ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-12-11 / 50. szám

IX. évfolyam. Esztergom, 1904. december : 11. 50. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. A csapda. Esztergom, december 10. Akit Isten el akar veszíteni, annak el­veszi előbb eszét. Magyarország miniszter­elnöke úgy látszik ezen az úton van. Hogy uralmát legalább 15 évre biztosítsa, gon­dolta ki a kétségbeesett merényletet, melyet november 18-áji keresztül vitt. De már jó félév előtt cikkezett valamelyik félhivatalos egy berlini liberális jogtanár szentenciájáról, ki az államcsínyt a hatalom fenntartása érde­kében jogosnak tartja. De Tisza jogtudományi csodabogarai sehogy sem tudták megnyerni magának a Lloyd-klubnak tetszését sem. Gajári, Kubinyi és Szacelláryn és még egy két ily feltétlen mamelukon kivül alig volt eleinte a klotürnek őszinte híve. Az ifjú generális csak ügy volt képes táborát a veszélyes rohamra indítani, hogy 500 üveg pezsgő erejével azt a kevés értelmi világosságát és akaraterejét is lekötötte, akkor már vakon követték a vezért. S igy megtörtént november 18-án a magyar országgyűlés történetében párját rit­kító eset, hogy az országház többsége részeg fővel tanácskozott s hozott határozatot. Egyik eszeveszett csíny a másik után. A csapda fel van állítva, de az a kérdés, ki marad fogva benne? A verem meg van ásva, de meglátjuk, kifog beleesni? Tisza az ellen­zéknek állította fel a csapdát, az ideiglenes szigorított házszabályokat, hogy annak tartama alatt keresztülhajszolja a végleges házszabály­revíziót, mely a liberális párt uralmát örök AZ „ES ZTER GOM" TÁ RC ÁJÁT Mért nem tud a lelkünk . . .? Csillagfényes estén sétálgatva, azon Gondolkodtam éppen, Mért nem tud a lelkünk jobban összeforrni Szerelmünk hevében? Mért, hogy a szivünket árnyékba borítja Néha a búbánat, Mely szerelmünk egén, mint a nyári felhő, Váratlanul támad? . .. S fény csillant fölöttem, bevonva a földet Csodás fényözönbe: Utamon egy futó meteor szilánkja Hullott le a földre . . . S mi fönn még csillag volt, kezemben pihent a Csodálatos alak. Vizsgálgattam némán, s tudod mi volt benne? — Kristály, fém és — salak . . . Szvoboda Román. Mégis csoda volt. . . (Elbeszélés). Irta: Kriegs-Au Mella. Esztergomnál, a Duna baloldalán elterülő síkságon, fehérre meszelt, piros cserépfedelü házak húzódnak a Duna mentén. Ez a legközelebbi falu Esztergomhoz. Az elején, a libaúsztató mellett van az öreg temető; süppedt sírjait, düledező keresztjeit zöl­Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi tanár. időkre biztosítani van hivatva, mint az Fran­ciaországban sikerült. Csak aki józan eszének használatát egé­szen elveszítette, képes egy hosszú s félel­metes obstrukció leküzdése után ily brutális házszabályokat hozni, minő a Lex-Daniel, melynek nevezetes részei itt következnek. 1. A képviselőház elnöke mindent előter­jeszthet. Előterjesztéseihez »legfeljebb« két szónok szólhat hozzá, egyik mindig szabadelvű párti. Ezután a két szónok meghallgatása után a Ház egyszerű szavazással dönt. 2. Ugyanez áll bármely benyújtott tövény­javaslat előzetes tárgyalására nézve. 3. A bizottságokban sem szabad ezután tetszés szerint megvitatni a törvényjavaslatokat. A szabadelvű párt utasítja a bizottságot, hogy a törvényjavaslattal záros határidőn belül vé­gezzen. 4. Ha a kormány ugy találja, hogy már elegen szólottak valamely törvény tárgyalásához (igy be sok igazságot találtak már ráolvasni), 50 szabadelvű párti képviselő kívánságára a vitát bezárhatja és pedig egyszerű szavazással. 5. Ugyanez az ülés fel nem oszlatható, mig a törvény részleteiben is meg nem szavaztatott, legyen ez a törvény bármely fontos és bármely terjedelmű. 6. Az elnök bármely tárgyhoz való felszó­lalást megtilthat. 7. Többé zárt ülés nem tartható. 8. Házszabályokhoz szólani nem lehet. 9. Akik ezeknek a szabályzatoknak nem engedelmeskednek, azokat a képviselőket az elnök a képviselőházból kitiltja. delő bokrok övezik. Nyáron apró, kis lilavirágok fátyolként boritják; ilyenkor a temetőt is ellepi a magasan nőtt gazdag fű. Csakhogy nem soká ékeskadik a sírkert: Simon, a falu érdemes ko­vácsa, időnkint lekaszálja. A fű őt illeti már azért is, mert háza majd hogy a temetőben áll, éppen csak a bokrok választják el és igy ő évek óta az őr tisztségében szerepel. Simon különben nagyon népszerű ember, a falubelieknek határozottan imponál. Okos ember­nek tartják; az ő tudta nélkül nem történhet semmi. Ha kimennek a faluból a szekerek, csak megállnak a kovácsnál és a deres patkolása köz­ben elmondják, hogy mit mond az újság, tett-e valamit a néppárt? Hogy az Ur áldja meg őket! Csak azután, mikor jól megforgatták a politikát, térnek a falura. Lesz-e termés ? milyen árt szab­nak a városban ? Mert onnan jön minden, — tudja azt jól Simon ; volt sokszor Pesten, majd­hogy ugy nem ismeri, mint a faluját. Meg aztán Bécsben is volt, világlátott ember ő, azért oly nagy a tekintélye. Az öreg plébános is el-elbeszélgetett vele. Csak egy idő óta mintha kerülné, talán azért, hogy Simon vasárnap a kocsmában fölhajtva egypár kancsóval, különösen beszélt a vallásról. Mert a plébános úrnak csak elviszik az ivó hireit. Simon pedig nagyhangon szónokolt, még a módos gazda is figyelemmel hallgatta. Hogyne, hiszen egész mást mondott, mint a plébános úr a szószéken. Csomóban van az esze, azt tudták; de hogy olyanokon törje, nem hitték volna. Az öregek fejcsóválva hallgatták, hogy beszéli az ellenkező­Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér Többszöri közlésnél árkedvezmény. 10. A kitiltás tartamára a képviselő el­veszti képviselői tiszteletdiját. 11. Rendőrség, katonaság a kitiltás és be nem léphetés foganatosítására igénybe vehető. És ily erőszakos rendszabály törvény­telen keresztülhajszolása után a miniszter­elnök utazni megy, a vidékre apellál és az utca sympatiájára mer számítani' Ez volt eddigi vállalkozásai között bizonyára legesze­veszettebb. Hisz a vidéki városok hangulata mindig ellenzéki, az utca pedig sohasem áll a hatalom pártján, még akkor sem, ha az a törvény utján jár. Meg is elégelte a miniszter­elnök a dicsőséget, lehorgasztott fővel ment haza Győrből; Pozsony, Sopron és a többi tervbe vett vidéki expedíciót bizonyára ad calendas graecas halasztja. Kirándulásaival utánozni akarta az angol minisztereket, kik le-lerándulnak a vidéki városokba meetingeket tartani, de bezzeg nem rendőri felügyelet alatt ; mint Magyarország miniszterelnöke. Ha a miniszterelnök ezen vidéki bemutatkozásaiban nem részesült azon megtisztelő figyelemben, melyben a müveit angol nép miniszterét részesiti, azt tulajdo­nítsa magának és a liberális pártnak, mert az egész kormány és a hatalmon levő több­ség nem áll igazán a népképviseleti alapon. Ok azok, kik szisztematikusan rontják a né­pet a választásokon, hogy szavazati jogát egy liter pálinkánál többre ne becsülje. A liberá­lis párt oka annak, hogy még a japán nép is politikailag érettebb, mint a magyar parasztság. Nem kell itt prófétának lenni, hogy előre láthassuk, miszerint a parlamenti tárgyalás a jét annak a kereszténységnek, amit a plébános tanit. Mióta utoljára Pesten volt, azt mondta, fel­világosodott, újságot is vett, ahol ki van irva a mit ő mond. Hogy a papok csak azért beszél­nek a túlvilágról, hogy az együgyű népet meg­félemlítsék. O biz megmutatja, hogy nem egy­ügyű, nem hiszi el többé egy pap szavát sem. —- Nem! Azért sem, kiáltotta szikrázó szemekkel öklével lecsapva az asztalra, hogy az üvegek csö­römpölve ütődtek össze. Néhányan haragosan hú­zódtak el tőle, de akadt olyan is, aki szájtátva hallgatta és inkább vele kiáltott, csakhogy ő is beszélhessen. — Nézzétek Franciaországot; azok hogy gondolkodnak. Olyan elv kell és én ehez fogok csatlakozni. Legyünk elvtársak! — Mondotta Si­mon pátosszal, de ő maga sem tudta minő elvekről beszél, csak ugy újságolvasásból maradt a fejében. — Simon, hogy mondhatsz ilyet? Mi ütött beléd? Eddig jó katholikus voltál, már abban is vénülhetsz meg. Aztán az a sok szent csoda csak meggyőzhetne, hogy ne beszélj az ördög nyelvén, már ami igaz az igaz! Mondotta a tisztességben megőszült biró. — Mit! csodáról besaél kelmed? No hát mutassanak nekem csak egyet is! Semmi olyast nem hiszek. Szeretném azt látni! Ahán! eszembe jutott valami. Van egy régi kis fadobozom; ebbe beleteszek három fillért, ha egy hét múlván át­változik három drb. húszkoronás aranyba, akkor elhiszem a csodájukat! Betéve a filléreket, gondosan elzárta a kis fadobozt és a zsebébe tette. Késő éjjel volt, mikor elszéledtek a korcs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom