ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-07-31 / 31. szám

4 vény, jegyzőkönyv és az alapszabályok kellőleg felbélyegzendők. Az alapszabályok jóváhagyása után történik meg a végleges megalakulás; azonban az egyesület ideiglenesen is folytathatja működését, az esetben, ha az alapszabályoknak a kir. kormányhoz lett tettleges beérkezésétől számított 40 nap alatt elutasító válasz nem jön. Az első választmányi ülés feladata: megfelelő, ügyrend, házi szabályok, könyvtári szabályok, stb. elkészítése és megállapítása. Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete f. hó 29-én d. u. 5 órakor a megyeház nagytermében rendkivüli közgyűlést tartott, melynek összehívását a polgármesterhez benyújtott s 50 képviselő aláírásával ellátott kérvény tette indokolttá. Szokatlanul élénk volt a közgyűlés terme a tropikus kánikulai hőség dacára is, mert nagy számmal vonultak fel a város atyái, hogy gondoskodásukkal megenyhítsék Szenttamás lakóinak szomjúságát, kik a fenn említett kérvényben a köztudomású vizmizéria sürgős gyógyítását kérték. De még napirend előtt interpellált dr. Prokopp Gyula a villamos vezetékek oszlopai tárgyában. S ettől az interpellációtól egyszerre villamos lett a hangulat. Felvillanyozódtak a kedélyek s az elektromos feszültség még személyes kérdésre is adott alkalmat. Prokopp Gyula kijelenti, hogy a vállalkozó Ganz-cég részéről már a munka megkezdésében is szerződésszegést lát, amennyiben a szerződés 6. pontja értelmében a villamos vezetékekhez gyalult, sima oszlopokat tartozik a vállalkozó adni, míg ezzel szemben azt tapasztalja, hogy többszörösen görbe, gyalulatlan, csomós oszlopokat akar a vállalkozó beállittatni. Kéri, hogy a munka folytatásától a vállalkozó tiltassék el, s utasittassék gyalult, sima egyenes oszlopok beállítására. Polgármester válaszában kijelenti, hogy e tárgyban a felügyelő bizottság már ülést tartott, s vállalkozó céget táviratilag felhívta a szerződés hivatkozott pontjának pontos betartására. Erre Prokopp ismét azt indítványozza, fejezze ki a képviselőtestület jegyzőkönyvi rosszalását a céggel szemben, hogy már a munka megkezdésénél is kifogásokra ad alkalmat. Polgármester a dolog ilyetén kiélesitését nem tartja helyesnek, de biztosítja a képviselőtestületet, hogy a szerződés pontjaiban körülirt feltételeknek minden uton-módon érvényt fog szerezni. Bleszl Ferenc és dr. Földváry hozzászólása után még Nozdroviczky Miklós városi erdőmester szólalt fel, ki mint szakember azt állítja, hogy ha a város vörösfenyő oszlopokat kötött ki, akkor képtelenség egyúttal egyenes oszlopokat is kívánni, mert a vörösfenyő 90

0

/o-a görbe, de ha a igazak voltak azok 1 Csak a szerelme, a csókja volt hazugság. — O is kerülte a társaságát. Egy vigasztaló szóra, egy tekintetre sem érdemesítette. — Ez

r hát a szerelem ! Egő szemekkel meredt a sötétbe Dencső Kornél és mindenütt csak az ő őrült csalódását látta . . . egy rém vigyorogva kiáltotta feléje : — Sikkasztó vagy! — Nem 1 Dencső főhadnagy nem lop! — hörögte tompán, alig hallhatóan. Ilyen élet nekem nem kell! . ^ . . S elővette revolverét és átlőtte vérző szivét . . . Gyenge lelkek igy oldják meg az élet feladatát! Hit nélkü\ nincs más megoldás 1 * * * Futó tűzként terjedt el a városban Dencső öngyilkosságának hire. Mindenki, de leginkább ezredese bűnhődést látott a szomorú esetben, — mert ártatlanságában senki, még szerelmese sem hitt . . . Szomorú temetés volt az, hisz öngyilkost temettek. Kétszeres halállal halt meg s halhatatlan lelkét — ki tudja — hová temette el ő maga. De ime! egyszerre mozgás támad a tömegben. Olga lihegve rohan a koporsóhoz, lekapja a kardot, magasra emeli és messze hallhatóan, mint egy őrült, kiáltja : — Tiszta ez a kardbojt. — A mi szolgánk lelkiismerete nem bírta tovább : bevallotta, hogy ő vette el a kétszáz forintot. Dencső Kornél főhadnagy ártatlan ! Szeretlek, Kornél! • — kiáltotta, hevesen csókolva a kardbojtját .... és mielőtt a körülállók meggátolhatták volna, — szivébe szúrta Dencső főhadnagy kardját . . . Összeillettek, mert mindkettő — gyenge lélek volt. Hit nélkül nincs erős lélek! ESZTERGOM görbe oszlopok görbületükkel a hosszvonalba állíttatnak, nem lesz feltűnő a görbeségük. Végre a polgármester azzal zárja be a vitát, miszerint a céget figyelmeztetni fogja, hogy a szerződésben körülirt minőségnek meg nem felelő anyagot, felszerelést a város átvenni nem fog, miben a képviselők megnyugodván, a villamos feszültség nagy sokára lelohadt. Egyébként mint illetékes helyen értesültünk, a Ganz-cég nem hibás abban, hogy az oszlopok közé görbék is kerültek, mivel azokat a szállítótól átvenni szándékában nem volt, s ezért külön is rakatta a vasútállomásnál a görbe oszlopokat. A széthordásra vállalkozó nagyfuvaros erről tudott is, de lemondván a fuvarozásról, azt kisfuvarosok vállalták el, kik erre külön kioktatva nem lévén, a görbe oszlopokat is széthordották tévedésből, miről a cég megbizottja értesülvén, még két nappal a tanács határozata előtt az oszlopokat visszahordatta. Ezután került tárgyalásra a gyűlés összehívását kérő beadvány, melyben 50 képviselő sürgős intézkedést kér egy Szenttamáson létesítendő közkút megásatása tárgyában. Polgármester jelenti, hogy a tanács azonnal intézkedett, s kiküldötte a városi főmérnököt, és a gazdasági tamicsost, hogy a kérelmezett kúthelyet vizsgálják meg s szakvéleményt terjesszenek a tanács elé. Ezek jelentéséből constatálja, hogy a kért helyen: Kristóf György háza előtt kút ásása céltalan volna, mivel a környéken levő kutak mind vizszegények, s vizük ihatatlan. Egyelőre, ugy vél segíthetni a tanács, hogy a Málya-féle forrásból vizet fog állandóan pumpáltatni egy, a Szenttamáson felállítandó szükségcsapba, honnan a városrész lakói legalább egyelőre jó ivóvizet nyerhetnek. A már többször említett téglaházi vízcsapok megnyitása lehetetlennek bizonyult, részben azért, mert a csövek rosszak, részben azért, mert igy a primási palota s a káptalan szenvedne vízhiányt. Frey Ferenc orsz. képv. közli ezután, hogy a primási gazdaság hajlandó volna egy vizvezető kost átengedni a városnak, s javasolja, hogy építtessen a város a szenttamási hegyen egy víztartályt, hová a víz felhajtandó volna. Polgármester nem ajánlja e költséges és hosszadalmas művelet elrendelését akkor, mikor már tárgyalások folynak az általános vízvezeték létesítése körül. Majd Trexler és Vimmer képviselők hozzászólása után Bleszl Ferenc kijelenti, hogy javaslatok helyett viz kell Szenttamásnak, iható viz! Kéri a képviselőtestületet, hogy a szükségcsap beállításán felül rendelje el, a kérelmezett kút azonnali elkészítését, s hasson mindenképen oda, hogy végre teljesüljön a szenttamásiak igazán in"dokolt kérelme. Képviselőtestület erre ugy határozott, hogy a Malya-féle szükségcsap azonnal megnyittassék, a kért helyen a kút megásása rögtön foganatosittassék, a kosrendszer pedig a városi főmérnöknek beható tanulmányozás céljából kiadassék. Igy tehát lesz Szenttamásnak vize s lehetőleg megoldást nyer a fenti intézkedésekkel a vízkérdés. Következett Talus János kérvénye a városi gazdaközönség nevében az erdei legeltetés tárgyában, melyre a tanács megkeresvén a kerületi erdőfelügyelőséget, annak engedélye alapján 1000 hold erdőterületet legeltetés céljából, tekintettel a nagy aszályra, — a gazdaközönség használatára bocsát a közgyűlés. Az esztergom-vidéki gazdasági egyesület ajánlatát a város által visszavett amerikai szőlőtelep bérletére vonatkozólag a közgyűlés elfogadja azon kikötéssel, hogy a bérlet ne július i-én, hanem május i-én kezdődjék, s az idei munkákat az egyesület fizesse meg. A bérlet 400 korona évi haszonbérben a tiszta jövedelem 30%-ának megajánlásában 12 évre kötettik meg. Végre Vándor Ödön kórházi alorvosnak 4 heti szabadságidőt engedélyezvén a gyűlés, a július hó folyamán megtartott pénztár vizsgálatról szóló bizottsági jegyzőkönyveket a gyűlés jóváhagyta. Sz> Az annavölgyi sztrájk. Az esztergom-szászvári kőszénbánya részvény-társaság annavölgyi telepén a sztrájk, ha nem is oly mértékben mint napokkal előbb, de még folyton tart. A bánya vezetőség a munkások kívánságait mint túlhajtottakat nem teljesiti, s e hét elején kijelentette, hogy azon munkás, ki szerda reggel munkába nem áll, a bányakapitányság intézkedése alapján is elbocsátottnak j 1904. július 31. tekintetik, a társládához vagyis nyugdij-alaphoz való összes jogainak elvesztésével. Ez a kijelentés hatott a munkások józanabb részére, mert mintegy 300—400 munkás jelentkezett már, s kivált a telepen lakók, kiknek családjai a bányatársulat tulajdonát képező házakban vannak, mind munkába állottak, hogy az esetleges kilakoltatásnak ne tegyék ki magukat. Három munkást azonban, kik vonakodtak munkába állani s a bányavezetőség ellen izgatták a már munkában levő bányászokat is, Perényi dr. főszolgabíró szerdán reggel összes hozzátartozóival és házi felszerelésével illetőségi helyére toloncoltatott. A rendet a telepen mi sem zavarja, mert Perényi főszolgabíró mindennap kimegy a sztrájk színhelyére és személyesen intézkedik az élet- és vagyonbiztonság érdekében. A bányatelep körül levő közeli falvakban lakik a most munkában volt 1000 munkás nagyobb része s igy a csendőrség és katonaság cirkáló őrjáratainak védelme alatt jönnek a telepre azok, kik családjukat nem akarják teljesen nyomorba dönteni. A sztrájkolok azon része, mely minden föltételét teljesíteni kívánja a sztrájkbizottság által előterjesztett pontozatoknak, még máig sem enged, sőt a munkába menőket ahol éri, megtámadja. Szerencsére eddig a' katonaság és csendőrség elejét vette minden összeütközésnek és a telep felé igyekező munkás-népet oltalomban részesítette. Gyakorta ismétlődött azonban, hogy a kintlevő egy század katonaság az őrjáratokon elosztva lévén, nagyobb munkába menő munkás-csapatokat is megtámadtak a sztrájkolok és visszakergették őket községükbe. A rakoncátlankodókat megfékezendő, a főszolgabíró még másfél század katonát kért Esztergomból, mely létszám még csütörtökön kiment Annavölgyre, honnan IJppe parancsnokló százados a három közeli községbe, ugy mint Mogyorós, Csolnok és Sárisápra osztotta el félszázadonkint egy-egy főhadnagy vezetése alatt. A katonaság ilyetén elhelyezése óta a munkások békével vannak, pedig azelőtt megtörtént az is, hogy a dolgozó munkásoknak élelmiszereket vivő asszonyokat is megtámadták és elszedték tőlük a kosarakat. Az asszonyok sirva jöttek panaszra a főbíróhoz, hogy az »ölvtarsak« mily garázda módon dögönyözték őket. A támadókat és mindazokat, kik hasonló módon akarták viszszariasztani a munkába állókat, a társulat azonnal elbocsátotta és a csendőrség vette kezébe. A községekben lakó sztrájkolókat állandóan figyelemmel kisérik s legkisebb csoportosulásukat is meghiusítja a katonaság. A sztrájk előre láthatólag még egy pár napig eltart, mert bár egyre többen jönnek munkára, a kitartók folyton izgatnak, kiket, mert a községekben ingatlannal birnak és adót fizetnek, nem lehet eltoloncolni. Csütörtökön megjelent a telepen a budapest-vidéki bányakapitányság kiküldötte és teljesen helybenhagyta a bányavezetőség által tett s a munkásokat érdeklő intézkedéseket és fegyelmi eljárásokat, Perényi főszolgabíró pedig saját hatáskörében elrendelte, hogy a munkáslakások a bányatársulat által 15 nap alatt rendbe hozassanak, és az általa észlelt közegészségügyi hiányokat haladéktalanul pótolja a bányavezetőség. Elrendelte továbbá a telepen levő összes kutak kitisztítását és egy uj kut létesítését is. Tegnap szombaton a munkásságnak már mintegy fele munkában volt, a másik rész azonban értekezésre hivta meg Izrael Jakab budapesti szociáldemokratát, de Perényi főszolgabíró nem adta meg az engedélyt, hogy nyilt gyűlést tarthassanak. HIREK. Óriási vihar a megyében. A kedden dult vihar végig száguldott az egész megyén és sok helyütt olyan pusztítást vitt véghez, amilyent ezen a környéken, mely szél és viharfogó magas hegyekkel van körülvéve, még nem láttak. A gazdák a kora délutáni órákban örömmel tekintgettek a boruló égre, hogy végre-valahára esőt kap a hosszú szárazság által kiégetett föld, de sirva tekintgettek körül este, mikor azt a rettenetes pusztítást látták, melyet az égindulás nemcsak termésben, de még emberéletben is okozott. A megye egyes részeiből, de különösen az esztergomi járásból érkező rémes hirek valósággal megdöbbentik a lelket s az általános nyo-