ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-04-03 / 14. szám
IX. évfolyam. Esztergom, 1904. április 3. 14. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. AZ „ESZTERGOM " TÁR CÁJA. Feltámadás. Álom csak a halál, Megtörte végtelenségét a szeretet, S a földöntúli létbe öntött szent hitet Nem födi már homály. A sirból feltörő Mély borzalom szent megnyugvássá csendesült. Mert hiv bizalmat önt szivünkbe egy derült, Mennyei szebb jövő Enyhítő nyugalom Simítja el a holt arcán a ráncokat . . . Nem elmúlásra : pihenésre hivogat A csendes sirhalom. Hiszen feltámadunk ! Feltámadott az üdvözítő Szeretet . . . S halottaink fölött többé már nem lehet Kesergő bánatunk. Ha majd rögös utunk A földi pálya elteltével véget ért, Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. A Golgothán megszenvedett bő érdemért A mennybe feljutunk. Álom csak a halál. Megtörte végtelenségét a szeretet, S a túlvilági életben lelkünk hitet, Nyugtot, reményt talál . . . Szvoboda Román, Feltámadás. A nagy ünnep íme újra itt. A világ legnagyobb eseményének emlékünnepe. Ezt elismeri, ezt vallja ís mindenki. A feltámadás ünnepe, az örök élet eszményének legkiáltóbb emlékeztetője. Ekkora ünnepnek bizonyára van hatása az emberekre. Igen van : az intelligenciája a városnak Fiúméba utazik, másik része, amelyik otthon marad szórakozás céljából s különösen a kis gyermekek örömére elmegy arra a körmenetre, ahol a legjobb zene játszik, amelyet katonaság tarkit, aztán készül a jó ebédre ; a vége az ünnepnek korcsma, kirándulás, mulatság és ilyenfélék. Az újságok ünnepi köntösben, borzasztón megduzzadva jelennek meg, mindenik vezércikkez az ünnep jelentőségéről, gyönyörű nyelvezet, ódai Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy hároinhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. geliuma valódi történeti müvek. János evangéliuma ellen is csak nagyon kicsinyes kifogásai vannak. Azt mondja, Strauss Dávidnak amaz állítása, hogy az evangéliumok sok meseszerűt tartalmaznak, nem bizonyodott be. Hatvan év történelmi és kritikai munkájának sikerült bebizonyítani, hogy az evangéliumok történeti müvek. Harnack szerint az evangéliumokat valóban Krisztus korabeli irók, illetve szem és fültanuk írtak. Tehát nézzük, halljuk, mit mondanak ezek a Krisztustagadó tudomány szerint is hiteles történelmi müvek Krisztus föltámadásáról? Máté a 28. fej.-ben azt irja a többi között, hogy Mária Magdolna és egy másik Mária és több más asszony kora reggel jöttek a sirhoz, azt nyitva találták, bementek, rémülve jöttek onnét ki és ime Jézus maga jött eléjük és azt mondta: Üdv nektek! És erre hozzá járulának és átfogák lábait és imádák öt. Majd pedig megjelent all apostolnak Galileában egy hegyen, ahová Jézus rendelte őket az asszonyok által. Jézus hozzájuk menvén mondván nekik: Minden hatalom nekem adatott a mennyben és földön. Menjetek az egész világra, tanítsatok minden nemzeteket. — Márk. a 16. fej.-ben röviden irja, hogy Krisztus reggel föltámadván, először megjelent Magdolnának, azután két tanítványnak, kik az uton voltak egy major felé; azután a letelepedett 11 apostolnak és szemükre hánya hitetlenségüket és szivük keménységét, hogy azoknak, kik látták miután föltámadott, nem hittek. Lukács a 24. fej.-ben hosszan Ieirja, hogy jelenik meg a föltámadt Krisztus az Emmausba menő két tanítványszárnyalás s remek frázisok ékesítik ezeket. A prófétáról szólnak, aki a szegények, elhagyatottak vigasza, akiről oly szép »legendákat« szőtt a »hálás« nép, melyek közt a feltámadás legendája a legszebb. Gyönyörű, poétikus mesébe szövik Jézust, aki megjelen a szegény vándorlegények közt maga is vándorköntösben, de szemében a szeretet, az értelem sugarával s beszél a züllött legényeknek; addig folyik ajkáról a szó, szivéből a melegség, mig amazok öntudatra, emberi méltóságuk tudatára ébrednek s emeltebb fővel, főbb reménynyel, bizalommal s józansággal folytatják útjokat. Ilyen módon aposztrofálják a Megváltót, ilyenféleképen festik, méltányolják is egy kicsit működésének hatását. Csak egyet nem ismernek el, csak egyet kerülnek tudatosan, csak egyet szégyenlenének kimondani, mert ez az előrehaladott műveltség rovására menne, azt, hogy Jézus, Isten fia dicsőségesen feltámadott. Ezt kellene megirniok a feltámadás ünnepén. Csak ezt. Ne beszéljenek prófétáról, ne kerüljék meg a világ szent csodájának dicsőségét frázisokkal, legendákkal, fontosI kodással. Hitvallomás, Istenfia kell nekünk. Nem fontoskodás, mese, filozofálás, kombináció, kertelés. Igazság az, ami az embert felemeli méltóIgazságot Krisztusnak is! Esztergom, április 2. (—r.) A kereszténységnek legeslegnagyobb ünnepe van ma, Krisztus föltámadásának emlékünnepe. Ez ünnep és ennek tárgya az emberiség egy jó harmadának legnagyobb öröme és reménye. Azt kérdjük ezzel szemben, hogy igazság-e az, mikor az u. ti. tudomány büszke ignorálással megy el Jeruzsálem csodálatos' sirja mellett és Krisztus feltámadásáról nem akar tudomást venni, vagy épen a zsidókkal tart? A zsidóság tudvalevőleg hivatalból adja a hitetlent és gúnyolódva mosolyog a kereszténységnek világra szóló kincse fölött. Nem kivánok most hitet és vallást, tisztán a tudomány nevében kérek szót. Lehet-e manap a tudománynak ignorálnia Krisztus sírját? Szabad-e manap Krisztus föltámadása fölött mosolyogva gúnyolódni a tudomány nevében? Krisztus föltámadása egy világraszóló és pedig a legvilágraszólóbb történelmi tény, egész unicum és egyetlen. Tehát a komoly tudománynak szükségképpen kell vele foglalkoznia, nem ignorálhatja és másodszor a mellett, hogy unicum, mégis a legesleghitelesebb történelmi tény. Krisztus életét, halálát, föltámadását még Krisztus köréből való történelmi munkák bizonyítják. A müvek közül kettőt maga egy-egy szem és fültanu irta, kettőt pedig ha talán nem is szem és fültanu irta, de olyan, ki a közvetlen szem és fültanuktól vette a tényeket. A négy történelmi müvet evangéliumoknak szoktuk nevezni. Remélem, hogy az evangélium elnevezés még nincs e müvek történelmi hitelessége elten. Maga a hitetlen Rousseau igy ir az evangéliumokról: »Az igazság pecsétje, melyet az evangéliumok magukon viselnek, oly nagy, oly meglepő, oly utánozhatlan, hogy aki ezeket kigondolta volna, nagyobb lenne, mint maga az a hős, akit ki akart gondolni. Nem igy szokás valamit költeni. Sokrates tettei, melyek fölött senki sem kételkedik, nincsenek igy bebizonyítva, mint Jézus tettei.« Ez már csak elég tekintély a legnagyobb elfogultság előtt is! Ha elvetjük e Krisztusról szóló történeti könyveket, akkor nincs többé jogunk azokra a történeti müvekre sem, melyek Sokratesröl, Piátóról, Caesarról, Ciceróról, Augusztusról, Tiberiusról szólnak; akkor el kell vetnünk az összes régi történetet a legújabb korig. Hogy mennyire szavahihetők azok a tanuk, amelyek az evangéliumokban szerepelnek, annak óriási bizonyítéka az akkori halálos gyűlölettel telt zsidóság. Az akkori zsidók ismerték e könyveket, mert közkézen forogtak, de sohasem cáfolták meg és nem is igyekeztek megcáfolni, nem tagadták e könyvekben foglalt tényeket, pedig oly rettenetesen voltak érdekelve. Tehát ugyancsak hü történelmi könyveknek kellett lenniök, amelyeket nem lehetett hamisságról és hazugságról vádolni. Még a hírhedt Krisztustagadó Harnack is, ki jelenleg Rerlinben protestáns theologiát tanít, azt állítja, hogy a négy evangélium közül legalább is Máté, Márk, Lukács evanELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, vaiamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében ESZTERGOMBAN. Mutatványképek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.
