzelme ! S ez a nagy sziv, nagy lélek a mi Atyánk, kegyelmes Főpásztorunk. Ez örömmel, büszkeséggel tölt el minket. Szivünk feléje repül azzal a gyermeki szeretettel, mely csodálattal tekint atyjára. Egy jóságos,, szelid sziv varázshatalma mindenkit elbűvöl. És mi átengedjük magunkat egészen ennek a bűvöletnek s magunkba szívjuk azt. Szivünk mélyéből feltör az érzelem s az énekesek ajkán dallá, énekké, a zenészek szerein gyönyörű összhanggá s mindnyájunk szivében forró imává magasztosul: Jó Atyánkért esdeklünk, tartsd meg Isten őt nekünk, szined előtt nyerjen tetszést, forró kérelmünk ! Légrády János, ív. é. h h.
