ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-07-05 / 27. szám

kiszolgálni. Hej ! régen volt .'. . A templom belseje az ünnepi alkalommal zöld gályákkal volt csinosan díszítve. A szent misét Fehér Gyula dr. t. udvari káplán, plébános celebrálta fényes segédlettel, az ünnepi beszédet dr. Trikál József tanitóképző­intézeti hittanár mondotta, a melylyel valóban emelte az ünnepi hangulatot. Mise alatt Math Gyula alkarmester dalárdája szép egyházi éneke­ket adott elő. Délben 1 órakor a plébánián disz­ebéd volt, a melyen a városi magistrátus teljes számban megjelent. * Primieia. Takács Gedeon, néhai lakács Géza városi főjegyző fia, végzett sz.'Benedekrendi növ. pap csütörtökön mutatta be az Urnák első szent miséjét a belvárosi plébánia templomban. Rokonok és ismerősök örömkönnyeket hullattak, midőn az ujmisés áldozár átszellemülve, a hit magasztos eszméin szárnyalva, lelkét a Minden­ható trónjához emelte s először változtatta át a kenyeret Krisztus szent testévé. Az ünnepi szónok dr. Szinek Izidor bencés tanár volt. A szent mise után, melyen nagy és diszes közön­ség jelent meg, a bencés székházban diszes ebéd volt, melyre a rendház tagjain és az ujmisés hoz­zátartozóin kivül vendégek is voltak hivatalosak. * Ifjú turisták. A napokban beállított a főgimnáziumi igazgatóhoz szállást kérve három diák, egy debreceni és két kisújszállási. Kaptak is kvártélyt, de élelemről sem kellett gondoskod­niuk, mig itt voltak Esztergomban. A Dunántúlt akarják beutazni. Esztergomból másnap Komárom felé folytatták utjokat. Visegrádon Görgeinél tették tiszteletüket. Az ősz tábornok barátságosan fogadta a hosszú hegymászó botokkal fölfegyverzett diá­kocskákat, mindegyiknek 2— 2 koronát adott, megkínálta őket borral, kocintott is velük. Ajánló levelük hátára e sorokat irta: »Baak István, Pecze János, Veres Simon ifjak megtiszteltek engem is szives, barátságos látogatásukkal. Bulgária, 1903. június 27. Görgei Arthur.« * Brassóból Parisba gyalog. E héten érde­kes ifjú vendége volt Esztergomnak. Ugyanis egy Czuk Waldemar nevű brassói diák, miután mult évben egész Magyarországot gyalog bejárta, most arra vállalkozott, hogy Brassóból, hol lakik, gyalog átrándul Parisba, hová augusztus 10— 15-e felé gondolja, hogy megérkezik. Az érdekes fiatal turista útjában Esztergomot is érintette és itt látogatásokat tett azoknál, kikhez ajánló levelei voltak. Kevés itt időzés után folytatta útját Wien felé, s onnan Bajor és Németországokon keresztül francia földre. Visszafelé az Alpeseket keresi előbb fel és Steierországból szándékozik a magyar határt átlépni. * Ellátás elemi iskolás fiu-gyermekek részére. A magyar keresztény iskolatestvérek elsőrangú házában Nyitra-Bajnán (vasúti állomás: Nagy-Tapolcsány) az iskolatestvérek vezetése és felügyelete alatt 6—11 éves fiu-gyermekek havi 24 korona fizetés mellett teljes ellátásra felvétet­nek. Ugyancsak ott oly elemi vagy polgári is­kolát végzett jó családból való, magukban hiva­tást érző 12 —16 éves ifjak az iskolatestvérek közé újonczoknak évi 365 korona fizetés mellett beléphetnek. A fenti összeget újoncéveik tar­tama alatt csak addig fizetik, mig a képezdei vizsgát le nem tették, a midőn jövőjükről a szer­zet gondoskodik. Megkeresésre bővebb felvilá­gosítással szolgál Bonaventura testvér igazgató, Nyitra-Bajnán. * A „Budai Katholikus Kör", a főváros fiatal, de agilis, máris 500 tagot számláló egye­sülete július 12-én ez évi negyedik társas kirán­dulását városunkba rendezi. A kör tagjai 9 óra tájban jönnek a csavargőzössel s miután az apá­cák templomában a szent misét meghallgatták, a délelőttöt a nevezetességek megszemlélésére fordítják, délben a Fürdő szállóban ebédelnek, délután meg átmennek a kies Kovács-patakra. * A városi villamvilágitás ügyéhez szól a »Vállalkozók és iparosok lapja«, midőn június 28-ki számában közzéteszi a » Hazai Villám világí­tási Részvénytársaság« 1902. évi nyilvános szá­madását, mely szerint a lezárt első üzleti évben a 100.000 korona névértékű részvényekre a tár­saság befizetett 30.000 koronát, mely mellett 77,545 korona hitelt vett igénybe. A bruttó be­vétel 145,450 koronát tett ki, miből az üzleti ki­adások 139,873 koronát, a leirások pedig 2236 koronát emésztettek fel. Ezen számadatok bizo­nyítják és erősitik meg a városi képviseletnek a villamossági ügyben hozott határozatát és mindazok helyes állásfoglalását, kik ezen, a bi­zonytalanság révén és garatján már oly sokat veszitett város érdekeit szemelőtt tartva, más helyütt óhajtja megtalálni a 300,000 koronás lé­tesítmény anyagi garanciáit. *• Főegyházmegyei hirek. Blázslk Károly ujmisés Nagy-Magyarra, Takács György ujmisés Misérdre, Séllyey János ujmisés Vedrődre, Ravasz István ujmisés Alsókorompára, Neinec Mihály ujmisés Nyitra-Ujlakra, Folba János ujmisés Kis­Tapolcsányba, Odry Zoltán ujmisés Tölgyesre, Falat Ágoston ujmisés Egyházfára, Benes Márton Komjáthra, Hoffmann A. az Anabaptisták lel­késze Nagy-Lévárdra, Valnicsek Béla Budapest Erzsébetfalvára, Demkovics Ágoston dr. Buda­Ujlakra, Szőke Kázmér Érsekújvárra, Mátéffy Viktor ujmisés Párkányra, Luzsicza István ujmisés Diószegre küldettek káplánoknak. Paulovlcs Lajos állami férfi és női képezdei hittanárnak Buda­pestre, LLorváth Bonifác Jenő administratornak Magyarbélre küldettek. Nádler István és LCovácsy Kamii végzett theologusok hitoktatók Bpesten. Wolf Ágoston a zirci cisztercita rendből a fő­egyházmegyébe felvétetett. * Tizéves találkozó. A helybeli főgimnázium­ban ezelőtt 10 évvel érettségit tettek kedden ta­lálkozóra gyűltek városunkban. A régi iskolatár­saknak ez volt első találkozásuk, mikor is a régi diákemlékek felújításával, a régi jó barátság szo­rosabbra fűzésével úgy elment az idő, hogy bizony éjfél is elmúlt már, mikor a kis csapat a Fürdő­vendéglőből nyugodni tért. Szerdán reggel misét hallgattak, azután pedig volt tanáraikat keresték fel, délben pedig közös ebédre gyűltek a Fürdő­ben, mely ebéden régi tanáraik közül Hollóst Rupert igazgató, Borossay Dávid, Rózsa Vitái és Schedl Arnulf bencés tanárok is részt vettek. Mondani sem kell, hogy igen kedélyesen töltötték az időt együtt az iskolatársak, kik közül megje­lentek: Mezey Bertalan, Mattyasóvszky Zoltán, dr. Kabina Sándor, Stóhl Kornél, dr. Juriga Nán­dor, Beslits György, Kaveggia Kálmán, Rosszival Mihály, Pisúth Aladár, dr. Ferencz Emil, Filkorn Antal, dr. Zvillinger Ferenc, Erdélyi Béla, Szuchán József, dr. Babura László, Marczinka Imre, dr. Tillmann Béla, dr. Baross János, dr. Áldori Viktor. Ebéd után a három órai csavargőzössel Kovácsiba rándult a társaság, hol ismét kedélyesen elszóra­kozott estig, mikor is ki-ki hazafelé vette útját. A jelenvolt iskolatársak és a magukat kimentő távollevők együttesen 300 koronát adtak a hely­beli gimnáziumi diák-asztal javára. * Öngyilkos hadnagy. Vancsó Gyula érseki uradalmi intézőt és családját mély gyászba borí­totta egy váratlanul jött sürgöny, mely hirül hozta, hogy Vancsó Imre honvéd hadnagy, ki a Székes­fehérváron állomásozó 17. sz. gyalogezrednél szol­gált, június 29-én este 10 órakor magát meglőtte, s hogy Teodorovics ezredorvos már csak a be­következett halált konstatálta. :; A tűzoltóság köréből. Önkéntes tűzol­tóink mult hó 28-án tartották meg zárógyakor­lataikat, mely alkalommal szép jelét adták kép­zettségüknek, mely jórészt a vezetőség érdeme és Ország Kálmán gyakorló-mester és LCltzlnger József osztályparancsnok buzgalmának köszönhető. A különböző szakbeli gyakorlatok mind sike­rültek és igy a tapasztaltak után ítélve, reményt nyújtanak arra, hogy a netán előforduló tűzese­teknél a kis sereg megállja helyét. Egy bökkenő azonban mégis van e nagyfontosságú kérdésben, és ez a tökéletes tűzjelzés hiánya. Enélkül bár­mily képzett legyen a csapat, bármily ügyességet mutasson a gyakorló téren, a váratlanul jövő tüzek esetében örökkön kudarcot fog vallani a testület. Ez azonban már nem az ő hibájuk, ha­nem a városé, mely egyik utóbbi közgyűlésén elodázta ezen fontos kérdést. * A kereskedelemügyi m. kir. miniszter június hó 19-én kelt 34678. sz. rendeletével a közönség érdekeinek előmozdítása céljából meg­engedte, hogy a magyar korona országai terü­letén levő mindazon városokban, ahol kincstári posta és távírda hivatal látja el a táviratkézbe­sitő szolgálatot, helybe szóló táviratokat is lehes­sen feladni, tekintet nélkül egyrészt arra, hogy a kézbesítéssel megbízott hivatalon kivül műkö­dik-e azon a helyen több posta és távírda (táv­beszélő hivatal) vagy sem, s másrészt tekintet nélkül arra, hogy az ugyanazon helyen beren­dezett távírdák a kézbesítést teljesítő hivatallal táviratilag (távbeszélőn) vagy küldönceik útján állanak-e összeköttetésben. Ilyen táviratok dija szavanként 2 fillér, de táviratonkint a legkisebb dij 40 fillér. * A magyar ipar pártolása. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának a magyar ipar pártolása tárgyában kelt átira­tára a következő határozatot hozta: A vármegye törvényhatósági bizottsága örömmel csatlakozik Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizott­ságának a honi ipar pártolása érdekében indított mozgalmához és kimondja, hogy 1. tagjainak és a vármegye összes polgárainak hazafiságától el­várja, hogy a mely cikkekben jó minőségű hazai ipartermékek a helyi üzletekben méltányos áron beszerezhető, szükségleteiket abból fogják fedezni, — kereskedőink hazafiságától pedig elvárja, hogy azokat üzleteikben tartsák ; 2. átir a kereskedelmi és iparkamarához és felkéri, hogy hasson kereske­dőinkre, hogy jó minőségű honi ipartermékeket; főleg ruházati, házberendezési és háztartási, gaz­dasági és irodai szükségleti cikkeket tartsanak üz­leteikben s értesítsék arról a kereskedelmi és iparkamarát, hogy hazafias feladatánál fogva ezt időközönként a közönség tudomására hozhassa s tájékozást nyújthasson, hogy mely jó minőségű honi iparcikkek mely helyi üzletekben kaphatók, hogy a kereskedők maguk is megfelelő módon tájékoztassák a fogyasztó közönséget s ajánlják vevőiknek — hogy igy a közönségnek a honi iparcikkek beszerzésére a megfelelő alkalom meg­adassék — miután a közönség kész a honi ipar pártolására, de kereskedőink közvetítő hivatásától elvárja, hogy erre módot nyújtsanak. Ezen hatá­rozat a két járási főszolgabiró és a szab. kir. városi polgármesternek a legszélesebb körben leendő intézkedések megtétele végett oly felhí­vással adatik kí, hogy annak szellemében járjanak el és a hazai ipar támogatása érdekében a maguk részéről is minden alkalmat használjanak fel. * Értesítők. Tanintézeteink közül eddig a főgimnázium, a városi reáliskola és az óvónő­képző intézet küldött be értesítőt, melyekről bő­vebben jövő számunkban referálunk. * Felvétel az esztergomi kisdedóvónő­képzőbe. Az jntézet fenntartójának, a bíboros hercegprímás Ö Eminenciájának 1898. év márc. 14-én kelt 1553. számú rendelete szerint a II. osztályba növendékek nem vétetnek fel; az 1903—-1904. iskolai évben csakis az I. osztcily fog fennállani. Az I. osztályba felvétetnek oly nők, kik valamely nyilvános polgári, vagy fel­sőbb leányiskola IV. osztályát, vagy a felső nép­iskola II. osztályát legalább is jó sikerrel végez­ték, 14. életévöket betöltötték, de a 40 évet még túl nem haladták; tiszta hangjuk, ép, egészséges testalkatuk van. A felvételt kérő növendékek a bibornok hercegprímás Ö Eminenciájához intéz­zék folyamodványukat, melyhez mellékelendők : a) keresztlevél ; b) a legutóbbi két tanévről is­kolai bizonyítvány ; c) orvosi bizonyítvány a testi épségről; d) a második védhimlőoltást igazoló bizonyítvány; e) ha a folyamodó megelőző évben iskolába nem járt, erkölcsi bizonyítvány a saját plébánosától. Áz eredeti vagy hiteles másolatban kiállított mellékletekkel felszerelt folyamodványt augusztus 15-ig az igazgatóhoz küldjék be. Ké­sőbb érkezett folyamodvány tekintetbe nem vé­tetik. Aug. 31-én reggel 8 órakor, minden külön felszólítás nélkül, kötelesek a felveendők szemé­lyesen megjelenni az intézetben, hol először az orvos által vizsgáltatnak meg, vájjon egészséges testalkatuak-e s alkalmasak-e a kisdedóvónői pályára, azután az énektanár minden jelentkező hangját.s zenei hallását vizsgálja meg. A növen­dékek beiratási díjul 4 koronát, hegedűért 12 koronát, tornaruháért 14 koronát fizetnek. Az intézetben internátus nincs; a növendékek tisz­tességes családoknál hónapon kint 32—36 koro­náért teljes ellátást kaphatnak. Szállást fogadni csakis az igazgató előleges beleegyezésével sza­bad. Néhány tanuló az alapító bíboros herceg­prímás Ő Eminenciája különös kegyéből ingye­nes élelmezésben részesül. Ha a növendék ingye­nes ebédet és vacsorát kap is, lakásról, reggeliről, mosásról ^stb. saját költségén tartozik gondos­kodni, ami havonkint 16 koronába kerül. Eszter­gom, 1903. június zi. Számord Ignác, igazgató. * A párkányi kath. legényegyesület jun. 28-án tartotta nyári mulatságát. Ez alkalommal szinre került Abonyi Lajosnak »A betyár ken­dője« cimű népszínműve, mely remek szép bonyo­dalma s erkölcsi tartalma miatt igen ajánható ott, hol úgy a szereplők, mint az érdeklődők na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom