ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-09-20 / 38. szám

zása nem vall igazi liberális zsidóra ?! Azt meri mondani gróf Zichy Nándorra, hogy »hazaáruló«. Hát ez világos jele annak, hogy Lakner fejében sok a viz, de ész annál kevesebb. Mert ő, ki egyik mondatában a hazát leszólja, csalónak nevezi, a semmivel egynek állítja, a másik mondatában azt dobja másnak szemére, hogy hazaáruló ? Hogyan beszélhet az hazaárulásról, ki a hazát üres szónak tartja ? Visszavetjük azt az aljas rágalmat teljes erőnkkel. Egy zsidógyerek, mint Lakner, ne merészeljen gróf'Zichy Nándorról igy nyilatkozni, mert hazaszeretet dolgában egy napon említeni sem lehet a két nevet. Hogy magyarabb nálánál Z. N. gróf, az világos abból is, hogy Lakner annak igaz magyar nevét még kiejteni sem tudja. (Zícsinek, mondta.) Es kell annál csúnyább hazaáruló, ki egy egész népsokaság előtt, magyar földön azt meri mondani, hogy a haza semmi; ott a hazánk, hol jó dolgunk van; a haza megcsal bennünket, a haza közönséges csaló ?! Ilyen ember meri gróf Zichy Nándort hazaárulónak nevezni ? ! Ha ilyen haza-ellenes és izgató bátran szerepelhet, akkor jó éjt a magyar hazafiságnak ! A szociál-demokraták továbbá lelketlen zsebelek, igazán a nyomor vámszedői. Mondják egész komolyan, hogy Lakner 40 koronát kapott bajnai szerepléseért. Ha újból eljön, adunk neki 80-at, — de nem koronát. ígérte is, hogy eljön. S ilyenkor az a szokás, hogy a második vagy harmadik beszédnél már felírják az »elvtarsakat« és tagsági dijat szednek tőlük. Igen ? Akkor könnyű azután a vezér uraknak a szegény nép keservesen megszerzett filléreiből pezsgőzni, nehéz arany órát, arany láncot vásárolni! Mi, ker. szocialisták, nem úgy dolgozunk! Ingyen, önzetlenül! Es csak midőn már hosszas munkánkkal fel tudunk mutatni eredményt, akkor fogadunk el némi tiszteletdijat, de akkor sem 40 koronás napidijat, hanem felét vagy egyharmadát annak, a mit biztosan érdemelnénk ! De ugy-e erre csak önzetlenség, feláldozás képes, üzérkedés pedig nem ? ! No és a sztrájkolásra nem azért ösztönzik a szegény munkás népet, hogy őt kiszipolyozzák ? Felbujtatják, felizgatják őket, beírják maguk közé, fizettetik a tagsági dijat és a sok sztrájkolás eredménye — semmi, vagy a szegény munkások idővesztegetése, károsodása. Hát a hazáról mondott remek szólamok nem a kivándorlások útját egyengetik? Persze, a kivándorlási ügynökségeknek is kell kereset! Hogy aztán a szegény néppel mi lesz, hogy sokan tönkremennek, szegényen és nyomorban, garas nélkül jönnek vissza, az mellékes ; fő a rebach! Végül a szociál-demokraták gyáva e?nberek. Mikor látják, hogy megcáfolták őket, elkezdik dicsérni ellenfelüket, csakhogy ép bőrrel menekülhessenek. No, hiszen a gyávaság különben is jellemző vonása az ő fajuknak. Most pedig köszönetet kell mondanunk Lakner Lászlónak bajnai szives látogatásáért. Ha mindenütt igy bemutatja a szociáldemokrácia fogafehérét, ez épen elég lesz arra, hogy a nép megutálja és megvesse. De nem is érdemel mást. A vakmerőség, a csalás és népbolonditás, az ostobaság és tudatlanság, a rendbontás és izgatás, mások ok nélküli gyalázása, a lelketlen zsebelés, a gyávaság : ezek csak megvetést érdemelnek. Bárcsak mindenütt volna egy ily gyűlés, a milyen Bajnán volt, akkor a nép mindenfelé megismerné a maguk valójában e jeles urakat. De mi már nem kérünk belőle. Elég volt a jóból. Más dolgunk is van, mint izetlenségekkel foglalkozni. Csak arra kérjük a jó magyar népet, hogy ily léha, csavargó népnek ne üljön fel. Abcugolja meg őket; ha nem használ, dobja ki. Nem érdemelnek mást. A papság legyen résen. Jelenlétével azt mindenesetre eléri a gyűléseken, hogy a jeles »urak« kitöréseiket, gyalázkodásaikat Isten, vallás és haza ellen mérsékelni fogják. Ha pedig még meg is cáfolja valaki