ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903
1903-12-27 / 52. szám
hősei, hanem a nemzetközi szocialisták idegen bálványai. Az első népakadémiai szózat pedig egyenesen a nemzetközi gondolkodás felé tereli a magyar munkásosztály figyelmét. A művelt embert érdekli Sokrates, mert megérti és bölcseleti tanultsága szerint méltányolja. De a tanulatlan osztály előtt Sokratessel előhozakodni s vele kezdeni az emberi művelődés és boldogulás tantételeit, megfoghatatlan és ízetlen nagyképűség. A Népakadémia a munkásosztály előtt nem azon kezdte, hogy az emberi kultura anyja a kereszténység, hanem azon, hogy »az emberi kultura anyja a görög kultura«. A fogalomzavarok korszakában valóban még erre is szükségünk volt. Induljunk ki tehát a pogány kultúrából, dicsőítsük Sokratest, mert ezt még sohasem szidalmazták a nép előtt, melynek eddig a nagy Sokratesről különben fogalma sem volt. »A mi nevünk: akadémia, görög név — folytatta tovább a Népakadémia első bölcse. — Akadémia a szónak őseredeti jelentésében. Krisztus előtt az V. században született meg az a szellem, a mely beköltözött az Akadémiába. Sokrates szelleme, az igazság mártírjának a gondolatot életrekeltő szelleme. Mi is szellemet akarunk teremteni, a mely beköltözzék abba a megálmodott népotthonba, a melynek a főváros palotát készül építeni. Ezeréves fennállásunkat akarja ezzel megörökíteni, nemzetünk a második ezer évbe az egész néppel együtt akar belépni. A keresztény vallás útja a hit és szeretet. A mi programmunk e mondattal kezdődik: A tudomány hatalom.« Elég világos és határozott tehát a Népakadémia programmja. Nem a hit és szeretet, hanem a tudomány az ő ajándéka. Csakhogy ebből a tudományból nem kérünk, mert a Népakadémia felavatásán még ezt is hallottuk : »Egy magyar város templomának harangján ez a jelszó olvasható : ora et labora (imádkozzál és dolgozzál). Nekünk ez a jelszavunk: labora et meditare (dolgozzál és gondolkozzál). Az észt gyakorolni kell, hogy gondolkodni tudjon.« Tehát ismét a vallásos felfogás arculütése. Ne imádkozzál, hanem gondolkodjál. Gondolkodjál pedig Sokratesről, az igazság mártírjáról és ne imádkozzál Jézushoz, a ki az egész világ mártírja és megváltója. Ezt a szellemű legújabb szabadkőműves intézményt kapta karácsonyi ajándékul a magyar munkásnép. Van-e ebben valami köszönet? Ez éltesebb, gazdag marquese legyeskedett körülötte, ki kezét ajánlotta fel neki s őrzőjeként szerepelt, a miért Júlia különösen tisztelte. De ha a zúgó tapsvihar között a színpadon állott, szive görcsösen összeszorult, mert a sok babér sem tudta az ő Rómeóját helyettesíteni. A következő évben történt, hogy amint Prinessi egy este a tengerparton sétált, egy matrózruhába öltözött férfival találkozott, kinek megpillantásánál az ég minden szentjeit segítségül hivta. — Ostoba! monda az idegen, nem látod, hogy élek. Én nem vagyok szellem. Éppen ma délre érkeztem meg a hajóval. Természetesen nem azon a hajón, melyen elutaztam, mert bizony az az indiai tengerben tönkrement, de öt matróz, köztük én is, megmenekültünk. Egy kereskedőhajó halászott ki a tengerből s Ausztráliába vitt, hol egy kis pénzt szereztem s a honvágy haza kergetett. Hogy van Júlia, az én kedves jegyesem ? Prinessi e rövid felvilágosítás alatt száját és szemét nyitva felejtette, mert még mindig úgy tekintett Rómeóra, mint valami szellemre s csak kell ma a szegény, a kizsarolt, a vallástalanná, a hazafiatlanná és iszákossá tett munkásosztálynak ? Hová fog vezetni a népboldogitás ez az iránya ? A barrikádokra. A forradalom pusztulásába. Mert a hol leromboljuk a vallásosság eszményeit, a hol cserébe adjuk a kereszténység vértanúit a pogányság mártírjáért, a hol a megingott hazafiság érzelmeit nem a nemzeti történet dicső példáiból, hanem a nemzetköziséget tápláló ideákból tápláljuk: ott üdvös eredményt elérni nem fogunk. A Népakadémia a művelt külföldön, a hol a munkásnak nemcsak régi hagyományú joga, tisztessége, de műveltsége is van, megfelelő intézmény lehet; de nálunk, a hol még nagy az analfabéta munkások száma, ez az átvétel teljesen időszerűtlen. Tökéletesítsük a magyar munkást az alapismeretekben, az elemi tudásban s ne a görög philosophia tanításával. Adjunk a magyar munkásnak vallásos erkölcsös nevelést és hazafias tanítást, hogy a mienk maradjon necsak veritékes munkájával, hanem érzéseivel és emlékeivel is. A kevésbbé romlatlan magyar munkás világnak pedig azt kivánjuk, hogy emelkedjék valahára értéke tudatára s ne engedje magát folytonosan félrevezettetni, hanem keresse műveltségét, boldogulását idehaza, szent István országában, Hunyady János hazájában, valláserkölcsi és hazafiúi eszményeink boldogító érzelmi közösségében. Szövetkezzünk! Irta: Vaszary Mihály. II. Mindenki tudja, hogy a külföldi szövetkezeti ügy — főleg az önsegély elvére támaszkodva lett naggyá. De ez lehetséges is volt ott, a hol ezen ügynek annyi nagy és önzetlen szolgája volt. Mig a németeknél: Hubert, Lassalle, Schulcz, Raiffeisen, stb.; mig' az angoloknál: Orvén, Kingsley, Hughes, Ludon, Neale stb. lobogtatják a szövetkezeti eszme zászlaját: addig nálunk — úgyszólván csak egyetlen egy férfiú akadt, aki felismervén a szövetkezeti eszme nemzetmentő erejét, nem kiméivé semmi fáradságot, nem riadva vissza semmi akadálytól sem, mintegy élete céljául tűzte ki annak megvalósítását. Ez a férfiú, — hiszen nem is kellene megneveznem: — Károlyi Sándor gróf! Nincs szándékomban állításaim mellett keserű igazságokkal argumentálni, nem is akarom a »felso tizezert« hibáztatni, de ezt el kellett mondanom azért, mert épen ezen ténynek az alapján az utolsó szavaknál nyerte vissza lélekjelenlétét. — O, Júliából világdáma lett. — Hazudsz, öreg! — monda Rómeó s markos kezeivel vállon ragadta Prinessit. — Csak kissan, lassan ! Harag és dűh bizony nem változtatnak a dolgon. Az egész világ ismeri Júlia nevét; tudják, hogy Giuseppe társulatába állott, s hogy a nápolyi konservatórium igazgató maéstrója r opera énekesnővé kiképezte. — O, bárcsak a tenger temetett volna el! Lehetetlen, hogy épen az árult el, az hagyott cserben, ki mindenem volt, kiért hajótörést szenvedtem ! Ezért kellett életben maradnom ? Prinessi szemei ördögiesen csillogtak. — Bosszuld meg, hiszen még csak van erőd, önérzetes szived, súgá Rómeó fülébe. Rómeó ökölbe szoritá kezét. — Meg kell történnie, s tovább rohant. * * * Szines lapok nagy betűkkel hirdetik a közönségnek az esti darabot. Matrózruhába öltözött férfi, kinek szép arcát a nap sötétbarnára festette, | — lehet megérteni azt is, -- miután nálunk minden új eszme hordozóját a társadalom legmagasabb köreiből várják, — hogy a társadalom u. n. középosztálya: a közép földbirtokos, a gazdatiszt, a pap, a hivatalnoki kar stb., a mely hivatva volna a szövetkezeti ügyet vezetni, miért nem vesz részt e mozgalomban, jobban mondva, miért nem lelkesül érte, sőt miért tartózkodik tőle! Vagyis általánosnak látszó társadalmi jelenségek közös okra vezethetők vissza. De ma, a mikor már a kezdeményezés nehézségein túl vagyunk, a mikor már Károlyi Sándor gróf vezérlete alatt a társadalom legelőkelőbbjeinek egy egész serege vetélkedik a jó példa adásában, még mindig bántó az a közöny, a mellyel nálunk az értelmiség az alsóbb társadalmi osztályok sorsa iránt viseltetik. Ezen jelenséj okai azonban annyira szembeötlők, hogy azoka nem lesz nehéz megjelelni. Az egyik ok — minden rossznak a fő-f oka — az, hogy a mai kor gyermekeit egés rendszeresen önzővé nevelik. Valóban megdob bentő, hogy nevelési rendszerünkben a hasznos sági elv minden más elvnek a rovására mennyir kidomborittatik. A legsajnosabb pedig az, hog; bár a társadalomnak minden osztályát, de különö sen a középosztályt hatja át a legnemtelenebl önzés; épen azt az osztályt, a melyiknek példája magatartása egyedül és közvetlenül irányadó a u. n. »legszélesebb néprétegek« előtt. Azok szép idők, a mikor a családapa azt mondta gyermekeinek: »legyetek őszinték, szeressétel felebarátaitokat, mint önmagátokat, csak a szive tekre hallgassatok,« már régen elmúltak. Ilyes félét ma csak mesében olvashatunk, a hol a jónál jutalmazására mindig kéznél van egy-egy tünde: vagy egy-egy mesebeli király. Ma a jó tanács —- tényleg ennek egésze ellenkezője. Szóval: hiányzik nevelésünkből és ig társadalmi életünkből is az altruizmus ; ebből csal annyi a sajátunk, a mennyire az illemszabály o\ megtanítanak bennünket. Ez tehát a főoka annál* hogy nem törődünk embertársaink bajával! Ezér hallatszik el a küzködők jajszava a legnépeseb utcán is, úgy mint a pusztában kiáltóé. Csodák tos egy korszak : a lehulló, sárguló falevél kön} nyékre fakaszt bennünket, mig embertársain nyomora hidegen hagy ! A másik ok az, hogy a sokat hány tor gátol 1848-iki törvények még ma sem mentek át közszellembe : nálunk még mindig kisért a renc kiváltságok szelleme. Tudom, hogy ezen kijeler tésem sok ellenvetéssel találkozik, de a ki isméi a mi közéletünket, az nekem ad igazat; bizon a parasztot az »úr« még ma is csak legfölleb anatomice tartja magával egyenlőnek, vagy talá még úgy sem. Ezek azok az általános fő-fő okok, a melye miatt a mai középosztály — tehát a kisebb bii tokos is — távol tartja magát minden olya actiótól, a melyben a parasztról, a kis emberre furakodott keresztül a tömegen, hogy jobban o vashasson. Ugy látszott, hogy nagy utat te meg, mert homlokáról nagy csöppekben györ győzött a veritek s ruháját sűrű por lepte. Egés testében remegett, midőn olvasá: »II Pagliacci« di Rugiero Leoncavallo s valamivel alább : Nedda .... Júlia Robertí. — Igen ez ő! Az én Júliám ! Mint valami őrült, kapott az agyához. Azután a pénztárhoz ment s jegyet váltott. Az egész szinház viszhangzott a nevetéstől és a zajtól. Az előadást még nem kezdték meg. Végre elhangzott a jeladás. Tonio, Taddeo szerepében a függöny elé lépett s elénekelte a prológot. Remegve hallgatta Rómeó az éneket, miközben szemeivel a függönyön szeretett volna áthatolni, hogy Júliát lássa. Végre felemelkedett a függöny. Ott közeledik egy kocsi, melyet egy szamár húz s a zene az angyalok hét karának énekét látszik a I földre le varázsolni, Rómeó remeg, amint Júliát Sirolin 5> tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut S£n ö ~ lábbadozóknál influenza után A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer úgymint és különösen ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). 1