ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-11-22 / 47. szám

HIREK. Egy névnapra — távolból. Nov. 19-én. Csendes rabként élt szivemben Eddig a vágy Utánna. De mintha ma láncát törné S szabadulni kívánna; Át is töri a sziv falát, Egész lelkem átjárja Átzúgja azt a távollét Fájdalmának nagy árja . . . . . . Csak e napon, névnapodon Követhetném vágyimat — Vágyim szárnyán messze szállnék : Merre szivein visz s mutat! . . . . . . Vágyim szárnyán arra szállnék, Hol virágos lakod van, — Hisz ott éled leány élted E kicsi szent templomban — Ott teremnék . . . s édes hévvel Szoritnám meg kezedet, S kívánnék e napon forró Boldogságot Teneked! . . . Olyan forró boldogságot, Melynél hó'bb csak egy lehet: Szivemben az Érted égő Lánggal égő — szeretet! . . . . . . Majd megvárnám a méla éjt. S meglopnám az álmodat . . . Félálomban . . . ablakodnál Dalt halinál a fa alatt, Édes-busan játszná a hur A kis nótát . . . tudod . . . azt, Mely szivemben itt is . . . messze Vigaszt, édes bút fakaszt . . . Nem üdvdal ez ... de boldogság Annak minden kis szava, E dal mellett koldusének A királyi hozsanna! . . . Búcsúzóul megállnák az Utcán a kis — keresztnél, S elmondanám jó Uramnak, Hogy szivem csak Érted él, Nem bánom én, ha űz a sors Engem egész élten át. Csak védje meg helyettem is A legszebbik csillagát, Mert a lelked olyan tiszta, Mint a csillag az égen: Ragyogó fény — de árnya nincs „A jó Isten segítsen !! !

u —cz. * Nagylelkű adomány. Vaszary Kolos bibornok hercegprímás mint az előző években, az idén is kegyes volt az esztergomi kath. legényegyesület házalapjára 400 koronát, ugyanannak karácsonyra 100 koronát, a helybeli szent Vince egyletnek pedig, az általa gondozott szegények részére szintén 100 koronát ajándékozni, mely kegyes adományokért ez úton is leghálásabb köszönetét fejezi ki a nevezett egyesületek elnöksége. * Az esztergomi kath. kör november 24én, december 1., 8., 15., 22-én estélyeket tart, melyekre t. tagjait s becses családjukat ezúton is meghívja az ; elnökség. Nov. 24-én: tea-estély, esetleg tánc. Ételekről gondoskodik a kör szolgája. Dec. i-én: 1. Zongoraszám. 2. Szavalás. 3. Kurucnóták. 4. Felolvasás Rákóczy Ferencről: Perényi Kálmán dr. 5. Rákóczy-Induló. Dec. 8án: 1. Zongoraszám. 2. Ének. 3. Felolvasás. 4. Zongoraszám. Dec. 15-én: 1. Étegedűszám. 2. Szavalás. 3. Felolvasás Deák Ferencről. 4. Zongoraszám. Dec. 22-én: Karácsonyi misztérium. Bogisich Mihály v. püspök felolvasása énekkar kíséretében. Kezdete mindig pont 6 órakor. * István bácsi sírjánál. A magyar tanügyi világ és még nagyon sok mások szeretett István bácsija, Majer István püspök tiz éve pihen már a földben. Ma, november 21-én van tizedik évfordulója, hogy a nagy katholikus népiró és tanférfiú meghalt, s e napon a kath. tanitók országos bizottsága gyászünnepet rendezett a helybeli temetőben levő sirja fölött. Az országos bizottság küldöttsége délután 3 órakor jelent meg a síremléknél, hol már a városi iskolák növendékei, a tanitóképezdei és a főgimnáziumi ifjúság tanáraik vezetése alatt jelen voltak. Nagy közönség állotta körül a sirt, kik sorában ott láttuk a kath. kör tagjait és városunk sok számottevő alakját, továbbá a helybeli fő és alsó papság, valamint az érseki papnevelőintézet növendékeit is. Meghatóan szép volt a galambszivű tanitó-püspök sirja fölött ez a gyászünnepély. A katkolikus paedagógia kegyelete impozáns módon nyilatkozott meg e nagy alakjának porai felett, kinek életét, ügyszeretetét és szelíd lelkének hatását példaképül tűzheti mindenki, ha a katholikus tanügy boldogulását szivén hordja. A katholikus tanügyi tanács nevében Ember Károly fővárosi tanitó, paedagogiai iró mondott szép hasonlatokban gazdag beszédet, melyben az elhunyt nagy férfiú kiváló nagy érdemeit méltó szavakkal dicsőitette, beszéde végén pedig a sirra tette az ország kath. tanítóinak koszorúját. Mély megilletődéssel hallgatta mindenki a kegyeletteljes szavakat és sok szem borult