ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-11-22 / 47. szám

rónát, Hubert Dánielné úrnő 5 koronát, a hely­beli kereskedelmi és iparbank 60 koronát, a ta­karékpénztár 40 koronát adományoztak az egye­sület céljaira. A Magos Sándor és Reviczky Gá­bor számvizsgálók által felülvizsgált évi száma­dások szerint az egyesületnek az elmúlt évben 5467 korona 01 fillér bevétele és 3486 korona 78 fillér kiadása volt és igy a következő 190V4. évre mint felhasználható maradvány át vitetett 1980 korona és 23 fillér. Az egyesület az elmúlt évben a szegényeknek pénzbeli segélyezésére fordított 2282 koronát és 40 fillért, a szegény óvodás és iskolásgyermekek felruházására adott 220 koronát és a téli hónapok alatt a szegények között kiosztott 35 métermázsa kenyeret 770 ko­rona értékben. — Az egyesület törzsvagyona ez idő szerint 13.133 korona és 06 fillért tesz ki. —- Az egylet tagjai közül elhunytak: Babinszky Hermina, idősb Eggenhofer József, Einczinger Györgyné és Kittenberger István. Uj tagokul beléptek: Huber Dánielné, Verklján Mártonné és Aherndl Jánosné úrnők. — A segélyezésre nézve elhatározta az egyesület, hogy a szegény óvo­dások és elemi iskolások felruházására miként az előző évben úgy most is 220 koronát adomá­nyoz, a házi szegények között készpénzül kioszt 1200 koronányi segélyt s egyéb rendelkezésére álló eszközök erejéig pedig szegény betegek ré­szére orvosszert és táplálékot szerez, részt vesz a szegény iskolás gyermekeknek ruhánemüekkel való ellátásában és az eddigi kenyérosztás helyett megkísérli egy népkonyha felállítását, mi végből a szükséges előmunkálatok sürgős foganatosítá­sára az elnök vezetése alatt dr. Fehér Gyula al­elnök, Hamar Árpád titkár és Reviczky Gábor számvizsgálókból álló kisebb bizottságot kül­dött ki, hogy felkérvén Niedermann József rend­őrkapitányt mint a már egy izben fennállott népkonyha szervezőjét az együtt működésre, az egyesület elé mihamarabb konkrét javaslatot ter­jesszenek. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy szegényei ellátása céljából a jövő január hó fo­lyamán estélyt rendez, melyen Bogisich Mihály v. püspök elnök fogja ismertetni a régi magyar egyházi énekeket. Tekintettel a jótékony célra, ez estélyen az egylet kerülni óhajt mindenféle költekezést, s hogy az érdeklődést minél nagyobb körre kiterjessze, a belépő dijat is egy koronában állapította meg. ;;: A lekéri esperesi kerület szentségimádás­sal és istentisztelettel egybekapcsolt gyűlését f hó 17-én Lekéren tartotta meg dr. Zclenyák Já­nos plébános installációja alkalmával. A gyűlés első fontos tárgya volt a »papi nyugdíj«-ra való befizetés a kongrua 2 percentje szerint, mit a kerület odaadólag teljesített azon elvből indulva, hogy Főpásztorának atyai jóakarata előtt meg­hajol s azon reményben él, hogy egyszer már megindult nyugdíj-ügy mindig kedvezőbben ha­lad az egyházmegyei papok segedelmére. Töb­ben az ezredév ünneplése idején összeadott fillé­reiket, melyeket a kerület segedelmére tettek, odaajándékozták levonás nélkül a »papi nyugdíj« tőkéjéhez. Érdekes eszmecsere történt a »Circu­larék«-ban közzétett s a szentszéktől megenge­dett szükséges kedvezmény felett a »vegyes há­zasság «-ra vonatkozó eljárás alkalmával, valamint az államsegély s korpótlék helyes kiutalványo­zásáról s esetleg a tanitói