ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-11-06 / 45. szám

14. §. Jelen önkormányzati hitközség, az eddig az iskolaszék által képviseltnek jogutódja. 15. §. Ezen szervezeti szabályok csak az országos önkormányzat szabályainak életbeléptéig érvényesek. Kelt N . .. ben, 1904. ... hó .. -én. N. N. ' N. N. •jq- jg- mint az alakuló gyűlés elnöke. hitelesítők. N. N. ' : plébános. N; N. mint az alakuló gyűlés jegyzője. Jegyzőkönyv, felvéve N ... ben az itteni róm. kath. önkormányzati hitközségnek 1904. év ...hó ..napján megtartott alakuló közgyűléséről. Jelen voltak: N. N., N. N., N. N., stb. (elég ro—a 5 név.) N. N. mint a közgyűlés összehívója üdvözli a megjelenteket és előadja az összejövetel célját s kiemeli, hogy mivel minden hazai felekezetnek van már önkormányzata, mi sem maradhatunk el attól. Ajánlja tehát, hogy az N. községben lakó róm. katholikus hivek önkormányzati hitközséggé alakuljanak. Mindenekelőtt azonban indítványozza, hogy a mai alakuló közgyűlésre ideiglenes elnököt és jegyzőt válasszanak. A közgyűlés erre elnökké N. N.-t mint a gyűlésnek úgyis összehívóját, jegyzővé N. N.-t választja meg. Erre felolvastatnak a már előre elkészített alapszabályok és ezek pontról-pontra történt letárgyalása után a közgyűlés azokat egyhangúlag elfogadja. Már most elnök felszólítja a közgyűlést, hogy mondja ki a n . .. i önkormányzati hitközséget megalakultnak. Ez egyhangúlag nagy lelkesedéssel megtörténik. Végül határozatba megy, hogy ugy jelen jegyzőkönyv és 3—3 egyező példányban kiállított alapszabály, melyek hitelesítésre elnök N. N. és N. N.-t kéri fel, az esztergom főegyházmegyei hatósághoz és azután ennek utján a m. kir. vall.és közokt. kormányhoz együttes jóváhagyás végett felterjesztessék. Elnök megköszönvén a megjelenteknek szives megjelenését a gyűlést bezárja. K. m. f. Hitelesítjük : N. N. N. N. mint az alakuló közgyűlés elnöke. N. N. N. N. plébános. N. N. mint az alakuló közgyűlés jegyzője. Ez volna az általam célszerűnek vélt alapszabály-tervezet és az alakuló gyűlés jegyzőkönyvének mintája. Ha valaki ennél célszerűbbet tud, vagy pedig valamit a speciális helyi viszonyok még ajánlatossá tesznek, ez az egyházi és állami törvények figyelembe vételével abba szintén felveendő. Legyen bármiként is a dolog, az életbeléptetési eljárást semmikép ne nyújtsuk, sok retortán át ne bocsájtsuk, mert mentől több tárgyalás folyik e körül, annál kevésbbé lesz a helyi autonómiából valami. Csak ismerni kell a népet és akkor ezzel mindenki mindjárt tisztában lesz. Fogadtassuk ép azért azt el lehetőleg mindjárt az első izben összehívott közgyűlésen, előzetesen már megegyezve ez ügynek egynehány főbb helybeli hangadó egyéniségétvei. Midőn pedig az önkormányzati hitközségeknek megalakítását az egész vonalon és pedig külön az anya- és külön a fiókegyházakban ekként újólag a legmelegebben ajánlanám, ismételten megjegyzem, hogy ne tartson itt senki attól, hogy az önkormányzati hitközség megalakítása után, a polgári községek kath. iskoláinkat fenntartani nem fogják; fenntarthatják azokat igenis azontúl is és pedig éppen úgy, mint azt annak előtte megcselekedték s igy hitközségi adókat talán egyelőre ki sem kell vetnünk. Szó van itt ugyanis csak arról, hogy az esetben, ha kath. iskoláink fenntartásában a polgári községektől idővel netán elhagyathatnánk, mindjárt egy kész önkormányzati szervezet, a mely mind azt megteheti a mit a polgári község megtehet, álljon készen rendelkezésünkre és ami a fő, ez ép úgy vehessen fel személyi hitelképességénél fogva iskola-építés céljaira kölcsönt, mint akár a polgári községek. Ezek azon fontos momentumok, melyek a helyi autonómiák megalkotásánál kell, hogy szemeink előtt lebegjenek. Miért maradnak a katholikus irók mindig kisebbségben? Ha végigtekintünk kath. irodalmunk mezején, rögtön szemünkbe ötlik az a figyelemreméltó jelenség, hogy a katholikus irók mindenütt kisebbségben vannak. Különösen két felekezet uralkodik mindenütt : a protestáns és a zsidó. Tudjuk, hogy a szellemi téren csak egy jussról lehet beszélni: a szellem jussáról. Dehát vájjon csakis ama két felekezet foglalhatja le magának a just, a szellem jussát? A katholikusok nem ? S hogy van az mégis, hogy a katholikusok a szellemi élet terén oly jelentékeny kisebbségre olvadnak le ? Erre a kérdésre akarunk ezúttal felelni. E különös dolognak kétségkívül két oka van; az egyik az emiitett két felekezet szivós öszszetartó erejében rejlik, a másik — valljuk be őszintén — a saját magunk nembánomságában, indolenciájában. A protestánsok, a zsidók minden eszközt megragadnak, hogy egymás közt az összetartást erősítsék s érdekeiket megvédjék. Ebbeli törekvésük minden téren észlelhető, főleg azonban a sajtó terén. Korlátokat állítanak a saját érdekeiket védő és a kath. gondolkozású sajtó között, még pedig azért, mert a többnyire tőlük függő, megvásárolt sajtó hatalmas eszköze a közvélemény csinálásának vagy elferditésenek és segítségével ápolja azt az u. n. »birkatürelmet«, mely szegény népünket annyira jellemzi, s mely a liberalizmus zsarnok, kapzsi, mohó uralmát meghosszabbítja, évekre biztosítja. Nem félnek a kath. sajtótól, nem féltik nymbusukat, melyet megszereztek maguknak; nem féltik egyéni jellemüket, mert a liberális, szocialista sajtó szabadon gázolhat abban is; nem féltik jövőjüket, mert a nem liberálisok, a katholikusok uralkodásra képtelenek: ők csak sötétencek, bigottak, reakcíonáriusok, ultramontánok, ostoba klerikálisok stb. . . . Tudják azt jól, hogy mig a kath. vallás fennáll s a nép az ideális eszmék után indul, tervök nem sikerülhet; azért támadják erkölcsrontó napilapjaikban elsősorban a vallást, azt megingatni, lerontani törekesznek, hogy a papság tekintélyének csorbításával a papi vagyont közprédának tehessék s a szegény, nyomorult népet annál könnyebben táborukba csalhassák. Evvel a tervvel foglalkoznak a protestánsés zsidó-sajtó irói, kezet fognak testvéreikkel, hitsorsosaikkal, szövetkeznek egymással és — sajnos — tervök nagyobbrészt sikerül is nekik. S miért ? Csakis azért, mert mi katholikusok többnyire indolensek vagyunk a kath. ügyekkel szemben. Belőlünk határozottan hiányzik a szívósság. Erős, szellemi életünkre hatással biró munkásságra van szükség; azért nekünk is kezet kell fognunk egymással, egyháziaknak a világiakkal egyaránt, nemcsak egyházi, hanem világi írókból álló tábort is kell szerveznünk, mert csak akkor lesz a katholicizmusnak jövője, ha nem lesz egyoldalú harcosainak a működése. Hiába értekezünk érdekesnél érdekesebb vallási thémákról és sok más igen hasznos és üdvös katholikus dologról, ha cikkeinkben a nagy közönség nem találja meg, a mit manap minden művelt olvasó méltán megvár : a theologiai tárgyakon felülemelkedő egyéb közleményeket is. * Ne áltassuk magunkat. Nem a kath. közönség közönyös, hanem mi, mert nem törődünk vele. Exkluzív munkásságunk elidegeníti tőlünk s mi társulatainkkal, folyóiratainkkal, napi vagy heti lapjainkkal maradunk magunknak. Vonjuk tehát körénk kath. világi Íróinkat, kik az életet is ismerik és bizonnyal termékenyebbé teszik, vagy tán teljesen ki is küszöbölik egyoldalú, exkluzív működésünket. Mig ezt nem tesszük, addig ne várjunk üdvös eredményt. Rajta tehát, tisztelt világi j irók, akik a katholicizmus legszentebb érdekeiért készek vagytok harcba állni ellenfeleinkkel ; akik a keresztény Magyarország restaurációjának ügyét lelkiismeretesen, mint egyházukat, hazájukat szerető fiakhoz illik, sziveteken viselitek, álljatok minél többen mellénk, ne törődjetek a liberalizmus, a szocializmus erkölcsrontó, hatalmas táborával. Jól jegyezzétek meg, ha velünk kezet fogva a »viribus unitis« elvet követitek, nem maradunk kisebbségben katholikus ügyeinkkel, sőt akkor méltó ellenfélre fog találni bennünk a másik, vallásunkat gúnyoló, szent hitünket taposó ellenséges tábor, s ha a jó Isten megengedi, akkor idővel mi kerülünk ki majd győztesen a keresztény Magyarország restaurációjáért vivott harcból! Fiat, fiat j P. K. HIREK. Iskola-avatásra. A leányvári rk. népiskola felavatási ünnepségére. Ragyogó szép ünnepségre Gyűltünk itt ma egybe. Hevesebben dobog is ma Minden ember keble. Virágokkal, koszorúkkal Ékes minden itt ma, S kiült minden ifjú arcra Az örömnek pirja. Mért is van hát ez a hajlék Virággal kirakva ? Mért is ver ma hevesebben Szivünk dobbanatja ? Oh van okunk az örömre, Örülünk is rajta: Iskolánk ma — fölavató Ünnepségét tartja! Állanak ím a szent falak! Díszes, szép a hajlék. Üdén járja a levegő, Bemosolyg a kék ég! Öröm is lesz ide járni, Jókedvvel is járunk, Szorgalomban, buzgóságban Nem is lesz hiányunk! Most pedig fel ifjú társak! Buzduljon a hála. Szálljon bőven Isten-áldás Diszes iskolánkra. S akik ezt a szép hajlékot Számunkra emelték: Munkájukban örömüket Még sokáig leljék. Legyen ez a szentelt hajlék A hit s erkölcs vára, Hazafiság, honfi erény Veteményes ágya. Hírnevére soha semmi Árnyék ne boruljon, Jóhirnévben, dicsőséggel — Sokáig viruljon! Vargyas Endre. úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut ÍSS" lábbadozóknál influenza után A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer és különösen 1 ' — ajánltatik. == Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a és a köpetet és megszünteti az éjjeli gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). 1