ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903
1903-03-15 / 11. szám
résen rendeztessék. A hercegprímás O eminenciája, az általa nagy költséggel fenntartott két kisdedóvóintézettel elég szép áldozatokat hoz a városi kisdedóvás érdekében. Az óvodai ügy tovább fejlesztése a nemes város törvényszerű kötelességei közé tartozik. Már három év előtt meg is kereste, úgymond, ebben a tekintetben a város képviselőtestületét, de mindidáig eredmény nem mutatkozott, de az ügy most már, úgymond, egészségügyi szempontból is sürgős intézkedést igényel s hiszi, hogy ujabbi megkeresése, melyet a város közönségéhez fog újból intézni, nem marad továbbra is meddő. Végül a tanítói fizetések rendezése ügyében jelentette, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter két rk. tanitó és két rk. tanítónő részére a lefolyt hó folyamában összesen 1902 korona évi államsegélyt utalványozott s hogy a tanítói fizetések az 1893. évi XXVI. t.-c. értelmében rendezve vannak a tankerület valamennyi iskolájánál. A közigazgatási bizottság egyhangú helyesléssel vette tudomásul a jelentést. Rip. HÍREK. Március 15. Nagy idők emlékét újitja fel esztendőnkint ez a dátum. Nemzeti szabadságunk pirkadó hajnalát, a népjog diadalát, a magyar ébredését jelenti március 15. Istenem! milyen más kor volt az a régi, az az első március 15 . . . Petőfi és társai valóságos csillagokként tűntek fel e napon, s lángleiköket dobták a nemzet lelkesedésébe, mely talpra állt, széttépte a rabláncot és feje fölé csörgette a zsarnokságnak .. . Petőfi, Széchenyi, Rákóczi és társaik nem lelkesedést gyújtanak ma a nagy nap előestéjén, hanem két szál gyertyát; nem a rabláncot csörgetik holnap a honvédtemetőben, hanem az aranyláncot. Milyen más a magyar ma, milyen más a gondolkozása, a jelleme, a lelkesedése . . . Március idusának kultusza évről-évre hanyatlik. Csupa szokás kevés lelkesedéssel; egy jó hecc, mit aki ráér végig néz; üres kapszlipuffogtatás, mit kevesen tartanak csak nagyszerűnek. Őszintén megvallom, hogy ma egy éve nemzeti szinű kokárdát tűztem mellemre és úgy jártam egész nap ismerőseim nagy mulatságára. — Ahá! Itt a nagy magyar! Hogy van hazafi ? Ilyen gúnyos, mosolygós megszólításokat kaptam, miből én megértettem, hogy végtelen naiv embernek tartanak, hogy jóbarátom, ki pedig nemzeti törekvéseiről hires, megjegyezte: — Ugyan tedd le azt a nagy kokárdát, nem való az már bajuszos embernek. Ilyen ma a magyar. Március 15-ét megünnepli három-négy zászlóval, és a szabadságért halt honvédek sirja fölött hangos beszédeket mond. A Szózatot, a Himnuszt, mely imádsága a magyarnak, jól-rosszul, de érzés nélkül eldúdolja, aztán kész a hazafiság. Becsavarja a nemzeti zászlót és elteszi máskorra. Hagy pihenjen megint egy esztendeig, mikor megint vivát-ot kiált a magyar. Hanem a banketton, ott igen. Valódi a lelkesedés, kivált ha a bor is valódi . . ! Törekedjünk azért a hazaszeretet tiszta fogalmát föntartani az által, hogy az ünnep eszményi értelmét e napon minél világosabban kifejezésre juttassuk. Erre hiv fel bennünket városunk polgármestere által kibocsátott lelkes felhivás, melynek sorrendje: 1. Hymnus. 2. Alkalmi ifjúsági szózat, mondja : Kuzmich Gyula főgymn. VIII. o. t. 3. Nemzeti dal, szavalja: Borzy István IV. éves tan.-jel. 4. Ünnepi beszéd, tartja : Nagy Antal reáliskolai igazgató. 5. A honvédemlék megkoszorúzása. 6. Szózat. Felkérem a háztulajdonos urakat, hogy az ünnep napján házaikat nemzeti lobogókkal ékesítsék. Esztergomban, 1903. évi március hó 10-én. A város tanácsa nevében : . • Vimmer Imre, polgármester. Csak azután szívvel-lélekkel ott legyünk! Klió. * A nyug'dij-intézmény. Az esztergomi főkáptalan részletesen kidolgozott jelentést terjesztett O Eminenciája elé az egyházmegyei nyugdij-intézmény megvalósítására vonatkozólag. A Főpásztor ezt a jelentést helyeslőleg fogadta és egy bizottságot nevezett ki, mely annak alapján a nyugdíjügyet tárgyalni fogja. * A Palásthy-alapitvány ez idei kamatait, 