állás üresedése alkal­mával annak mikénti visszafizetéséről az adóhiva­talba. A kerületi esperes felemiitette a testet­lelket ölő alkoholizmust, mely ellen intsük a né­pet s kiváltképen a fiatalságot óvjuk a kocsmák zajos helyétől, melyben segedelmükre van a barsvármegyei közigazgatási bizottságtól hozott szabályrendelet, hogy ha feljelentés történik a szolgabírói hivatalhoz, a kocsmáros megbüntet­tetik s ezáltal nemcsak a szülők fognak jobban őrködni gyermekeik testi-lelki épsége felett, ha­nem a kocsmáros is. Hatalmas fegyverül aján­lotta erre nézve a tanfelügyelő alesperes az »ifjúsági egyesület« megalakítását. Az osztatlan szeretet összetartásában távoztak oltártestvérei s világi tisztelői a nevezetes s még nevezetesebbé leendő »Magyar Kneipp« köréből. :|: Temetés vagy mi? Majlát István, volt barsi főispán f. hó 14-én meghalt. Ugy látszik hulláját elégették, mert nem temetésről, hanem hamvasztásról beszél a halotti jelentés. — Évek előtt kérdezte is egy tudós plébánostól: miért tiltja az egyház a hulla-égetést ? Vájjon dog­mákba . ütközik-e ? A plébános helyesen felelt: nem dogmákba, hanem egyházi szokásba. — Saj­náljuk ez egyházi szokástól való eltérést s a fát is, melyet elégetnek. Jobb volna azt a szegények­nek adni. * Gyászrovat. Özv. Klemenl Ferencné szül. Jónás Anna november 15-én, reggel 5 órakor, szorgos életének 76-ik évében, rövid szenvedés és a r haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Urban csendesen elhunyt. Hűlt tetemei nov. 17-én, délután 3 órakor helyeztettek a párkányi r. kath. temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra; az esztendő sz. mise-áldozat pedig november 18-án, reggel 8 órakor lett a párkányi r. kath. tenplomban a mindenhatók Urának bemu­tatva. A megboldogultat kiterjedt rokonság gyá­szolja. * Tolmáesi szerencsétlenség. Aranyos-Ma­róthról mentek haza Lévára vásáros pecsenye­sütők, tehát Laci-konyhások. A tolmáesi révnél a fuvaros nekihajt a folyónak, abban a hiedelemben, hogy a komp ott áll; igen, de a komp nem volt ott s igy a kocsi a Garamba fordult; három asz­szony a vízbe fult; a negyedik a kocsissal s a lovakkal megmenekült. ;: Betyárvilág Esztergomban. Esztergomi újság alig jelenhetne meg kétszer egy évben anélkül, hogy hirt ne adna egy-két bicskázásról vagy véres verekedésről, melyben a hősök neveit nem az esztergomi anyakönyvek adnák. A leg­utóbbi napokban a véres verekedések, károkat okozó ablakbeverések és bicskázások egész soro­zata foglalkoztatja a rendőrséget. Az esztergomi köznépet jellemző betyár világ legkomolyabb áldo­zata e héten Szenczi István földmives, kit nyilt utcán világos nappal, Tóbiás József földmives súlyosan megsebesített. A gyanútlanul haladó polgárt Tóbiás megleste és hátulról megtámadva egy bicskával több szúrást ejtett rajta. A szent­györgymezei városrészben a mult héten egy gaz­dának fejszével a fejét szakították be jóbarátjai; a hegyoldali lebujok pedig, hogy ne maradjanak hátra a reklám dolgában egyre adják az újság­híreket. Itt emiitjük meg, hogy a múltkoriban összeszurkált Modróczki rendőrtizedes már föl­épült sebeiből. * Hazafias csizmadiák. A helybeli csizmadia segédek gyűjtést indítottak maguk között egy koszorúra, melyet egy küldöttség vinne Szegedre az ottani Kossuth szoborra. A szobor és küldött­ség költségeire eddig 50 korona gyűlt egybe. A hazafias mozgalom szervezői Klement Ferenc és Baán Sándor csizmadia legények. * Egyenes összeköttetés Chinával. A meg­boldogult Ürge Ignác lazarista atya által alapított szent István királyról címzett r. k. missio-telepről, mely jelenleg hazánkfia, ft. Wilfinger József laza­rista atya igazgatása alatt áll, a legfinomabb za­matú, friss aratásu hamisítatlan thea megérkmett, mely Esztergomban egyedül Brutsy Gyula disz­műüzletében kapható. A kiváló thea ára: 1 kilo 16 korona, fél kilo 8 korona, 1 deka 20 fillér. * Alsó-Győrödön f. hó 16-án volt a kör­jegyző választás, mely Turcsány Pál egyhangú megválasztásával végződött. Pedig már hetekkel előbb megkezdődött a segédjegyzők népvándor­lása. Volt közöttük gazdag, aki csak úgy szórta pénzét s kész nem lett az öndicsérettel; volt kö­zöttük pap-gyülölő, olyan Combes-féle, • de a nép arra szavazott, kinek nem volt egyebe, — mint ő maga monda — csak a jó Istene fönt az égben. Nem is hagyta el az Isten, aki fényesen beiga­zolta, hogy az őt szerető lelket felmagasztalja, mert a sok jelölt közül egyetlen szavazat sem jutott másra. Mi pedig, kik szivből üdvözöljük megválasztása alkalmából, elismeréssel adózunk szép jellemének, amelyet — óhajtjuk és elvárjuk — az Isten törvényeinek szellemében fokról fokra mindinkább fejlesszen. Nemes törekvéseit kisérje Istennek áldása ! * Költözik az adóhivatal. A helybeli kir. adóhivatal felkérésére értesítjük a közönséget, hogy a pénzügyigazgatósági számvevőség ki­rendeltsége folyó hó 14 — 19-ik napjaiban a szt. Ferencrendiek rendházának II. emeletére költözik. Azon helyiségekbe t. i. hol azelőtt a kir. járás­bíróság hivatalai voltak, a főgymnáziummal át­ellenben. * Hetivásárainkra a földm. minister fontos rendeletet küldött a vármegyéhez. Horváth Mihály és társai helybeli lakosok ugyanis kérelemmel fordultak hozzá az iránt, hogy engedélyezné a hasított körmű állatok felhajtását hetivásárainkon. A minister e kérelemnek engedve, utasította egészségügyi és közigazgatási közegeit, hogy minden egyes darab állatot tüzetes vizsgálat után bocsássanak csak a vásártérre, s szigorúan ügyel­jenek arra, hogy csakis oly községekből történjék a felhajtás, hol a ragályos állatbetegség miatti zá r nincs fentartva. Eszerint tehát hetivásárainkon az egészséges hasított körmű állatok árusítása aka­dályokba nem ütközik, s p. o. a hizóvételnél nem kell az országos vásárra várni, vagy házról házra járni, mig találnak alkalmasat. * A váróterem tolvaja. Magyarországon, ahol házakat, szobrokat, sőt utcákat lopnak el és a Dárius kincsét háromszor is meghaladó össze­geket sikkasztottak már el, nem nagy esemény a leány vári, hol a vasútállomás váróterméből egy büntetlen előéletű ember a fali órát lopta el. A 10 korona értékű óra a falon ketyegett, Tancser Miksa 44 éves pomázi ember pedig" várt a vonatra, mely a vicinálisok javithatlan lassúságával késett. Tanczer bosszúból ellopta az órát, a csendőrség elfogta, a biró pedig bizonynyal enyhítő körül­ménynek fogja betudni büntetlen előéletét, no és azt, hogy nem rakta zsebre egészen a kis vas­útállomást, mert kevesebb fáradtsággal ment volna mint a Döbrentey-utcai ház elsinkofálása. Mig a vicinális késik, azt is megtehette volna. * Bányaszerencsétlenségek. Az esztergom­szászvári kőszénbánya rész. t. annavölgyi bánya­telepén csütörtökön nagy szerencsétlenség történt, melynek három halottja és egy súlyos sebesültje van. A mondott napon ugyanis Király Mihály, Púczernik József, Bte lik István és Gregor Pál bányászok leereszkedtek a régi tárnákba, hogy ott jó szenet keressenek. Igy kutatva járták a többnyire vizalatt levő üregeket, melynek köze­lében kellett lenni véleményük szerint egy má­sodik régi aknának, hol szinte jó szenet reméltek. Munkához fogtak tehát mind a négyen, s mint­egy kétórai nehéz dolog után megfúrták a régi aknát. Mikor az utolsó válaszréteg is bedőlt s igy megnyílt az akna, fojtó széngáz tódult onnan a főtárnába, mely alig három másodperc alatt leverte a munkásokat a törmelékhalmazról, s nyomban rájuk zúdult az utat kapott viz is. A szerencsétlenek eszméletlenül feküdtek a földön. A keresésükre küldött és mentőkészülékekkel ellátott bányászok hozták őket napvilágra, de akkor már Király, Pacsernik és Bieltk halva volt, s csak Gregorban volt észlelhető egy kis élet. Azonnal a bányakórházba szállították, hol azóta már ma­gához tért s igy felépülése bizonyosra vehető. Az esetet a bányavezetőség táviratilag jelentette be a központi szolgabírósághoz, honnan Palkovics László szolgabiró ment ki a helyszínére Horacsek Gyula járásorvossal, hogy a vizsgálatot megindítsa azon kérdés tisztázására, vájjon gondatlan mulasz­tás bűne nem-e forog fenn. * Párkányból. Párkány község közbizton­ságáról már sok szó esett, mi azonban sehogy sem vált annak dicséretére. Az éjjeli világítás kérdésének a lebonyolításával jó hosszú ideig pedig a hold bácsi bízatott meg. Ki aztán az, a ki ezt az éjjeli napot dirigálni akarná önkényes munkálkodásában ! A párkányi késelőket és úton­állókat pedig ugy sem zavarja semmiféle vilá­gosság sem, aztán meg a sötét ész a sötét utat keresi s annak örül. — Három párkányi lakos a napokban esti sétájukról ballagott hazafelé Esz­tergomból. A párkányi hídfeljárónál azonban egész váratlanul azon kellemetlen helyzetben érezték magukat, hogy amolyan pityókás kedvű marcona parasztlegények orvtámadásának estek áldozatul. Miután pedig a megtámadottak részéről erélyes önvédelmet vettek észre, a mándliban készenlét­ben levő bicskához folyamodtak s az illetők csak józan gondolkodásuknak és lélekjelenlétüknek kö­szönhetik, hogy összemarcangolva, véresen nem érkeztek haza. Az útonállók számban bámulatosan megsokasodva folytatták az üldözést egész az utolsó pillanatig ! * Agyonnyomta a föld. A piszkei Kern­dorfer-féle kőbányában f. hó 19-én halálos sze­rencsétlenség történt. Bitter József 73 éves kőbá­nyamunkást munka közben egy leomló földréteg agyonnyomta. A vizsgáló orvos a nyakcsigolyát és ballábszárát törve találta. Az öreg ember az orvos véleménye szerint pár percig kinlódott, azután meghalt. * A csille. A tokodi Öregtárnában f. hó 16-án egy rohanó csille Nespor István bányászt elütötte s fejét úgy összeroncsolta, hogy a szeren­csétlen ember pár órai rettenetes kínlódás után meghalt. * Eszterg-ommegye egészségügye. Me­gyénkben f. hó i-től 15-ig a következő helyeken fordultak elő hevenyfertőző kórok: Bárány himlő: Sárisáp, Baj na, Kural és Német-Szölgyén. Typhus: Esztergom, Pilismaróth, Dömös, Béla, Párkány, Köbölkút. Vörheny: Esztergom, Bajna, Nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom