ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-03-15 / 11. szám

nuette. Vonós négyes. Előadják : Hubacsek Arthur, Strba István, Takáts Gyula és Paradeiser Gyula IV. éves. 11. Katona József: »Bánk-bán.« Részlet az I. felvonásból. Személyek : Bánk bán : Budinszky János III. é. n. Petur bán: Borzi István IV. é. n. Michál bán: Iványi József I. é. n. Simon bán: Benderek István II. é. n. Miska bán: Szabó Gyula III. é. n. Tiborc : Bognár István III. é. n. Ud­varmester: Horn or Imre I. é. n. Apródok: Maj­tényi János és Mészáros István I. é. n. A közbe­szúrt »Bordal«-t énekli Borzi J. a zene- és ének­kar közreműködésével. * A községi reáliskola által március 15-én d. e. 9 órakor az intézet helyiségében tartandó hazafias ünnepély műsora a következő: 1. Ima -a hazáért, énekli az ifjúsági dalárda. 2. Igazgatói megnyitó beszéd, tartja : Nagy Antal igazgató. 3. Talpra magyar. Radó Antaltól, szavalja: Hikkel István, IV. o. tan. 4. Kolduló honvéd, énekli: az ifjúsági dalárda. 5. Alkalmi felolvasás, tartja : Welle Olivér tanár. 6. Talpra magyar, énekli : az ifjúsági dalárda. 7. A hazaszeretetről, Sza­bolcska Mihály tói, szavalja.: Bauer Károly, IV. o. tan. 8. Boldogasszony Anyánk, énekli: az ifjú­sági dalárda. * A nagy kérdőjel. Az esztergomi kath. kör farsangi estélyen tartott és lapunk tárcaro­vatában is közölt felolvasás, külön füzetben is megjelent. Kapható Buzárovits Gusztáv könyv­kereskedésében. * Önképzőköri pályatételek a praeparan­diában. Az érseki tanítóképző iránt megnyilat­kozott meleg érdeklődésnek egyik jele azon szép számú pályadíj, melyeket az intézet egyes jótevői a Keményfy Kálmán tanár elnök vezetése alatt álló »Önképzőkör« számára ujabb években kitűznek. Folyó iskolai évre a tanár-elnök a következő pályázatokat hirdette ki: 1. »A jellem kiművelése a népiskolai nevelés és oktatás utján.« Jutalma dr. Kohl Medárd püspöktől 20 kor. 2. »Népiskolai oktatásunk ferde irányairól és óvó­szereiről.« Jut. dr. Kohl Medárd püspöktől 20 kor. 3. »Maria a magyar költészetben.« Jut. Sujánszky Antal v. püspöktől egy 20 frankos arany. 4. »A Rákóczy felkelés hatása a nemzeti szellem ébresztésére.« Jut. Blümelhuber Ferenc praelátus-kanonoktól 15 kor. 5. »Mi a népiskolai nyelvtanítás célja és az anyag miképen osztandó be?« Jut. dr. Rajner Lajos praelátus-kanonoktól 1 drb. csász. és kir. arany. 6. »A zenének haszna a néptanító életében.« Jut. dr. Rajner Lajos prae­látus-kanonoktól 1 drb. csász. és kir. arany. 7. »Mire fektessük a népiskolai mértan tanításánál a súlyt ?« (Mellékelve a tanitási fellépéssel.) Jut. Venczell Antal praelátus-kanonoktól 20 kor. 8. »A legjobb szónoki előadónak.« Jut. dr. Csernoch János praelátus-kanonoktól 10 kor. 9. »Mit tehet a tanitó az ifjúsági egyesületek érdekében ?« Jut. dr. Fehér Gyula udv. káplán, belvárosi plébá­nostól 10 kor. 10. »A tanitó mint a keresztény szocializmus eloharcosa.« Jut. Számord Ignác pápai káplán, óvónőképző igazgatótól 10 kor. 11. »Jézus Krisztus valóságos Isten.« (Hitvédő ért.) Jut. dr. Andor György pápai kamarás, primási titkártól 1 drb. csász. és kir. arany. 12. »A leg­jobb drámai fellépőnek.« Jut. dr. Klinda Teofil tb. kanonok, primási titkártól 10 kor. 13. »A ma­gyar katholikus tanitó a XX. században.« (Szó­noki beszéd tanitó egyesületi gyűlésen.) Jut. Szá­mord Ignác pápai káplán, igazgatótól 10 kor. 14. »Pázmány Péter hatása irodalmunkra.« Jut. Ber­ger Márk primási szertartó s levéltárostól 1 o kor. 15. »Zenei tétel.« Jut. Markovics Ferenc sz.-széki tanácsos, plébánostól 20 kor. 10. »Az első jó szavalónak.« Jut. Lendvay József kir. adótárostól 10 kor. 17. »Egy elbeszélés vallás-erkölcsi alap­eszmével.« Jut. Peliká7i Krizsó fővárosi hittanár s szerkesztőtől 10 kor. 18. »A gazdasági ismétlő iskolákról.« Jut. Leitgeb János nagykereskedőtől 1 drb. csász. és kir. arany. 19. »A tanitó mint a panszlavismus meggátlója.« Jut. Keményfy K. D. tanár, vezér-elnöktől 1 drb. cs. és kir. arany. 20. »Mikes Kelemen vallásos és paedagogiai elvei.« Jut. Keményfy K. D. tanártól 15 kor. * Közig , azg , atási bizottsági ülés. A vár­megye közigazgatási bizottsága kedden délelőtt tartotta a lefolyt hónap közigazgatásáról be­számoló ülését. Mindenekelőtt az alispán tett jelentést a közrendészet és a lefolyt tűzesetről, majd a két utóállitás eredménye és a sorozás elhalasztásáról, egyben arról is, hogy a folyó hónapban 22-en folyamodtak wSüttő, Piszke és Nyerges-Újfalu községekből Amerikába szóló útlevélért. Bejelentette még, hogy három eset­ben lettek hű cselédek a kormány részéről díszoklevéllel és 100—100 koronával megjutal­mazva. Ezután a közigazgatási bizottság évi jelentése olvastatott fel, majd a pénzügyigazgató­nak referádája után a tanfelügyelő tette meg szo­kásos jelentését a megye iskolaügye állásáról. A bizottság meghallgatta még az államépitészeti hiv. főnökének és a megye főorvosának jelenté­seit, az utóbbiét örvendetesen arról, hogy a megye területe úgyszólván járványmentes. Jelen­tett még a főügyész és az árvaszéki elnök ís, valamint a gazdasági előadó a népszerű felol­vasásokról. Felemiitette még, hogy ujabban Kétyen Wimmer Kálmán urad. intéző kezde­ményezésére és buzgó fáradozásai eredménye­ként sikerült tejszövetkezetet felállítani. A kir. ügyész jelentése után végül a törvényhatósági állatorvos tett még jelentést az Epöl, Bajna és Nagy-Sáp községekben fellépett ragadós száj- és körömfájásról, a mely miatt szükségessé vált a vásároknak a hasított körmű állatokra nézve, az egész vármegye területén való betiltása. * Az eszterg-omi polgári egyesület már­cius 29-én délután 6 órakor az egyesület helyi­ségében (Magyar Király szálloda) rendes évi közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Számvizsgáló bizott­ság jelentése. 4. Zárszámadás és költségvetés bemutatása. 5. Tisztviselők, választmány és szám­vizsgálók választása. 6. Egyéb inditványok. 7. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag ki­küldetése. * Házi-ipari kiállítás volt Szentgyörgy­mezőn a lefolyt héten. Ugyanis Csepreghy Gyula szaktanár kezdeményezése és vezetése mellett házi-ipari tanfolyam nyilt meg Szentgyörgyme­zőn, mely január hó 15-től március hó 8-ig tar­tott. Az anyagi rész beszerzése a földmivelési miniszter tárcája terhére történt. A tanfolyam­nak állandóan 20 látogatója volt, akik a kosár­és kefekötésben nyertek oktatást. A felhasznált anyag szalma, fűz-vessző, káka, illetőleg gyökér és lószőr volt. A tanfolyam látogatói a kitűzött idő alatt mintegy 300 darab tárgyat készítettek el, amely tárgyak a tanfolyam utolsó hetében, a régi városház jelenleg üresen álló termeiben, köz­szemlére is ki voltak téve. A tanulságos kiállí­tásnak sok látogatója volt, úgy a helybeli lakos­ság, mint a városi intelligencia köréből. Dicsé­retet érdemlő szorgalomról és ügyességről tanús­kodtak különösen azok a csinos tárgyak, ame­lyeket a tanfolyam iránt lelkesülő s mindvégig szorgalmasan kitartó úri hölgyek készítettek. De dicséret és elismerés illeti Hagar a Antal helybeli igazgató-tanítót is, aki nemcsak egyik szorgalmas látogatója volt a tanfolyamnak, hanem a kosár­fonás meghonosodása érdekében nagyobb nemes­füz-telepet szándékozik létesíteni, hogy igy a la­kosság érdeklődését fokozza és tekintve a tan­folyamon előadott és tanított dolgok nagy gya­korlati hasznát, állandósítsa is. * A közvilágitás ügye. A villamvilágitás ügye e héten a helyett, hogy egy lépéssel előbbre ment volna, ismét visszaesett egy kis időre. Ugyanis a két villamos ajánlatot e héten csütörtökön tárgyalta a pénzügyi bizottság. Ez a bizottság jobbára azokból áll, kik az eddigi világítási bizottságot alkották s igy bizony meg­esett, hogy amit elfogadtak, azt ismét félretették. Tudvalevőleg a Ganz-féle ajánlatot tette magáévá a bizottság, mert abban látta a biztositékát a mű tökéletességének. A Hazai ujabb ajánlata meg­bizhatlan, s bár a társulatnak nagyobb jövedel­met biztosit, ő maga ajánlja, hogy inkább az elsőt fogadja a város. Egész villamos harc fej­lődött ki a városházán, melyben a Ganz-cég viseli magát legnyugodtabban. A Hazai társulat fűhöz-fához kapkod, minden követ megmozdít, hogy a bizottság az ő ajánlatát fogadja el. Ujabb ajánlatát a társulatnak a pénzügyi bizott­ságban olvasták fel, melynek az elején azt mond­ják, hogy ugyanolyan telepet olcsóbban építe­nének mint Ganz. Honnan tudja a Hazai, hogy Ganz milyen részletezett tervet nyújtott be ? Ezt csak is indiskretió utján szerezhette meg, mint a hogy első ajánlatát is Ganz : ék háta megett adta be. A pénzügyi bizottság csak most vette észre, hogy Ganzoktól egy Hazai-féle nagytelepre vo­natkozó ajánlat nincs, már pedig csak ugy vá­laszthat a két ajánlat közül, ha mindkét társu­latnak van ilyen részletes terve. Elhatározta tehát, hogy felszólítja a Ganz társulatot, hogy egy 3 géppel ellátott nagy telepre vonatkozó uj tervet dolgozzon ki s azt részletes költségve­téssel nyújtsa be. Ez a két villamos eseménye, szóval ott vagyunk, a hol voltunk. Az ülésekbői tisztán látható, hogy nagy kárára a közügynek nélkülözi a bizottság egy kiváló szakértő nyilat­kozatát, de laikus is láthatja, hogy a Hazai nagy licitálása után ígért engedményei kétségesek, mert nem látni elég garanciát bennük. Például a vezeték hálózat anyagát és elhelyezését értve, ebben kétség sem lehet, hogy Ganz hírnevéhez méltón a kis telepet is oly módon rendezné be, hogy a 70,000 koronás gép beállítása után min­den más átalakítás nélkül a mű helyesen dol­gozzék. Az üzemből eredő haszonrészesedése te­kintetében, a Ganz cég kiielentette, hogy nem az üzemben keresi a hasznot, s ebből akár 50 °/„-ot enged a városnak. Az évi annuitás tekintetében is van egy kis változás, mert a Ganz társulat igazgatója dr. Hoór levelet irt a város főügyé­szének, melyben tudatja, hogy a város 4^05 °/ 0 kamat és 95 °/ > árfolyam százaléknál olcsóbb pénzt is kaphat 50 esztendőre, mert osztrák pénz­intézetek 4-55 °/ 0 kam. és 100 "j 0 árfolyammal bocsátanak már pénzeket rendelkezésre. A szüksé­geltető 310,000 korona ilyen kulcs szerint 14,100 kor. annuitásnak felel meg, mit mindenki kiszá­míthat, a ki számítani tud. Figyelmébe ajánljuk még az igen tisztelt bizottságnak azt, hogy a Hazai ajánlata nélkülözi a conteuröket, ez pedig mint számadatok bizonyítják maga 18,000 korona. Órák nélkül a magán feleknek nem ajánlatos a villám használata, de az átalány kivitele is bi­zonytalan. Hogy ha a Hazai ilyen dolgokon 18,000 forintokat spórol meg, könnyen ígérhet a párkányi háromszáz láng után 12,000 koronát, mert ez 360 és néhány száz korona üzemköltsé­gébe kerül csak neki. A sok bizottsági üléseken csodálatosan nem vették észre, hogy a Hazai ajánlata az érthetetlenség labi­rintusa és Ganzék ajánlata mellett szóba sem hozható előnyeit is el kellene vetni, mert őszin­tén megvallva a Hazai maga sem bizik az általa ajánlott tervek célszerűségében, mert akkor 50,000 korona kaucióját 50 évre, vagyis a bérleti idő esetleges tartamára adná, nem pedig 3 évre. A telep igy a negyedik évben pár ezer korona kaució mellett az üveggyár sorsára juthat. De várjuk meg a fejleményeket. * Közművelődés cim alatt már egy negyed­század óta jelenik meg Erdélyben egy hetilap az erdélyi róm. kath. irodalmi társulat kiadásában. Ez a folyó hó 7-től társadalmi közlönynyé alakult és élénk, változatos tartalmával hivatva lesz vezérszerepet vinni a kath. közvéleményben. Munkatársai Erdély értelmiségének szine-javából állanak. Az ottani szellemi föllendülésnek egyik jele e lap újjászületése és szívből kívánjuk, hogy sok épületes és dicsőséges eseményről olvashas­sunk hasábjain. * A múzeumból. »A vármegye a főispán kezdésére muzeumot létesített és a vármegyeház második emeletén helyezte el. Most a vármegye közgyűlése megalkotta a múzeumra vonatkozó szabályrendeletet és az alispán széleskörű moz­galmat indított a vármegyében található régisé­gek összegyűjtésére. A tanfelügyelő felhívta a tanítókat a közremunkálásra. A megyebeli főurak már is szép gyűjteményeket ajándékoztak a múzeumnak.« — El ne repülj örömödben eszter­gomi olvasónk, mert mindez Veszprémmegyében történt, nem itt. * A budapesti Mária-kongregációk mult évi működését ismertető jelentés megjelent egy igen Ízléses könyvecske alakjában. Megható an­nak szemlélése, hogy mily áldásos módon ter­jed a fővárosban ez a páratlanul hasznos intéz­mény a lelkes hitoktatók fáradozásai folytán. Ajánl­juk az elolvasását főleg azoknak, kik a városok­ban az ifjúság nevelésével foglalkoznak és ebben a működésükben az újabb kor színvonalára akar­nak emelkedni. * Csiesó áldott lelkű pátronája Sabran hercegnő nagy lelki örömöt szerzett a híveknek, meghiván P. Csukovics és Aronffy lazarista atyá­kat missió tartására, kik e hó 5-én érkeztek meg Csicsóra s 13-ig maradtak ott. A hivek nemcsak Csicsóról, hanem a szomszédos falvakból is nagy­számmal s benső buzgósággal járultak a szentsé­gek vételéhez. A hivek örömét betetőzte az, hogy e hó 9;én érkezett meg Rómából az értesítés, hogy Ő Szentsége áldását küldi a csicsói mis­sióra; melyet a jelenleg Rómában időző patrona eszközölt ki. Isten fizesse meg a buzgó atyák fáradozását s a főméltóságú patrona áldozat­készségét. * Álla^-vásár. A hasított körmű állatok betegsége miatt eltiltott márciusi vásárt, mint a város egyik kiküldött közege a szakminiszternél kieszközölte, ha a betegség addig megszűnik, április 6-án tartják meg Esztergomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom