ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-09-18 / 38. szám
Ez az ünnepély, bár szerény keretek között mozgott, és zajtalanul folyt le, mégis sokkal nagyobb jelentőségű, mint azt sokan első tekintetre gondolják. Mi, magyarok, az egyházi ünnepélyt hazafias ünnepnek is tartjuk. Hisz keresztény szent hitünket /őseinktől örökségképpen kaptuk, e szent hitben akarunk élni és halni és e szent hitet, mint örökséget, sértetlenül akarjuk hagyni utódainknak, mert erős a meggyőződésünk, hogy csak a kereszt oltalma alatt érheti meg édes hazánk dicsőén és boldogan az uj ezredévet. Hazafiúi kötelességünk tehát ápolni a vallásosságot, emelni a hitéletet, terjeszteni a katholikus szellemet, hogy édes hazánk jövője valláserkölcsi alapokon nyugodva, biztosan nézhessen a jövő elébe. Nem azért kellenek nekünk a keresztény iskolák, mintha féltenők a Krisztus egyházát. Amiatt nincs okunk aggódni, Krisztus Urunk örök időkre alkotta meg az egyházat, mint végnélküli lény; de a véges emberek alkotásai — ha nem veszik alkotásaiknál az isteni törvényeket zsinórmértékül, — magukon viselik alkotóik múlandóságát. Ez az ok, amiért aggódunk hazánk jövőjeért. Ha tehát igazán szeretjük édes hazánkat és igazán szivünkön fekszik annak jövő boldogsága, ne késsünk a haza oltárára hozni azon áldozatokat, melyekkel a keresztény tanítás és nevelést előmozdíthatjuk. Az igazi vallásos ember a legjobb állampolgár, a haza arra mindig biztosan számithat. És éppen ezért nem kicsinylem a nyitrabajnai iskolaszentelési ünnepélyt. Mert hisz a magyar keresztény iskolatestvérek a hitélet emelése — és édes hazánk valláserkölcsi alapzati munkálatait végzik akkor, midőn magyar keresztény iskolatestvéreket nevelnek, kik hivatva lesznek gyermekeink szivébe a vallásossággal a hazaszeretetet is beoltani és megmutatni, hogy mint kell a római katholikus hitelvek szerint élni. Hogy ez ünnepély oly fényesen sikerült, az dr. Walter praelátus kanonok érdeme, kinek e helyen is forró köszönetemet nyilvánítom. Legyen szabad itt még megemlitenem, hogy Nyitra : Bajnán a magyar anyaházban jelenleg 28 magyar fiuujoncunk van és hogy a bennlakó elemi iskolások száma 32. A jelen tudósítás is fényesen igazolja, hogy a magyar keresztény iskolatestvéreket képző és segélyző egyesület tagsági dijai és befolyt adományai, a tagok és adományozók intenciói szerint lesznek felhasználva és gyümölcsöztetve. — Vajha ez igazán jó ügy érdekében többet tehetnénk. A magyar keresztény iskolatestvéreket képző és segélyző egyesület folyó év október havában Budapesten, a katholikus nagygyűlések alkalmával tartja évi rendes közgyűlését, amelyre az érdeklődők figyelmét már most van szerencsém felhivni. Ürmény, 1904. szept. 14. Dr. Tóth Károly, urad. orvos. — Az államnak keresztény elvek szerinti berendezése a »felekezetnelküli«, vagyis a gyakorlatban vallástalan felfogással szemben : ez a keresztény politika célja. Ez a két törekvés áll egymással szemben az egész világon úgy a tudományos elméletekben, melyek az állam szervezetéről tárgyalnak, mint a parlamenti pártok küzdelmeiben. Hogy nálunk Magyarországon szintén eme kérdés körül forog a politikai élet: ezt csak a vak nem látja. Ennél elenyészik a pártok elválasztó korlátja s a 48-asok »az ördög segítségül hivásával« a 67-esekkel szavaznak. Ennek az egységnek láttára mondta Szilágyi Dezső, hogy »Magyarországon csak két párt van: a szabadelvű- és a néppárt.« Világos tehát, hogy a keresztény politika sem tekintheti lényeges dolognak a 48 vagy 67, a közös vagy önálló vámterület stb. kérdéseit, mert azok önmagukban a keresztény érzület előtt közönyös kérdések. Lényeges csak az, hogy az állam kormányzása, a polgárok viszonyainak rendezése ne »szabadéi vűleg«, vagyis a kötelező örök igazságoktól szabadon ne történjék. Erre a célra közreműködni köteles mindenki, aki hisz az Istenben, a mindenek Urában, a legfőbb Bíróban. Tehát nem csak a katholikus, de bármely felekezethez tartozó is, ha élő hitéből származó lelkiismeretére hallgat. Téves dolog volna bármily felekezetű polgárt kizárni ebből a vallásos elveken nyugvó politikából. Európaszerte ezen a felfogáson állnak a keresztény politikai pártok épen úgy, mint a szabadelvű pártok nem tekintik senkiben a »felekezetét. « Fődolog náluk a liberális irány egysége. Ha ezekkel szemben sikeresen akarunk küzdeni, akkor nekünk is mindenekfölött ily egységes irányra kell törekedni, a mellékkérdésekben pedig szabadságot adni. Ugy látjuk, hogy a néppárt így gondolkozik és ezért nem nevezi magát »katholikus« pártnak, mely a nem katholikusokat kizárja; ezért enged szabad mozgást tagjainak a vallás ügyét nem érintő f politikai kérdésekben. Értse meg ezt a »Magyar Állam« végre valahára. Bizonyíték gyanánt eléje állítjuk a német centrumot, melyet ő emleget és mely teljesen úgy működik. Ez azon általa óhajtott pártkeret, melybe mindenki beléphet, bármily politikai ízlése van is, csak a »keresztény áttanít legyen az ideálja. A másik dolog, melyre törekszünk, az egységes parlamenti párt. Ebben a kérdésben már absolute nincs alku. A politikai érettség ugyanis — bármit mondjanak — elérte már azt a férfikort, mely a gyermekes érzelgéseket megveti és józanul gondolkozik.- Mindenki tudja, hogy most, a parlamentek korában, csak az a politikai nézet bir súllyal, melyet a parlamentben egy párt képvisel. Hírlapi vélemény, bármily mesterien legyen írva, csak irott malaszt marad, ebéd utáni altató. De csak egy parlamenti pártot szabad alkotnunk, mert ellenségünk is rögtön egy parlamenti párttá tömörül, mihelyt rólunk van szó. Mindennapi tapasztalat igazolja ezt úgy az országgyűlési tárgyalásoknál, mint a választásoknál. Ha a »Nyitramegyei Szemle« véleménye szerint a »magyar katholikusok politikai egyesülésének tárgyi és személyi akadályai vannak«, ebből nem következik az, hogy mesterségesen is segítsük a szétszórást. A gyakorlatban úgy áll a dolog, hogy aki a szavazásnál nem a meglevő keresztény párttal tart, az a szabadéivüséget segiti. Ezek az igazságok indítottak minket a vitatkozásra és örömünkre fog szolgálni, ha nem lesz okunk többé aggodalomra. Esztergom vm. közigazgatása. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága kedden tartotta meg rendes havi ülését, mely gazdag volt paprikás hangulatban és csak kicsiny hija volt, hogy éles, személyeskedő viták a közügyet le nem szorították törvényes keretéből. Szerencsére erre Horváth Béla főispán mint elnök vigyázott és jól vigyázott, mert semmi baj: csak a várost szavazták le mindössze. De vegyük sorra a történteket. Az alispáni jelentésből kiemelendő, hogy a közrendészet terén nevezetesebb esemény nem fordult elő. A jelentés további folyamán a községi hivatalok megvizsgálásáról számol be az alispán, melyeknél az egy táthi jegyzőt kivéve, akinek a mulasztások pótlására záros határidőt adott, s ellene a fegyelmi eljárárást rendelte el, mindenütt haladást tapasztalt. Különösen dicséretre méltónak találta Hegedűs Gyula pilismaróthi, Gost I. süttői és Balassa Antal nagysápi jegyzők hivatali működését. A mult hóban a jelentés szerint 54 egyén vándorolt ki a megye területéről s ezek nagy része a szocialistáktól felbujtogatott sztrájkba kény szeritett bányamunkásokból került ki. A zárgondnokság alatt álló Tokod község ügye a jelentés szerint legközelebb kedvező fordulatot vesz. A bejelentés szerint az alispán az elmúlt hónapokban 8 egyén ellen rendelt el fegyelmi vizsgálatot s igy most a fegyelmi ügyek száma 31. ürdekes volt, mikor Gogola Rezső csévi jegyző fegyelmi ügyét tárgyalta a bizottság. Gogolát feljelentették, miért fegyelmi vizsgálatot kellett ellene elrendelni. A fegyelmi ügy I. fokon t. i. a főszolgabiróságnál úgy dőlt el, hogy Gogolát felmentették a vád s következményei alól, mig a Il-od fokú alispáni határozat bizony bűnösnek mondotta ki. Most történt meg azon nem mindennapi eset, hogy az alispán maga kérte az ő nevében hozott határozat elejtését és az I-ső tával beragasztva s villamosan kivilágítva; még a konyha is szörny-modern, mert gázzal sütik a lúdpecsenyét. Father Boehm lent lakik, ott van a dolgozó szobája, elegáns asztala, telefo nja, villamos lámpája; ágya úgy látszik nincs; hacsak valami nappali ál-diván nem rejti magában. A felső emeleten van a káplán úrnak két csinos szobája; a többi vendégszoba. Az emeletre keskeny, meredek lépcső vezet, melyen a magyar eklézsiának tekintélyesebb alakú tagjai föl nem jutnának, de még Father Boehm sem, ha fölhagyna ceruza-stilusával. Ezt a házat volt szerencsém nappal is éjjel is, mikor néha zsiványok at néztem az ablakból, minden zegezúgával, tapétáival s azok lakóival szemügyre venni. Zsiványokat nézni ráértem, amikor nem aludtam s éles füttyeket hallottam az utca s a templom felől. Paulovics barátunkat két zsivány már úgy is meglátogatta éjjel s végig járatta vele revolveres kísérettel szobáit s nyittatta az asztalfiókokat s a Wertheimot; pedig hát Father Paulovics is a »Grand Street«, a »nagy utea« sarkán lakik. No de mint fél Amerika, úgy ez a »Grand Street« is humbug, voltakép pedig Paflagonia. A Woodland Avenu nem egész Paflagonia, de azért egy zsivány-látogatást elvisel. Hát néztem a holdfényben elosonó alakokat, hogy ugyan melyik látogat el hozzánk. Ezt azonban meg nem értem, először azért, mert Father Boehm rosz hírben áll pénz dolgában, s a hir alighanem valóság, mert a Wertheim-szekrényt én mindig tárva-nyitva láttam, pedig nyolc napig volt szerencsém a felső emeleten zsiványokra virrasztani. Másodszor azért nem részesülhettem zsivány-vizitben, mert Father Boehm egyáltalában nem, vagy csak nagyon ritkán alszik, hanem ehelyett vagy pipál és meditál, vagy jár hivei után. Igy pl. szerencsém volt látni, hogy fél-tizkor este indult jövevény-magyarral ennek helyet keresni s őt egy amerikai doktornak beajánlani. Gondolom, hogy reggel felé jött haza. Lehetséges, hogy európai ember lévén még mindig úgy okoskodik, hogy Európában olyankor úgy is nappal van, tehát fölösleges lefeküdnie Amerikában! Hogy mi volt ez a fabódé azelőtt, azt nem tudom, csak annyit kutattam ki, hogy mielőtt plébániává kineveztetett, amerikai közszolgálatban állt; tehát nem Father Boehm építtette. Ugy gondolom, hogy public-school és bakter-ház is volt. Azután vette meg az egyházközség s bebutorozta a szobákat s fölszerelte a konyhát és ebédlőt porcellánnal s pakfonggal s átadta Father Boehmnek ! Father Boehm be is vonult a lakásba, de mivel a ház kitudja miféle Avenu-n állt, ide kellett gurítani a templom mellé. Father Boehm tehát és háza idegurittatott, mialatt a konyhájában főztek s az íróasztalán számította össze adósságait ; más baj nem történt, mint hogy a tapéták összeszakadoztak, amin könnyű volt segíteni. E házban él Father Boehm azóta is, oly egyszerűségben Sirolin tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut í ™ lábbadozőknál influenza után A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer úgymint nősen ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva : F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc).
