ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-03-13 / 11. szám

IX. évfolyam Esztergom, 1904. március 13. 11. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁESADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér Többszöri közlésnél árkedvezmény. Lesz-e világháború? Esztergom, március 12. (—r.) Olyan messze van mitőlünk az orosz-japán habom, de azért nagyon festi az európai láthatárt. Ki v tudja, mi van készülő­ben. Európa elég izgatott és nagy dolgokra látszik készülni. Még az a halálra sebesült és tehetetlen Spanyolország is mozog. Az a hir járja, hogy Angolország azt a kérdést intézte volna Madridba, hogy képes volna-e háború esetén semlegességét megőrizni ? Hogy valami történt, az bizonyos, mert ez állítólagos kérdésre mindjárt hajókat és csapatokat kül­dött a Baleárokra és Kanáriszigetekre és Ferrol kikötőjét hat sor torpedóteleppel látta el. Még Dánia is fegyverkezik. Fővárosában, Kopenhágában egyesetleges ostromra is készül­nek, erősítik. Vagy~ 1500 főnyi tengerészt hivtak be szolgálatra. A Dánia és Svédország közti tengerszorost, az átjárót az északi ten­gerből a keleti tengerbe, a Sundot el akarják zárni. Tehát Dániában egy esetleges angol-orosz tengeri háborúra készülnek. Hogy melyik elöl akarják elzárni a szorost, az még kérdés, mert Dánia az angollal is, az oroszszal is rokon. Franciaországban is nagyon figyelő-állásba helyezkedtek. Bizony nem nagyon volna ínyükre, ha az orosz bunda véres áldozato­kat kívánna tőlük. Méline volt miniszterelnök egyetértésre és összetartásra hívja fel társait, mert szerinte egy világégés veszedelme lát­szik készülődni. Nagyon föltűnik nekik, hogy az orosz budget két évig tartó háborút tart szem előtt. Nem tudni, arra gondolnak-e, hogy esetleg két évig tart a japán háború, vagy hogy ennek szerencsés befejeztével majd egy másik fog kezdődni. Németországban még a legnyugodtabbak. Az angolok ugyan nagyon szerették volna őket az orosz ellen kissé szorosabban ma­gukhoz kapcsolni, de ők nem igen látták azt szükségesnek. Ök a jelen háborúban Moltke nek egy jelentőségteljes szavára gondolnak: Egyszer majd a sárga rászsz (japán, chinai) még legjobb szövetségesünk lesz. Bennünket egyelőre annyiban érdekel a háború, hogy nem érezzük olyan kellemetlenül a veszedelmes orosz szomszédságot. A Balkánon nyugodtabbak lehetünk, szabadabb a kezünk. Legizgatottabb Anglia. Nagyban készü­lődnek a habomra, nem akarnak elkésni, mint a buroknál. Nagy föltűnést keltett, hogy legújabban az orosz és francia nagykövetek egyszerre utaztak el Londonból. Mielőtt elutaz­tak, nagyon izgatott kihallgatásuk volt a királynál. Hogy Angolország legjobban van érdekelve az orosz-japán háborúban, azt min­denki érti. Régen arról van szó, hogy ki legyen az úr Ázsiában. Már pedig az angol is az akarna lenni. Az orosz veszedelmesen terjeszkedett ott ujabb időben. Mandzsúriát olyan olcsón kapta és hamar, azt bizony nem ereszti el többé. Roppant előnye most a szibériai vasút. Moszkvától egész Ázsián végig, egész a Japán tengerig a maga földjén és a maga vasutján jár. Kiszámithatlan előny. Azért kellett neki Mandzsúria, hogy adjon neki biztos, meleg kikötőt, mely sohasem fagy be, ez a Port-Arthur, az eddigi véres vita tárgya: Minő szivesen veszi Angolország, hogy Japán végre kikezdte ezt a veszedelmes vetély­társat. 0 egyelőre vár és nézi, hogy meny­AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Sóhaj. Véren szerzett, vérrel áztatott föld, Hősi vérrel táplált drága hon! Hol a kard és ahol a szabadság Együvé forrt két ősfogalom: Kit a harc, a szenvedés megedzett, Nem az többé, aki volt, e nemzet! Honszerelme festett, cifra cégér, Mely hitvány önérdeket takar. Oh, nem úgy szerettek hős apáink. Nem igy érzett hajdan a magyar! Vak lidércnyomás alatt nyomorgunk, A hon szentségénél több a gondunk. Elmerülve a világ zajába, Nem érünk rá látni semmi bajt. Roskadt szivvel, lankadó karokkal Árva népünk hasztalan sóhajt. Sorvad, szenved a magyar hazája, Fojtó árny borult csillagára! Jobbjainknak vésztjósló szavára Gyáva, önhitt gőg süket marad ; Mig a leskelődő, fürge ármány • Titkon aknadiadalt arat Sülyed, sülyed nemzetünk hajója. Hol a gyors, dicső kar, mely megóvja ? A világ, a népek óceánján Egy tündérsziget vagy oh, haza 1 Testvér és rokon nélkül körödben, Csak magadmagadnak támasza. Ellenséged* van, aki leverjen. De ha buktál, nincs, ki fölemeljen ! Mégis, a kik sorsodról felelnek, A lappangó vészt nem értik ők. S a kik egy jobb lét felé epednek, Szemeikben hitvány pártütők. Megromlott, kihalt az ősi erkölcs, Nem honának él ma a világbölcs! Hon nemtője, nemzet alkotója, Nézz le, nézz le, hős Árpád vezér! Idegent imádó unokádnak Keserű lett a magyar kenyér. nyire megy Japán: ha egyedül tudja kikaparni a sült gesztenyét a számára is, annál.jobb, az ánglius mindig okos volt. Semleges alig maradhat, mert ha Japán vészit, akkor az orosz az ur Ázsiában, ö ott otthon van; és akkor egészen szemben áll vele közvetlenül. Ha pedig Japán győz, azt is jó lesz kiaknáz­nia, mert elég olcsón jut hozzá és nehogy túlsók jusson Japánnak. Értjük, nagyon nehéz helyzete van; nem tudja mit csináljon ; fögondja természetesen, hogy minél olcsóbban jusson céljához. Az a kérdés, hogy Franciaország kiáll-e az orosz mellé, vagy nem. Ha Anglia mint Japán szövetségese lépne föl, akkor ugy látszik Franciaországnak kellene akcióba lép­nie; de ha nem mint Japán szövetségese lépne föl, hanem látszólag legalább más kér­désben, akkor nem. Igaz, hogy az angol a tengeren egyszerre mind a kettővel is fölve­hetne a harcot, de az már mégis csak többe kerülne. Azért egyelőre csak készülődik és a háttérből nézi, mit ér el Japán egymaga. Ha ez maga is tudja megcsinálni, mit az angol érdekek kivánnak ; miért lépne közbe. A kereszténység számára mindenképen kívánatosabb, hogy Ázsiában Anglia vigye a főszerepet, mint hogy az orosz, mert bár maga is szenvedélyes hittérítő, mégis igaz­ságosabb és méltányosabb a kath. missiók iránt, mint az orosz. Az orosz otthon is annyira féltékeny, hogy még a kath. köny­veket és képeket sem ereszti át a vám­sorompón. Anglia ellenben mindig támogatta a mi missióinkat s ha a szükség kívánta, fegy­verrel is védte az esetleges inzultusok ellen. Ez a körülmény indokolja a Japán iránt érzett szimpátiánkat. Oh, tekints tévelygő nemzetedre, Hadd lobogjon föl a sziv, az elme ! És te Isten, magyarok hatalmas, Örökkévaló, nagy Istene, Cselszövő bel és külelleninket Jóságos karod hadd sújtsa le ! És az ősi nemzet fölviruljon, A hon szentséggé magasztosuljon! Kánya Lajos. A felebaráti szeretetről. — Venczell Antal, praelatus-kanonok elnöki megnyitója, a j>Szt. Ignácz Egyesület< közgyűlésén. — Tisztelt Közgyűlés! Szeretettel üdvözlöm a tisztelt közgyűlés tagjait, kiket ma egybehívni bátorkodtam, hogy társulatunk ügymeneteléről a lefolyt 1903-ik évre beszámoljunk, de egyúttal néhány gondolatot, né­hány eszmét is felfrissítsek, melyek egyletünk működését közelebbről megvilágítják, lényegét, alapját meghatározzák. Aki nem holdkórosként, hanem ébren figyelve, gondolkodva jár az élet útain, egyről meg kell ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kap­hatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében ESZTERGOMBAN. Mutatványképek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom