ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-09-20 / 38. szám

augusztus hó 22-én a vármegye törvényhatóságá­hoz intézett ad: 76061. számú körrendelete és az 1886. évi XXI. t.-c. 27. és 28. §§-ai értelmében ezennel közhirré teszem, hogy az adóhivatal által a vármegye törvényhatósága bizottságának leg­több adófizető tagjairól szóló 1904 évi névjegy­zék összeállítása céljából az időközben történt változások feltüntetésével ellátott és a vármegye főjegyzőjének hivatalában közszemlére kitett 1902. évi adókimutatás ellen netán beadandó felszólam­lások elintézése és ezzel kapcsolatban a vármegye bizottságának legtöbb adót fizető tagjairól szer­kesztett, a jövő 1904. évre érvényes névjegyzék megállapítása céljából az igazoló választmánynak Esztergomban a vármegyeház tanácskozó nagy­termében megtartandó ülésére határidőül 1903. évi szeptember hó 25-ik napjának délelőtt 10 óráját tűzöm ki s igy mindazok, kik adójuk két­szeres számítására jogosítva vannak, ebbeli jogo­sultságukat és igényüket a fönthivatkozott ülésen annyival is inkább beigazolni illetőleg szóval, vagy írásban bejelenteni tartoznak, mert ellenkező esetben az 1886. évi XXI. t.-c. 27. §-a értelmé­ben az adó kétszeres számításának kedvezményé­től az 1904. évre vonatkozólag elesnek.« * Emlékezzünk. E héten folyó hó 13-án 1813-ban született báró Eötvös József, 14-én 1830-ban Lendvay Márton, 18-án 1847-ben meg­halt Kopácsy József, 19-én 1802-ben pedig Kossuth Lajos született. * Hetyey Sámuel pécsi megyés püspökről Komócsy István egy emlékkönyvecskét irt »nagy hálája és nagy kegyelete« jeléül, melyben, mint a szerző mondja: »Krónikát szeretnék irni a ha­lott felett, miben élet vagyon. ^El sem hantolt sirdombja felé sirirásul krónikáját Hetyey Sá­muelnak, a pécsi püspöknek, aki született Ke­menesalján Hetyén, tanult Szombathelyen, taní­tott Nagyszombatban, nevelt Esztergomban, lel­keket vezetett Bécsben, egy nagy egyházmegyét kormányozott a primási palotából, hat évig pász­toroskodott egy szép szabad királyi városban négy megyére kiterjedő püspöki megye felett, meghalt Karlsbadban.« A érdekesen megirt mű kapható a szerzőnél. * Költözködő járásbíróság. Városunk egyik diszét képezi a Széchenyi-téren épült igazságügyi palota. A nagy épület teljes egészében elkészült és a mult hét folyamán adta át az épitő cég ne­vében Örömy Gyula építesz, a kormány, a törvény­szék és járásbiróság által kiküldöttekből alakított bizottságnak. A bizottság mindent rendben talált és az épületet átvette, miután az eddig szétszórtan, hajléktalanul elhelyezett járásbíróságot megkezd­ték uj otthonába szállásolni. A hurcolkodás már napok óta folyik s még körülbelül egy hét bele­telik, mig minden hivatal az uj palotában lesz. * A mühimzéshez. Kiegészítésül a Schen­"kengel A. mai számunkban közzétett hirdetésé­nek, megjegyezzük, hogy a Pfaff varrógépek már 1896-ban a müncheni munkagépek kiállításán a világ előtt bebizonyították, hogy a műhimzésben semmi néven nevezendő varrógép felülmúlni nem képes. A Singer társaság az ő kiállításaival tehát nem mutat fel semmi ujat. Az utóbbi időben divó mühimzés minden Pfaff-gépen ép úgy kivihető; távolról sem képezheti- azonban próbakövét egy jó gépnek a himzési képesség, mely sokkal inkább az illető személy rátermettségétől, művészi érzé­kétől, mint