könnyekbe, mikor e beszéd alatt feltekintett István bácsinak a siremléken levő relief-képére. A sirra a kath. tanítóságon kivül még számosan tettek koszorút testületek és magánosok is, ugy hogy a jólelkű püspök és nagy paedagógus hamvait fedő sirkövet eltakarja a pompás virághalmaz. A gyászünnepély tartamára az esős őszi idő is megemberelte magát, s igy zavartalanul folyt le az emlékünnepély. * Polgármesterünk esküvője. Vimmer Imre polgármester, miként jeleztük, f. hó 17-én vezette oltárhoz özv. Mátray Ferencné született Pauer Erzsébet úrasszonyt Vácon. Az egyházi áldást Balázs Sándor kanonok adta frigyükre. A násznagyok Andrássy János kir. tan. alispán és Vimmer Béla csemi primáciális urad. felügyelő voltak. A mennyegzőt a menyasszony testvérbátyja Pauer Béla nyug. ezredorvos házánál tartották meg, mely alkalommal az uj házaspár sok üdvözlő táviratot kapott, köztük Esztergom szab. kir. város tisztikaráét is, mely meleg szavakban tolmácsolja a hivatalnokok őszinte s tiszteletteljes ragaszkodását és jó kivánatait. * Erzsébet napja városunkban. Szerencsétlen véget ért királynénk névnapját ünnepeltük csütörtökön. Az iskolák zárva voltak e napon, az ifjúság- szomorú, ezt a névünnepet mindig gyászolva üli meg és volt-e egy igaz magyar, ki e napon fájó emlékektől eltelt szivvel ne emlékezett volna meg a nagy, a jó, gyöngéd szivü asszonyról, kinek fejére aranykoronát, útjába pedig tövist és rögöt tett a sors. Plallgató ajakkal, lelkében mély gyásszal imádkozott e napon sok ember a templomokban a jóságos királyné lelkiüdveért. * A süttőiek búcsúja plébánosuktól. A süttői nagy búcsút november 15-én szokták megtartani nagy vigaság és öröm között. Ez a szokás az idén sem maradt el, csak egy kicsit olyanféle volt a hangulat, mintha dupla búcsú volna. Az is volt, mert a környék intelligens közönsége nagy csoportba gyűlt a nemrég kanonokká-kinevezett plébános házához, hogy még egy utolsó, kedélyes búcsút töltsenek a plébánián. A reggeli szentmisét, melyen az úri közönség és a falu buzgó lakossága . túlnyomó számban résztvett, Lendvay Hugó győri bencés tanár mondotta. Délben pedig Lováky Antal, az új kanonok nagy ebédet adott, melyen nem egy fájó, s nem egy örömhang röppent ki pohárköszöntők alakjában. A legelső felköszöntőt maga a házigazda mondotta a hercegprímásra, utána nyomban Reviczky Károly földbirtokos, volt országgyűlési képviselő emelkedett szólásra és a házigazda egészségére üritette ki poharát. A búcsúzó társaságot még későn este is együtt tartotta a jó hangulat. * Az esztergomi kath. legényegyesület november hó 22-én délután 4 órakor az egyesületi helyiségben 40 éves fennállása és 10 éves újjászervezése ünneplésére díszközgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Csernoch János dr. egyesületi elnök. 2. Az esztergomi katholikus 'legényegyesület tiz éves története. Felolvassa Bárdos Gyula, titkár. 3. Az alapszabályok módositaisának szükségességéről és fontosságáról. Előadja: Andor György dr. másodelnök. 4. A módosított alapszabályok előterjesztése és elfogadása. 5. Elnöki zárszó. — A díszközgyűlés napján délelőtt 1

,U 12 órakor a belvárosi plébániatemplomban ünnepélyes hálaadó istenitisztelet tartatik, melyre a tagok az egyesület helyiségéből testületileg vonulnak ki. — Este 8 órakor pedig az egyesület helyiségében táncmulatság fejezi be az ünnepséget, melyen a belépti-díj személyenkint 60 fillér. Ételről és italról a házfelügyelő gondoskodik. — Ajánljuk a közönség pártfogásába e valóban szociális feladatokat teljesítő ' egyesületet, melyre különben hazafias működésével is ugyancsak rá szolgál. * Halálozás. Városunk egy régi ismerőse hunyta örök álomra szemeit f. hó 19-én Budapesten, Medvey Lajos ezredesben. A 74 éves korában elhalt jeles katona évtizedekkel előbb, mint a helyőrség "tisztikarának tagja, családjával együtt sokáig volt Esztergom lakója és az itteni társas érintkezés egyik szerepvivője. * Adomány. Dr. Csernoch János p. praelátus, kanonok, országgy. képviselő a szakolcai szent Vince egylet házára 1000 koronát adományozott. * Emléknapok. Az elmúlt hét dátumai három szomorú halálnapot tüntetnek fel. November 18-án 1664-ben halt hősi halált Zrinyj Miklós, 19-én 1854-ben Vörösmarty Mihály a nemzet Szózatának nagy költője halt meg, 21-én 1893-ban pedig Majer István püspök szenderült át a túlvilági életre. * Kész a Luczaszék — terve. Evek óta húzódik a szentgyörgymezei iskola ügye. A város csinált egy tervet és a terv a közigazgatási bizottságba, onnan a törvényhatóságiba vándorolt. Onnan tovább nem mehetett, hát újból a városhoz került az ügy s igy megint felfelé vagy vissza. Tartott pedig ez három évig. Csináltak azóta vagy egy tucat költségvetést meg tervet s most három év multán jóvá hagyták a legelsőt. Most végre megkezdhetik a Lucaszék építésének előkészületeit. Boldog Magyarország, ahol a járásbírósági börtönök egy év alatt épülnek fel, az iskolák meg ilyenformán, mikor? — magunk sem tudjuk. * Kérelem. Alulírott ugy is, mint a város közönsége által föntartott elemi iskolák igazgatója, úgy is, mint a helybeli jótékony-egylet alelnöke, mély tisztelettel kérem a helybeli nemes városnak minden jó és áldozni kész közönségét, ajándékozzák oda nekem azon ruhanemüket, melyeket a kis gyermekek már nem viselnek, de egyébként még némi javitás után használhatók, hogy azokat a szükséghez képest a jótékony egylet által kijavíttathassam és a szegény kis iskolás gyermekek között kioszthassam. Mint a szegény elemi iskolások felruházásának megfigyelője és részben foganatosítója tudom, hogy a nemes város közönsége, a Biboros Főpásztor, egyesületek és egyesek évenkint százakat áldoznak ezen nemes célra, de azt is tudom, hogy a szükség még mindig nagy és azon ily uton is lehetne segíteni. Az e célra szánt ruhanemüket kérem, kegyeskedjenek vagy hozzám a plébániára beküldeni, vagy engem értesíteni, hogy az adományért elküldhessek. Esztergom, 1903. nov. 19-én. Dr. Fehér Gyula, plébános. * A szent Erzsébet jótékony-egylet közgyűlése. Folyó hó 19-én szent Erzsébet ünnepén délután 3 órakor tartotta évi közgyűlését a sz. Erzsébetről nevezett jótékony egyesület a vármegyeház gy üléstermében, melyet Andrássy János kir. tanácsos alispán volt szives e célra az egyesületnek átengedni. Az egyesületnek kiváltképen nőtagjai élénk érdeklődéssel vettek részt a közgyűlésben, melyet három óra után néhány perccel Bogisich Mihály v. püspök, egyesületi elnök nyitott meg, bevezető beszédében szent Erzsébet mint a keresztény Charitas élő megtestesülését állítván az egyesület elé követendő példányul, kinek képe a fokozódó nyomorral és szükséggel szemben fokozottabb tevékenységre serkentse az egyesület minden tagját. Reá mutatott az elnöki megnyitó annak kívánatos voltára, hogy az egyesület eddigi tevékenységén felül kiterjesztené jótékony gondoskodását a szegényeknek népkonyha felállításával való istápolására, a ruhátlan kis gyermekek felruházására és a betegeknek a legszükségesebb orvosszerekkel és táplálékkal való ellátására. A felvetett eszmék a legélénkebb viszhangra találtak a közgyűlés minden tagjánál. Az elnöki megnyitó után dr. Fehér Gyula egyesületi alelnök és az egylet vagyonának kezelésével megbízott helyettes pénztárnok terjesztette be évi jelentését az egylet működéséről és vagyoni állapotáról. Ezen jelentésből megtudtuk, hogy az egyesület reá bizott feladataihoz képest felosztotta néhai Niedermann Károlyné született Domoszlay Fanny úrasszony 2000 korona hagyományát 20 szegénysorsu uri származású nő között; az egyesület az elmúlt év alatt 955 korona rendkívüli segélyben részesült egyes jóltevők részéről, kik között: Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás 400 koronát, néhai Simor János bibornok alapja 200 koronát, Bogisich Mihály c. püspök 100 koronát, özvegy Mészáros Károlyné úrnő 100 koronát, Simor Teréz úrnő 20 koronát, Schmidt Nándor családja 20 koronát, gróf Csáky Károly váci püspök 10 ko-