ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-16 / 42. szám

hogy a társulat fentálló adósságait kifizethesse. A kint levő kiadások teljesen fedezik a tartozást. Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a társulat két tagját Némethy Lajost és Rózsa Vitáit a v. és k. miniszter a műemlékek országos bizottságának levelező-tagjává nevezte ki, s hogy Pór Antal prelátus-kanonok ifjúsági pályatételeleket tűzött ki. Elhatározta végül még a választmány, hogy a társulat jövedelmének fokozása érdekében a taggyűjtést újult erővel fogja megindítani. Az indítványok során O'sváth Andor II. titkár ajánlotta, hogy a szigeten levő Margitzárda romjait ásatás útján hozza felszinre a társulat. Az inditványt lelkes helyesléssel tette magáévá a választmány s ha az anyagiak megengedik, meg is valósitják. * Népszerű gazdasági előadások. A hét folyamán megkezdődnek a nagyvárosi olvasókörben tartani szokott népszerű gazdasági előadások. Az előadások megtartásában részt vesznek a helybeli tanítóképző-intézet gazdasági tudományokban jártasabb IV. éves növendékei. Az első előadást Drozdy Győző IV. é. tan. növ. fogja tartani, még pedig a földről, talajfajokról, levegőről, vízről, melegségről és az éghajlatról. * Megalakult önképzőkör. A tanítóképzőintézet önképzőkörének alakuló gyűlése mult hetekben volt megtartva. A megváltoztatott alapszabályok értelmében is az ifjúság választotta a kör tisztviselőit Keményfy Kálmán D. vezérelnök vezetése mellett. A választás titkos szavazás utján történt. Elnöknek megválasztották Mohdcsy István, főjegyzőnek pedig Bakos Jenő IV. éves növendékeket. * Tanitóválasztás. A szálkai iskolaszék mult héten Fekete Győző oki. tanitót, városunk fiát választotta meg osztálytanítónak. * Tavaszi időjárás októberben. Borongós őszi napokban volt részünk s azon szinte már meg is nyugodtunk. Az őszi felöltők előkerekedtek s egynémely gondos ifjú már-már a melegebb kabátját is költögette nyári álmából, ni időn e héten egy váratlan esemény gondolkodóba ejtette. És méltán, mert kedden délután hirtelen tavaszra vált a borongós őszi idő. Az ég eleinte csak távolról dörgött s az októberi szokatlanságot alig akarta elhinni a józan fül, mig egyszerre csak olyan zápor keletkezett, mely lefőzte volna a leggyorsabb járatú nyári zivatart is, sőt azután mosolygósan kisütött a nap és az északkeleti égboltozaton szines szivárvány ölelte át a frissen, üdén lélegző földet. Tavasz volt az őszben s ez a télikabáttulajdonosokat gondolkozóba ejthette. Pedig ha a bundagazdák gondolkoznak, a ködmenek is folytatják a nyári gondolkozást. * A városi vízvezeték. Varga József fővárosi mérnök, kinek a város engedélyt adott a vízvezeték előmunkálataira, a sziget v-dunai oldalán már megkezdte a talajkutatásokat. A mérnök a városi vízvezeték müvei részere legalkalmasabb helynek találja a szigetet s azért" most ott több helyütt is fúrásokat eszközöltet, hogy egészséges és élvezhető vizet kapjon. * A lázkereszt alól. Megírtuk j.-jnjnap, mily végzetessé válható baleset érte a Mázkereszt alatti bányákban Kitti Kálmán bányamunkást. Nem haboztunk a bányavezetőséget gö\udatlansággal vádolni, mert a kezeink közt lé iátok mind ezt bizonyítják. Az utolsó szlSrrwjruV eset tárgyában folyó hó 12-én volt kihallgatás a jpilismaróthi elöljáróság előtt. Az esetet flj^ek fogjuk kisérni annál is inkább, mivel (Pf^feretr-csétlenségeknek gyakori ismétlése lelkiismeretlen rendszerre késztetnek következtetni. Erélyes tiltakozásunknak máris mutatkozik eredménye, a mennyiben a bánya vezetését f. hó 15-től Fuchs István téglagyár vezetőre bizták és a Damokles kardként lelógó szikláknak eltávolításán erélyesen dolgoznak. Elvárjuk az uj vezetőségtől, hogy lelkiismeretesen teljesítse tisztjét és becsülje meg a szegény munkás életét, mert éles szemünk van és jól ellátunk a lázkereszti bányákba ezentúl is! * Veszekedő rokonok. Törley József pezsgőgyáros, meg a sógora, Szaczelláry György, a dorogi országgyűlési képviselő hosszabb idő óta veszekednek egymással a nyilvánosság előtt is. A főváros közelében, Budafokon van mindkettőnek villája két egymásmelletti telken, kilátással a Dunára és Budapestre. Szaczelláry csak egy éve épittette a villát, közel Törley telkéhez és annak villájától a kilátást részben elzárta. Törleynek nem volt az épités ellen annak idején kifogása, de időközben éles viszálykodás keletkezett a rokon-családok között, úgy, hogy most a legádázabb ellenségek. Törley elhatározta, hogy rendkivül magas kőfalat emel a szomszédja felé, hogy annak az ő területére eső kilátását elzárja. A hatóság azonban a keritésfal emelését csak a szabályrendelet? másfél méter magasságban engedte meg. Kapta magát Törley és uj tervet nyújtott be, amely szerint 60.000 korona költséggel a szomszéd telke mellé folyosót és feljárót építtet, tornyokkal, pihenőkkel. De a másik villa felé csupasz fal merevedett volna. Hozzá az épület néhol 27 méter magasságra terveztetett, ugy, hogy ezzel a kilátás épp ugy elzáratott volna, mint az előbb tervezett csupasz fallal. Mindkét fél megmozgatott minden követ, hogy neki legyen igazsága. Csütörtök délelőtt Pestmegye közigazgatási bizottsága tartott ülést, a melyen az ügyet el kellett dönteni. A bizottság kettévágta a gordiusi csomót. A gyűlölködés okozta költekezést és lefőzési építkezést nem engedélyezte, ellenben hozzájárul ahhoz, hogy Törley villaszerű kiképzéssel a másik telek felé építkezhessek. Ezzel a saját villájába való áttekintést megakadályozhatja, de a főváros felé való kilátást céltalan építkezésekkel nem gátolhatja. A jelen levő felek nagy izgatottsággal vettek a határozatról tudomást és kis hija, hogy erősebb összetűzés nem volt köztük. Szaczelláry különben elkeseredett hangulatából kifolyólag kerületébe jön, s megkezdi beszámolója befejezését. * Törvényhatósági élet. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap szombaton délelőtt 10 órától déli 12Y2 óráig tartotta ezidei rendes őszi közgyűlését, mely alkalommal közel 200 pontból álló tárgysorozatot merített ki. A törvényhatóság tagjai, lévén hetivasár is, az ülés elején szép számmal vettek részt a tanácskozáson, de amint közeledett lassan az óra mutatója a 12-höz, ugy párologtak el a jó vidéki urak, s a 192-ik pontnál már alig voltak 25-en, s csak nagy nehezen maradt meg ez a szám, mikor a főispán éljenzésével véget ért a közgyűlés. De térjünk rendre! Horváth Béla éljenzések között jelenvén meg, elfoglalta az elnöki széket s a szokásos üdvözlés után a napirend tárgyalása vette kezdetét. Legelsőbben is a vármegye költségvetése került szóba s itt is leginkább a szükségletek beszerzése. Az állandó választmány a nyomdai munkákra Várnai szagedi nyomdászt véleményezte megbízni, mivel ez a legolcsóbb ajánlatot nyújtotta be, mig az alkalmazottak ruházatát Stricz Lajos helybeli iparosnál javasolja beszerezni. Ezen tételnél Andrássy János királyi tanácsos, alispán, dr. Csernoch János praelátuskanonok, Vi?nmer Imre polgármester, B. Szabó Mihály főjegyző, dr. Fehér Gyula és Helcz Antal bizottsági tagok szólaltak fel. Dr. Csernoch, Vimmer, dr. Fehér és dr. Helcz a szükségleteknek helyben való beszerzése mellett emeltek szót, s különösen dr. Csernoch hangsúlyozta, hogy a helyi ipar pangása erélyesen követeli ezt, de meg lehetetlen is, hogy pl. Szegeden készítessenek a nyomda-munkák, mert beállhat sokszor azon eset, hogy nagyon gyorsan kell valami akkor helyben azon idő alatt csinálnák meg, Szegedre küldik a megrendelést. A vármegye kuApnben sem élvez postai portómentességet s igy amennyivel a szegedi nyomdász olcsóbb, rá fizetné \'i megye a postára. Vimmer polgármester a ruházatsz ál Utasára Pelczmann Lászlót ajánlja ki olcsóbb jtfricznél s ha az állandó választmány azon szempontból pártolja Striezet, mert a mult évben is ő szállított, kijelenti, hogy Pelczmann régibb szállító, nWt ezen egy évet kivéve évekig szállitott a megyének, mindig olcsóbb volt a mult évet leszámítva, most is olcsóbb. A tárgy kimentet vén, a közgyűlés a nyomdai szállitásra nézve helyt adott a helyi ipart pártoló szónokoknak s a »Hunnia« nyomdát bizta meg a szükségletek előállításával, a ruhákat azonban Stricznél határozta beszerezni. A második pontnál, melyben a belügyminiszter a vármegyei pótadóból fenmaradó összegnek a megyeház átalakítására való felhasználásáról rendelkezik, dr. Csernoch János szólalt fel az ellen, hogy a pótadót bizonytalan időre akár végtelenségig kívánja megszavaztatni az állandó vála sztmány. Ilyesmit, úgymond, ő még soha sem hallott, kéri tehát a törvényhatóságot, hogy a pót adót határidőre szavazzák meg s ha a szük ség ugy hozza magával, az idő letelte után ismét ; a 11 0,000 korona átalakítási költséget állítsák be évente a költségvetésbe. A törvényhatóság itt is helyt adott a szónok érveinek s a pótadót 1904—7. évekre szavazta meg azon hozzáadással, hogy a vármegye vezetőségét felhatalmazza az átalakítási munkálatokra vonatkozó szerződések megkötésére, melyhez utólagos jóváhagyással járul majd. Élénk eszmecserét provokált még az alispánnak azon előterjesztése, hogy a vármegyei »Rendelkezési alap«-ra eddig kivetett pótadót a vármegyék államosításáig hagyja meg a törvényhatóság. Ezen tételnél ismét dr. Csernoch szállt sikra az előbbi pontban kifejtett indokok alapján, mondván, hogy a vármegyék államosítása a beláthatatlan bizonytalanság távolában van még, de ha ez bekövetkezhetnék s az állam bizonytalan időre szóló adózást is megtalálja, rá teszi kezétjmint ezt mindig tenni szokta ilyen esetekben, s akkor a pótadó örök teherként nehezedik a közönségre. Kéri tehát ezen pótadót is 1904—7. évekre megszavazni. Igy is történt. A törvényhatóság névszerinti szavazásban a körültekintő szónok indítványát fogadta el. Apróbb ügyek és a számadások százszámra való gyorsjóváhagyása között élénkebb hangulat csak a köbölkúti biróválasztásnak megfelebbezésénél uralkodott. Hortai Ferenc köbölkúti biró megválasztása ellen Barta Ferenc és több, szinte odavaló pol gár felebbezéssel élt, mert állítólag Hortai nem méltó a birói székre, büntetve volt kihágásokért s különben is faluszerte kompromittált egyén. A felebbezést az állandó választmány elutasitandónak vélte, de a muzslai főbírót mégis új választás megejtésére utasítja, mert a választási jegyzőkönyvből az tűnik ki, hogy Hortai többsége nem volt megállapítható, a főbiró jobbra-balra állítgatta a választókat s aztán Hortait jelentette ki bírónak. Berényi köbölkúti jegyző védelmére kelt a választásnak s magának Hortainak is, egyben kérte a fel ebbezés", elutasítását és az áll. választmány indítványának elvetésével Hortait bíróságában meghagyni. Szauder István köbölkúti földbirtokos, biz. tag szólalt most fel, kijelentvén, hogy a választás úgy esett meg, mint megesett, de ha rendben ment volna is, Hortai ellen olyan súlyos vádak hangzanak, hogy a birói székre nem lehet méltó, ha azok igazak. Hortai úgymond, már büntetve volt mezőgazdasági kihágásért, sőt lopással vádolják, mi ellen nem is próbálkozik védekezni. Szerinte aki ilyen vádak ellenében nem tisztázza magát, érdemetlen a birói tisztségre. A felszólalás után a főispán szavazásra bocsátotta a kérdést, mely szerint nagy többséggel a törvényhatóság megsemmisítette a választást és új biróválasztás tartására utasította a muzslai főbírót. A közgyűlés azután valóságos japán rohammal vette be a hátralevő ügyiratok barrikádjait, s miután a főispán okt. 18-át tűzte ki a jegyzőkönyv hitelesítésének napjául, Horvátit Bélát éltetve oszlott szét. Már t. i. azon kis rész, mely mindvégig a zöld asztalnál maradt. Uj fogyasztási szövetkezetek. A praktikus katholicizmus nagyjai rég kibontották már a keresztény restauráció zászlóját. Egyre sűrűbb csapatok tömörülnek alatta. E zászló előtt foszladozik a modern kor sivársága, nyomában hitből, lélekből fakadó élet pezsdül. Nógrád- Varbó plébánosának lelkében is viszhangra talált híveinek panaszhangja és felelt reá nem szóval, hanem AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAJTOSZER.