ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-01-03 / 1. szám

Ernő, más téren való elfoglaltsága miatt meg­vált ezen állásától, s teendőit dr. Babura László vette át, ki ugy elvek, mint értesült­ségek és ujságirási étiket tekintetében az »Esztergom« régi irányában fog munkál­kodni, és a lap színvonalának, melyre azt az előbbi szerkesztők emelték, egy ujabb biztosító oszlopa. E részben kétség nincs, s azért az »Esztergom« bízvást néz a jövőbe. A kiadó. * Új év. Az új év alkalmából a herceg­prímás O Eminentiáját számos előkelőség üdvö­zölte. Esztergomból a főkáptalan,^az érseki iroda, a lelkészkedő papság és gazdasági hivatalainak küldöttsége és számos magányos személy fejezte ki szívből jövő szerencsekivánatait. A vármegye és város feliratban üdvözölték az egyházfejedel­met az új év alkalmából. A hivatalok főnökei, az alispán és a polgármester szinte küldöttségeket fogadtak, melyben tisztviselőtársaik jó kivánatait vették. * Kohl Medárd püspök Rómában. Kohl Medárd püspök Rómából levelet intézett Boltizár József püspökhöz, amelyben értesíti, hogy a pápa ő Szentsége december 27-én fogadta, és kihallga­tása alkalmával a püspök a hercegprímás meg­bízásából jelentést tett az egyházmegye állapotá­ról és átnyújtotta a hercegprímás, a főkáptalan és a hívek szeretetadományát, a Péterfillért. A püspök kérelmére egy arcképre sajátkezüleg írta reá a főkáptalannak szóló köszönetét és megkül­dötte apostoli áldását. Január 6-án fog a kassai vértanuk ügyében hozott végzés ünnepélyesen kihirdettetni, Kohl püspök ez ünnepélyen is jelen lesz mint magyar püspök és csak az ünnepély után jön haza. * A hercegprímás Horváth Béla főispánhoz. O Eminentiája, Vaszary Kolos hercegprímás, mint a hitvallásos iskolák fővédnöke azon alkalomból, hogy Horváth Béla, megyénk főispánja a hitval­lásos iskolákat törvényellenes zaklatások és erő­szakos elközösitések ellen hivatalos pártfogásba vette, meleghangú köszönőlevelet intézett. Eszter­gom-megye főispánja megmutatta, hogy a magyar államnak égetőbb érdekei várnak megoldásra, mint ezeréves alapjainak kitépése. * A főkáptalani tisztek újéve. A főkáp­talan mult hó 30-án tartott konsistoriumában kiutalta a gazdasági tiszteknek az 1902. évre a jövedelmi százalékot, miután előzőleg az összes számadások fölülvizsgáltattak és jóváhagyattak. * Egy község a főispánhoz. Lapunk más­helyén kimerítően foglalkozunk Horváth Béla főis­pánnak azon igazságos rendeletével, mely a hit­vallásos iskolák erőszakos államosítása ellen in­tézkedik Esztergom vármegyében. A jegyző urak nem egy községben bontották meg a képviselő­testület csendes együttműködő békéjét az által, hogy a felekezeti iskolák ellen nyíltan síkra kel­tek, ellenök pártot csináltak s addig-addig »mun­kalkodtak«, mignem a kir. tanfelügyelő segítsé­gével az iskola államosittatott. Mult számunkban egész terjedelmében leközöltük a főispán üdvös hangú rendeletét, mely hogy mily kívánatos és szükséges volt, mutatja, hogy alig vált köztudo­mássá, már is viszhangozik az örömtől a megye. Legelsőbben Bajóth község köszönte meg a fő­ispán rendeletét, s utána, mint halljuk, más köz­ségek is következnek. A község lakossága 100 aláírással ellátva a következő helyes fogalmazásu feliratot intézte Horváth Béla főispánhoz: Méltóságos Főispán Ur! December 15-én kelt 29. sz. rendelete Bajóth község lakosságát nagy örömmel töltötte el. E bölcs és igazságos rendeletével Méltóságod nagy hálára kötelezett bennünket, amiért is fogadja az egész község legnagyobb köszönetét. Mi legelső sorban a legilletékesebbek va­gyunk hálálkodni azért, mivel ép nálunk vannak áldatlan állapotok, melyek ha tovább tartanak, félő, hogy szomorú következményei lesznek. Jegyzőnk az elöljárósággal erőszakos álla­másitást akar keresztül vinni. Méltóságod mellő­zésével egyenesen a minisztériumhoz ir, az egy­házi hatóságot senkibe sem véve, mert mint monda: az öreg püspök mindent alá ir. — A nép ragaszkodik az ő kath. iskolájához, és senki­nek esze ágában sincs a kath. iskolát bolygatni, ha a jegyző nincs. Reményünk van, hogy az áldatlan, békét­len állapotok most meg fognak szűnni, mi ha nem következnék be, mi arról Méltóságodnak azon­nal jelentést teendünk. Bölcs rendelete békét és igy áldást hoz községünkre, fogadja érte tehát Méltóságod hálás köszönetünket, egyúttal biztosítjuk odaadó ragasz­kodásunk és szeretetünkről Méltóságodat. Kérni fogjuk a Mindenhatót, áldja meg szeretett főispá­nunkat, hogy nemes törekvéseit, melyek mindig megyénk javát célozzák, kisérje siker és Isten áldása. Ha megengedni kegyes lesz Méltóságod, boldog eljegyzéséhez az egész Bajóth község őszinte szívből tolmácsolja jó kivánatait. Éljen sokáig édes hazánk, szeretett megyénk felvirá­goztatására! Vagyunk méltóságos főispán urunk­nak. Bajóth, 1903 december 25. Lekötelezett hálás szolgái. (Száz aláírás.) * Változások a főkáptalani tisztikarban. Rajner János széplaki intéző rendelkező kasznárrá, Stefanies Jenő segédtiszt a központba intézővé, Rosznáky Alajos szintén intézővé neveztetett ki Kiscsévre. * Az adóhivatal uj ellenőre. Sztaniek Géza helybeli adótiszt a kir. adóhivatalnál megüresedett ellenőri állásra neveztetett ki. * Hymen. A köztiszteletben és szeretetben részesült néhai Hajas Simon bájos leányát, Olgát, január hó 16-án oltárhoz vezeti Snhajala János gyógyszerész. Az esküvőt Vácon tartják meg az nap délelőtt 11 órakor, s a család iránti tiszte­letből és jóindulatból maga a püspök, gróf Csáky Károly adja össze a jegyeseket saját házi kápol­nájában. Az egybekelés híre, nemkülönben a gróf­püspök nemesszivüsége mindenfelé őszinte örömöt és méltánylást keltett, s mi is a boldog újévhez boldog új életet kívánunk nekik. * A népkonyhán annak megnyitása óta, december hó 15-től december 31-ig kiosztatott 560 ebéd, 142 kilogramm kenyér és 60 drb. kalács. Naponkint átlag 33 szegény kap ebédet. Karácsony napján kivételesen 60 szegény része­sült ebédben, kiknek mindegyike egy-egy drb. kalácsot is kapott. A népkonyha költségeinek fedezésére ujabban Schlick István praelatus-ka­nonok 40 koronát, Horváth Géza pedig 20 koronát adott. Szakács Mihály gyárvezető egy zsák krum­plit, Majer A. Szentgyörgymezőről pedig 20 db. fehér cipót adományozott. * Gyászrovat. Esztergom vármegye egyik népszerű alakját temették el kedden délután. Re­viczky Győző volt főszolgabíró halt meg aránylag rövid betegség után. Temetésén a vármegye és város közönsége nagy számban volt képviselve. A család a következő értesítést adta ki: Alul­írottak megtört szívvel jelentik a forrón «szereto, legjobb férj, apa és ^szerető rokon revisnyei Re­viczky Győző Esztergom megye nyugalmazott főszolgabirájának élete 55-ik, példásan boldog házasságának 31-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után mai napon d. u. 4 órakor történt gyászos elhunytát. A feledhetetlen drága halott drága maradványai folyó december hó 29-én d. u. 1 /23 órakor fognak az esztergomi belvárosi temetőben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmise áldozat pedig ugyanaznap, azaz decem­ber 29-én reggeli 10 órakor fog a belvárosi plé­bánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1903. december 27. Adj Uram örök nyugodalmat néki! Özv. Reviczky Győzőné szül. Pasteinner Fanni neje. Reviczky Arpadin, Re­viczky Margit, Reviczky Elemér gyermekei. Re­viczky Károly testvére. Reviczky Károlyné szül. Zabraczky Helén sógornője. Reviczky Gizella dr. György Emődné, Reviczky Margit Németh Bé­láné, Reviczky Karola unokahugai. * Stallumok betöltése a főszékesegyház­ban. Az esztergomi Bazilikában jelenleg több, összesen három harmad és negyedrangú stallum van üresedésben. Nem ok nélkül nevezzük stal­lumoknak, mert annyi a pályázó az üresedésben levő orgonanyomói, harangozói és sekrestyési állásokra, hogy a kanonoki stallumokra sem pá­lyázhatnának többen. Az idők nyomorúságának jele, hogy ilyen szerény állásokra annyian folya­modnak és mindenféle protekciókat keresnek, hogy elnyerjék. Ezekből kettőt, az orgonanyomóit és a harangozóit a káptalan ugy töltötte be, hogy meghagyván az eddig alkalmazásban volt haran­gozói segédet, orgonanyomóvá és ideiglenes ha­rangozóvá Hartl Antalt nevezte ki. * A bukott firmákról. A kereskedőknél, (kivált az esztergomiaknál) szokott előfordulni azon e$et, hogy megbuknak. A kereskedő cégére, érthetőbben firmája, ilyenkor változáson megy át vagy neve lekerül végkép a dobszóval kompro­mittált üzletekről. Kereskedőink azonban gondol­tak merészet és kicsit. T. i. kis betűkkel és kigon­dolhatóan apró betűkkel a régi firmára aZ » UTÓDA « vagy »NÉ« szócskával foldozzák meg. Ez a szo­kás már sok félreértésre adott okot, tehát a ke­reskedelmi minister most egy rendeletet bocsátott ki, melyben utasítja az iparhatóságokat, hogy ilyesmit ne tűrjenek s a vagyonbukottságot ilyen módon palástoló kereskedők ellen alkalmazzák a kereskedelmi törvények szigorú paragrafusait.* * Menedékjog. Az uj Szentkereszt-i Pálos­kolostorral történt a középkorba illő história. A közel szomszédságban levő útszéli csárdában összeveszett egy ittas legény-kompánia. Három bajóthi legény végre felülkerekedett s kivont késekkel űzőbe vette az ellenfelet, két mogyorósi legényt. A halálrakeresett két korcsmahős a Pálos-kolostorba menekült, de nyomukban voltak a vérszomjas üldözők. »Meg kell halni a kutyák­nak !« ordították s feltörtek minden ajtót. A meg­riadt szerzetesek békitgetni igyekeztek a dühön­gőket, de jutalmul durva tettleges bántalmazást kaptak védenceik helyett, kiknek életét ekkép saját testükkel védték meg. Az eset hasonlít a középkori ius asyli eseteihez, az egészben csak az modern, hogy a honfoglaló pálinka termeli az ily szép erkölcsöket. * Hymen. A következő értesítést küldték lapunknak : Dudás Etelka és Lovas Ferenc jegye­sek. Esztergom—Budapest 1903. december hó. * Karácsonyi ünnepség. A karácsonyfa gyertyáinak fénye városunkban nemcsak a gaz­dagok díszes termeibe, hanem a szegények el­hagyatott hajlékaiba is bevilágított; a szegényen született Istenember ünnepén örvendeztek a sze­gények, mert találkoztak jótékony lelkek, kik a Megváltó magasztos példáját követve, szívesen hoztak áldozatot embertársaikért, különösen az ártatlan gyermekekért. A jóságban kifogyhatatlan irgalmas nővérek az öröm kedves színhelyévé varázsolták karácsonyböjtjén a Szent-Anna-zárdát, hol e napon tartatott meg a karácsonyfa-ünnep­ség, melyen előkelő vendégsereg vett részt, kö­zöttük Bogisich Mihály v. püspök, Fehér Gyula dr., Guzsvenitz Vilmos, Eitner Elemér stb. A nagyszámú közönség élénk érdeklődéssel hall­gatta meg az óvodások szavalatait és kedves énekeit. Fénypontja volt az ünnepségnek a méhek és virágok érdekes jelmezében előadott párbeszéd ; oly kedvesen röpködtek, oly édesen csevegtek a pici méhecskék, hogy valódi élvezet volt őket nézni és hallgatni; majd allegorikus csoportok jelentek meg, a virágok: rózsa, ibolya, liliom és nefelejts, kik a Jézuskának hódoltak ajándékaik­kal. De hogy mit adtak elő, / erről szóljon az ügyesen egybeállított sorrend: Ének: Szálljatok le, szálljatok . . . Üdvözlő vers. Mondta: Polgár Ferenc. Ének: Ragyog a szép karácsonyfa . . . Vers. Mi van ma? Mondta: Meszes Erzsébet. Párbeszéd. Mondták: Bartal Róza és Szálkai Ferenc. Vers. Mese, mese. Mondta: Holop Erzsébet. Vers. Mit hoz a Jézuska ? Mondta: Farkas István. »A méhek, virágok és pásztorok üdvözlese.« Méhek : Hostok Gizella, Krajniker Teréz, Lerner Emília és Ugray Erzsébet. Virágok: liliom : Pol­gár Margit, nefelejts: Lábadi Mária, rózsa: Hor­váth Etel, ibolya: Zsalud Erzsébet. Pásztorok : Ravasz Pál, Stróbli János és Szenczy Ferenc. Angyal: Gálicz Anna. — Az óvodások szerep­lése után az elemi iskola növendékei adták elő a »Karacsonyest« cimü gyermekszindarabot sok ügyességgel és kedvességgel, az itt közölt szerep­osztással. Személyek : Testvérek : Margit: Her­bák Veronka, Róza: Szvoboda Erzsébet, Erzsi: Borovicska Ilona, Anna : Gulyás Irén. Váradiné, szegény özvegy asszony: Kistóth Róza. Gyer­mekei : Mari: Bognár Anna, Teri: Csenke Anna. — Az utolsó felvonás elmultával következtek a kedves mozgó képek, bemutatva a négy évszakot. Tavasz. Virágot szedő gyermekek. I. oszt. növen­dékei. Nyár. Arató leányok. IV. oszt. növendékei. Ősz. Szüretelő gyermekek. II. oszt. növendékei. Tél. Hólapdával játszó gyermekek. III. oszt. növ. A kis Jézus érkezése. — Befejezésül gyönyörű látványt nyújtott az élő kis Jézusnak angyalsereg

Next

/
Oldalképek
Tartalom