ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-09-18 / 38. szám

fokú határozat kimondását. Ezen szokatlanság előszörre meglepte a bizottsági tagokat, sőt volt olyan is, aki nem értette meg a dolgot addig, mig az alispán meg nem magyarázta. 0, Andrássy János kir. tan. alispán, ugyanis szabadságon volt s a Il-od fokú alispáni határozatot a helyettese hozta meg. Saját részéről kijelenti, hogy Gogolát mint lelkiismeretes és pontos embert ismeri, ki­nek hivatalát a lefolyt hivatalvizsgálatok alkal­mával rendben találta. Szó sincs róla: kissé furcsa, hogy a jegyző urat ismerő alispán szót emelt a nevében eljáró és a jegyző ügyét tanulmányozó és valószínűleg szintén ismerő tisztviselőnek határozata ellen, de Gogolának mindenesetre határozott szerencséje, mert a bizottság helyben hagyta az I. fokú hatá­rozatot. Ezek után mindenki csak azt kivánhatja az alispánnak, hogy a jegyző korrektségét illető­leg a jövőben se csalódjon. Most jött pedig az ülés legpaprikásabb része. Székely Henrik városi állatorvos ellen, ha jól tudjuk: szintén az alispán szabadsága alatt, alispáni rendelet fegyelmi vizsgálatot rendelt el, hasonlóan Szálkai Tóth hegymester és Ekesi város­gazda ellen is. Székelyt azonban a rendelet fel is függesztette állásától. Az állatorvos bűne, hogy az Esztergomban dúló száj- és körömfájást eltit­kolta, illetve hatóságának be nem jelentette. Bű­nében állítólag a két másik városi alkalmazott is osztozik. Az ügy előadója Thuránszky Lajos tb. fő­jegyző volt, ki a három fegyelmit és az egy fel­függesztést elrendelte, mint az alispán helyettese. Előre látható volt, hogy a város részéről beválasztott tagok a felfüggesztés ellen szót emel­nek, mert az állatorvos eljárása fontos városi okok miatt többfélekép menthető, de a fegyelmi ügy elintézése előtti felfüggesztés a városra, sőt'leg­inkább magára a tisztviselőre nézve roppant nagy kárral jár. Dr. Helcz Antal, ki már az ügy ismerteté­sénél is célzatosnak találta az állatorvos ellen felvett jegyzőkönyvet, legelőször szólalt fel. A fegyelmi ügyek igen könnyelmű elrendelését lát­juk, úgymond, igen sok esetben. Keresett, hajánál előráncigált okok miatt, mondhatni frivol elvek alapján rendeztetnek a fegyelmiek s mint láttuk, lassúsággal húzatnak el évekig. A jelen esetekben a fegyelmi vizsgálatok elrendelése ellen nincs semmi észrevétele, de igenis a felfüggesztés ellen, melynek csak akkor volna helye, ha az állatorvos állásában meghagyva, a fegyelmi vizsgálat ered­ményes lefolyását megakaszthatná. De minthogy a vizsgálat zavartalanul folyik s ennek során az állatorvos máris tisztázva lett, semmi okát nem látja annak, hogy azt felfüggesztették állásától s ezáltal létalapját, fizetésének nagy részét elveszítse. A szónok azután rámutatott arra, hogy a városi köz­igazgatás is mennyire szenved az ilyen esetekben. Andrássy János kir. tanácsos, alispán Helcz Antal szavait, amennyiben azok a fegyelmi vizs­oly buzgóságban, hogy sz. Pál megszállhatna nála s jól érezné ott magát! Mi is nagy megtiszteltetésnek • vettük, hogy vendégszerető házába szánhattunk. Nem kommo­dizálni jöttünk, hanem résztvenni apostoli mun­kájában s abból került nekünk is. De az apos­toliból többet kaptunk, mint adtunk, mert közelről szemlélhettük a teljes igénytelenséget, a kiapad­hatlan buzgalmat s a lelkek üdveért önmagát emésztő gondosságot. Erre a házra nem lehet fölírni, hogy »parva domus, magna quies,« hanem azt: »parva domus, ingens aestus« s ismét »lignea domus, aurea vita.« Ezt a fakulibát az apostoli hév és tűz nem fogja fölemészteni, de a lakóját igen! Óvja meg sz. Flórián a házat a lángtól s szitsa föl a szentek szelleme lakójában nemcsak az apostoli szeretetnek, hanem az életerőnek tüzét is. S e jóreménységgel szivemben azt kiáltom most még, midőn ezt irom, az Óceánról, később, ha tárcának szánt cikkem vizbe nem esik, az »Esztergom« hasábjairól: »Viszontlátásra.« Father Boehm pedig, ha majd e hűséges leírást az »Esztergom «-nak hozzá átevezett szá­mában olvassa, tudom, mosolyogva fogja ismét rázni fejét, kiveszi szájából pipáját s megfenyeget vele: »hej, csak jöjjetek át még egyszer ide; tudom, máskép emlegettek majd meg.« Még igy is csak azt felelem: viszontlátásra! Prohászka Ottokár. gálatot tendenciózusnak mondják, visszautasítja és kijelenti, hogy az előadó csak kötelességét teljesítette s különben is a jelen esetben a kül­földre való tekintettel kellett ily szigorúan eljárni. A bizottsági tagok ekkor már igen harcias hangulatban voltak s a levegőben forrt már a vihar. Helcz Antal kijelentette, hogy nem az alis­pánra vonatkoztatta szavait, mert hisz az alispán szabadságon volt, mikor az ügy előadója az állat­orvos ellen, ennek vádlott társaival az általa, dr. Helcz által kifogásolt jegyzőkönyvet felvette. Sza­vait a jegyzőkönyvre vonatkoztatta. Dr. Thuránszky, az előadó kijelentette, hogy ő vette fel a jegyzőkönyvet mint alispánhelyettes. Dr. Fehér Gyula emelt ezután szót s ő is mint Helcz, a fegyelmi eljárás megindítását nem kifogásolja, de nem tartja helyénvalónak a fel­függesztést, mert ez nemcsak az állatorvos kára, hanem a városnak is. Ugyanilyen értelemben szólalt fel dr. Pro­kopp Gyula is, mire az ellenfél is akcióba lépett, s e részről dr. Hulényi Győző vállalkozott a be­kezdés szerepére. Azzal kezdte beszédét, hogy a városi tisztikar nagyon hálás lehet a három szó­noknak, kik a felfüggesztett tisztviselőt oly nagy védelemben részesitik. Beszédében^ mely odairá­nyult és arról akart meggyőzni, hogy a felfüg­gesztés helyénvaló volt, finom gúny, sőt ha jól értették a városi szónokok, volt benne egy kis adag kicsinylés is. Dr. Prokopp Gyula sietett vissza válaszolni ugyanolyan értékű szavakkal, s kijelentette, hogy bármikor védelmére kél min­denkinek, ha meggyőződése parancsolja s ekkor nem nézi vájjon városi vagy megyei hivatalnok-e az illető. Hulényi személyes kérdésben felszólal­ván kimagyarázza szavait, de ezen magyarázat • csak olaj volt a tűzre. A főispán látván, hogy a vita hova tovább elmérgesedik s a szónokok már-már egymást sem kímélik, végét szerette volna vetni a csipős vélemény nyilvánításoknak, de ez legjobb akarata mellett sem sikerült, mert beszédében szintén ilyetén hibába esett, sőt még nagyobbá, mert mikor már kijelentette a dolog érdemére tett észrevételét, az egyik szónoknak magánügyét, mely semmiesetre sem tartozott épen akkor a bizottság elé, nagyon határozott hangon hozta szóba. Horváth Béla főispán ugyanis kötelességé­nek tartotta dr. Helcz Antal egyes kifejezései ellenében megvédeni a megyét. Lágy hangokon, de annál erélyesebb szavakkal utasította vissza Helcz Antalnak azon kijelentését, hogy a megyé­nél frivor elvek alapján rendeltetnek el a fegyel­miek, mivel azoknak mindenkor meg van a tör­vényes alapja. Ennyi untig elég is lett volna, de Horváth Béla Helcz Antalnak szemére vetette, hogy neki is volt már polgármester korából származó fegyel­mije s akkor az ő (a főispán) eljárása minden tekintetben Helcz javát célozta.. .. Dr. Helcz Antal: ígéretekben volt részem, de eredményt nem tapasztaltam . . . Horváth Béla főispán tovább fejtegetve Helcz fegyelmi ügyét, szemére veti a szónoknak, hogy az ő ügyéből kifolyólag meggyőződhetett, hogy frivol elvek nem vezetik a megyét, mikor fegyel­mit rendel el, vagy tárgyal. Dr. Helcz Antal méltán megütközve a főis­pánnak hosszú leckéjén, mely másnak, mint neki nem is szólhatott, azzal kezdte s ebben igaza volt, hogy a főispán úr nagyon váratlanul hozza és vonja elő az ő személyes és nem ide tartozó ügyét. Kijelenti, hogy az ő fegyelmi ügyé­nek eljárása körül nem lát olyan főispáni érde­meket, melyekért köszönettel tartozna annyira, hogy a közigazgatási bizottságban elfoglalt állás­pontját vagy véleményét el kellene hallgatnia. Dörgedelmes hangon mondta ki igazságát: En itt jogomat gyakorolom ! —• mikor bármely kérdés­ben saját meggyőződésemet nyilvánítom. Szónok ezután kijelentette, hogy igenis frivolnak mondja azt az elvet, mellyel a megyénél fegyelmiket rendelnek el sok esetben, mert ő maga tudja, hogy sokszor semmis ok miatt rendelik el a fe­gyelmit, vagy függesztenek fel tisztviselőt azon elvből kiindulva, hogy majd tisztázza magát ha ártatlan, s a fegyelmi vizsgálatnak csak az a célja, hogy a tisztviselő korrektségét igazolja. Nagyon könnyelműen és a tisztviselő anyagi és erkölcsi kárának megfontolása nélkül rendelték a felfüg­gesztést. Ezt tartja ő frivolitásnak. Kinos csend ,ült a teremben, mikor Horváth Béla főispán látszólag nyugodtan, de bensőjében annál jobban felindulva, elnöki vitazáró szavait elmondotta: . . . hát akkor Helcz bizottsági tag úrnak mai szereplését én is frivolnak tartom . . . És most hirtelen elrendelte a szavazást, mely­ben a bizottság helyben hagyta a felfüggesztést. Ezután csak úgy ment a bizottság tárgya­lása, mint egyébkor. A pénzügyigazgató az egyenes adóknál igen kedvező befizetési eredményt mutat ki jelentésé­ben. A mennyiben a jelzett hóban egyenes adó cimen befolyt 262,473 kor. 11 fillér, a mig az előző év ugyanezen szakában csak 142,430 kor. 38 fill, fizettetett be és igy az emelkedés 120,042 kor. 73 fill. A hadmentességi díjnál az emelkedés: 1,698 kor. 02 fill. Adóelengedés és törlés: 10,973 kor. 33 fill. Adófizetési halasztások 37 esetben 1,934 kor. 11 fill. — A tanfelügyelő jelentéséből örömmel értesülünk arról, hogy a bélai Bródy­féle iskola-ügye hitfelekezeti uton végre megol­dást nyert. — A közegészségügyi viszonyok a mult havihoz képest Esztergomban kedvezők, a járásokban kedvezőtlenek. Számosabban előfordult kóralakok ugy a gyermekek, — mint a felnőt­teknél : gyomor és bélhurut. Mogyoróson a ka­nyaró járvány