ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-16 / 42. szám

tettekkel. Két fiókközségének anyagi felsegélye­zésére — fáradságot nem ismerő munkával, — rövid egymásutánban két fogyasztási szövetkeze­tet alakított, melyek a tűzpróbát derekasan kiállva, áldásosán működnek. Morvay Lipót ezzel népének igazán legfájósabb sebére tette gyógyító kezét. Kívánjuk, hogy állandó siker kisérje a nép igaz javát célzó nemes törekvést! * Szenttamás kútja. A szenttamási város­részben kierőszakolt kútépités még mindég fo­lyik. A sziklás talajban több robbantást eszkö­zöltek s már oly mélyre haladtak, hogy a dolgozókat alig látni. Sok pénzt furkáltak már ott a földbe, s azért nem hagyják most már abba, hogy még nagyobb összeget öljenek bele abba a szerencsét­len vállalkozásba. A képviselőtestületben ülő okos emberek most már maguk is bánják, hogy nem máshol, az előzőleg tervbe vett helyen kezdtek vizet keresni. Azok, a kik a képviselőtestület né­hány ugrató tagjai után indultak, ez esetben is felültek, még pedig érzékeny és hiábavaló kiadá­sokat szerezvén az amúgy is szegény városnak. * Színészet. Ujat alig írhatunk Fehér Ká­roly derék társulatáról. A darabok több-kevesebb nézők előtt folynak s ha külön-külön akarnók di­csérni a színészek ambícióval párosult tehetségét, hasábokat Írhatnánk róluk. Külön megemlítést igényel azonban a »Vigecek« előadásai, mely al­kalommal a katonazenekar játszott a színházban. Zsúfolásig' telt ház előtt adták e darabot s színé­szek, mint minden este, brillíroztak. Kedden lesz a társulat jeles komikusának, Bátorinak a juta­lomjátéka, mikorra kivánatos, hogy csengő ara­nyokban konzervált babérokat arasson. * A megyei fegyelmi választmány ülése. A megyei fegyelmi választmány a közgyűlés után ülést tartott, amelyben dr. Weltner Mór muzslai járásorvos fegyelmi ügyét tárgyalta. A nevezett orvos ugyanis azzal volt vádolva, hogy amidőn a mult év vége felé Párkányban tífusz ütött ki, ő e betegséggel szemben kötelességeit elmulasztotta. Ezzel szemben a fegyelmi eljárás folyamán bebizonyult, hogy az orvos semmit sem mulasztott, sőt kötelességét a legpontosabban teljesítette, minek folytán őt a választmány egy­hangú határozattal felmentette. * Szüret után. Minden esztendőben, mikor a borok kiforrnak, napról-napra több részeg embert lehet látni az utcán támolyogni. Ehez már hozzá vagyunk szokva. De hogy ez a betegség az asz­szonyok között is tud terjedni, az már baj. Pedig az idén ezek száma is megszaporodott. Hiszen igaz, hogy a nőemancipáció egyenrangusitotta őket a férfiakkal, hát miért ne tehetnék ? Ez ám aztán gyönyörű élet. Csak rajta asszonyok, igyunk és rongyosodjunk ! * Fényes orvosi honorárium. Egy angol újságban olvassuk, hogy dr. Ozz és dr. Hirsch, a cár házi orvosai, az orosz trónörökös születése al­kalmából egyenkint százezer rubel tiszteletdijat kapott. * Erkölcstelen irodalmi termékek. A városi könyvesboltok kirakatai, amelyek előtt serdülő fiuk és leánykák haladnak el, sokszor csak ugy hemzsegnek az erkölcstelenséget ter­jesztő iratoktól. Emiatt már számtalan felszólalás történt, de azért a könyvek melyekre rá van irva az is, hogy mily potom áron jutni hozzá, továbbra is botránkoztatják a járó-kelő nemesebb érzésű embereket. Az erkölcstelenséget terjesztő irodalom ellen most Kölnben kongresszust is tartottak, amelyen az egyes államok kiküldöttei arról tanácskoztak, hogy törvénykezési intézkedé­sekkel és társadalmi uton miként lehetne a métely­irodalom terjedését meggátolni. Bennünket igen megszégyenítő felszólalás is történt a kongresszus alkalmából. Kitz államügyész reámutatott arra a körülményre, hogy Franciaország mellett Magyar­országból érkezik a legtöbb erkölcstelen irat Németországija. Nagyon szomorú dolog az, hogy amikor nálunk díszlik és kelendőségnek örvend a szennyirodalom, azalatt nem szűnik meg a panasz, hogy a közönségünk érzéketlen a komoly és nemesebb törekvéseket tárgyaló könyvek iránt. * Szegedi paprika a király asztalán. Azt mindenki tudja, hogy a szegedi specialitásoknak — a mennyiben az szappan, papucs, paprika és bicska —• messze hire van. De arról nem igen tudtak a szegediek, hogy a mi különleges ipari cikkeinket még az udvartartartásnál is megbecsü­lik. Most erről tanúskodik egy távirat, amely nenrkisebb helyről jött, mint a bécsi udvartartás­tól, az első szegedi paprika-gyár tulajdonosaihoz : Pálfy testvérekhez. A távirat egy megrendelés­ről szól, egyenesen a bécsi udvartartás számára. Az udvarmester küldte és teljes szövegében igy szól: Pálfy testvérek paprikagyára Szeged. Szíveskedjék az udvari háztartási hivatal­nak Radmer (Steierország) azonnal 5 csomag édes rózsapaprikát küldeni utánvétel mellett. Udvari fogyasztási kamara, Wien-Burg. Mától kezdve tehát a király asztalán is szegedig paprikát szolgálnak föl. Ezzel fognak főzni O Felsége konyháján, ahonnan most már aligha fog kikerülni az utánozhatatlan szegedi paprika. Büszkék lehetnek erre a szegediek, de különösen büszke lehet a jónevü Pálfy testvérek­cég, amely ezzel a megrendeléssel az »udvari szállító« cimet is kiérdemelte. * Karcolatok. (Melyik megfelelőbb ?) Egyik helyi lap csütörtöki számában utcáink elnevezé­séről cikkezve, többek között azt ajánlotta, hogy a szenttamási púp neve, mert ott valaha a törö­köknek váracsa volt, legyen »Török tető«. E fölött vitatkoztak a kávéházban s többen kétségbe vonták, hogy a törökök építettek először oda erődöt. A vitát végre egy karcolatos úr zárta be : — Tehát az, ha nem bizonyos, hogy a tö­rökök építették az erődöt, nem lehet »Török tető«, de mivel az bizonyos, hogy Szenttamás hegye Esztergom koldusainak fészke, hát legyen »Koldus tető« . . . Az ebbeli leleményességéről ismert úr fejét megmosták rosz vicceknek miatta. (A bortermelő magyar.) Folyik a szüret, azaz a szőlő leve és vigad most az esztergomi nép, mert hát ha nem is bőven, de igen jó áldást hozott a tőke. Rózsaszínű napvilág mellett botor­kált haza egyik nagyvárosi gazda, jobbra balra lépegetvén meg a keskenyre szorult gyalogjárót. Bizonytalan útjában megállítja egy úr. — No bácsi termett-e jó bora? — De termett ám, olyan vót, mint a csur­gatott méz . . . — Elhiszem. Hát van-e még belőle ? — Nincs biz abbul semmi, mind eladtam. — Sok pénzt kapott belőle bácsi ? •— Sok vót, de nem elég . . . — Hát hova tette ? — Hát, •— de furcsa az úr — hát az enyém vót, — hát eíittam. * A megható viszontlátás. Clevelandban, az Egyesült Államok területén történt a napok­ban az a különös s valóban párját ritkító ese­mény, hogy egy anya csak 64 év múlva láthatta ismét már elveszettnek vélt fiát. Christian Charles — ez ugyanis a neve — 16 éves korában hagyta el szülői házát, világgá ment, könyörületes kezek adományára szorulva, mig végre sok kalandozás és viszontagság után, az Egyesült Államok Des Moines nevü városkájában telepedett le. Itt egy kis vagyonkára tett szert, de az édes honvágy hivó szózata nem hagyta nyugton a már-már lecsillapodottnak vélt kedélyét, elhatározta tehát, hogy meglátogatja kedves szülőföldjét. Szülei ter­mészetesen mitsem tudtak fiukról, mert a mióta/ bucsut mondott a szülői háznak, azóta mé/>f a hirét sem hallották. Képzelhetjük tehát a-.'*még életben levő galamb-ősz fejű 99 esztendős édes­anya nagy örömét, a mikor oly hossz£f idő után egyszerre ismét keblére ölelhette a nfiár 80 éves aggastyán fiát. / * A baltás Erős. Folyó 11 -én délután Erős János szentgyörgymezei földműves illuminált állapotban Párkányba kocsizott Adorján korcs­mároshoz, ahol aztán ( alaposan beszedett a tüzes léből — szokása szerintJ Utcai lármájával nagy csődületet teremtett mf a ga körül. Majd M. K. cipészmesternél levő 3/év körüli gyermekért ment, akit erőszakkal ragadott el ipája lakásából, akit — u gy tetszett — 4 halálnak szánt; a nála levő baltát fennen villogtatta minden hozzá közelítő felé! Egy őrizetlejfl pillanatban, midőn betért a korcsmába, sikerült aztán a nagyanyának elra­gadni a kocsiról. a hiányosan öltöztetett s a nagy hideg'ben didergő kis gyermeket. Csúnya és szo­morú látványosság volt ez az utca bámészkodó népének! * Betörés. Csonka Mihály bényi lakos élés­tárát ismeretlen tettesek feltörték, honnan éjnek idején lisztet, húst és egyéb élelmiszert loptak el. A csendőrség nyomozza a hivatlan látogatókat. * Beiratások a budapesti m. kir. állami felső épitő-ipariskola (VII., Csömöri-út 74. sz. alatt) rendes szakosztályába és az intézetben szer­vezett épitő-ipari téli tanfolyamra az 1904/905^ isk. évre f. évi október hó 20-tól 29-dikéig. A rendes szakosztály hat félévre terjed. A végbizo­nyítvány hivatalos állásoknál érettségi bizonyít­vány értékű, jogot ad az egy éves önkéntességre, három évi szabályszerű utólagos gyakorlat mel­lett jogot ad a kőmives-, kőfaragó- vagy ácsmes­terség önálló üzésére s az épitő-mesteri vizsgá­latra való jelentkezésre. Felvételi feltételek: Leg­alább 15 éves életkor, négy középiskolai (gimná­zium, reál- vagy polgári isltola) osztály végzése s legalább négy havi épitő-gyakorlat. Az épitő-ipari téli tanfolyam négy téli félévre terjed (nov.—márc). A végbizonyítvány munkakönyv váltására jogosít s három évi utólagos gyakoríat mellett jogot ad a kőmives-, kőfaragó- vagy ácsmesterség önálló üzésére s az építőmesteri vizsgálatra való jelent­kezésre. Felvételi feltételek: Legalább 15 éves életkor, irni, olvasni és számolni tudás és legalább egy évi épitő-gyakorlat. Szükséges okmányok mind a rendes szakosztályban, mind az épitő-ipari téli tanfolyamon : keresztlevél vagy születési bizonyít­vány, az összes iskolai bizonyítványok, iparható­ságilag hitelesitett gyakorlati bizonyítvány, ujra­oltási bizonyítvány. Á téli tanfolyamra jelentkezők erkölcsi bizonyítványt is tartoznak bemutatni. A beiratási dij 4, a tandij félévenként 20 korona. — Az igazgatóság. * Az állati hűség netovábbja. Münchenben történt a napokban az az érdekes dolog, mely élénken foglalkoztatja a várost, valamint az egész vidék lakosságát. Ugyanis, egy, a gazdáját na­gyon szerető házi kutyának páratlan hűségéről ir­nak az ottani lapok s csodálják a bölcs Isten eme teremtményének bámulatosan kifejlődött ösz­tönét. A tulajdonos — egy kereskedő — vagyo­nának a felét is odaadta volna az éber és hű kutyájáért, mert kétségkívül nagy szolgálatot tett neki a háza körül, csupán egy hibája volt, — ami voltaképen nem is nevezhető hibának, mert inkább az éberség eredménye — t. i. ha egyszer belejött hatalmas művészetébe, az ugatásba, na­gyon nehezére esett attól megválni. E tulajdon­sága miatt nagy kellemetlensége volt a keres­kedőnek a házi nép és a szomszédok részéről, elhatározta tehát, hogy eladja a kutyát. El is adta, de a hű komondor egy gazdájánál sem ma­radt sokáig, mindig visszajött régi urához. A ke­reskedő gondolt egyet s ismét eladta a hű ebet, azonban inost már Münchentől jó messzire eső város egyik lakójának. De mi történt? Reggel kinyitja a kereskedő cselédje az ajtót, s ime a hű kutya már ott várta gazdáját s víg ugrá­lásával, fürge farkcsóválásával mintegy tudtára akarta adni jó gazdájának, hogy bizony mégis csak odahaza érzi magát legjobban. A kereske­dőnek annyira tetszett a dolog, hogy többé gon­dolni sem; mert az eladására, mert szerinte e nagyfokú hűséget pénzösszeggel megfizetni ugy sem leh^t. Igaza van. * Egy kakasért emberhalál. Lapunk mult számAban megemlékeztünk ama kegyetlen bosz­szu.állásról, melyet Becse István ebedi lakos Góra József ugyanottani lakoson elkövetett azért, mert édlitólag kakasát agyonütötte. U. i. Becse István "egy doronggal Góra nyakacsontját eltörte. A szerencsétlen ember akkor még súlyos betegen feküdt. Azonban az operációval járó fájdalmakat nem birta elviselni. Rövid, de kinos szenvedés után belehalt sebébe. * „Korona" szálloda. A város ezen leg­szebb pontján épült szálloda elegánsan berende­zett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előke­lően berendezett kávéházban a világhirű Schätz­féle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szol­gáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógy sör. * Néger nőügyvéd. Mrs. R. Ch. S. White, Louisville, Ky. egy néger lakónője letette az ügyvédi vizsgá|^s a napokban meg is kapta az engedélyt, hög^y Kentucky államban ügyvédként működhetik. O a legeslegelső néger nőügyvéde Kentuckynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom