ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-11-01 / 44. szám

igo3- november i. ESZTERGOM 3 hatóságok és hivatalok képviselőit. A tisztikar küldöttségét, a primaciális és káptalani tisztviselőket ; a főkáptalan és helybeli papság tagjait. A tanintézetek mind templomokban ünnepi mise keretében kérték az Isten áldását a főpapra. A főkáptalan Boltizár József püspök, ált. érsekihelynök vezetésével küldöttségileg is üdvözölte a főpásztort, úgyszintén a hercegprimási udvari papok is élükön Walter Gyula dr. praelatuskanonok irodaigazgatóval. A vármegye és város közönsége nevében is üdvözölték a hercegprímást. Horváth Béla főispán névnapja és prímássá történt kineveztetése alkalmából táviratban üdvözölte O Eminenciáját. Andrássy János kir. tan. alispán a vármegye és a tisztikar nevében föliratban, a város nevében Vimmer Imre polgármester táviratban tolmácsolta a város kegyeletes érzelmeit. A megye felirata a következő : Főmagasságú Bibornok, Hercegprímás, Kegyelmes Uram! Az isteni Gondviselés mérhetetlen kegyelme folytán ismét közeledik október hó 27-ik és 30-ik napja; ama két nevezetes évforduló, amelyeken Eminentiád s Hazánk hithű katholikusai, az Apostoli Szentszék és Felséges Királyunk akaratából, Magyarország Hercegprímásává történt kinevezésének s magas névünnepének napját ülik. Az ünneplés örömét első sorban Esztergom várm egye tartja a magáénak, amely a mindenkori Hercegprímások s igy Eminentiádnak is ősi székvárosát szeretettel és kegyelettel foglalja határai közé. De első sorban szeretettel s a magas Személye iránt tartozó mély tisztelettel zárja szivébe Eminentiádat Esztergomvármegye, nemcsak, mint az itt élő lakosság legnagyobb részének Főpapját, de úgy is, mint örökös Főispánját annak a várkerületnek, amelyben szent István Királyunk bölcsője ringott. Esztergomvármegye Tisztikara s közönsége nevében ezzel a szeretettel s mély tisztelettel üdvözlöm tehát Eminentiádat a két nevezetes évforduló alkalmából. Kivánom, hogy az isteni Gondviselés hosszú élettel, jó egészséggel és sola földi boldogsággal jutalmazza! S amidőn vármegyéin minden lakósára apostoli áldását kérem, mély tisztelettel maradtam a Főmagasságú Bibornok, Hercegprímás, Kegyelmes Uramnak Esztergomban, 1903. évi október hó 27-én, alázatos szolgája, alispán helyett : B. Szabd Mihály, s. k. főjegyző. Az érseki szeminárium a névnap előestéjén tartotta meg örömünnepét. A jelesen szervezett zenekar és irodalmi iskola kitett magáért ez estén s minden pontja, a mult számunkban is közölt műsorozatnak kitűnően sikerült. Az ünnepély végével Horváth Ferenc praelatus-kanonok, az intézet rektora beszédet mondott, melyet a növendéksereg és közönség állva hallgatott végig s aztán a főpásztort éltetve oszlottak el az átélvezett sikerült este után. Igen kedves módon ülték meg Ő Eminenciája névünnepét a vizivárosi leánynevelőintézetben. Ha itt ünnepély van, ugy mindig csak a szeretet üli diadalmas ünnepét. A vizivárosi zárda örömünnepei igazi örömök, mert a gyermeki őszinteség lágy hangjaival, a szeretet meleg sugárzásával veszik körül az ember lelkét, és ragadják tündéri lengéssel, áhítatosan hódolni az ünnepeltnek. A péntekesti daljátéknak tulajdonképen az volt a célja, hogy a főmagasságú bibornokot ünnepeljék, de lám, a kedves nővérek emellett még két nagy eredményt értek el, még pedig azt, hogy a főpásztor névünnepén valóságos művészi élvezetet szereztek a város közönségének és még nagy és szép dicséretet azért az ügybuzgóságért és körültekintő gondosságért, mellyel ez ünnepélyt rendezték s mellyel az intézet ügyeit is vezetik nagy és szép céljainak sikeres elérésében. Az ünnepély sorrendje a következő volt : Nyitány: Concert-Duó. Beriot-tól. Előadják : Hegedűs Margit és Borovicska Adolf. Ünnepi beszéd. Mondja Hegedűs Margit. A gyermek és szivárvány. Daljáték. Irta: Arany János. Zenéjét szerzé: Hazslinszky Gusztáv. Személyek: Gyermek: Polyák Rózsika, Szántó-vető": Sturm Mariska, Remete: Lévay Margit. Költő kar: Amancsics Mariska, Bajczár Margit, Hegedűs Anna, Pfeiffer Mariska, Ruzsitska Jolán és Mariska, Stróbentz Józsa és Ida, Tóth Margit és Weiser Irén. Virágok: Szegedy Jolán, br. Kaas Alice, Szalay Aranka, Szenes Livia, Schurmann Margit és Mentler Irén. Búcsújárók: Adolf Juliska, Füredy Erzsi, Faludy Boriska, Fray Mariska, Grész Gizella, Ivanits Margit, Mentler Jolán, Nagy Mariska, Szávoszt Ilma,

r Széles Margit és Tcheppen Emma. Gyermekek : Arkay Dalma, Barta Ilona. Füredy Margit, Kovács Rózsika, Ruchitl Olga és Szegedy Ilona. Hegedűs Margitka szereplése méltó bekezdése volt az ünnepélynek. A bájos kis jelenség fesztelenül és nagyon kedves beszédben hódolt az ünnepeltnek. Hegedűjátéka alapos iskoláról tanúskodott s oly bravúrral kezelte a vonót, hogy a hallgatóság többször heves tapsra ragadtatta magát. A tapsok egy része kétségtelen Borovicska Adolf intézeti zenetanárt is megillette, kinek az ilyen készültségű növendékek dicséretére válnak. A kis hegedűs Margitkát jutalmazó tapsok után kezdődött a daljáték, melynek élvezete közben a hallgatóság köréből nem egy lélek szállt vissza a boldog- gyermekálmok letűnt szép világába. Az énekkar kitűnő előadása mellé méltán sorakoztak a szereplők. Elsőnek közülük Polyák Rózsika jött ki. A gyermek szerepében kedves megjelenés volt. Biztos játékával és énekével a közönség' rokonszenvét teljes mértékben megnyerte. Ugy szintén Sturm Mariska is, ki a szántóvetőt személyesítette. Szinte várva, szinte kérve jelent meg a szinen egy vén remete, kinek hosszú szakála és fehér haja, a zárdai szinpad régi ezüsthangu primadonnáját maszkirozta úgy, miszerint remek hangját kellett először hallanunk, hogy megismerjük Lévay Margitkát. A remete kiegyenesedett, hangja betöltötte a nagy termet, és eljutott a hallgatóság szivébe is. Régi helyen kopogtatott ő a közönség szivében, mert régi lakója, ki az ájtatos templomlátogatók lelkét csengő hangjának áhitatszárnyain emelte magasba, s ki itt nevelkedve minden ünnepélyen gyönyörködtette a közönséget, előbb mint növendék most pedig mint az intézet egyik tanítónője. A végtelen kedves ünnepélyt két beszéd fejezte be. Némethy Lajos esperes-plébános szólott a növendékekhez és a nagyközönséghez. A hercegprímást éltetve, Bogisich Mihály praelátus kanonok az előadás szépségét domborította ki lelkes szavakban. Szép elismeréssel szólott a növendékekhez és dicsérettel emlékezett meg a kedves nővérek fáradozásáról. Ebben a beszédben minden el volt mondva, mi szépet és jót lehetett is mondani e hódoló ünnepségről, s igy nekünk csak az maradt, hogy ismételjük : Nagyon szép, nagyon jó volt minden, s bizonynyal sok fáradságba került a buzgó nénikéknek az ünnepély rendezése, miért elismerés és dicséret jutott ki nekik ez est sikeréből. Az esztergomi érseki óvónőképző-intézet szerény, de a gyermeki benső hódolat s a mély hála forrásából származó ünnepséget rendezett október hó 30-án a bibornok hercegprímás O Eminenciája, mint az intézet fentartójának nevenapja alkalmával. Reggel szentmisét hallgattak a növendékek s egy szent olvasót ajánlottak fel legnagyobb jótevőjükért; 1 1 órakor az ízlésesen díszített nagy teremben az alábbi programmal folyt le az ünnepség: »Nyitany.« Mayerbeertől. Zongorán játsza: Stribányi Mária. »Üdvözlo dal.« Erődi Ernőtől. 3 hangban előadja: az intézeti énekkar. »Ünnepi Oda.« Mondja: Riedl Zsuzsanna. »A fülemile panasza,« Valentintól. Énekli : Mack Mária. »Örömdal.« Vargyas Endrétől. Szavalja: Czeizel Anna. »Szülőföldem.« Erődi Ernőtől, 3 hangban énekli az intézeti énekkar. »Jutalomjaték.« Földváry Istvántól. Szavalja : Mátok Ilona. »A téli zöld.« Tompától. Szavalja: Pethő Mária. »

Composition Seyler Károlytól. Zongorán játsza : Bleszl Erzsike. »A tiburi jósnő.« Mindszentytől. Szavalja : Milotay Borbála. » Gárda-induló.« Huszka Jenőtől. 2 hangban énekli: az intézeti énekkar. Miután a műsor utolsó számú éneke is elhangzott, Számord Ignác igazgató a növendékekhez intézett lelkesítő beszédében méltatta O Eminenciájának nagy szivjóságát, az intézet iránt tanúsított atyai áldozatkészségét, őszinte hálára, mély tiszteletre s gyermeki ragaszkodásra buzdítván a tanulókat. Rip. Szövetkezeti élet. fd.J A gazdasági újjáéledés megteremtője a szövetkezés. Viribus unitis. Egyesült erővel. Sajnos, hogy ez a felírás csak pénzeinken volt meg, de a közéletben semmi visszhangra sem talált. Csak a legutóbbi 10—20 évben kezdődött meg az igazi szövetkezeti élet, ekkor keletkeznek a központok a keresztény és nem keresztény szövetkezetek számára. Ma pedig valóban már férfikorukat élik, virulnak, szaporodnak, erősödnek. Igy van ez rendjén. Mutassuk meg a világnak, hogy mi még a nyugati kultúrához tartozunk, mi nem vagyunk a tatár keleten. Jövőre nálunk székel a szövetkezetek nemzetközi kongresszusa, szükséges tehát, hogy bizonyítsuk, miszerint méltók voltunk arra, hogy hazánkba jöjjenek. Örvendetes jelenség is, hogy körülbelül 3000 szövetkezettel rendelkezünk, 1600-al az Országos Központi Hitelszövetkezet, 400-al a Hangya, vagy 350-el a Keresztény Szövetkezetek Központja; a többi apró központnélküli szövetkezet. A közeledő tél kell hogy erőt teremtsen, anyagot szolgáltasson s ha majd eljön a tavasz, a szövetkezeti élet is megújuljon, hozza meg virágait, gyümölcseit. Mint a hó alatt a természet, úgy a téli unalmas esték alatt nekünk is dolgoznunk kell. Elő kell készítenünk a talajt a szövetkezés eszméjének, hova ez még nem jutott el; tovább kell munkálkodni ott, ahol már az eszme testet öltött. Legelső sorban szükséges megalakítani a hitelszövetkezeteket. A nép erkölcsi nevelésében rendkívüli eredménynyel működnek. Legjobban látják ezt azok, akik szemmel kisérik azon községeket, hol ily szövetkezet működik. De az erkölcsi oldal mellett az anyagit is szolgálja, a mennyiben a nép takarékos lesz, meggondolja, mire adja ki a pénzét, a népet függetlenné teszi az uzsorásoktól. Innét van, hogy bizonyos elemek mindig a szövetkezetek ellen rugdalóznak lapjaikban, összejöveteleikben s privát beszélgetésükben. A hitelszövetkezet a kiinduló pont a fogyasztási szövetkezet számára. Sokan ez utóbbit alapítják meg először. Nem érdemes róla vitatkozni, melyik mód előnyösebb. Egyik helyütt egyik, másutt a másik. Annyi bizonyos, hogy a fogyasztási szövetkezetek hasznosak, mert általuk jó áruhoz jut a nép, rögtön fizetnie kell, tehát nem pazarol s ha jól kezelik, még tiszta haszon is marad, amit feloszthatnak iskolafentartásra, vagy más szociális célra, pld. ünnepek alkalmával a faluban levő kath. egyesületeknek 50—100 koronát könyvekre, előadások tartására stb. A fogyasztási szövetkezetek kebelében kényelmesen megalakítható a bevásárló szövetkezet. A faluban sok mindenre van szükség, pl. jó vetőmagra, fajtyukokra, virágmagokra, lucerna, moharmagra, gépekre a gazdaságban, a szőlőművelésre, műtrágyára stb. Ezt mind meg lehet tenni a bevásárló szövetkezetben, ahol olcsóbban és jobb árut lehet venni, különösen ha állandó vevők vagyunk. A gabona termelés bizony nem sok haszonnal jár, tudja mindenki, mert a közvetítők teszik zsebre a hasznot, a szegény parasztnak pedig koppanik az álla. Ezen a bajon segitenek a gabonaraktár-szövetkezeték. Ahol ezek vannak, ott a gazda nincs ráutalva a gabona rögtöni eladására, hanem addig várhat, mig jó lesz a piac. Ha azonban pénzre van szüksége, nem kell gabonáját elpocsékolni, hanem beviszi a magtárba s ott kap reá előleget. Bárcsak minél több ily gabonaraktár volna! Ezek révén kiszoríthatok a közvetítő kereskedők, akikre egyáltalán semmi szükség nincs. Strohn ^^^thSSä^ tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, S idült bronchitis, szainárhurut lábbadozóknál influenza után — 1 -=.— ajánltatik. _ • • • —-—= Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). 1