megszűnt. Összesen 54 eset fordult elő, 3 halálos kimenetelű volt. Hevenyfertőző kórok szórványosan több községben fordultak elő. Az összes halálozások száma a vármegye területén 221, a mult év augusztus havában 181 és igy 29-el több. A halálozások számából 7 éven alu­liakra esik 122, azaz 58-1% tüdő vészesekre 31, azaz i47°/o. Trachoma a pilismaróthi téglagyárban 6 eset. Rendkivüli haláleset 10. Az esztergomi közkórházban a mult hó folyamán ápoltatott 206 beteg. Az ápolási napok száma 2805 volt. Az állammérnök jelentése szerint ugy az állami, mint a törvényhatósági utak jó karban voltak s for­galmi akadály sehol sem fordult elő. — Az állat­orvosi jelentés még mindig 'nem valami meg­nyugtató. Egyes helyeken megszűnnek, majd ismét másutt lépnek fel állatbetegségek. Epölön, a szarvasmarhák közt lépfene konstatáltatott. Az ülés 1 órakor ért véget.. Vasárnapi levél. — Pellengérezés. — A héten névtelenül és elég lelkiismeretlenül, olcsó szenzációkban utazó emberek világgá röpí­tettek egy hírt Esztergom megyéről, mely sehogy sem válik az ősi és primási megye javára. Arról van ugyanis szó, hogy a fővárosi la­pok sok tekintetben tendenciózus sőt mondhatni rosszakaratú tudósításokat hoztak, melyekben az esztergomi közigazgatás ázsiai szinben van fel­tüntetve. »Kis megye nagy szennyese« »Züllött közigazgatas« »Panamak megyeje« és még sok ilyen és hasonló, nem igen kedveskedő cimmel látott nagyvilágot azon hir, hogy a vármegye 31 tisztviselője ellen indítottak fegyelmi vizsgálatot s hogy a városnál Székely állatorvost, Ekesi város­gazdát és Szalkay Tóth hegymestert felfüggesz­tették állásuktól. Még alig egy két hónap előtt 40-nél több volt az ilyen fegyelmiek száma, tehát ha most 30, akkor csak javulásról lehet szó. Az állatorvoson kivül pedig más városi alkalmazott nincs felfüggesztve. Az igazság érdekében ezek ellen a hirek ellen magának a vármegyének kellene legérzé­kenyebben tiltakoznia, mert hisz ilyen rúgásokat nem köteles eltűrni az a szorgalmas, munkás tes­tület, melyet nem csak mi, de az egész vármegye tisztviselőknek nevez. A vármegye legelső tisztviselője az alispán s ettől kezdve a joggyakornokig mindenki tiszt­viselő, de ezek között egy sem áll fegyelmi vizs­gálat alatt. A kezelőszemélyzet szintén tiszta ezek­től s a fegyelmiek csak is a községi jegyzők, birák és esküdtek egyik másika ellen vannak fo­lyamatban, amit nagyobb vármegyében sokszor nagyobb arányokban is tapasztalhatni, de azért ott senkinek sem jutott eszébe, hogy a . vármegye tisztikarát ezért akár panamázással, akár pedig zülléssel vádolja, sőt elismeréssel kell lenni a közigazgatási hatóságoknak, ha alantasaik ügy­kezelését vagy hivatalos eljárását élénk figye­lemmel kisérik s a bajok orvoslására a fegyelmi eljárás kúráját alkalmazzák. Esztergom megyében pedig a hivatalnok legcsekélyebb mulasztása, vagy annak látszata is elég, hogy fegyelmit indít­sanak ellene, sőt mint azt a legutóbbi esetek bizonyítják, az érzékeny felfüggesztés sem kése­delmeskedik ilyen ügyekben. Az ilyen híresztelésnek hitelt ad az egész ország s azt hiszi, mert az jól lehet a kormány hivatalos orgánumától származik, már szentírás is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom