ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-09-13 / 37. szám

VIII. évfolyam. Esztergom, 1903. szeptember 13. 37. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. A jövő politikája. Esztergom, szeptember 13. (TV.) Lángokban áll a Balkán; a török birodalom korhadt pilótái inognak. Szép alkalom kínálkoznék ennek meg annak a nagy hatalomnak is terjeszkedésre, gyarmatszerzésre, kiváló hadi kikötök elfoglalására — ha az elmúlt századok politikáját követhetnék ! De Oroszország nem mehet kalandos utakra nihilistáitól. Ausztria-Magyarország nem alhatik nemzetiségeitől, a német államhatalom pedig marakodik saját szociáldemokratáival. Szóval az államok erejét csaknem mindenütt lekötik saját rendezetlen belügyeik. A felületes külpolitikát rohamos gyorsasággal váltja fel az intenzív belpolitika. Már elérkezett az időpont, midőn az államhatalmak belátják, hogy a társadalmi kérdést meg kell oldani. Az egész törvényhozás mindenütt önként vagy kényszer íiségböl oda irányul, hogy az égető társadalmi szükségleteket oltsák s igy elejét vegye a külháboruknál sokkal vészesebb szociális forradalomnak. A jövő politikája tehát áldásos szociális politika lesz. Kiveszi részét e politikából a jövő két hatalmas pártja: a keresztény-szocializmus és a nemzetközi szociáldemokrácia. Ami maradandó alkotás keletkezik, az mindkettőnek együttes eredménye lesz. Az egyiknek ernyedetlen munkássága, a másiknak folytonos izgágasága ki fogják erőszakolni a szükséges társadalmi reformokat. Ami rombolás és forradalom lesz, az a szociáldemokrácia müve lesz. Óriási a tömeg-nyomor a pogány népeknél. Ott a gazdag igazán ügy tipor a szegényen, akár csak az utca kavicsán. A keresztény népeknél a szegény ember sorsa ehhez képest még gyöngyélet. De épen a kereszténység szelleméből merített igazságérzet s az emberi méltóságnak önérzete sarkallja a kulturnépeket arra, hogy az államoknak kétharmadát képező kis exisztenciák létének állami biztosítását kivívja. A szociáldemokrácia ugy akar segíteni a nyomoron, hogy elvenné a vagyont azoktól is, akiknek van, hogy senkinek se legyen. A keresztény szocializmus ellenben szerezni akar azoknak, akiknek nincs. A szociáldemokrácia minden tisztességtelen eszközt meg akar ragadni céljainak: a vagyonközösségnek elérésére; rablást, gyilkosságot, a természetjog eltiprását, forradalmat. A keresztény szocializmus ellenben, melyet XÍII. Leó pápa teremtett meg, forradalom nélkül is szépen célhoz tud jutni, Gsupán oly eszközökkel, melyek a természetjoggal s Isten törvényeivel nem ellenkeznek. Szövetkezetek, progresszív adók, telepítés, parcellázás, bérlet-rendszer és pedig oly parcellázás és bérlet, melynél az állami hatalom biztosítja a birtokost, hogy pénzét a kisbérlöktöl ép ugy megkapja, mint a nagybérlőktől. Továbbá ide sorolandó a kivándorlásnak természetes mederbe való terelése. Ezek mind oly eszközök, melyek lehetetlen, hogy meg ne szüntessék a tömegnyomort. Egy amerikai állam képviselője felvetette a privátvagyon maximumának az eszméjét. Progresszív adók ezt is feleslegessé teszik. A talmud szelleme belevitte a szociáldemokráciába a vallásgyülöletet is, noha ez sem a népnek, sem magának a pártnak nem válik hasznára. Nem a népnek, melynek boldogságát annyira hangoztatják, melyet azonban legnagyobb javától, vallásától akarnak megfosztani. De saját ügyüket sem mozdítják elő ezzel a forradalmárok. Mert a józan nép zöme, hála Istennek, a vallás-gyülölet sugalta röpiratokon és újságokon mindjárt kiérzi a kóser szagot s elfordul tőle. A szociáldemokráciának a tényleg fennálló társadalmi bajok adnak tartalmat anélkül, hogy e bajok kiegyenlítésére az igazi eszközök ismeretével birna. Ellenben a telhetetlenség, kicsapongás és a vallásgyülölet adják a szociáldemokráciának azt a fanatizmust, mely oly gyűlöletessé és félelmetessé teszi. A legutóbbi brüsszeli szocialista forrongásnál alezredesi fizetésig felmenő üveggyári munkások vitték a vezérszerepet. Ilyeneket még a »jövendö állam« sem volna képes kielégíteni. A nyugat-európai államokban a szociális politika már a jelen politikáját képezi. Francia-, Olaszországban szocialisták ülnek a bársonyszékben s szocialista pártok irányítják a parlament munkáját. Németországban Bebel pártja vetekedik a 100 tagu centrummal. Nálunk is a szociális-kérdés már-már a közel jövő politikáját fogja alkotni. Ha a nemzeti követelményekből megkapjuk a ma gyar szolgálati nyelvet, végeztünk Ausztriává AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Szeretet. Nincsen a világnak olyan drága kincse, Mely belém a földi javak vágyát hintse. Csupán azt kivánom, Ne legyen hiányom Szerető szivekben ezen a világon. Ha pedig kifogyna másból a szeretet, Ha szivem máshonnan nem nyerne meleget, Akkor, . . . akkor hintsen Szivembe az Isten Oly érzést, mely rájuk részvéttel tekintsen . . Sziriusz. Amor isten baklövése. — Képletes mese nagykorú gyermekeknek. — Jó ideje annak, hogy a deli Mars és a kecses Vénus pajzán fiát, Ámort, többi kollegáival együtt az emberiség nyugalomba helyezte, mert megtalálta az egyedülit, az igazit, aki a sok hamis resortisteneket mind feleslegessé teszi. Az Olimpuson a nyugalomba helyezett pogány istenek megelégedett életet élnek, némelyek henyélnek, s csak egy kettő akadt közülük, aki megunván a tétlen életet, a feledés megsemmisítő ködébe temetkezett. Egyik-másikának azonban még most is vannak pogány imádói a földen és ilyen Ámor is, ki legtöbb hivét számlálja a2 emberiség nagy tömegében. Ő neki megy legjobban most az Olimpuson. Gyönyörű sziget közepén épült csinos villában lakik kedves élete párjával, Psyche asszonynyal és még mindég reménykedik, hogy visszaszerzi általános nagy hatalmát, mert szerinte neki van ehhez legtöbb jussa, lévén ő egykor az istenek és emberek szivében korlátlan úr. És hogy ezt elérje, mindenben alkalmazkodik a modern világhoz. Régente, nagy hatalmának tetőpontján, ő öltözködött az istenek között legegyszerűbben. Ruházatát mindössze tegzének keskeny rózsaszínű szalagja képezte; állandó lakása nem volt, mert minden éjjel más virág kelyhében lakott; csókkal táplálkozott, fegyverzetét pedig tudvalevőleg primitiv nyilak képezték. Ma a legújabb angol divat szerint öltözködik, s mint emiitettem, gyönyörű liget közepén épült villában lakik, melynek berendezése a modern művészet szecessiós remeke s a fővárosi Parkklub, szurtos suszter lakás hozzá képest. Csók helyett ma pástétomot eszik szarvasgombával ... Primitív nyilait is, melyekkel sziveket vett célba, félre tette, s villanyos szikrákat csempész az emberek ereibe. Alkalmazkodik a világnézethez, s mind afféle modern trónkövetelő, valóságos diplomáciai kart szervezett a földön, melyből hű és törekvő munkásságával kiválik az agent provokátorok osztálya, kiket külön-külön, mint poétákat ismer, vagy nem ismer az emberiség. Ámornak kedves életepárja, Psyche existennő, szintén segítségére van férjének. Az ő segítségére nagy szükség van saját nemének szerelmeseinél. O az álmok boldog öntudatlanság át hajdanán a nyíló virágok édes illatába fürdetett, simulékony, tavaszéji, zsongó szellővel lopta a szerelmesek szive fölé ; a pompázó virágok illatából táplálkozott, sejtelem szárnyakon szállt ligetről ligetre; ruháját gondolatnak tetsző, habkönynyű valami képezte ; toalettjét Zephyr rendezte ; tükre pedig a tengerszemek fodortalan mélységes vize volt. Történetem idejében már velencei tükröt tart a nők elé. Lelkének táplálékát nem a pompázó virágok lehelete képezi, hanem a leszaggatott és aranydróttal csokorba kötött szirmok halálos sóhajai sejtelemszárnyait letette és gumirádlis jukkeren jár; gondolatnak tetsző habruházatát brokátba szőtt nehéz selymekkel váltotta fel; s Zephyr helyett komornak öltöztetik. A szerelmi álmok öntudatlanságát pedig nem a viráglehelet szülte szellővel borítja a leány szivekre, hanem illatszerektől áradozó selymek, vágyat és érzéket csiklandozó suhogásával kábítja el, hogy Ámor tőrébe ejthesse őket. Az existenpár teljesen modern háztartást visz s tündéri villájuk az olimpusi magasabb társaság gyülhelye. , Egy tavaszi reggelen Ámor kint ült a villa erkélyén, s az elköltött reggeli után kellemesen, tele gyomorral szivta csibukját, mikor éppen a sétakocsizásból megtért Psyche asszony lépett eléje. Ámor félretette csibukját és megölelte feleségét. — Te asszony! én már kezdem unni magam az Olimpuson. — Ezen könnyű segíteni, — mondja Psyche — inkognitóban lerándulunk a földre. — Ugyan, eredj az ilyen tanácscsal, jól tu-