őket, teljes kudarccal kell eltávozniuk. A hatóság szintén kisérje élénk figyelemmel áldatlan munkájukat. Ha Mezőtelegden rendre taníthatta őket a főbiró, miért nem teheti meg másutt? Izgatást, rendbontást, hongyalázást Magyarországon fényes nappal néptömeg előtt büntetlenül lehet megcselekedni ?! No ez szép! Gratulálunk! Ragadjuk meg teljes erőnkkel a keresztényszocializmust ! Ebben van népszeretet, önzetlenség, igazság és erő! Amott csak népbolonditás, önzés, hamisság és gyávaság van ! S azért ha a világi hatalom, papi buzgóság és a nép okossága résen lesz, nem győznek rajtunk, a világért sem ! Mienk lesz a győzelem! Bajnai bányász. HIREK. Fehér őszi rózsa. Virághimes nyárban máskor nyugtot leltem, Most csak teutánnad vágyódott a lelkem, S vártam a jöttödre kora tavasz óta Fehér őszi rózsa, sápadt őszi rózsa. Beszédem van véled, szomorú beszédem : Beteg az én lelkem, a hervadást érzem , S dalra kész ajkamon elcsuklott a nóta; Temetésre jöttél fehér őszi rózsa. Több dalra szivemnek hogy is volna vágya, Mikor harmat helyett dér száll a virágra? Vidám volt a nótám, most pedig szenvedő; A virágnak s nékem készül a szemfedő. Hivtalak, vártalak a búcsúzó szóra. S megérkeztél végre fehér őszi ró?sa, Ne csodálkozz raj la, hogy vágyódtam érted, Hisz lelkemnek hangját egyedül te érted. Kis kertemben mikor megjelenni látlak, Megszállják lelkemet titkon fájó vágyak, S bár mosolyg az ajkam, a lelkem oly beteg ; Könyűm árja hull... hull..., csendesen, permeteg. Szilamór. Fényes színházi esték. A városban működő színtársulat még nem látott olyan diszes közönséget a szinpad előtt, mint pénteken este. A majdnem zsúfolásig megtelt teremben a város és megye előkelő családjai találkát adtak egymásnak abból az alkalomból, hogy Perényi Margit, a temesvári és budai színházak szubrett primadonnája és Esztergom szülötte lépett a szűk, kis színpadra. Mikor örömmel adunk hirt arról, hogy a színház először megtelt közönséggel, nem mulaszthatjuk el Perényi Margit sikerét is konstatálni. Esztergom város a helyi lapok utján mindig értesülve van szülöttjének szini sikereiről, de szinről-szinre látni csak ritkán nyilik alkalma. Ezt az alkalmat pedig Esztergom városa pénteken este megragadta, s a művésznő meg lehet elégedve szülővárosának közönségével, mely eklatáns módon tüntetett becézve szeretet művésznője mellett. A pénteken szinre került »Rip van Winkle« különben egyik fényes csillaga lett az esztergomi szini életnek. A színészeken meglátszott a jó kedély, s a telt ház előtt egyformán igyekeztek a babérért, a náluk nagyobb hirt élő művésznővel. Perényi Margitot Lisbett szerepében láttuk és örömmel ismerjük el, hogy a fiatal művésznő játéka és hangja, minél többször látjuk, hova tovább kedvesebb és képzettebb lesz, ugy hogy bátran jósolhatjuk, miszerint a fővárosi nagyobb színházak egyikében fogjuk nemsokára viszont láthatni. Énekszámait a tüntető tapsra többször is megismételte. Méltó partnere volt a művésznőnek Kis Pista Rip szerepében. Megjelenése, hangja és játéka nyilt szinen is aratott tapsot. Ugy szintén a többi szereplők egész ünnepélyesen helyezkedtek az est művészi keretébe. Ma, szombaton este a művésznő a Bob herceg címszerepében lép a lámpák és remélhetőleg az ismét megjelenő diszes közönség elé. Mezei Kálmán színigazgató, mikor Perényi Margit megnyerésével kielégítette az esztergomi közönség igényét, megérdemli, hogy a közönség tovább is pártfogolja társulatát. Izé. * Főegyházmegyei hirek. Krammer Ferenc dr. szentszéki házasságvédőnek neveztetett. — Pathy Gyula ifjabb Garamujfalura, Szuchány József Pozsony-Sárfőre, Novinszky Gusztáv Esztergom-Bajnára, Némethy Ernő Buda-Eörsre, Bnssay Tivadar Vadkertre káplánnak küldettek. — Schmidt Gyula ujmisés hitoktató lett Budapesten. — Sztraka József plébánosnak neveztetett ki Bori-ra. — Biró Mór Antal zirci cisztercita r. áldozár a főegyházmegyébe fölvétetett. * Előléptetés és áthelyezés. Herczmánszky Alajos főkáptalani kesztölci erdőgondnokot' főerdészszé nevezte ki a főkáptalan s ily minőségben Kis-Komáromba helyezte át. * A magyar közjog előadására a papnevelőben O Eminentiája kinevezte Csajka Ernő dr. tanárt. * Ifjaink Rákóczy ereklyéi előtt. A helybeli bencés főgymnázium tanulói közül vagy harmincan rándultak pénteken Kassára, hogy ott a Rákóczy-muzeumot megtekintsék. Az ifjak Schedl Arnulf és Molnár Ervin tanárok felügyelete alatt utaztak. * A katonaság körébői. Mint legutóbbi lapszámunkban megírtuk, a háromévet kitöltött bakáink körében a visszatartó rendelet miatt nagy elkeseredés van, s ha az még kitörésre nem jutott, egyedül a helybeli parancsnokság humánus és tapintatos bánásmódjának tudható be. A tisztikar minden tőle telhető módon arra törekszik, hogy ezt a hangulatot ellensúlyozza. A harmadéves katonáknak, hacsak kérelmezik, két heti szabadságot adnak, s különben is felvilágosítják őket a tovább szolgálás okairól. Nagyban hozzájárul az elégedetlenség kiegyenlítéséhez az is, hogy mikor egy a legutóbbi napokban tüdővészben elpusztult közkatonát temettek el, és sirja fölött a disz-szakasz tüzet adott, a zenekar Kölcsey himnuszára zendített. A polgári közönség kalaplevéve hallgatta végig az országos eseményszámba menő Himnuszt, a bakák között pedig nem egy törülgette könyező szemeit. Ilyen rendelkezésekért melegen üdvözöljük katonai hatóságunkat, mert ezek enyhítik a szegény magyar fiúk szomorúságát, de meg a polgárság meleg rokonszenvét is felkeltik. * Helyettesítés. Az esztergomi papnevelőben a folyó tanév első felében a bibliai tudományok előadásával O Eminenciája megbízta dr. Babura Lászlót, hogy helyettesítse dr. ICereszty Viktor tanárt, ki betegsége miatt félévi szabadságot kapott. * Halálozás. Özvegy Győrffy Ivánné szül. Jordáky Róza f. hó 16-án 69 éves korában meghalt Esztergomban. Az elhunyt sokat szenvedett szive most már eltemetve, a vízivárosi temetőben pihen. Áldott lelkű, jóságos szivű matróna volt, igazi mintaképe a régi magyar háziasszonyoknak. Eredeti székelyes, szives vendégszeretetét szellemi életünk nem egy már elhunyt és még élő nagyja élvezte és dicsérte, mert a hires pedagógus Győrffy Iván háza esztergomi gyülhelye volt a Simor primás idejében városunkba járó szellemi nagyságoknak. A szép tulajdonságokkal megáldott magyar asszony jó gazdasszonysága mellett élénken tanúskodik, hogy az Esztergomi Gazd. Egyesület virágzása idején rendezett kenyérsütés és főzésben, mindkét alkalommal az első díjat és oklevelet kapta. Sokan talán nem, de a jó gazdaszszonyok tudják, mily nagy dicsőség egy ház asszonyára, ha aranyak és oklevelek mellett egy nagy bizottság bizonyítja, hogy a legjobb házikenyér az egész vármegyében melyik asztalon van. Nagynevű férje halála óta szomorú özvegységben szeretett gyermekei gondozásában telt munkálkodó élete. Csapást csapás után erős lélekkel tűrt, »vérző anyai szivének kinzó fájdalmával, nemes szivének megszakadásáig siratta« nagykorban eltemetett gyermekeit, szám szerint tizennégyet. Hosszas betegségében is ápolta életben maradt két fia közül a régebben betegeskedőt, de kidűlt már a nemes lélek a földi szenvedésekben. Temetése e hó 18-án volt nagy részvét mellett. Sirja fölött két fia, menye és három unokája szomorkodik. * Igazoló választmányi ülés. A megye igazoló választmánya e hó 25-én d. e. 10 órakor ülést tart, az 1904. évi megyebizottsági tagok névjegyzékeinek összeállításához szükséges legtöbb adótfizető tagok névjegyzékének megállapítása céljából. Erre vonatkozólag az igazoló választmáy elnöke az alábbi hirdetményt bocsájtotta ki. »Hirdetmény. M. kir. belügyminiszter urnák folyó évi