ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-07-05 / 27. szám

tisztességes paraszt leányokat és asszonyokat inzultálnak ; a legalsó néprétegben divó piszkos beszédeket hallatnak ; ha részegen tántorognak haza, kártyáznak reggelig és duhajkodnak ; mint komisz betyárok káromkodnak. Aztán rossz néven ne vegye az a tisztviselő, ha ily élet után egyéni reputatiója nulla fokra száll le. Tudok esetet, midőn egy nyári kora reggelen egy részeg tisztviselő egy öreg zsidót ok nélkül pofon ütött, amit egy másik közelben levő zsidó meglátván, oda ugrott és a tisztviselőt viszont pofon vágta; a vége pedig az lett, hogy a felképelt tisztviselő, nehogy a zsidó az ügyet a bíróság elé vigye, kérésre fogta a dolgot a pofont adó zsidó előtt, aki aztán igy nyilatkozott: »ezek aztán a mi elöljáróink.« Az emberek igazgatásának módját »hatalom «-nak, »potestas« szoktuk nevezni, a miről szent Pál azt mondja, hogy a »hatalom Istentől van«, t. i. az Isten az ő láthatatlan hatalmát, a melylyel a világot igazgatja, láthatóvá teszi, midőn emberekre bizza a nemzetek és emberiség igazgatását és igy isteni jogát mintegy megosztja az emberekkel, minél fogva a tisztviselők joggal elmondhatják magukról, hogy: legatione Dei — Isten követségében működünk. Ez tehát a hivatali tekintély alapja, hogy az embereket vezető, itélő jog Isten kezéből vett hatalom ! Ezt kell alulról fel tisztelni, ezt kell felülről lefelé óvni és egyéni magaviselet által védeni; ennek a tekintélynek, ennek az emberre tett isteni hatalomnak az »embert« alárendelni kell, és inkább kell tűrni az »embernek« bizonyos megszorításokat és nem szabad megengedni, hogy az egyéni bűn árnyat vessen a »tekintélyre.* Aki egyéni bűne által személyére nézve elvesztette a közbecsülést, sújtassék a hivatalvesztés által ; de a társadalom igen óvakodjék attól, hogy az egyén bűne miatt ne bántsa a »tekintélyt« és ez ellen sértést ne kövessen el; s miután a személyt és állást csak elméletileg, de gyakorlatilag nem lehet elválasztani, mindenesetre ha valaki a személyt sérti, vele erkölcsi vétséget is követett, mert rontja a tekintélyt. A tekintély megóvására a legjobb és a legrövidebb út az önbecsülés és a személyi feddhetlenség megóvása, mert az a köztisztviselő, akinek az »állása« az erény őre, magában mint tükörben kell hogy reprodukálja az erényt, mert piszkos pocsolyában fekvő igazgyöngyöt puszta kézzel nem fogunk meg, mert piszok tapadt reá. Ne rontsa senki se közvetve, se közvetlenül a hivatali tekintélyt, mert ezzel az emberiség jóléte szenved! P. HIREK. * Kanonoki kinevezések. A hivatalos lap f. hó 3-ki száma három egyházi férfiú kitüntetését közli. Az esztergomi főkáptalan tagjai közé O Felsége kinevezte Molnár János praelátust, c. apátot, kinek neve országosan ismeretes, mint a magához szólitá, s megmentette őt e földi szenvedésektől. Igy is a temető lakója maradt, de most már lent pihen az anyaföldben. Mikor szokásom szerint kisétáltam a temetőbe, a kis házikót üresen, elhagyatva találtam. Elmentem felkeresni sirját, ezt azonban legszorgosabb iparkodásom dacára sem találtam fel. Nem volt, aki ápolja azt, s igy a kis domb hamar egyenlő lett a föld színével. Lelkemben azonban meg voltam győződve, hogy nyugalmát nem zavarja semmi, mert ki oly sok csapást nyugodtan el tudott viselni s a jó Istenben való hite meg nem ingott, bizonyosan elnyerte jutalmát a túlvilágon. A sok hiábavaló keresés közben önkénytelenül eszembe jutott egy vers-szak, melyet egy általam igen tisztelt férfiútól hallottam, s ez igy hangzik : >Hol vadparéj, szarkaláb, üröm, Varju-tövis, bogáncs női felette . . . Emléke nincs fön sem fán, sem kövön, Dombját az első zápor eltemette . . . De födné bár a gúlák sziklahalma, Volna-e akkor csendesebb nyugalma?

I« Szúró-Tövis. katholikus mozgalmak fáradhatlan bajnokáé. Az egyházpolitikai küzdelmekben valóban emberfölötti munkát végzett páratlan önfeláldozással és pihenést nem ismerő tevékenységgel. Az emésztő küzdelmek erősen megtámadták egészségét is és most nyugalomra van szüksége. — A másik kanonok Klinda Theophil dr. hercegprimási titkár, ki az egyházmegye közigazgatási ügyeit intézte munkaszeretettel, mindenkinek kellemes pontossággal és előzékenységgel. Alapos tudással irt könyveivel és folytonosan éber figyelmével az egyházi szertartások fényét és tisztaságát gondozta és lesz azoknak ezentúl is hivatott ápolója. — A harmadik kitüntetett Horváth Ferenc dr. esztergomi theologiai tanár, ki 24 éven át működött az érseki szemináriumban. A jog és történelem tanszékét töltötte be és tudása előtt mindenki meghajolt. A tántorithatlan jellemesség példaképe, kit a jog és igazság tiszteletétől és hirdetésétől semmi félelem, semmi remény eltántorítani nem képes. —• Mindenki őszinte örömmel üdvözli mind a három kitüntetettet és sok éven át óhajtjuk birni hasznos működésüket! * Az esztergom-főegyházmegyei papnövendékek közé f. hó 2-án fölvétettek: I. évre: Török Zoltán, Bakay Árpád, Nagy Sándor, Sztankovits Károly, Janecz Jusztin, Kuti Géza, Polgár Pál, Balga István, Pogány Pál, Nagy Péter, Mika Ferencz, Boldis János, Váry Lajos, Bársony Béla. VII. osztályra: Betuker Tódor, Bocsák Gyula, Zachratka József, Tóth Zsigmond. VI. osztályra: Klema István, Mihalik Antal, Borschke Rezső, Balcza János, Mucha József, Boncsek Gyula, Viczúg Rezső, Vallovits Sándor, Borczuch Antal, Garai József. V. osztályra : Horváth József, Czabán Tamás, Vreba László, Veszelovszky Imre, Hanzalik József, Asztalos Lajos, Diósy Sándor, Palka József, Hascha József, Timár József, Pullmann Ágoston, Resch Ferenc, Zsilincsán Béla, Frey Pál, Pintér József, Pivarcsf István, Szobotha Jenő, Miletits György, Bokovits József, Taithy József, Véber Mihály, Pinvinczky Vince. * Ünneplés. Kedden ünnepelte meg a helybeli jogászvilág Magos Sándor táblabíró és a helybeli járásbíróság vezetőjének 30 éves szolgálati jubileumát. Mint a nagy hivatal vezetőjét, buzgó hivatalnokot, és mint a helyi társadalmi élet egyik kiváló alakját üdvözölték e napon úgy hivatalnokai, mint más barátai és jóismerősei. A járásbíróság hivatalnokai, az aljárásbirók és a bíróság jegyzői kara már hétfőn délben tisztelgett testületileg a jubiláns lakásán. Magos Sándort látszólag meghatotta ez a kollegiális ragaszkodás és figyelem. Az üdvözlő beszédre adott válaszában megköszönte az ovációt és magát továbbra is hivatalnoktársai szeretetébe ajánlotta. Kedden este azután a táblabíró tisztelői nagy társasvacsorát rendeztek a Fürdő szállodában, melyen a járásbíróság birói és jegyzői kara, a helybeli ügyvédek és ügyvédjelöltek kara vett részt és még számosan voltak jelen közéletünk szereplői közül is. A kedélyes vacsora alatt számos felköszöntő hangzott el, melyekben a jubiláns érdemeit méltányolták. * Himen. Waldvogel Etelkát, Waldvogel József jónevű iparosunk leányát a mult héten jegyezte el Demjén Lajos, a budapesti Magyar Földrajzi Intézet r. t. tisztviselője. * Az ifjúsági Mária-Társulatok vezetői f. hó i-én Budapesten országos értekezletet tartottak Majláth Gusztáv Károly gróf, erdélyi püspök elnöklete alatt. Az egész országból sereglettek össze azok, kik az ifjúság valláserkölcsös nevelését a mai viszonyok közt úgyszólván egyedül biztosító Mária-Társulat ügye iránt érdeklődnek és alapos eszmecserék által vitték előbbre az ügyet. Esztergomból is sokan jelentek meg és az egyik előadó Trlkál József dr. volt, ki az ifjúsági társulatok jelen állapotát ismertette lelkesen és gondosan összeállított adatokkal. Az értekezlet örvendetes bizonyítékokat nyújtott arra, hogy ez az áldásos intézmény sok középiskolában virul, és lassanként oszlani fog az ismeret hiánya, mely fő akadálya terjedésének. '* A tanitók lelkigyakorlatára, melyet f. hó 2—5-ig tartott Prohászka Ottokár dr. az esztergomi papnevelőben, a következők jelentek meg: Bohón J., Ölveczky P., Tóth F., Bitter B., KisSzölgyémi P., Morvái B., Skuter Gy., Fülöp S., Tindler B., Stefkó K., R

attinger V., Morvay J., Gabanitz J., Kiss M„ Pazsitka V., Szegő J., Pelczmann E., Csaba L., Unger R., Genzor J., Klauz J., Kamenár F., Gratzer J.. Márkus K., Pleger J., Vaskó L, Verseghy I., Karácsonyi B., Kossági A., Hrivnák L., Kicsindi J., Fink J., Bartal A., Drozdy Gy., Fekete I., Jászai J., Sátori K., Takács Gy., Vanyek H., Hrivnák J., Szoleczky J., Lovas F., Matulay F., Szeibert K., Miklovits P., Lacsny F., Sasvári B., Hélia J., Lindenmayer A., Bárdos J., Stevola P., Borsodi B., Felix E. * A városi kölesönök eonvertálása. A városi adósságok és még felveendő kölcsönök egyesitésére vonatkozó pályázati hirdetés mult hó 28-án járt le, mely ideig három zárt ajánlat érkezett be hazai bankoktól, továbbá még egy ajánlat, melyet — dacára a budapesti sajtó azon kijelentésének, hogy a külföldi bankok nem is hederitenek a hirdetményre a polgármester előkelő összeköttetések révén egy külföldi bank által ajánltatott meg. Ez ajánlatok e héten a tanácsülésben tárgy altatván, a következőket jelenthetjük : A város kétmillió egyszázezer koronás szükségletét ötven évi amortizációra kész fedezni a pesti Hazai takarék 4'9°/o annuitás és 96% árfolyam, a kereskedelmi bank 4*88 annuitás és 96VH°/O árfolyam, az esztergomi takarékpénztár pedig 5^41 annuitás és készpénz árfolyamért. Ezen ajánlatokkal szemben van a megajánlott külföldi pénz, 4*85 annuitás és 97 V2 percentes árfolyamra. A négy ajánlat közül legdrágább a helybeli takaréké és legolcsóbb a külföldi pénz. Itt emiitjük meg, hogy most tűnik hát ki Vimmer Imre polgármester előrelátása, mikor — dacára, hogy a magyar pénzlapok ijesztgetései miatt a külföldi bankok ajánlatot nem adtak be — egy előkelő pénzügyi kapacitás révén mégis puhatoíódzott külföldön, minek eredménye, hogy ezen ajánlatforma megtétetett. A város érdeke megkívánja, hogy ezen ajánlatokat jól fontolóra vegyék az illetékes körök, mert ez nagyfontosságú kérdése, lehet mondani fundamentuma lassan fejlődő városunk jövő boldogulásának. Az ajánlatokkal különben, ha alkalmunk lesz azokat tanulmányozni, annak idején bővebben foglalkozunk. * A vasárnapi munkaszünetre vonatkozó miniszteri rendeletet, mint ahogy mult számunkban megírtuk, vasárnap, azaz június 28-án kellett volna a tanácsnak életbe léptetnie. Ezt, bár valamennyi helyi lap irta, nem foganatosították, s általános zavar fejlődött az üzletek zárása körül, mert a hatóság csak 29-én tette közzé ezen rendeletet. Voltak olyanok, kik 10 órakor már bezártak, mások pedig még 12 óra után is nyitva tartották üzleteiket, természetesen az előbbiek rovására. * Mulatság a Kováespataknál. Mint jeleztük, a kath. legényegyesület vasárnap tartotta meg nyári mulatságát a kies fekvésű kellemes kiránduló helyen. Az esztergomi közönség, mely az iparos ifjak minden mulatságát kitüntető örömmel várja, ezúttal is nagy számban volt képviselve a juniálison, úgy hogy a kis csavargőzös alig volt képes felfogadni a kirándulókat. A kedélyes, jó mulatságot tarkították a sikerült társasjátékok, u. m. fazéktörés, tekeverseny, stb. A közönség igen jól mulatott s midőn este a nap a hegyek mögé bújt, Pelczmann László egyleti pénztáros szép tűzijátékot rendezett. Egymás után emelkedtek fel a szines léghajók és törtek magasba a tűzkigyók, melyek fent szétpattanva, szines csillagokat hullattak. Igen szépen sikerült egy forgó csillag, mely többször változott színekben majd öt percig gyönyörködtette a közönséget. Az éjfélig tartó táncok első francia négyesét 94 pár táncolta. Táncosnőben, táncosban nem volt hiány, s igy gondolhatni, hogy a fiatalság Géza cigány bandája mellett a ropogó csárdásokat kifogyhatatlan hévvel táncolta. * Búcsú a kegyúri templomban. Péter és Pál ünnepén a városi plébánia templom védőszentjeinek ünnepét ülte. A kis Duna partján mozsárdurrogás jelezte a búcsút, a templom előtt pedig egy mézes-bábos sátor ásítozott, mélabúsan elmélkedvén azon régi jó idő fölött, a mikor még egész sor sátor állott a templom előtt s mégis mindegyiknek annyi vevője volt, hogy alig győzték