a varrógéptől függ. A Singer-gépeket •csak az amerikai reklám hordozza s a legújabb Singer-rendszer is, melyet a technika legfőbb vív­mányául hirdetnek, Diehl Fülöpnek, egy wormsi németnek találmányát értékesiti. Ez is tehát nem az amerikai, hanem a német technikának, mely a Pfaff-gépet létesítette, vívmánya. * Gyászrovat. Eggenhofer Albert, a vár­megye törvényhatósági bizottságának tagja, tekin­télyes megyebeli földbirtokos és vállalkozó f. hó 16-án, 78 éves korában Táthon meghalt. Teme­tése ugyanott volt 18-án a róm. kath. egyház szertartása szerint, a gyászba borult család, ro­konság és nagy közönség részvétele mellett. * Gazdasági bizottsági ülés volt hétfőn délután a városházán. Corchus Béla ujabbi aján­latát tárgyalta a bizottság a halastó ügyében, me­lyeit elfogadásra ajánl a képviselőtestületnek azzal, miszerint az országos vizépitészeti igazgatóság­nak véleménye alapján nevezett vállalkozó arra hivassék fel, hogy pótajánlata szerint uj terveket mutasson be, mely tervek a kulturmérnökség bí­rálata alá lesznek bocsájtandók, annak megálla­pitása végett, hogy vájjon mennyivel nagyobbo­dik a közlegelő területe a tervbe vett lecsapolás­sal és hogy ezen munkálatban van-e biztosíték arra nézve, hogy ha nem sikerül is a halastó, úgy a vizmentesitendő s igy használható terület lesz-e állandóan vízmentes, melynek révén a lecsapolási munkálat aztán megtérül. A város gazda kérelme folytán, tekintettel annak érdemeire, véleményezte a bizottság, hogy annak egy tehén ingyenes tar­tását a képviselőtestület engedélyezze. * Szikvizgyárosok kérelme. A szikvizgyá­rosok —- Lusztig Mór kivételével — kérvényt adtak be a tanácshoz, melyben azt kérelmezték, hogy a hat félévi idő alatt szerzett tapasztalat alapján és az azon idei átlagnak megfelelőleg engedje meg a város hatósága, hogy a szikviz után szedendő fogyasztási adót általány összegben fizethessék kiegyezés utján. A tanács egyelőre próbaképen egy évre javasolja, hogy a kérelem­nek helyt adjanak. A kérdés fölött a legközelebbi közgyűlés fog határozni. * A vármegye őszi közgyűlése. Eszter­gomvármegye közönsége ezidei őszi rendes köz­gyűlését október 15-én tartja meg. A közgyűlés tárgyai eddig megállapítva még nincsenek, csu­pán két pontja ismeretes, úgymint Deák Ferenc 100-ik születésnapja ünneplése és az 1904. évre szóló költségvetés. *' Felvétel a pálosok szerzetébe. Vaszary Kolos bibornok-hercegprimás a hazánkba vissza­telepített magyar pálosoknak a történelmi neve­zetességű Péliföldön, Esztergom mellett, régi ko­lostoruk helyén új zárdát adományozott. A szerzet ezenkívül még két ujabb kolostor átvételére nyert megbízatást. A rendnek ilyen körülmények között nagyobbszámu szerzetesnövendék felvételére van szüksége s lapunk útján is felszólítja mindazon theologusokat, okleveles tanítókat, valamint fő­gimnáziumi tanulókat, akik a rend tagjai közé lépni kivannak, hogy kellőleg felszerelt folyamo­dásukat a pálosok házfőnökségéhez Nagy-Lévárdra (Pozsonymegye) küldjék be. * A róm. kath tanitók segély-alapja kö­zépponti bizottsága augusztus hó 25-én tartotta XIX. közgyűlését. A gyűlést az egyetemi temp­lomban 9 órakor tartott szent mise előzte meg, amelyen a bizottság tagjai testületileg vettek részt. Az elnöki jelentések sorából kiemeljük: 1. hogy az elnök megkeresésére a Hercules fürdő tek. Igazgatósága szives készséggel szolgál az orsz. kath. tanitói segélyalap összes tagjainak a kérvényezett 5o°/o-os kedvezménnyel (július 15-től augusztus 26-ig tartó főidény kivételével) nem csak szobáinak törzsáránál, hanem a fürdő árak­nál is, ha a tagok a segélyalap által kiadott tagsági könyvet, vagy ennek hiányában az el­nökség levelét felmutatják. 2. Egyházy Ágoston és társa budapesti kiadó cég azt kérelmezi, hogy a »Miatyánk könyve« a tanítóknak ajánltassék. Minden példány után az ár 5%-át ajánlja fel a cég a segélyalapnak. Elnök ez óhajt annál szi­vesebben teljesítette, mert a mű nemcsak pazar fénnyel van kiállítva, hanem a hivők vallásos érzelmének fejlesztésére és ápolására is igen al­kalmas. 3. Buzárovits Gusztáv esztergomi könyv­nyomda-tulajdonos az orsz. kath. tanitói segély­alap javára 50 koronát juttatott az elnök kezei­hez, mely összeg a mellékelt nyugta szerint a vagyont kezelő számadó gondnoknak megkülde­tett. A szives adományt a középponti gyűlés há­lás köszönettel fogadta. 4. A középponti bizott­ság lelkesedéssel tárgyalta ezután a tanitók há­zának eszméjét, melynek létesítésétől igen sokat vár, sőt szükségesebbnek tartja az árvaháznál is. Azértis alázatos előterjesztést intéz a nagyméltó­ságú püspöki karhoz, hogy e szép ügyet erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni kegyesked­jék. A kivitel módozatai érdekében a jövőre egy albizottságot fog választani. 5. A bejelentések során végül azon forró óhajtásának adott a bi­zottság kifejezést, hogy minden kedvező alkalmat ragadjon meg a segélyalap növelésére. Evégből megbízatott az elnökség, hogy keresse meg Dre­her sörfőző céget, hogy a nagy fogyasztásból eredő jövedelem egy csekély %-át a segélyalap javára fordítani szíveskedjék. Következett az ösz­töndijak megszavazása. Régi ösztöndíjas volt 34. Ösztöndiját föl nem vette 4. Tanulmányait be­fejezte 5. Elmaradt összesen 9. Tekintettel a se­gélyalap mult évi kedvezőbb bevételeire, elhatá­rozta a bizottság, hogy az ösztöndijasok eddigi létszámát, amely 34 volt, hárommal, tehát 3 7-re emeli fel. Eszerint régi ösztöndíjas lesz 25, kik közül 3-nak jár á 200 koronájával 600 kor. 22-nek jár á 100 koronával 2200 kor. betöltendő 12 hely á 100 koronájával 1200 kor. s igy az ösz­töndijakra kiutalt ."^ooo kor. kimerittetett. A 12 új helyre folyamodott 42. A beérkezett folyamod­ványokat beható tárgyalás alá vévén, az ösztön­dijakat a következő tanulóknak Ítélte oda a bi­zottság : Az uj ösztöndijasok névsora: 1. Lábay Gabriella képzőintézeti növ., besztercebányai egy­házm.; 2. Lehótzky József főreálisk. VI. oszt. tanuló, egri főegyházm.; 3. Bara Gyula képző­intézeti növ. erdélyi egyházm.; Gyarmathy Kál­mán reálisk. II. oszt. tanuló, esztergomi főegyházm.; 5. Berta Teréz képzőintézeti növ. esztergomi főegyházm.; 6. Reuter Mária polgári leányisk. IV. oszt. tanuló győri egyházm.; 7. Gajdosy Jenő, képzőintézeti növ. kalocsai főegyházm.; 8. Buday Ágnes, képzőintézeti növ. nagyváradi 1. sz. egy­házm. ; 9. Kirtz Berta, képzőintézeti növ. pécsi egyházm.; 10. Plósz Adrienna, polgári leányisk. I. oszt., szatmári egyházm.; 11. Ekamp József, gym. IV. oszt. tanuló, szombathelyi egyházm.; 12. Gazsó László főgym. VI. oszt. tanuló, nyitrai egyházm. — Az ösztöndijak első része a jövő 1903 —1904. iskolai év első félévének, a második része a második félévnek sikeres befejezése után válik esedékessé. Azonban a középponti bizottság határozata szerint: »az ösztöndíj csak azon eset­ben fizetendő ki, ha az ösztöndíjas kifogástalan magaviselet mellett legalább is általános jó osz­tályzatú bizonyítványt mutat fel. A pénz rende­sen bélyegezett s az intézeti igazgató által is aláirt nyugtára a bizottság elnökénél Eszter­gomban vehető fel. Mellékelni kell a nyert bi­zonyítvány hiteles másolatát is. Megjegyeztetik azonban, hogy: »akik ösztöndijukat aug. 15-ig fel nem veszik, elvesztik jogigényüket és az ösz­töndijasok sorából törültetnek.« Tárgyalás alá vétettek a segélyezés iránt beadott folyamodvá­nyok. Beérkezett összesen: 209. Kifogásoltatott 32. Maradt jogosult folyamodó: 177. A bizottság a folyamodványokat átvizsgálta és elhatározta, hogy a 4000 korona kiosztását akként eszközli, hogy 100 folyamodót egyenként 40 korona se­gélyben részesít. A segély kiosztásánál a kellő­leg fel nem szerelt s nem az egyházmegyei ha­tóság (egyházmegyei iroda) utján, vagy a kitűzött határidőn (július 31) túl beérkezett folyamodvá­nyok a jegyzékbe nem foglaltattak és figyelembe nem vétettek. Nem vétettek továbbá figyelembe azoknak a folyamodványai, akik a segélyalap jótéteményét három éven belül élvezték. 40—40 korona segély az esztergomi főegyházm egy éből a következő folyamodóknak lőn megszavazva : Bernáth Nándor bábindali, Duálszky Géza győr­vámosi, Gerley Mátyás nyitrai, Kmety Mihály tópataki, Kurucz János kisgyarmati, özv. Szől­lőssy Jánosné esztergomi, Sziklay Vilmos nagy­ölvedi, Szvoboda Vince zebegényi tanitók, ösz­szesen 8. A megszavazott segély rendes bélyeggel ellátott nyugtára Esztergomban az elnökségnél vehetők fel. Mindazon segélyösszegek, amelyek f. évi december 31-ig fel nem vétetnek, az alap javára visszatartatnak. Felszóllittatnak továbbá a segélyezettek, hogy a nyugtatvány beküldése alkalmával, a zavarok kikerülése végett, tisztán irják ki lakóhelyüket, az utolsó postát és az egy­házmegyét, a melyhez tartoznak. * Jegyzőválasztás lesz Lábatlanon f. hó 22-én. Az állásra eddig ketten pályáztak Erdélyi Károly tornóc-járási közgyám és Renner Ármin s.-jegyző Ny.-Ujfaluról. * Tanácsülés. A város tanácsa f. hó 17-én tartott ülésében elhatározta, hogy a kórház ré­szére szállítandó kőszénre nyilvános árlejtést fog­nak hirdetni. Ugyanebben az ülésben az ismert gazolin perben felszaporodott iratokat a főügyész indítványára a polgármesterhez tették át mint elsőfokú iparhatósághoz. ;: Az Uj Lap örvendetesen terjed városunk­ban. Hatalmas falragaszok hirdetik az egyetlen krajcáros újságot, mely rövid fennállása óta oly nagy tért hódított magának. Elterjedtsége, köz­kedveltsége mutatja, hogy vannak jobb érzelmű emberek, kik örülnek, hogy a hencegő és piszkolódó szennylapoktól megszabadulhattak és helyettük jó szellemű, tiszta, erkölcsös irányú lapot vehetnek kézbe. A nagy közönség szives figyelmébe ajánl­juk az ifjan erősödő, új irányt adó Uj Lapot. Mindenki terjessze, mindenki olvassa, mert a sajtó ma a katholicizmus legéberebb őre. * A szent-györgymezei iskola ügye. A szent-györgymezei iskola ügyében annak idején a közigazgatási bizottság egy műszaki vélemény alapján kimondotta, hogy az épités a város által

Next

/
Oldalképek
Tartalom