ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-01-03 / 1. szám

állami és nemzeti érdekek szükséges követelményeinek tartják. A társadalom létérdekei követelik a hitvallásos iskolák fenntartását, támogatását. A vallás tekintélyétől és befolyásától felszabadított állami iskola a socializmus és az anarkia melegágya lesz. Beszéljen a statisztika! Minő mérges gyümölcsöket terem a tiszta állami iskola, erre eklatáns példa Franciaország. 1872-ben állították fel ott tömegesen az állami iskolákat, s bár a legújabb időkig a katholikus iskolák számra nézve még megmérkőztek az államiakkal, mégis az ifjúkori gonosztevők száma az állami iskolák behozatalával néhány év alatt megháromszorosodott. 14,593 esetről 36,715-re emelkedett. Evenkint 1200 gyermek kerül javítóintézetbe. Ezek közül 89% esik az állami iskolákra. Az ausztráliai állami fogházak felügyelője pedig az általa összeállitott statisztikához többi közt ezen megdöbbentő megjegyzést fűzi: »az állami iskolákból, melyekben Krisztus nevét még említeni sem szabad, egy egészen sajátságos gonosztevő-typus kerül ki, mely semmiféle törvényt nem ismer, és semmiféle gonosztettől vissza nem retten.« Nagy államférfiúi előrelátás tehát a hitvallásos iskolák mellett foglalni állást, és pedig valamennyi bevett vallás iskolái mellett. Mert a katholikus vallásnak nem áll érdekében, hogy más vallásbeliek felekezetlen iskolába járjanak. Az egy Istent hivő valláshoz való ragaszkodás minden alakjában százszor jobb a hitetlenségnek Ha még az államosítás államosítás maradna csak és nem érintené a vallást. De a társadalomfelforgató szabadkőművességnek kidolgozott s némely országban már befejezésig jutott programmjában ez csak az első lépés. A második lépés: minden pozitív vallásnak, különösen a keresztény hitnek tervszerű támadása a többi tantárgyakban, a meddig az állam a hittant mint tantárgyat megtűri. A harmadik lépés és végcél: a hittan teljes kiküszöbölése, a pap végleges kitiltása az iskolából. Idáig jutottak a társadalom patkányai már Olasz- és Franciaországban, ezt a célt hangsúlyozták nálunk is a nagyváradi gyűlésen : az iskolát az államosítás által teljesen laicizálni kell és hitetlenné tenni. Ez a szabadkőműves Programm az állami tanitók lapjában is mind nyíltabb kifejezésre jut: »Az iskola legyen teljesen világias és polgárias; a katekizmus nem való oda!« »Valamennyi katekizmust, melyből eddig a gyermekeket tanulni kényszeritették, halomra kell hordani s elégetni!« (Paedagogium 14. évf. 141. és 296. 1.) Mivel pedig az iskolai tanítás manapság nemcsak kiegészíti a házi nevelést, hanem ennél sokkal maradandóbb befolyást gyakorol az emberekre, mi lehet ily államosított, laicizált, hitetlen nevelésnek következménye más, mint a socializmus és az anarkia ? ! Maga Bebel állította e kettőt ok-okozati összefüggésbe : »Az iskolák, úgymond, megfosztottak bennünket az örökkévalóság és a mennyországban való hittől, azért követeljük mennyországunkat itt a földön!« Ez pedig a társadalom feldulása s örökös forradalom nélkül nem megy. Ideje, hogy az államférfiak a páholyok és a zsidó újságok terrorizmusa alól függetlenítsék magukat és a társadalom érdekeit tekintsék az iskolakérdés megoldásánál. így tett ujabban Tisza István miniszterelnök a főrendiházban mondott programmbeszédében, igy tett Horváth Béla főispán szóban forgó rendeletével. A társadalom érdekei pedig sürgősen kívánják, hogy a sok tudnivaló mellett, melylyel az iskola tele tömi a gyermekek fejét, segítse az iskola a fejlődő gyermeket erkölcsi fejlettségre és energiára. Maga Pestalozzi, a szabadkőműves paedagogus bevallotta, hogy »Europa boldogsága nem a folyton növekvő tananyagtól várható, melyet az iskolában a gyermekkel közölnek, s melyek a szegény népet mégis oly ritkán segítik joghoz és kenyérhez!« A vallás-erkölcsös nevelést pedig csak a hitvallásos iskolában látjuk biztosítva. Tehát ezen százados, kipróbált intézményt kell fejleszteni, nem pedig egy modern intézményt behozni, melynek kudarcát tapasztalják már nagy kárukra a nyugat népei. Tehát a keresztény, vagy ha ez nem tetszik, a polgári társadalom nevében követeljük a hitvallásos iskolák fentartását, fejlesztését az állam és annak közegei részéről is. Követeljük, hogy a hitvallásos iskola napszámosait ép oly előnyökben részesítse, mint dédelgetett állami tanítóit, mert ezek ép oly jól szolgálják, ha nem jobban, a társadalom érdekeit, mint azok, s mert utóvégre is a mi pénzünkön megy minden. Egyébiránt Tisza István ezt nagy bámulatunkra, kilátásba helyezte. Legközelebb kimutatjuk a hit vallásos iskoláknak fontosságát állami és nemzeti szempontból is, valamint rátérünk a politikai és financiális szempontokra is, melyeket főispánunk rendelete érintett. HÍREK. Vallomás. Te vagy a legszebb lány itt a mi falunkban, De, bogy elbizd magad tán, nem azért mondom; Szépségedről nekem szó hiába árad, Láttam én már sokkal szebbet is tenálad, Gyönyörű galambom. Szavad csengésével elhóditanád a Csillagos mennyország legragyogóbb napját. De ez se köt ugy le, hogy tán szeretnélek; Hidegen hagyott már bűbájosabb ének, Mint a te szép nótád. Hanem tudja Isten, — valami ragyogó, Túlvilági fényben fürdött meg a lelked, S a mikor én abba mélyen belenézek, Mintha az enyémmel volna csak egy lélek . , . Ládd ezért szeretlek. Estéli András. A bányaveszedelmek megyénkben. A magyarországi bányamunkások karácsonykor kongresszust tartottak Budapesten, melyen 75000 magyar bányász közül 22000 volt képviselve. Minden nagyobb bányatelep munkásai menesztettek egy-két küldöttet, kik aztán előadták a sérelmeket és azok orvoslására módot kerestek. A salgótarjáni bányamunkások a nyomorúságos keresetek miatt kivándorlásra készülnek, a legtöbb telepen pedig az embertelen bánásmód felől szólt a panasz. A megyénkbeli bányatelepek munkásai is nagy számmal vonultak fel a tanácskozásra s általános érdeklődéssel hallgatták a szónokokat, köztük Kollár Mihály annavölgyi bányászt, ki fájdalmasan panaszolta fel, hogy az egész országban egy év alatt nem történik annyi szerencsétlenség, mint az esztergomi bányákban egy hónap alatt. A bányamunkást uton-utfélen várja a halál. A telepeken sokszor a legelemibb óvintézkedések hiányoznak, a nagyobbak annál inkább s igy a bányamunkások teljesen leszámolhatnak életükkel, ha az annavölgyi bányatelepre kerülnek. Elszomorító hanyagságot leplezett le az egyszerű munkás, kemény szavakkal, erélyesen követelve, hogy az épen akkor tartott kongreszszuson határozatakép kimondandó pontozatok közé vétessék fel az is, hogy a szerencsétlenség esetén a felelős közegek, akiknek bűne vagy hanyagsága idézte elő a szerencsétlenséget, börtön büntetéssel sujtandók. A kongresszus a bányatörvények revizióját tárgyalva, ezt határozati javaslatkép ki is mondotta. A bányatörvények módosítását célzó javaslatok között van még a 8 órai munkaidő, teljes vasárnapi munkaszünet és a társládáknak az egész országban való egyesítése. A munkások méltányos kívánságuk érdekében nagyobb mozgalmat fognak kifejteni s ezen mozgalmukat, mi, igazságos részeiben tőlünk telhetőleg támogatni szeretnők, midőn az illetékes körök figyelmét felhívjuk a munkásgyülésen elmondott panaszokra. Tény az, hogy az ország bármely nagyobb bányatelepén nem történik oly nagy mértékben, oly gyakran szerencsétlenség, mint épen az annavölgyi bányákban. Emlékezhetnek még rá olvasóink, hogy rSfcides rovatot tartottunk róluk és a »csille« cím egyetlen hírrovatból sem hiányzott. A rendes heti csille-szerencsétlenségek még most is megtörténnek, csak nem szolgáltatják ki hírüket, levén mi újságíró népség olyan, ki dobra üt mindent. Hogy most e témát újból elővesszük, a közvetlenül szerzett értesülések és tapasztalatok nyomán megírjuk, hogy a gyakori baleseteknek maguk a bányatársulatok az okozói, mert takarékossága ott, hol az óvórendszabályok létesítéséről vagy alkalmazásáról van szó, a fösvénységbe megy át. A nemrég lezajlott bányászsztrájk is indokolttá teszi ezen állításunkat és azon véleményt, hogy ezen a bajon segíteni kell, mert ne akkor indítsunk a kivándorlás vagy pusztulás ellen mozgalmakat, mikor azok már bekövetkeztek, hanem, mikor annak okozó bajai feltűnnek. A hatóság az ilyen szerencsétlenségek vagy munkás panaszok alkalmával mindég úgy ítélkezik, hogy a bányatársulat marad fehérben, s többnyire az sül ki a vizsgalatokból, hogy a munkás saját vigyázatlanságának áldozata s a dúsgazdag részvénytársaság vagyonának gyarapítása közben meghalt ember családját egy pár forinttal teszik ki a kétségbeejtő nyomorúságba. Világért sem célzatos, sőt annál kevésbé a hatóságok tekintélyét csorbító azon szerény meggyőződésünk, hogy a bányaveszedelmeknél rendesen azon paragrafus alkalmaztatik, amely a szerencsétlenségben holttá vált munkást sújtaná büntetéssel, ha még lehetne ; azt pedig, -hogy a munkások panaszai minden egyes esetben nélkülözzék az alapot, sem mi, sem az értelmes közönség, de talán maga a bányatársulat sem hajlandó elhinni. Megengedjük, a bányatörvények nem elégítik ki sokak igényét, de ezt legelső sorban a hatóságoknak kell észrevenni, mert hisz a paragrafus csak meghozatala után lép a gyakorlati életbe, tehát a fogyatékosság* pótlása is megalkotóit terheli. A bányaveszedelmeknél a legritkább esetben tapasztaltuk a paragrafusok szigorú alkalmazását. Ennek oka ugy hisszük, korántsem a hatóságok elnézése, hanem azok a bizonyos enyhítő körülmények, melyeket a magyar bíráknak vagy nyomozó hatóságoknak okvetlen figyelembe kell venni, ha azt nem akarják, hogy felebbezések folytáni itéletenyhités, intézkedésüket illuzoriussá' tegye. Ilyen esetekben pedig a büntetések szigorú alkalmazása a legindokoltabb, mert nemcsak a mulasztó bányatársulat, vagy annak közege bűnhődik, de a munkások életét és testi épségét védik, ezzel együtt pedig korlátozzák azon bajokat, melyek máskép, ha a bánya-rész vény társulatok kényük-kedvükre takarékoskodnak, kivándorlásra vagy más ily nemzetgazdasági szempontból vett csapásra szolgáltatnak okot. Nemcsak a humanitás, de a megyebeli bányászat jövője is megköveteli, hogy a hatóságok a legkíméletlenebb paragrafusok alkalmazásával védjék meg a nehéz, ölő munkában sinylő emberek jogait, testi épségét és életét. (d) * Szerkesztő-változás. Az új-év alkalmából az »Esztergom« szerkesztőségében is változás történt. Lapunknak több éven át volt buzgó s körültekintő főszerkesztője, dr. Csajka Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut 2£T lábbadozóknál influenza után 9 és különösen ajánltatik. EmeH az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL, (Svájc). 1 I