20,000 koronát a főkáptalan mult szerdán tartott rendes ülésén a hont-némethii plébániának ítélte oda a plébánia-javadalomnak a kegyes alapító szándéka szerinti emelésére. * A papi nyugdij-intézmény központi bizottsága. Elnök: Boltizár József püspök, ált érseki helynök. Előadó : Palkovics Viktor Komárom ker. esp., gutái pleb. Bizottsági rendes tagok: Gróf Pongrácz Adolf, praelátus, prépost, vágujhelyi lelkész. Kurtz Vilmos, apát, bpest-ferencvárosi pleb. Skarda József, prépost, sasvári lelkész. Pintér Károly apát, esperes és aranyos-maróti pleb. Nóvák Lajos, c. kanonok, hitoktatók felügyelője. Machovich Gyula dr. p. kamarás, tardoskeddi pleb. Horváth Ferenc dr. p. kamarás, esztergomi theol. tanár. Fehér Gyula dr. cs. és kir. udv. káplán, Esztergom szab. kir. városi pleb. Robitsek Ferenc, p. káplán, esperes, nagymarosi pleb. Boda Gábor, alesperes, endrefalvai pleb. Némethy Lajos, alesperes, esztergom-vízivárosi pleb. Ernyei Lajos, sz. széki ülnök, modori lelkész. Leszkay Sándor, alesperes, nagymagyari lelkész. Lőrincz Gyula, nagyszombati főgymn. tanár. Ottinger Gyula, bpesti hitoktató. Póttagok : Ott Adám, sz. széki ülnök, bpest-ujlaki plébános. Skrivánek Mór, alesperes, bélaházi lelkész. Kudora János, alesperes, hontviski lelkész. Kovács József, alesperes, malackai lelkész. Bleszkány Ferenc p. káplán, bpest-józsefvárosi segédlelkész. * Az esztergomi kath. kör 1903. évi március hó 3 utolsó vasárnapján, azaz 15. 22. és 29-én d. e. 11 órakor saját helyiségében zenével és énekkel kapcsolatos böjti felolvasásokat rendez. t Kittenberger István. Váratlanul, rövid betegségben e hó 10-én, az esztergomi főkáptalannak ismét elhunyt egy tagja. Kittenberger István praelatus-kanonok négy év előtt jött Esztergomba, s e négy év alatt osztatlan elismerést, becsülést és tiszteletet érdemelt ki az egész város részéről. Hatalmas nagy testalkatában erős szervezet lakott s ép azért semmibe sem vette a benne lappangó bajt. A Szent-István-Társulat budapesti Leo-ünnepélyén résztvett s az úton meghűlt és megszerezte halálos betegségét. Tüdőgyulladást kapott, de kevesett törődött bajával, s még vasárnap is gyalog ment fel a bazilikába, honnan hazatérve azonban már lefeküdt, s a romboló kór két nap alatt megölte. A váratlan haláleset érthető nagy feltűnést keltett, mert sokan látták még, hogy a praelátus pár nap előtt is megtette szokott sétáit és látogatásait kanonok társainál. Temetése csütörtökön délután ment végbe megillető pompával és az egész város részvétele mellett. Haláláról a főkáptalan a következő gyászjelentést adta ki: Az esztergomi főszékesegyházi káptalan szomorú szívvel jelenti, hogy szeretett kartársa, méltóságos és főtisztelendő Kittenberger István apostoli főjegyző, esztergomi főszékesegyházi kanonok, egyházmegyei könyvvizsgáló, folyó évi március hó 10-én délután 6 órakor életének 70-ik, áldozárságának 47-ik évében, rövid betegség és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, lelkét Teremtőjének visszaadta. A boldogult hült teteme f. hó 12-én délután 4 órakor fog a gyászházban ünnepélyesen beszenteltetni és a főszékesegyházi sírboltban a boldog feltámadásig örök nyugalomra helyeztetni. Az ünnepélyes gyászmise pedig f. hó 13-án délelőtt 9 órakor lesz a főszékesegyházban bemutatva. Esztergom, 1903. évi március 11-én. Nyugodjék Krisztusban! * Tavaszi szemle. Nemes Windschaur Antal altábornagy Pozsonyból kedden délután városunkba érkezett, hogy a hadosztályához tartozó 76. gyalogezred fölött szemlét, tartson. Megérkezése estéjén barátságos tiszti vacsora volt, a melyen a katonai zenekar játszott, szerdán délelőtt pedig diszgyakorlat a nagy gyakorlótéren, a hol a hadosztályparancsnok az ezred kinézését és magatartását megdicsérte. Az ezred zeneszóval vonult be a gyakorlótérről a laktanyába. * Haliczky Z. Béla az esztergomi kath. legény egyesül étben Andor György dr. m. elnök állandó helyettesévé neveztetett ki. * Vivóverseny. A március 21 -iki katonatiszti vivóversenyre már nagyban folynak az előkészületek. Miután a nevezés határnapja elmúlt, • úgy a versenyen való részvételre mai napig véglegesen kötelezték magukat a következő urakr Adametz tiszthelyettes 76. gy.-ezred Esztergom, Bányay főhadnagy 18. honvéd gy.-ezred Sopron, Barhinek főhadnagy 76. gy.-ezred. Esztergom, Cavallar hadnagy 11. vadász zászlóalj Kőszeg, Fioltás főhadnagy 8. honvédhuszár ezred j^rsekujvár, Geyer főhadnagy 15. tüzér-ezred Komárom, Harazim hadnag/ 48. gy.-ezred Sopron, Hausmann hadnagy 19. gy.-ezred Pozsony, fekély hadnagy 26. gy.-ezred Esztergom, Kobányi tiszthelyettes 19. gy.-ezred Pozsony, Turnwerti Kodár hadnagy 6. vártüzér-ezred Komárom, Muntean tiszthelyettes 76. g/.-ezred Esztergom, Nagy hadnagy 18. honvéd-ezred Sopron, párnicai Párnitzky főhadnagy 14. honvéd gy.-ezred Nyitra, Prager hadnagy 76. gy.-ezred Esztergom, Sajgó hadnagy 14. honvéd gy.-ezred Nyitra, Szegheó főhadnagy 18. honvéd gy.-ezred Sopron, Udvar dy hadnagy 76. gy.-ezred Esztergom, Tausche hadnagy 2. szekerész-ezred Pozsony, Tunner hadnagy 76. gy.-ezred Esztergom. * Kittenberg-er István hagyatéka. A héten elhunyt praelatus-kanonok végrendeletét f hó 11-én hirdette ki Magos Sándor kir. itélő táblai biró, a helybeli járásbíróság vezetője. A végrendelet nem nagy vagyonról rendelkezik. Legelső sorban a pápának ajánl fel a kanonok 2 drb. husz koronás aranyat, másodszor pedig a hercegprímásnak hármat. Az esztergom főegyházmegyei nyugdijalapra 200 koronát hagyott és ugyancsak 200 koronát a segélyalapra. Az alsórakoncai templomra 200 koronát, a nemcsényi, nagyvezekényi és valkóci templomokra pedig egyenkint 100 koronát. Vagyonának többi részét rokonai öröklik. * Mária-Nosztra g-yásza. Nagy gyásza van a csendes falunak s a még csendesebb fegyháznak, mert a fegyháznak főnöknője, Schreiner Dominika március 11-én este 7 órakor meghalt. Hogy ki volt ő a szegény hajótörött nőknek, kik a fegyházba kerültek s a községnek, melynek szegényeit mindenképen segítette, azt sok ezren tudják, kik jótéteményeit majdnem félszázadon át élvezték. Félszázad sok idő, de félszázadot fegyházban tölteni, szeretetből s könyörületből, az már valóban emberfölötti szeretet. Schreiner Dominika 1858-ban került Mária-Nosztrára ; ő volt egyike azoknak, kik a fegyházzá átváltoztatott régi pálos kolostorba bevonultak. Azóta ott buzgólkodott, dolgozott, vigasztalt, segített, a hogy tőle telt, mindenkit. A községnek is nagy jótevője volt; számtalan szegényt táplált és fölruházott s a kőbánya-munkának beszüntetése által elnyomorodott népnek valóságos édes anyja volt. Maga iránt szigorú s a zárdai fegyelemnek hajthatatlan őre volt. A kormány is nagyon kegyelte a főnöknőt, s huszonöt éves főnöknői jubileuma alkalmából az arany érdemkereszttel tüntette ki. Temetése e hó 13-án ment végbe óriási részvét mellett. Most már fegyencei közt nyugszik, kik közé temetkezett már élve, hogy érdemekben annál gazdagabb életet éljen. Emléke MáriaNosztrán sokáig fönmarad testvérek, fegyencek s a község népének szivében. * Március 15-ke a tanítóképzőben. Az esztergomi tanítóképző Önképzőköre az 1848-as alkotmányos eszmék megünneplésére március 15-én d. e. V210 órakor hazafias ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Czuczor: »Riado«. 4-es férfikar Kapi Gyula átírásában. Énekli az intézeti énekkar. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Buday Aladár IV. éves, önképzőköri főjegyző. 3. Bloch. Andante religioso. Hegedűn előadják: Borovicska Adolf IL, Korencsy Rezső IL, Paulovits Lajos III. és Vanyek Henrik IV. é. n. 4. Lénau: Magyar verbunk. Szavalja: Skuta Béla I. é. n v 5. » Tiszántúl« ... Magyar népdal 4-es férfikarra. Énekli az intézeti énekkar. 6. Vörösmarty: »Elhagyott anya«. Szavalja Bedenics Gyula II. é. n. 7. Erdő, erdő . . . Magyar népdal 4-es férfikarra. Énekli az intézeti daloskör. 8. Petőfi: »Nemzeti dal.« Szav. Osvald Lajos III. é. n. 9. Arany: »Az egri lány.« (Ballada.) Szav. Reznák Dénes IV. é. n. 10. Haydn: Me-
